Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-17 / 46. szám

2 í| {fjóság Ä tirpnkilorícedfk század má­sodik felében a szobrászok is­mét a barokk formakincséből merítettek, szimbolikus és al­legorikus elemekkel, buja zsú­foltsággal a ,,vakulj polgár"- irányzatot követve igyekeztek kiszolgálni az újgazdag szno­bok igényeit. Még a nagysze­rű, önálló és közvetlen mintá­zással alkotó Jean Baptiste Carpeaux sem tudott teljesen megszabadulni a barokk hatá­sa alól, és valóban újat. egyé­nit, lázadót, új formákkal és kompozícióval gazdagftót ebben a korban csak Auguste Rodin munkássága jelentett. 1840. november 12-én szüle­tett. Művészeti tanulmányait 14 éves korában kezdte az École des Árts Décoratifs-ban. majd rövid ideig Carpeaux-nál ta­nult, de hiába próbálta meg há­romszor felvétetni magát az École des Beaux-Arts-ra, igye­kezete mindhárom esetben si­kertelen maradt. Talán a pályakezdés sikerte­lensége, az anyagi gond egy más, kevésbé erős egyéniséget arra ösztönzött volna, hogy kevésbé tövises utat válasszon, de Rodin inkább egy kőfaragó- mesterhez szegődött, és iparos­munkával kereste a kenyerét, de — az emberi kultúra szeren­cséjére — nem dobta el a vé­sőt. 1864-ben küldte be első szobrát, a „Törött orrú férfi“- t a párizsi Salonba, a zsűri a- zonban visszautasította, pediq a mű már felmérhetetlenül egy lie talmas tehetség megnyilvá­nulása. A sévres-i porcelángyárban tanult, közben a Champs Ély- sées egyik szállodájának épü­letdekorációján dolgozott, majd Brüsszelben folytatta tanulmá­nyait és munkáját mint épület- plasztikus. Első igazán nagy művét 1877-ben, olaszországi tanulmányútja után, készítette. Az „Érckorszak“ az ember ön­tudatra ébredésének csodálatos kifejezője. De a falon zsűrije ezt is csak heves vita után fogadta el. 1880-ban kapott megbízást a Musée des Arts Déeoratifs kapujának elkészítésére, és a Pokol kapuja c. hatalmas al­kotáson kilenc évig dolgozott. A mű két legértékesebb és legjelentősebb része a „Három árny“ című csoport és a világ­hírű, az ember és a művész heroikus küzdelmét kifejező „Gondolkodó“. Aligha van em­ber, akit ne döbbentene meg j e szobor páratlan nagyszerű­sége, az ülő férfialak dagadó formái, az anyag minden lehe­tőségét merészen kihasználó mintázás, az elmélyült gondol­kodásból eredő belső feszült­ség kifejezése. Rodin — a maga sajátos < módján lázadó volt, aki szinte minden alkotásával szem­be került a hivatalos polgári kritika szemléletével, aki a század sziruposan édelgó szép- lelkeit megdöbbentette az 1884- 1885-ben alkotott „Caiais-i pol­gárok“ című szoborcsoportjával, aki a neobarokk hazugságától pállott inyűeknek lenyűgöző drámai erővel mutatta meg a borzalmas — talán a jövő 1 ragédiákat, francia földön tip- rő durva csizmákat sejtő — képet, amint az ostromlott vá­ros elöljárói halálra készen vo­nulnak a város kulcsaival az ostromlók elé. A tizenkilencedik század má­sodik felében azonban nem sze­rették a drámai igazságot, az újgazdag, a háztulajdonossá lett citoyen, az irai-olvasrri alig tu­dó, de birtokot bérlő párizsi hentes felesége félt a valóság­tól, a nyomorgók szomorú sor­sának látványától, a jóléttől el- emyedt puhány félt az erőt, a nagyságot, a keménységet, ki­tartást kifejező alkotásoktól. Auguste Rodin — a dekaden­sek századában megmutatta a tiszta, szép, munkáló emberi e- rötl Péteri! Gyula Oj ifjúság Szlovákia Szocialis­ta Ifjúsági Szövetsége Közpon ti Bizottságának lapja 9 Kiadj,, a fmena kiadóvállalata 9 Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava, Praiská 9. Telefon; 485 41-45. Postafiók 30 9 Főszer készt«: dr, S T R A 5 S Z E P GYÖRGY, Nyomja: z.ápadoslovenské la­tiamé »1 • Előfizetési (Sí i egész évre 52.— Kő*. fél évre 36.— Kés, seuyedévre 13.- töís • Terjeszti a Posta Hír lapssolgálata, előfizethet« min 4n pertakézbesitőné! vagy postahivat alnál 9 Kézirat ok a1 sem SrzOsk meo és nam kül­dőnk vissza 9 A lapot kül főidre a PNS Ustredná expe diéta tlaőe. Bratislava, Gort valdovo iám 6. 48 útján le q^|E0R(MqL Magunkévá tesszük a GS1SZ hagyományát (Folytatás az 1. oldalról) Harencár, Raska, Pelikán és híveik megkezdték a szervezet megbontását, mégpedig belül­ről. A jobboldalnak sikerült ki­harcolnia, hogy a CSISZ Köz­ponti Bizottságának IV. és V. plénuma olyan határozatokat fogadjon el, melyek az egysé­ges szervezet szétesését ered­ményezték. A jobboldal által támogatott új szervezetek nem szereztek támogatást és tekintélyt a tár­sadalomban, sem az ifjúság körében. A jobboldalnak azon­ban sikerült megimérgeznie az ifjúságot a nacionalizmussal és a szovjetellenességgel, és o- lyan légkört teremtettek, hogy egyesek a legértelmetlenebb, legtragikusabb tettekre vete­medtek. A párt egészséges erőinek a társadalomnak 1968 augusztu­sában a szövetséges csapatok nyújtottak segítséget. Az ifjú­sági mozgalom jellegéért foly­tatott harc azonban még sokáig folytatódott. Csak a párt ve­zetőségében az áprilisi plénu- mon végrehajtott «változások és a CSKP májusi irányelve ala­kította ki a feltételeket ahhoz, hogy az ifjúsági mozgalom konszolidálódjon. A jobboldali erők elvesztették a harcot, kénytelenek voltak átadni po­zícióikat azoknak, akik való­ban az ifjú nemzedék és a szo­cialista társadalom érdekeit tartják szem előtt. KÖSZÖNET A PART SEGÍTSÉ­GÉÉRT Milyen elvek szerint építsük szocialista ifjúsági szövetsé­günket? Szövetségünk legfon­tosabb ideológiai elve a mun­kásosztály tudományos világné­zete. Tevékenységünk politikai alaipja a kommunista párt programja. Érdekeink azonosak a munkásosztály érdekeivel. Tevékenységünkben fejleszte­ni kívánjuk a' szocialista haza- fiság és a proletár internacio­nalizmus elveit. A szocializ­mus további fejlődése szem­pontjából rendkívül nagy je­lentőségű a csehek és a szlo­vákok, .valamint a hazánkban élő többi nemzetiség erkölcsi, politikai egysége. Azzal, hogy megszilárdítjuk a cseh és a szlovák, valamint a többi nem­zetiségű fiatalok egységét, a- karunk hozzájárulni köztársa- ságurde erejének fokozásához. A Szovjetunióim és a többi OMBM szocialista országban megbíz­ható barátaink és testvéreink vannak. Szocialista Ifjúsági Szövetségünk teljes mértékben érvényesíti a párt vezető sze­repét az ifjúsági mozgalomban. Teljes mértékben támogatjuk a párt programját, mivel ez a program kifejezi a fiatal nem­zedék érdekeit és vágyait. Kö­telességünknek tartjuk, hogy a legjobb fiatalokat előkészítsük és javasoljuk a párttagságra. A CSKP vezetősége, valamint a kerületi és a járási pártbi­zottságok nagy figyelmet szen­telnek az ifjúságnak. Engedjék meg, hogy köszönetét mondjak ezért a gondoskodásért, ezért a valóban elvtársi segítségért Biztosítjuk pártunkat, mindent megteszünk azért, hogy szilárd szervezetet építsünk ki, mely hozzájárul szocialista társadal­munk felvirágoztatásához. IFJÚSÁGI TÖMEGSZERVEZET A SZISZ Azt akarjuk, hogy szerveze­tünk tömegszervezet légyen. Mindenkit, aki egyetért prog­ramunkkal és alapszabályza­tunkkal, szívesen fogadjuk so­rainkba. A tömegjelleggel szo­rosan függ össze, hogy a tag­ság önkéntes. Ez az önkéntes­ség azonban nem jelenti azt, hogy szervezetünk alaktalan, fegyelmezetlen csoportosulás lesz. Ifjúságiunkat három cso­portra oszthatjuk. Az első cso­port részt vett a különféle el­lenforradalmár akciókban, a másik csoport nem árulta e! a szocialista eszméket, a harma­dik csoportot pedig félrevezet­ték. Nem akarjuk szépíteni if­júságunk politikai helyzetét. Ezért rendkívül nagy jelentő­séget tulajdonítunk az ifjúság körében végzett ideológiai ne­velő munkának. Ennek kereté­ben három problémakört kell elsősorban megismertetnünk a fiatalokkal. Meg kell magya­ráznunk a CSKP politikáját, foglalkoznunk kell a proletár internacionalizmus és a szocia­lista hazafiság kérdéseivel, va­lamint szervezetünk ideológiai, politikai és szervezeti elveivel. A múlt tapasztalatai alapján szükségesnek tartjuk, hogy a nevelést a munkásosztály és a haladó ifjúsági mozgalom ha­gyományai alapján folytatjuk. Nevelő munkánkban és továb- hi tevékenységiünkben is szá­mítunk az ifjúsági sajtó és a többi tömegtájékoztatási esz­köz segítségére is. Nagyobb gondot kell fordítanunk a könyvkiadásra. DOBOS LACI HOBBYJA Azt mondták, hogy a szűrőgépnél tatásom, és az orra alatt levő legényes bajuszáról könnyen felismerem. A leírás találó volt, és így Dobos Lacit, a borászati szakembert, a Kötet-Szlovákiai Pincegazda­ság újtéhányl vállalatában nem is keile« sokáig keresnem. Körös-körül mindenhol az aranyló és vöröslő nedű illata terjen­gett. Szinte összeszaladt az ember szálában a nyál. Csak a szűrögé- pen keresztül vagy kétszáz hektoliter bor ömlik át naponta. — A hazai termés az idén ugyan nem volt a legjobb, a kelet- szlovákiai szőlőskertekben eléggé komiszkodott a peronoszpóra, de így is van elég munkánk — magyarázza Laci. miközben egy pillanat­ra sem veszi le szemét a szűrőberendezés műszereiről. Persze azért mégis jut ideje, hogy beavasson foglalkozásának titkaiba. Vonzó ez a foglalkozás, de én most nem a borászati szakember után jöttem... — Azt hallottam, elég szokatlan hobbyja van — fordftők a szón. hogy látogatásom célja felé tereljem a beszélgetést.. Égy pillanatra meghökken, de aztán megérti a szándékomat. Ravasz- kodóam ehnosolyintja magát az alig látható szökés bajoszkája alatt és esek ennyit mond: — Restén mondták ezt neked? Magyarázom, hogy ott nem voltam, de hogy ezt már a verebek is csiripelik róla. — Aba, a járáson mondták, ugye? Engem az ifjúsági szövetség­ben végzett munka valóban érdeltel, lehet, hogy valakinek érthetet­len dolog, de akkor is igazi hobbym. Nálunk a faluban már annyira megszoktuk a találkozókat a klubban és a társadalmi munkát ts. hogy már meg sem tudnánk nélküle lenni. Lad ugyan nem beszélt róla, de ennek ellenére el keH mondanom, hogy ez elsősorban az ő érdeme. Már a borászati szakiskolán is lelke volt az iskola ifjúsági szervezetének. Discéretére legyen mond va, hogy amikor befejezte az iskolát, és visszajött a saját, majd nem a magyar Határon fekvő szülőfalujába, Szőlöskére, a tapasz­talatokat nein tartotta meg magának. Bár naponta jó pár kilométert utazik munkába, a pincegazdaságba, a kezdet kezdetétől ideje óagy részét mégis az ifjúsági klubnak szenteli. — Már eleget dicsértél, nem gondolod? — De még mindig nem írtam meg mindent... — Ha akarod, hát Írd meg, hogy a magyar fiatalok járási taná­csának az elnöke vagyok és én Is megyek Prágába a SZISZ alakuló közgyűlésére. Aztán még arról beszélt, hogy tavaly bevették a restet kommunis ták maguk közé. Persze szerénységére jellemzően úgy mondja, hogy belépett a kommunista pártba, mert megértette, hogy akkor naqv szüksége volt a pártnak a fiatalokra. Még valamit el keil árulnom: Laci elhallgatta, hogy a restei kommunisták saját belátásuk alap­ján vették fel. Ügy ítélték meg, hogy Dobos Laci nemcsak a telke, hanem feje is a falusi Ifjúsági szervezetüknek. Arról persze szintén hallgatott, hogy az ő szervezetük a kassai járás legjobb szerveze­teinek az egyike. — Azért azzal a lélekkel és fejjel egy kicsit túlzói — mondja La­ci, de kiegészíti, hogy már sok minden sikerült nekik, amivei eldí- csekedbe tűének. Én persze továbbra is állítom, hogy ez mindenekelőtt Laci érdeme, és ezt az egészet egyáltalán nem én találtam ki. komolyán nem. (A Mladá lro«ta 8045 száma nyomán) Nemcsak a társadalom, ha­nem elsősorban az ifjúság ér­deke, hogy hazánk a gazdasá­gii életben is kiváló eredmé­nyeiket érjen el. Ezen a téren folytatnunk kell a CSISZ azon munkáját, melyet a haza építé­sének területén fejtett ki. Fon­tos feladatunk, hogy az ifjú­ság bekapcsolódjon a szocialis­ta versenybe és a szocialista brigád címért indított mozga­lomba. Célunk, hogy a lehető legtöbb fiatal bekapcsolódjon a tudomány és technika fejlesz­tésébe. itt nagy feladatok vár­nak a fiatal műszaki értelmi­ségre. Szervezeteink fontos feladata, hogy harcoljanak a munkafegyelem megszilárdítá­sáért. Folytatni kívánjuk az if­júságii építkezések hagyomá­nyát. Ezért vállaltunk védnök­séget a tusimicei villanyerőmű építése fölött. A falusi fiata­loknak is aktívan be keli kap­csolódniuk társadalmunk fej­lesztésébe. A fiatalok szervezetévé aka­runk válni, s ezért szövetsé­günknek gondoskodnia kei! a fiatalok szabad idejéről is. Kü­lönféle akciókat, versenyeket rendezünk az egyes sportágak­ban. Nagy felelősség terhe! minket a fiatal írókkal, zene­énekesekkel folytatott mun­kánkban. Szövetségünknek nagy szerzőkkel, képzőművészekkel, gondot kell fordítania a pio­nírszervezetre. A pionírszerve­zet a Szocialista ifjúsági Szö­vetség relatívan önálló, de el­választhatatlan része. A pio­nírszervezetnek azonosak a programcéijai az ifjúságii moz­galommal. INTERNACIONALISTA ELVEK­RE ÉPÍTJÜK A SZISZ-T Célunk, hogy mozgalmunk a nemzetközi gyermek- és ifjú­sági haladó mozgalom szilárd részévé váljon. Ez alkomból köszönetét akarok mondani a Lenini Komszomolnak és a szocialista országok ifjúságii szervezeteinek azért a politi­kai és erkölcsi támogatásért, melyet a válságos időszakban nyújtottak nekünk. Biztosítjuk külföldi barátainkat, hogy kül­politikánkat a proletár interna­cionalizmus elvei alapján fej­lesztjük. Minden erőnkkel hoz­zájárulunk a Demokratikus If­júsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség egy­ségének megszilárdításához. Továbbra is támogatni fogjuk a kapitalista és a fejlődő or­szágok haladó és demokratikus ifjúsági szervezeteit. Egész nemzetközi tevékenységünkkel teljes mértékben támogatni fogjuk kormányunk internacio­nalista, békés külpolitikáját. Varholík elvtárs befejezésül foglalkozott a SZISZ szervezeti felépítésével, hangsúlyozta, hogy a szervezet munkájának eredményességéről az alap­szervezetek mindennapi gya­korlati tevékenysége dönt. Fontos feladatok várnak ránk a szövetség funkcionáriusainak kiválasztásában és kiképzésé­ben. Oj fejezetet nyitunk OTTO MONCMAN ELVTÁRS, A SZOCIA­LISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIA! KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA A mai napon elértünk a célhoz, amely az év elején még csak születőben volt. A mai nappal új fejezetét nyitjuk meg hazánk ifjúságii mozgalmának történelmé­ben. Lapozgatunk ebben a könyvben — amely tulaj­donképpen meg sem íródott —, és talán éppen ezért értékes annyira. Egyes fejezetei alkotják az élet sza­kaszait, visszahatásai: a tettek — lapjai: az emberek. A könyv ötvenéves; az elején ott találjuk a kommu­nista ifjúságii szövetség első kongresszusát, a közepe táján egy fejezet a hősiességről szól, az emlékművek­ről és a vérről, amellyel a II. világháború fiatalsága szentelte fel utunkat. Az új élet építői a szó szoros ér­telmében tőlük vették át g lelkesedés stafétabotját. Az építőmunkáról szóló fejezet teljes fénnyel ragyog eb­ben a könyvben. Az ifjúsági vasútvonal, a szocialista munkabrigádok, a fiatalság részvétele a mezőgazdaság szocializálásában, fiatal szakemberek tanácsa, sport­körök, dal- és táncegyüttesek, mindaz, ami szinte él­tető levegőként illeszkedett bele az új élet lüktetésé­be. És erre a könyvre, társadalmunk életszaka könyvso­rozatának erre az egyetlen könyvére szegeződik min­den fiatal bizalommal teljes tekintete, és dobban érte minden ifjú szív. Bizalom, lobbanékonyság, keresés — ez a fiatalság hitvallása. És míg szervezete tiszteletben tartotta eze­ket a jellegzetességeket, addig valóban a fiatalság szervezete volt. De olyan évek következték, amikor pangás állott be a szervezetben, a merev munkamód­szerek a szervezet' öncélúsága révén, amikor a társa­dalmi fejlődés törvényeit nem tartották tiszteletben. Ez aztán már nem a fiatalság szervezete volt, és a fiatalok mindenütt keresték elveszített irányvonalukat mindenütt, ahol valami újat ígértek nekik, mégha az gyakran helytelen is volt. Ez könyvünk egyik szomorú fejezete. De a fiatalságnak nem kenyere a szomorú­ság, és ebből a téves lépésből ifjúságiunk már levonta a követketzetéseket, tanult belőle. Leányok és fiúk! Programunk igényes és nagy fela­datai, amelyeket vállaltunk, bizonyítják, hogy valóban hiszünk társadalmunknak, amely nevel bennünket, és őszintén szeretjük szocialista hazánkat. De ezek a fel­adatok köteleznek is. Kimondani egy szót, beleegyezé­sünket karemeléssel jelezni, jelentéseket, hamis szám adatokat fogalmazni, nagyon egyszerű és könnyű do­log* de maga után vonja a gondolat halálát. Kerüljii' a formalizmust, mert ne feledjétek, hogy rajtunk fiatalság szeme, a mi munkánkra, a mi tetteinkre fi gyeinek majd a többiek! Programnyilatkozatunkban ezeket mondjuk: „Becsű letesek, nyíltak, áldozatkészek, szorgalmasak, önzetle­nek akarunk lenni..." Gondolkodjunk el ezeken, nagyon mélyen elmélked jünk e szavak felett. Tartalmúkat, mélységüket keres­sük pártunk történelmében, a szabadságharcosak, a szó dialista munka hőseinek hagyatékában, nagyapáink kér­ges tenyerében. Tudom, nem kell benneteket erre emlékeztetnem, csak hangsúlyozni szeretném éppen ebben az ünnepé­lyes pillanatban a haladó gyermek- és ifjúsági mozga­lom új fejezetének születésekor hazánkban. Azt sem kell talán megemlítenem, hogy ez a pillanat nem a vé­letlen műve. Saját magatok készítettétek elő hét hónap alatt, magatok adtátok nehéz próbatételekkel tanúbi­zonyságát szilárdságotoknak. De ez«ek nemcsak a ti be­csületes, nyílt állásfoglalások keresése volt a járási konferenciákon, hanem kötelezettségvállailása«Hok és konkrét munkátok eredménye a nyári brigádokon, az össz-szlovákiai és országos műszakokban. Az esetleges sikertelenségek ne kedvetlenítsenek e1 benneteket, a sikereitek viszont ne ringassanak álom­ba babérjaitokon. Munkátok és igyekezetetek közben gondoljatok mindig arra, hogy a társadalomért dolgo­zunk — amely bízik bennünk, hiszi, hogy kommunista pártunkban szilárd támaszunk van, és teljes tamoga tását és bizalmát élvezzük. Befejezésül, vagy talán inkább kezdetnek? Tehát u~ tunk elején: Kívánunk Csehszlovákia Ifjúsági Szövet­sége fiataljainak sok erőt, őszinteséget, becsületessé­get, buzgalmat, jó elvtársi és baráti kapcsolatot az or­szágos konferencián elfogadott igényes feladatok tel­jesítéséhez. Férfihoz méltó szavak - lány ajkáról Amikór vagy három évvel ezelőtt Csecs köz­ségben jártam, a hab-funkcionáriusok és a helyi szövetkezet vezetői szinte egy emberként áHították, hogy bár a faluban éppen elég a fiatal, az ifjúsági szervezet mégsem működik. De hogyan csinálhatnának bármit is, ha a CSISZ erejéből csupán egy valamire tellett — az évzáró gyűlésre. — Valóban ilyen volt nálunk a helyzet — bólint Dienes Sarolta, aki megörült látogatá­somnak, és azt úgy fogta fel, mint egy kis ki- kapcsolódást a munkából, egy kis elszakadást a száraz számokkal teli aktahalmazoktól —, úgy nézett ki valahogy, de azért néhány hó­napja mégis megváltozott — állítja határozot­tan. — Falun a kedvezőtlen körülmények között bizony nem olyan egyszerű működésbe lendí­teni az ifjúsági szervezetet — magyarázza Sa­rolta. — Nyáron még csak-osak, legalább van hol találkoznunk. Mit csináljunk ősszel és té­len? Jönnek az esős, hideg, fagyos napok... Igaz, a szövetkezettől kaptunk tízezer korona kölcsönt, hangszereket vásároltunk rajta. De hát nem ér ez semmit, ha nincs tető a fejünk felett, nincs helyiségünk. Saroltát és a többi fiatalt — itt kell meg­jegyeznem, hogy őt választották a SZISZ helyi szervezete elnökévé — az aggasztja, hogyan juthatnának legalább egy helyiséghez, ahol aztán végre megkezdhetné működését a klub. Természetesen most sem ülnek ölbe tett kéz­zel, tétlenül, még így is, ilyen mostoha kö­rülmények mellett is dolgoznak — pl. a fiatal műkedvelő színjátszók járási fesztiváljáról győztesen távoztak. Persze, többre is képe­sek lennének... De Sarolta mégsem esik kétségbe, épp o- iyan kedve van, vagy még nagyobb, a mun­kához az ifjúsági szervezetben, mint amikor érettségi után mint könyvelő visszatért falu­jába, a szövetkezetbe. — Ha az úton akadályok gördülnek elénk annál érdekesebb az előre haladás, és gyakran így még érdemesebb is... Komolyan mondom, én bízom benne, hogy valamiképpen mégisesak segítünk magunkon. A „gyerekek" nem ijed­nek meg oly egykönnyen semmitől. Ami a „gyerekek" szót illeti, Sarolta nem gondolta a sző szorosan vett értelmében, az azonban igaz, hogy ő a húsz évével a csécsi SZISZ-szervezet legidősebb tagja. Azt állítja klubtársairól, hogy képesek megbirkózni a problémákkal. Ehhez azonban hozzá kell fűz­nünk, hogy véleménye leginkább saját magá­ra érvényes. A könyvelői teendői mellett fő­iskolára jelentkezett, tanulni akar. ehhez pe­dig elszántság és bátorság kell. Nála pedig ez megvan. — Ha felvesznek a főiskolára, tudom, ez nem kicsiség számomra, de remélem, hogy még azután is mindig jut egy kis időm a szervezeti munkára. Nem akarok róla lemon­dani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom