Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-28 / 30. szám

2 9 • •#» / 9 ui ifjúság Negyvenéves volt Marti­nó v i c,s Ignác apát, a magyar jakobinus mozgalom vezetője, amikor a budapesti Vérmezön elindult a hóhérkéz­ben csillogó pallos felé. 1755. július 22-én született. Apját, aki albán volt. a Péro- féle lázadás után távolították el lakhelyéről, így került Bu­dára és házasodott be magyar családba. Tehát hiába volt Mar­tinovics Ignác rendkívüli te­hetsége, hiába tudott már ko­ra ifjúságában magyar és szerb kettős anyanyeivén kívül szlovákul, latinul, németül, an­golul és franciául, ilyen csa­ládi hagyományokkal terhelten nem lehetett más, mint pap vagy katona. A ferencesek rendjében vé­gezte tanulmányait, 23 éves ko­rában már áldozópap és egy­ben matematika- és filozófia­tanár volt. majd Bródban taní­tott. Ide büntetésből helyezték el, mert leleplezte a budai zár­dában látott visszaéléseket. Ké­sőbb Bukovinában tábori lel­kész, de a katonaélet nem elé­gítette ki. kilépett a hadsereg­ből. európai vándorútra In­dult. Párizsban a szabadkőmű­vesek balszárnyának, az illumi- nátusok társaságának tagja­ként ezt vallja: kiirtani a ba­bonát, elnyomni a zsarnoksá­got és jót cselekedni. De ekkor még a tudomány jobban érdekli, mint a politi­ka. Visszatér Lembergbe, a fénysugár-elméletről írt tanul­mányáért a berlini akadémia tagjává választják, majd kine­vezik a lembergt egyetem fizi­kai tanszékére, új szerkezetű cséplőgépet és léghajókat ké­szít, és müncheni, stockholmi és pétervári tudós társaságok tagja lesz. Aztán panaszt nyújt be a jezsuiták ellen II. Lipót- hoz, aki magához hivatja, felis­meri benne a tudóst és a po­litikust, kinevezi udvari ve­gyésszé és magyar nemességet adományoz neki. Ebben az időszakban úgy lát­ta. hogy a ,,felvilágosodott ab­szolutizmus" megszüntetheti a rendi kiváltságokat. Az első Oratlo-ban még számít a köznemességre is, de a máso­dikban már belátja tévedését, és nyíltan kiáll a Rousseau- féle társadalmi szerződés esz­méi mellett. Sajnos még ekkor is betartja a il. Lipóttal kö­tött megegyezést és — jelen­téseket ad a titkosrendőrség­nek a forradalmi mozgolódá­sokról. Nagyon nehezen, nagyon las­san jutott el addig a felisme­résig, hogy a reformtörekvése­ket nem az uralkodó segítsé-' gével, hanem csupán az elnyo­mott tömegekre támaszkodva szolgálhatja. A jakobinus moz­galom szervezeti kezdeménye­zője sem Martinovics volt. ha­nem Gyurkovics Ferenc egye­temi tanár, aki 1793-ban akar­ta megalakítani a maga ké­szítette kátéjában lefektetett elvek alapján a Reformerek Társaságát, és ezt, valamint a francia forradalmi kátékat hasz­nálta fel Martinovics Az em­ber és polgár kátéja című ra­dikális elvi nyilatkozatához. Ez a nyilatkozat az általa alapított Szabadság és Egyenlőség Tár­saság programja lett. 1794. jú­lius 24-én a bécsi rendőrség le­tartóztatta. Gyáva, gerinctelen magatartása börtönbe juttatta társait is. Gyáva volt és alázkodó, jó szándékait, haladó eszméit is megtagadta, hogy mentse éle­tét, és a börtönből Irt javas­latai azt bizonyít ják, hogy nem­csak az életét akarta megmen­teni, hanem azt remélte, hogy ismét vezető szerepet tölthet be, még azon az áron is, hogy elárulja szövetségeseit, 'Az igazi forradalmár nem elégedhet meg a forradalmi el­mélettel, hanem vállalnia kell — saját élete árán is — a forradalmi gyakorlatot. Marti­novics pedig — Mátrai László szerint — „jó forradalmi író, de rossz forradalmár volt." , Péterfi Gyula Oj Ifjúság, Szlovákia Szocialis­ta Ifjúsági Szövetsége Közpon­ti Bizottságának lapja ® Kiadja a Jmena kiadóvállalata Q Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava, Praüská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiók 30 ® Főszer­kesztő: dr. STRAÍSZER GYÖRGY, főszerkeaztőhelvsttes és kultúra: TÖTH ELEMÉR. A riportrovaf vezetője: PALA- GY1 LAJOS. Riporterek: ZA CSEK ERZSÉBET. KÉSZÉI I FE­RENC. NÉMETH ISTVÁN ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY, A melléklet rovat­vezetője: HORVÁTH RUDOLF Nyomja: Zépadoslovenské t!a- ólame 01 @ Előfizetési díj egész évre 52.— Kés. fél évre 28.— Kés negyedévre 13.— Ké* Terjeszti s Posta Hír lapszolgálata előfizethető min den oostakézbesifőnél vagy postahivatalnál © Kéziratokat nem érzünk meo és nem kül­dünk vissza A A lapot kül­földre ■ PNS Oatredná expe- áfcia tlaée. Bratislava, Gott- weldovo nám S. 48 útjáa le- Két megrendelni. A VI. Nyári Ifjúsági Találkozó Mint minden évben, most is megrendezzük a magyar tanu­ló. és dolgozó ifjúság Nyári Ifjúsági Találkozóját. A talál­kozót Szlovákia Szocialista If­júsági Szövetségének a véd­nöksége alatt a szervező bi­zottság, karöltve a terebesi járás magyar fiataljainak já­rási tanácsával, augusztus 2- tól 12-ig Nagykapos és Lelesz között a Latorica partján ren­dezi. A VI. Nyári Ifjúsági Talál­kozót — éppúgy, mint a ko­rábbi találkozókat is — sze­retnénk felhasználni arra, hogy a magyar fiatalokat tájékoz, tassuk a jelenlegi politikai és társadalmi kérdésekről, és is­merkedjenek meg a politikai és kulturális élet jelentős kép­viselőivel. A találkozóra meg­hívtuk Otto Moncmant és Emil Nemcot, a SZSZISZ elnökét, illetve titkárát, Fábry Istvánt, a SZNT alelnökét, Sziegl Fe­rencet, a SZIKP KB dolgozó­ját, Krocsány Dezső munka, ügyi minisztert és Dobos Lász­ló írót, a CSEMADOK KB el­nökét. ( Kérjük a magyar fiatalokat, hogy a találkozón a lehető legnagyobb számban vegyenek részt, és tájékoztassák, főleg Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövetségének a járási szervei és alapszervezetei, valamint a klubok vezetői a fiatalokat a VI. NYIT programjáról, és le­hetőségük szerint szervezzék meg a közös részvételt. A táborozás szervezési kia­dásainak a fedezéséhez a részt­vevők a következő formában járulnak hozzá: Az egész tá­borozás idejére (tehát tíz nap­ra) 30,—, ak[ 5 napig. Illetve két napig tartózkodik a tábor­ban, az 15,—, illetve 5,— ko-' rónával járul hozzá a költsé­gekhez. A szervező bizottság azok számára, akik nem tud­nak sátrat hbzni, biztosítja azt, és biztosítja az étkezést is. Az étkezés napi díja egy személy, re 15,— korona. A találkozó színhelyét Nagy­kapos és Királyhelmecen ke­resztül vonattal lehet megkö­zelíteni, illetve e két helység közt közlekedő autóbusszal. Végállomás: a Latoricán át ve­zető leleszi híd, ahol az érke­zőket már várni fogják a szer. vezök. A találkozó alatt a szervező bizottság két nagyobb kirán­dulást is tervez. Az elsőt Ma­gyarországra, Sárospatakra, a másikat pedig a Szovjetunióba, Munkácsra. Ezért kérjük a je­lentkezőket. hogy hozzák ma­gukkal az érvényes útlevelüket és a szükséges okmányokat. Ugyancsak felhívjuk a jelent­kezőket, hogy a szovjetunióbeli útra legkésőbb július 28-ig je­lentkezni kell, mert a társas útlevelet a beküldött adatok, azaz: a személyazonossági iga­zolvány száma, születési szám, név, lakhely, születési adatok alapján intézzük. Továbbá tu­datjuk, hogy a csoportosan ér­kező, tehát az alapszervezetek és klubok képviselői a Őedok utazási iroda bármely kiren­deltségében elintézhetik a tár­sasutazásra kijáró ötvenszáza. lékos utazási kedvezményt. Bővebben tájékozódni és je­lentkezni a táborozásra a kö­vetkező címen lehet: Ing. Boj­tos József, Vojany-elektráreíi, okr. Trebisov. A SZSZISZ elnökségének ha­tározata értelmében megala­kult szervező bizottság nevé­ben: Ing. Bojtos József, a SZSZISZ KB tagja és Geön- czeöl Gyula, a szervező bizott­ság titkára. A MAGYAR DOLGOZD ES TANULÖIFJÜSÄG NYÄRI TÁ­BOROZÁSÁNAK MŰSORA — AMELY 1970. AUGUSZTUS 2- 12 KÖZÖTT VALÓSUL MEG A TEREBESI JÁRÁSBAN NAGYKAPOS MELLETT. JÚLIUS 2. — Táborverés, a szervezési ügyek elintézése; ünnepélyes tábornyitás; baráti összejövetel, amelyen az SZSZISZ elnöke, Oto Moncman elvtárs és Emi! Nemec elvtárs, az SZSZISZ KB tagja is részt vesz. Elbeszélgetnek majd az új szervezetről, és annak keretén belül a magyar fiatalság helyzetéről is; tábortűz. JÚLIUS 3. — Beszélgetés hazánk jelenlegi helyzetéről Fáb­ry István elvtárssal, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökével; tábortűz. JÚLIUS 4. — Beszélgetés az űj ifjúsági szervezet munká­jának ideológiai tartalmáról Sziegl Ferenc elvtárssal, az SZIKP KB dlogozójával és Krocsány Dezső elvtárssal, a Szlo­vák Szocialista Köztársaság munka- és szociálisügyi minisz­terével; tábortűz. JÚLIUS 5. — Egész napos kirándulás Sárospatakra (Ma­gyarország). JÚLIUS 6: — Találkozás Dobos László íróval, a CSEMADOK KB elnökével. Beszélgetés azokkal a fiatal magyar költőkkel, akiknek ez évben jelenik meg antológiájuk. JÚLIUS 7: — Egész napos baráti látogatás a szovjetunió­beli Ungvárra és Munkácsra. JÚLIUS 8. — Beszélgetés az SZNF résztvevőivel a közele­dő 26. évforduló alkalmából; a vendéglátó községek számá­ra kultúrműsor, utána táncmulatság. JÚLIUS 9. — Szórakozás — szabadon választva. JÚLIUS 10. — Találkozás a Vörös Hadsereg tagjaival; a tá­borozás ünnepélyes befejezése. JÚLIUS 11. — Beszélgetés a kassai Batsányi-kör tagjaival. JÚLIUS 12. — Táborbontás. Az ifjúsági találkozó meghívott vendégei prof. dr. Peter Colotka, CSc., az SZSZK kormányának elnöke. Tolvaj Berta­lan, az SZSZK Nemzetiségi Tanácsa titkárságának vezetője. Móser Zoltán felvétefb Kelenyén másodszor 1968 nyarán rendezték meg az I. Ipoly menti Iflúsági Ta­lálkozót. Az idei változatos, ü- dítöen friss programjával mél­tó folytatása az elsőnek. Mint­egy negyven fiú és lány töltötte Itt a hét végét. Vasárnap dél­után a fenőttek is eljöttek meg­nézni az Ipolysági Mozaik e- gyilttes esztrádmüsorát. Az esti táncmulatság pedig méltó fi­náléja volt a háromnapos tá­borozásnak. A találkozó egyik érdekessé­ge ennek az Ipoly menti falu­nak sajátos arcát bemutató népművészeti kiállítás volt. A két kis földes szobácskábán sok­sok érdekes látnivaló akadt, rokkák, köpillő, gereben, mo­zsarak, cserépedények, korsók, népviseleti ruhák, avitt bútorok, hímzett törülközők stb. A táborozók programja to­vábbi érdekességet tartalma­zott. A költőkkel, képzőművé­szekkel tartott beszélgetések, tábortűz, vidám esti éneklések, labdajátékok tarkították a ta­lálkozó műsorát. A jól sikerült ünnepségek u- tán Csáky Károlytól, a kelenyel ifjúsági szervezet vezetőjétől, a tábor szervezőjétől tudtam meg, milyen gondokkal küzdöttek a vendéglátó kelenyeiek: — Bár a találkozó az Ipoly menti fiatalokat toborozta ösz- sze, a szervezést munkát még­is nekünk, a vendéglátóknak kellett vállalnunk. Ä sátrak, matracok beszerzése, a meghí­vások és az étkezés elintézése nem kis fáradságomba került. A környék összes falujában tud­tak a találkozóról, ezért cso­dálkoztam, hogy sokkal keve­sebb táborozónk volt a várt és tervezett létszámnál. A nehéz­ségek ellenére elégedett vagyok, s remélem, a harmadik találko­zó még jobban sikerül majd. (varga) Színház Besenyőn Besenyőn 28 lelkes ember színházat „csinált“ — a szó igazi értelmében. Kicsike színpaddal, hiányos kulisszákkal és nem éppen ideális nézőtérrel. A darabválasztás nem volt ugyan szerencsés ( a mondani való újszerűségét, nagyszerűségét tekintve), de ahhoz, hogy a közönség és a színház között tartősabb kontaktus alakul­hasson ki, a téma az elsődleges. Az ízlések még konzervatí­vak — és ebben van a műkedvelő színház egyik feladata —, ezért csak fokozatosan lehet és kell tanítani az embereket az igényességre. A színdarab rendezője, mindenese, Éliás Ottilia szelleme­sen használta ki a szöveg adta lehetőséget. A szereplőkről külön-külön nem is lehet írni, hiszen mind a huszonheten egyenrangúak voltak. Hogy minden tagnak érdeke volt a színház, a játék sikere, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a próbán töltött szombat és vasárnap esték. (Ezt ki kell emel­ni, mert több gyermekes apák, anyák, továbbá házastársak és tizenévesek alkotják a csoportot.) Érdemes volt a sok fáradozás, mert sikere volt az előadás­nak. a p. J. A hibák gyökerei ifjúsági mozgalmunkban EGYSÉGES NÉZETEK, EGYSÉGES ELJÁRÁS Mennél kevesebb ereje és akarata volt az országos, illet­ve a szlovákiai KB-nak a dolgok orvoslására saját szerveze­tében, annál nagyobb volt a nyomás mind a két központi szervre a járások részéről. Követelték, hogy ne hagyják az eseményeket ösztönösen fejlődni. 1968. rnSjus 5-én az országban uralkodó viharos állapotok közepette zajlott le a járási és kerületi elnökök szlovákiai tanácskozása, A tanácskozáson minden igyekezet arra Irá­nyult, hogy egységesítsék a nézeteket és véglegesen megál­lapodjanak a további eljárásokban. Bírálták az országos KB mellett működő ifjúsági tanácsok eljárását, mert azok átlép­ték hatáskörüket, és beavatkoztak Szlovákiában is az esemé­nyekbe. A központi tanácsok ilyen eljárása igen gyakori volt. A tanácsok, mivel a hatáskörüket nem határozták meg pon- san, olyan önálló szervezet megalapítására törekedtek, amely nem függ a CSISZ-től; és ezzel csak fiktív szervezetté vál­na. Az történt ugyanis, hogy a tanácsok munkájukkal lassan felölelték az alapszervezetek összes típusénak a formáit. Ez a zűrzavar a járásokban és kerületekben azután egyre fo­kozódott; főleg ott, ahol a járást, illetve a kerületi CSISZ- szervek nem ruházták át a hatáskörüket és szinte átlátha­tatlanná váltak. Ezek után a központi tanácsok már teljesen a saját kezükre dolgoztak — egyenest az alapszervezetekbe, fzlovákiában kicsit más volt a helyzet, mert a tanácsok élén továbbra Is a SZKB titkárai maradtak. Szervezetek, klubok, kísérletek Az ülésen elhangzott beszámolóiban Hareníár mérnök az uk­rán és magyar fiatalság kérdéseiről is beszélt. Erről a kér­déskörről lényegében két elképzelés alakult ki. Megalakítani a magyar és ukrán fiatalok önálló szervezeteit (MISZ, Kár­pátaljai Fiatalok Szervezete). A másik nézet: nemzetiségi ala­pon ne osztódjon a fiatalság, és vagy a Szlovákiai Ifjúsági Szervezetbe, vagy pedig a föderalizációs javaslat alapján egy­séges szervezetbe tömörüljenek. Néhány járásban kísérletileg létrejött a magyar Ifjúság járási tanácsa, a községekben pe­dig a helyi szervezetek helyett klubokat alapítottak. Ezek a klubok képezték volna a magyar ifjúsági szervezet későbbi alapszervezeteit. A klubokat nagyban propagálta az Oj Ifjú­ság, az Oj Szó és a többi csehszlovákiai magyar lap is. Ké­sőbb a CÍISZ SZKB-ába még egy embert is felvettek. Ennek az embernek az lett volna a feladata, hogy foglalkozzon a ma­gyar fiatalok problémáival. A munkájára azonban a járásokból nagyon sok panasz érkezett.. Á SZKB a második lehetőséget választotta — tehát nem ax önálló Magyar Ifjúsági Szervezet, illetve Ukrán Ifjúsági Szer­vezet mellett döntött, hanem a másik mellett. (A magyar fia­talok rétegszervezetekbe tömörüljenek.) Az ülésen a kerületek és járások követelték, Hogy a Köz­ponti Bizottság oldja meg a mozgalomban felmerülő problé­mákat. és álljon az események élére: főleg saját szervezetük problémáira gondoljanak. Elkezdődnek a problémák Az ifjúsági mozgalomban beállt helyzet megkövetelte, hogy az 1968-as év végéig hívják össze a CS1SZ közgyűlését. Ek­kor. előterjesztettek egy javaslatot, amely arra volt hivatva, hogy szabályozza a szervek és szervezetek eljárását. E sze­rint a javaslat szerint a közgyűlésnek meg kellett hoznia a szervezet programjára és struktúrájára vonatkozó szükséges határozatokat. „A rendkívüli közgyűlés előtt megvalósul a szociális, érdek- és nemzetiségi csoportok tanácsainak a köz­gyűlése, itt értékelik a vita eredményeit, megfogalmazzák sa­ját programjukat, szervezeti alapszabályzataikat, megválaszt­ják szerveiket (a tanácsot és a tanács elnökségét). Az össz- szlovákiai közgyűlések eredményeiből kellene, hogy kirajzolód­jon a Szlovákia! Ifjúsági Szervezet rendezésének módja. Itt kezdődtek a problémák. A tanácsok túllépték hatáskörüket, és felmerült az a probléma, miképpen érvényesítsék a CSISZ SZKB-ának javaslatát olyan formában, hogy mindamellett lét­rejöhessen az „egységes" föderalizált SZISZ, amelynek az év­végi közgyűlésen kellett volna megvalósulnia. Az ellentétek látszólag megoldódnak Két hónapon belül a tanácsok munkája olyannyira előreha­ladt, hogy már kész volt a szervezetek programja, alapsza­bályzata: körvonalazták a központi szervekről és azoknak megválasztásáról az elképzeléseket, sőt a SZISZ alakuló köz­gyűléséről Is voltak már elképzelések (bár ezekről eddig sen­ki nem beszélt). A vita ezen a tanácskozáson aránylag nyu- godtabb hangulatban folyt, hiszen úgy látszott, hogy a CSISZ SZKB reálisan értékeli a helyzetet. Igaz, előfordultak nézet- eltérések Is néhány járási, kerületi és központi elnök között, mégis úgy tűnt, hogy a CSISZ felbomlására nem kerül sor. és a föderális szervezetre vonatkozó javaslat egységes, belsőleg differenciált szervezet formájában valósul meg. Ezt mondta zárszavában Harencár mérnök is. A differenciálódás fétise? A kerületi és járási elnökök tanácskozása — legalább rész­ben — meghatározta a járások, de főleg az alapszervezetek eljárását, lényegében máig sem derített féntft a szervezetben meglevő problémákra. A járási szervek elnökei föltételezték, hogy a szervezet már csak azért sem bomlik fel, mert az alapszervezetekben meglevő helyzet ezt nem indokolja. Eb­ben az értelemben hangzottak el a bevezető referátumok és a vitafelszóialások is. De az évzáró közgyűléseket érintő in­tézkedések olyan ellentétes mozzanatokat is tartalmaztak, a- melyeket még ekkor talán föl sem lehetett ismerni. A köz­pontban teoretikusan kidolgozott föderális javaslat lejjebb egy­re nagyobb ellenállásba ütközött. Az alapszervek szintjén lé­nyegében semminemű változással nem számoltak. Egyetlenegy alapszervezetet sem oszlattak fel, és újakta bármely szerv létrehozhatott — ez tehát nemcsak ennek a modellnek a tu­lajdonsága. így tulajdonképpen egy „institucionális forrada­lom“ modifikált teóriájáról volt szó. Az a tény, hogy az alapszervezeteket an-b!onc át lehe­tett és kellett volna sorolni az új szervezetek valamelyikébe, azt eredményezte, hogy az új szervezetekről zajló vita nem vált tömeges vitává. Leginkább azért követelte mindenki az új programot, mert féltek, hogy csak firmaváltoztatásról lesz szó. Nem beszélve arról, hogy most is épp azok a képviselők szorgoskodtak, akik • korábban a régi formák és munkamód­szerek hordozói voltak. A szempontok keresése A differenciálódás így nemcsak fétissé vált. hanem egyben taktikává is. Mindamellett az alapszervezetek már a CSISZ keretén belül is differenciálódtak. Legalábbis olyan mérték­ben, hogy az új modell sem föltételezett nagyobb differen­ciálódást. Tehát ennek a jelszava az volt, hogy olyan szervezetet hoz. zanak létre, amelynek az alapelvei már rég megvoltak, eset­leg túl is voltak szárnyalva a CSISZ keretén belül. A többi szervezetben, amely ekkor alakult, a szociális csoportok sze­rinti rétegezödés gondolata fel sem vetődött. Mindegyik szá­molt azzal, hogy a szociális különbségek a fiataloknál szóba sem jöhetnek. Az ellentétek nyomása Az ellenzék kezdetben csak az ösztönös tiltakozásokra tá­maszkodott, mert csak ritkán és egészen kis mértékben is­merte a valódi helyzetet magában a mozgalomban. Csak ké­sőbb, amikor már látható volt, hogy az ígért demokratikus eljárásokat nem tartják be, és tulajdonképpen nem demokrá­ciáról, hanem destrukcióról van szó, taktikailag ellenlépések­hez kezdtek folyamodni. Természetesen ez is a dolog kárára ment, mert hiszen a CSISZ ellen ebben az időben eiég tisz­tátalan harcot folytattak, főleg a kommunikációs eszközök, amelyek egymás után „önállósultak" és kimondottan negatív értelemben beszeltek az elmúlt húsz év eredmén élről. Még a kevésbé bátrak közül Is egyik-másik rejtett harcot folyta­tott a kommunista párt ellen, mégpedig a párt utánpótlásán keresztül. Harcba indultak az új. illetve régi-új és az egy­kori szervezet vezetői Is. így került az ifjúsági szervezet : ■■első nyomás mellett külső nyomás alá Is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom