Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-21 / 29. szám

2 üj ifjúság A művész és kora / Egy nagy alkotó emlékének Idézéséhez nem elegendő a le­xikális adatok közlése, pedig egyszerűbb lenne csak annyit írni, hogy háromszázhatvan év­vel ezelőtt, 1610, július 18-án halt meg Michelangelo Cara­vaggio, az olasz realista mű­vészet kimagasló alakja, a ba­rokk drámai hangvételű képvi­selőinek egyik első mestere. Nagyon szegény volt, nagy nyo­morban élt, annyira, hogy mo­dell hiányában tükörből festett önarcképeket (Gyümölcskosarat tartó fiú, Medúza stb.). Csak később, élete utolsó évtizedé­ben alkotta meg híres bibliai tárgyú kompozícióit (Bűnbánó Magdolna), a Contarelli kápol­na falfestményeit, a barokk mozgalmasságú, fény-árnyék kompozícióié Sírbatételt, ké­sőbbi, oldott korszakában a Dávidot és Az emmausf vacso­rát. 1606-ban utcai verekedés közben megölt egy fiatalem­bert, és menekülnie kellett Ró­mából. Következett Nápoly — a Krisztus ostorozása és Az ir­galmasság hét cselekedete ol­tárképek, majd Málta szigete, ahol megszületett fő műve, a szigorúan geometrikus kompo- ziciőjú Keresztelő ízt. dános le­fejezése. De a heves természe­tű' művésznek itt is kellemet­lenségei támadtak; börtönbe zárták, ahonnan Szicíliába szö­kött. Máltai üldözői Nápolyban megsebesítették, és a kalandos életű művész, útban Róma fe­lé, harminchét éves korában meghalt. > Úgy érzem azonban, hogy ennyi nem elég. Azért nem e- lég, mert barokk művész volt; és azt hiszem, sokan vagyunk, akik idegenkedünk ettől a stí- lusfajtól, amely a spanyol-olasz ellenreformációból született, a tridenti katolicizmus társadal­mi-szellemi egységének vissza­állítására törekedett, és tár­sadalmi alapja a feudális erők előretörése volt. Nem tudok zavartalanul gyö­nyörködni egy barokk kastély­ban sem, mert arra kell gon­dolnom, hogy falait a paraszti ingyenrobot emelte. A barocco végtelenbe hullámzó körvona­lai, amelyek áttörték a rene­szánsz kompozíciójának zárt ke­reteit, nem tudják feledtetni, hogy mindez csak propaganda, és a mindent elárasztó díszí­tés mögött ott látom a jezsui­ták kegyetlen, ravasz vigyorát. Az 1570-től 1750-ig tartó ba­rokk korszak vak dühvei tá­madt a reneszánsz és a .huma­nizmus vívmányai ellen. Igaz, hogy utoljára, de mégis meg­próbálta biztosítani a vallási tudatforma döntő szerepét. De éppen ez a társadalmi háttér növeli Caravaggio jelen­tőségét és művészetének bá­torságát. Mert nagy csontú, vaskos tagú népi típusokat ö- rökitett meg, mert megvetette az édelgő rikítást, a szerkezet titkait leplező látszatot. Nem volt ünnepélyes, hanem érdes. Ezért elmondhatjuk, hogy a realisztikus, valószerűségre tö­rekvő olasz festők vezető e- gyénisége volt. Talán csak emberi tulajdon­ságaiban volt- ,,tipikusan ba­rokk“. A hosszú időn át el­nyomott. szenvedélye, érzékisé­ge néha áttörte az önfegyelem gátját, lerázta magáról az asz- kézis hamis ideológiáját, 1 és pusztító erővel robbant ki. Bármennyire nagyszerű Az emmausi vacsora bölcs, rezig­nált, kissé kiábrándult Krisztu­sa, hozzám mégis a Lanton ját­szó fiú, vagy a Fiatal Bacchus áll közelebb, mert ezek a ké­pek a művésznek nemcsak a külső, hanem a belső arcát is mutatják. Caravaggio értéke az egyé­niségéből ered, ez emeli ki a barokk két évszázadának vé­geláthatatlan seregéből a so­kaság fölé, és ez adja meg vi­lágtörténeti értékét. Péterfi Gyula Oj Ifjúság, Szlovákia Szocialis­ta Ifjúsági Szövetsége Közpon­ti Bizottságának lapja © Kiadja a Smena kiadóvállalata © Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava, Prazská 9. Telefon; 485- 41-45. PostaflöK JC I® Főszer kesztő: dr. STHASS7EH GYÖRGY, tőszerkesztőhelyettes és kultúra; TÓTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALA- GY1 LAJOS. Riporterek: ZÄ CSEK ERZSÉBET. KESZEL1 FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezetö BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVATH RUDOLF Nyomja: Zépadoslovenské Ha­siamé 31 © Előfizetési dii egész évre 52.— Kös, fél évre 26.— Kés, negyedévre 13.- Kés 0 Terieszti a Posta Hír lapszolgálata, előfizethető min den oostakézbesítőnél vagy oostahlvatslnál 0 Kézlratoka' nem érzünk meo és nem kül dünk vissza 0 A lapot kül­földre a PNS Üstredná expe dtcla MaSe. Bratislava, Gott- waldovo «ám 6. 48 útján le hét megrendelni. Az ifjú turisták válogatott csapata kötélhúzó-versenyben a tábor vendégeivel. (A vendégek között látjuk Lénárt elvtársat, az SZLKP KB első titkárát) (Foto: Helexa) FIAIM TURISTÁK VII. SZLOVÁKIAI TALÁLKOZOM Liptószentmiklóstól kb. 15. kilométernyire (északra) fekszik a Ziarska dolina (Ziar- völgy). Június végén — az SZNF jegyében — minden évben itt találkoznak Szlovákia leg­jobb ifjú turistái, hogy tanúságot tegyenek ki­tűnő felkészültségükről, s az egykori partizán­ösvényeken harcba induljanak az emlékezettek Az ötnapos találkozón — a pajtások lengna- gyobb örömére — bőven akadt szórakozási és versenylehetőség. Kötélhúzásban pl. az iglóiak (Spisská Nová Vés) győztek; a lányok ügyes­ségi versenyében a prievidzaiak szereztek el­sőséget... A futballmérkőzéseknek az volt a legnagyobb érdekessége, hogy a csapatoknak nem tizenegy, hanem kilenc tagja volt... A tá­borozás legizgalmasabb eseménye a tájékozó­dási verseny volt. Ebben részt vett a Dernől KA frozsnyól járás) turistacsapata is, és kitű­nően helytállt. Kedves vendégek is jártak a táborban: a ta­lálkozó második napján Jozef Lenárt, az SZKP KB titkára, Peter Colotka, az SZSZK miniszterelnöke és a kíséretükben levő elvtársak látogatták meg az ifjú turistákat, akikkel kellemesen elbeszélgettek a délelőtt folyamán. Colotka elvtárs átadta a kelet-szlo­vákiai kerület küldötteinek Ludvík Svoboda köztársasági elnök üdvözletét, és azt mondta: Svoboda elvtárs Csehszlovákia tájai közül a ke­let-szlovákiait kedveli legjobban... A versenyek folyamán örültek a győztesek, de a vesztesek sem lógatták sokáig az orru­kat: mindnyájan az iskolaév végére gondoltak és felszabadult, vidám csatakiáltással üdvözöl­ték... —ky— Tudjuk, hogy érdemes dolgozni... CSIKÓS JÓZSEF VAS MEGYEI KISZ-TITKÁR NYILATKOZATA AZ ÚJ IFJÚSÁGNAK Vas megye: Magyarország nyugati végvára. Ipari üzemei­ben 1938-ban 4 662, 1969-ben több mint 40 000 ember dol­gozott. Gyors ütemben válto­zott a szocialista mezőgazda­ság szerkezete: 1969 végén több mint 260 Termelőszövet­kezet 99 termelőszövetkezetbe tömörült, az erdőterület 67 ezer holdról 83 300 holdra e- melkedett, és a 7 állami gazda­ság 1968-ban már 684 millió forint közös vagyonnal rendel­kezett. A megyében 25 év alatf 25 ezer lakás épült, ennek 70 °/o- a az utolsó tíz évben, a bolti kiskereskedelmi forgalom 1953- ban 672 millió, 1969-ben 2,5 milliárd forint volt. Vas megye: valamikor a nyo­mor, az elmaradottság birodal­ma, ma a szocialista Magyar- ország gyors ütemű fejlődésé­nek egyik legmarkánsabb bizo­nyítéka. Fiatalok a házak, fiatal az ipar, fiatal az egész megye — olyan fiatal, mint Magyarország szabadsága: huszonöt éves! Ez­ért érdekel, hogy ebben a fia­tal, szépülő, gyarapodó megyé­ben hogy élnek a fiatalok, ho­gyan járulnak hozzá a megye és az ország újjáépítéséhez. Csikós József, a KISZ me­gyei ideológiai titkára — e- gyébként kolléga: újságíró és tehetséges költő — valóban ő- szinte lelkesedéssel tájékozta­tott. — Megyei viszonylatban mi­lyen a párt és a KISZ kapcso­lata? — Mi, magyar fiatalok sze­rencsés helyzetben vagyunk, mert az MSZMP politikája — nemcsak megyénkben, hanem az egész országban — az if­júságra vonatkozó feladatok megoldásában is nagyon jó és reális. Ennek köszönhető, hogy a KISZ eleget tehet fó külde­tésének, amit úgy fogalmaz­nék meg, hogy a kommunista közösségi jellem erősítése, a fiatalok ilyen szellemű nevelé­se. Természetesen egy modern szocialista társadalomban az ifjúság' nevelése nem lehet egyetlen tömegszervezet fel­adata, hiszen csupán a mi me­gyénk lakóinak 40 °/o-a har­minc éven aluli. Ezért a párt és az állam minden szinten rendkívül nagy figyelmet szen­tel ennek a kérdésnek. Az ál­talános elv az, hogy tanítsuk meg a fiatalokat a politikára, szoktassuk rá őket, hogy po­litizáljanak. — Hogyan kerülitek el a nemzedéki ellentéteket? — Ogy, hogy igyekszünk mi­nél több arra érdemes fiatalt bejuttatni a Népfrontba, az irányító szervekbe, és van is miből választanunk, mert a megyében a KISZ-nek 21 ezer tagja ,van. — A nevelési módszerben vannak büntető szankciók is? — Ez összefügg a rétegpoli­tikával. Nincs értelme admi­nisztratív eszközökkel tiltani valamit, hanem az a feladat, hogy a helytelent, a redha- gyót a helyes irányba tereljük, rávezessük a közös útra; és természetesen feladatunk, hogy elsősorban az ingadozókkal foglalkozzunk, mert aki bízik a szocializmusban, aki igenli ezt a társadalmi rendet, aki ezért dolgozik, ezt építi, erősíti, azt már nem kell meggyőzni! Hoz­zánk nagyon közel van Nyu­gat, a grázi tévé és rádió „szórásába“ is beleesünk, de ma már örömmel mondhatjuk, hogy ez nem jelent veszélyt. — Szóval véleményed sze­rint szilárd a szocialista ön­tudat? — Talán egy példa is eléggé bizonyítja: az április 12-i nem­zetközi kommunista vasárnap kezdeményezője a fiatalság volt Senkinek sem kellett dolgozni, mégis mintegy tíz­ezer fiatal állt munkába a me­gye területén. Az eredmény: több százezer forintos terme­lési többlet. — Hogyan lehet kielégíteni az ifjúság kulturális igényeit, és milyen eredményeket ér­tek el a szocialista hazafiság erősítésében? — 1968-bán országos ifjúsá­gi fórumon mértük fel az i- gényeket, ebből alakultak ki a rendeletek, formák, amit a KISZ igyekszik tartalommal megtöl­teni. Ami a szocialista haza­fiasságot illeti, mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy fel­tesszük a kedést: mi köthet valakit a szocialista hazához? A válasz kézenfekvő: az, ha érzi, hogy ő ennek a szocialis­ta társadalomnak alkotó té­nyezője. Természetesen vannak módszertani eszközök is — például a népi hagyományok megőrzése, védelme, gyűjtése. Például a pécsi és pesti egye­temen is működik a Vas me­gyei klub, tehát még az or­szág határain belül is igyek­szünk megtartani és erősíteni a szűkebb szülőföld iránt ér­zett szeretetet. További fon­tos tényező, hogy rendkívül ő- szintén beszélünk a fiatalok­kal a múltról és a jelenről, a gondokról és az eredményekről. — A gazdasági eredmények, bizonyára hatékonyan segítik a KISZ munkáját? — Ez magától értetődik! Mi bízunk a pártban és a kor­mányban! Nemcsak a KISZ- tagok és nemcsak a fiatalok, hanem Magyarország minden polgára. A párt és a kormány politikája reális, helyes, a nép, az ország, a társadalom és e- zen túlmenően az egész szo­cialista közösség érdekeit szol­gálja. Szóval mi nemcsak érezzük, hanem tudjuk, hogy érdemes dolgozni a szo­cialista Magyarország jelené­ért és még szebb jövőjéért! De ezt’ ne csak tőlem kérdezd meg, hanem az üzemekben és a földeken dolgozó fiatalokTól is! Péterfi Gyula A hibák gyökerei ifjúsági mozgalmunkban i. BOMLASZTÄS FÖNTRŐL ELSŐ LÉPÉS A FELBOMLÁSHOZ A plénumon még a Szlovákia Ifjúsági Szövetség föderalizációs tervezetének kidolgozói sem föltételezték, hogy az ő javaslatuk lesz az egyetlen variációs lehetőség. Azt állították, hogy lehet­séges lesz „föderalizálni, létrehozni a koalíciót, de még egységes szervezetet is." Arról, hogy miképpen oldják meg a kérdést,^ a fiatalságnak kellett volna a vita nyomán döntenie, ezért nyúj­tották be a tervezetet. Ez így volt annak ellenére, hogy a ter­vezet szerzői már akkor a következőket állították: „a vita olyan előrehaladott állapotban van, hogy tübbé-kevésbé már ma dönteni lehetne.“ Ez valójában nagyon merész állítás volt, és a plénum résztvevőit nem győzte meg, hogy ezeket a komoly kérdéseket — mint a struktúráról szóló vitát — kellő analízis nélkül lezár­hatnák. A plénum résztvevői bírálóan értékelték az elnökség munkáját — mondja a szerző —, nem voltak megelégedve a referátumokkal és a plénum előkészítésének módjával sem. Elhatározták, hogy a tanácskozásra visszahívják ing. R. Harencárt, aki ebben az idő­szakban Prágában helyettesítette M. Zavadilt. Az elnök kétszer Is felszólalt, és felszólalásaival döntően be­folyásolta a plénum hangulatát. Ennek a fejezetnek a fejtegeté­seit így zárja Ján Hanzlík: „Az új struktúra kérdése és a SZISZ megalakítása, mely részben a CSISZ ideológiájából és szervezési alapjából, részben újonnan meghatározott program szerint Indul­na _ ahogy ezt melállapította Ing. R. Harenöár —, teljesen más síkba terelődött. Eltávolodott attól a tervezettől, amely a SZISZ kettős íöderaiizálását — befelé és a cseh ifjúsági szövetséghez viszonyítva — föltételezte. A plénum után sokáig nem tudták, hogyan kell tehát értelmezni az új modellt.“ ELLENTMONDÁSOKKAL TELI ELJÁRÁS „így a márciusi plénum megteremtette a szükséges légkört a CSISZ — avagy az egységes ifjúsági szervezet felbomlasztásá- hoz.“ A márciusi plénumon ugyan összeállítottak egy eljárási javas­latot, de ugyanakkor azt is kimondták, hogy bárki, jöhet javaslat­tal. A szerző szerint négy pontban összegezhetők a hiányosságok, amelyek végigkísérték a folyamatot. 1. A CSISZ kríziséről ellentmondásokkal teljes vita után és a való helyzet analizálása nélkül hozták meg határozataikat. 2. Akármilyen mértékben is hangsúlyozták a javaslatok vita­jellegét. mégis érezhető bennük az ellentmondás. 3. Bár megígérték, hogy az összes benyújtott javaslatot kö­zölni fogják, de csak azokra került sor, amelyeket a CSISZ KB nyújtott be. 4. Nem vették figyelembe a járási és a kerületi szervek állás­pontját. A független elnökség körülbelül április végén tárgyalta a jelenlegi helyzetről szóló jelentést, és bár a járások döntő többsége az egységes szervezetért van, mégis krízisesnek nevezi a helyzetet. ÖSSZEKUSZÁLÓ TAKTIKA ,,A járások nagy többsége a CSISZ KB-nak a határozata ellen volt, nem akarták megtartani június végéig a járási konferenciá­kat... és a szociális csoportok közgyűléseiről is ellentmondásosak voltak a nézetek. De ez a probléma taktikai kérdés is volt, hi- szerf mint ahogy később megmutatkozott, a szocáilis csoportok közgyűléseinek megtartása az össz-szervezetl konferenciák előtt egyben a szervezet felbomlását is jelentette. Ebben a taktikai kérdésben csomósodott, keletkezett az elkövetkező időszak leg­több problémája, és ezen bukott meg a Szlovákiai Ifjúsági Szö­vetség alakuló közgyűlése is.“ A PART AKCIÓS PROGRAMJA A CSKP KB áprilisban jóváhagyta az akciós programot. To­vábbra is az egységes szervezet programját vallani, bizonyos ér­telemben a párt akciós programjával való ellenszegülést jelentet­te. Ezzel teljesen új helyzet teremtődött. Miután a programot nyilvánosságra hozták, politikailag megteremtődött nemcsak az ifjúsági, hanem más politikai szervezetek létrejöttének a lehető­sége is. KINEK A SEGÍTSÉGÉRE VOLT A DEZINTEGRÁCIÓ? „A CSISZ KB-nak azon határozata a szociális tanácsokról, amellyel az ő kezükbe ruházta át a cselekvés jogát, lényegében az első lépést jelentene a szervezet felbomlásához. Ez így volt annak ellenére, hogy sokan az elnökségi tagok közül, akik a ha­tározatot jóváhagyták, nem Is tudatosították ezt. Akkor nemcsak ezt nem tudatosították, hanem a márciusi plénum határozataiban meglevő ellentmondásokat sem. Figyeljük csak meg: „Összehívni a szociális csoportok országos közgyűléseit, és a tanácskozás eredményét pedig előterjeszteni a szlovákiai rendkí­vüli konferencia elé." És egy kicsit később pedig ilyesmit ter­veztek: „...meghatározni a szociális csoport szervezetének a'jel­legét, programját és a többi csoport szervezetéhez való viszo­nyát." Tehát a szociális csoportok tulajdonképpeni feladata, an­nak ellenére, hogy a felhívásban erről egy sző sem esik, új szer­vezetnek a létrehozása. Ellentmondásos helyzet keletkezett: A vezetőség egyik része, mert már „nem volt joga az ifjúság nevében beszélni, hát hall­gatott, vagy szélesebb, senkit nem képviselő pozícióból szólt.“ Az önjelölt csoportosulásokról azután mér nem is beszélhetünk, hiszen a különböző csoportosulások, szervezetek, klubok, ame­lyek ekkor nagy számban keletkeztek, és amelyek élén a koráb­ban választott funkcionáriusok álltak, már javában cselekedtek. (Azon az öt szervezeten kívül, amely a CSISZ talaján jött létre, ekkor született a Junák, a MISZ, a Klubok Társulása, a Táboro­zok Uniója, a Stúr Üzenete, a Fiatal Intelligencia Klubja, az YMCA, a Katolikus és az Evangélikus Ifjúság Szövetsége, a Kár­pátaljai Ifjúság Szövetsége, a Katonai Ifjúság Szövetsége, stb. Ebben a helyzetben minden igyekezet, amellyel a CSISZ kér­dését és helyzetét akarták saját erejükből tisztázni és ezze! megoldani a problémát, szektásnak látszott, még akkor is, ha a többség nem törekedett a szervezet felbomlasztására. Ám az erők szabad játéka valóban az erők szabad játéka. Ha „demokrácia mindenkinek", akkor legyen demokrácia mindenki­nek. Vagyis: a politikában nem lehet megpendíteni az összes hangszert és még azt sl követelni, hogy az első hegedűs szerepét akarom játszani stb. f VOLT MÁS MEGOLDÁS IS A nyugat-szlovákiai kerület azt a megoldást javasolta, hogy a CSISZ szervezetei és szervei tagságának azzal á részével, amely továbbra Is az egységes szervezeten belül akar működni, hozza­nak létre egy egységes koordinációs és reprezentációs szervet előbb Szlovákiában, majd Csehországban is. A fejlődés szempont­jából ez a taktika lett volna az egyedüli helyes megoldás, hiszen ekkor még senki sem látta és nem is láthatta a fejlődés útját. De ekkor az ifjúsági szervezet szerencsétlenségére egyre gyak­rabban jelentkeztek azok a korábban alakult ifjúsági szervezetek, amelyek marxistaelienes alapon álltak. Ezért nem véletlen, hogy ma úgy tűnik, a nagy szervezetnek, a CSISZ felbomlásának más okai is voltak, nemcsak éppen az, hogy „nem képviseli a szociá­list csoportok nézeteit” és „bürokratikus", „profanizált" szerve­zet. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom