Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-17 / 46. szám
2 í| {fjóság Ä tirpnkilorícedfk század második felében a szobrászok ismét a barokk formakincséből merítettek, szimbolikus és allegorikus elemekkel, buja zsúfoltsággal a ,,vakulj polgár"- irányzatot követve igyekeztek kiszolgálni az újgazdag sznobok igényeit. Még a nagyszerű, önálló és közvetlen mintázással alkotó Jean Baptiste Carpeaux sem tudott teljesen megszabadulni a barokk hatása alól, és valóban újat. egyénit, lázadót, új formákkal és kompozícióval gazdagftót ebben a korban csak Auguste Rodin munkássága jelentett. 1840. november 12-én született. Művészeti tanulmányait 14 éves korában kezdte az École des Árts Décoratifs-ban. majd rövid ideig Carpeaux-nál tanult, de hiába próbálta meg háromszor felvétetni magát az École des Beaux-Arts-ra, igyekezete mindhárom esetben sikertelen maradt. Talán a pályakezdés sikertelensége, az anyagi gond egy más, kevésbé erős egyéniséget arra ösztönzött volna, hogy kevésbé tövises utat válasszon, de Rodin inkább egy kőfaragó- mesterhez szegődött, és iparosmunkával kereste a kenyerét, de — az emberi kultúra szerencséjére — nem dobta el a vésőt. 1864-ben küldte be első szobrát, a „Törött orrú férfi“- t a párizsi Salonba, a zsűri a- zonban visszautasította, pediq a mű már felmérhetetlenül egy lie talmas tehetség megnyilvánulása. A sévres-i porcelángyárban tanult, közben a Champs Ély- sées egyik szállodájának épületdekorációján dolgozott, majd Brüsszelben folytatta tanulmányait és munkáját mint épület- plasztikus. Első igazán nagy művét 1877-ben, olaszországi tanulmányútja után, készítette. Az „Érckorszak“ az ember öntudatra ébredésének csodálatos kifejezője. De a falon zsűrije ezt is csak heves vita után fogadta el. 1880-ban kapott megbízást a Musée des Arts Déeoratifs kapujának elkészítésére, és a Pokol kapuja c. hatalmas alkotáson kilenc évig dolgozott. A mű két legértékesebb és legjelentősebb része a „Három árny“ című csoport és a világhírű, az ember és a művész heroikus küzdelmét kifejező „Gondolkodó“. Aligha van ember, akit ne döbbentene meg j e szobor páratlan nagyszerűsége, az ülő férfialak dagadó formái, az anyag minden lehetőségét merészen kihasználó mintázás, az elmélyült gondolkodásból eredő belső feszültség kifejezése. Rodin — a maga sajátos < módján lázadó volt, aki szinte minden alkotásával szembe került a hivatalos polgári kritika szemléletével, aki a század sziruposan édelgó szép- lelkeit megdöbbentette az 1884- 1885-ben alkotott „Caiais-i polgárok“ című szoborcsoportjával, aki a neobarokk hazugságától pállott inyűeknek lenyűgöző drámai erővel mutatta meg a borzalmas — talán a jövő 1 ragédiákat, francia földön tip- rő durva csizmákat sejtő — képet, amint az ostromlott város elöljárói halálra készen vonulnak a város kulcsaival az ostromlók elé. A tizenkilencedik század második felében azonban nem szerették a drámai igazságot, az újgazdag, a háztulajdonossá lett citoyen, az irai-olvasrri alig tudó, de birtokot bérlő párizsi hentes felesége félt a valóságtól, a nyomorgók szomorú sorsának látványától, a jóléttől el- emyedt puhány félt az erőt, a nagyságot, a keménységet, kitartást kifejező alkotásoktól. Auguste Rodin — a dekadensek századában megmutatta a tiszta, szép, munkáló emberi e- rötl Péteri! Gyula Oj ifjúság Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövetsége Közpon ti Bizottságának lapja 9 Kiadj,, a fmena kiadóvállalata 9 Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Praiská 9. Telefon; 485 41-45. Postafiók 30 9 Főszer készt«: dr, S T R A 5 S Z E P GYÖRGY, Nyomja: z.ápadoslovenské latiamé »1 • Előfizetési (Sí i egész évre 52.— Kő*. fél évre 36.— Kés, seuyedévre 13.- töís • Terjeszti a Posta Hír lapssolgálata, előfizethet« min 4n pertakézbesitőné! vagy postahivat alnál 9 Kézirat ok a1 sem SrzOsk meo és nam küldőnk vissza 9 A lapot kül főidre a PNS Ustredná expe diéta tlaőe. Bratislava, Gort valdovo iám 6. 48 útján le q^|E0R(MqL Magunkévá tesszük a GS1SZ hagyományát (Folytatás az 1. oldalról) Harencár, Raska, Pelikán és híveik megkezdték a szervezet megbontását, mégpedig belülről. A jobboldalnak sikerült kiharcolnia, hogy a CSISZ Központi Bizottságának IV. és V. plénuma olyan határozatokat fogadjon el, melyek az egységes szervezet szétesését eredményezték. A jobboldal által támogatott új szervezetek nem szereztek támogatást és tekintélyt a társadalomban, sem az ifjúság körében. A jobboldalnak azonban sikerült megimérgeznie az ifjúságot a nacionalizmussal és a szovjetellenességgel, és o- lyan légkört teremtettek, hogy egyesek a legértelmetlenebb, legtragikusabb tettekre vetemedtek. A párt egészséges erőinek a társadalomnak 1968 augusztusában a szövetséges csapatok nyújtottak segítséget. Az ifjúsági mozgalom jellegéért folytatott harc azonban még sokáig folytatódott. Csak a párt vezetőségében az áprilisi plénu- mon végrehajtott «változások és a CSKP májusi irányelve alakította ki a feltételeket ahhoz, hogy az ifjúsági mozgalom konszolidálódjon. A jobboldali erők elvesztették a harcot, kénytelenek voltak átadni pozícióikat azoknak, akik valóban az ifjú nemzedék és a szocialista társadalom érdekeit tartják szem előtt. KÖSZÖNET A PART SEGÍTSÉGÉÉRT Milyen elvek szerint építsük szocialista ifjúsági szövetségünket? Szövetségünk legfontosabb ideológiai elve a munkásosztály tudományos világnézete. Tevékenységünk politikai alaipja a kommunista párt programja. Érdekeink azonosak a munkásosztály érdekeivel. Tevékenységünkben fejleszteni kívánjuk a' szocialista haza- fiság és a proletár internacionalizmus elveit. A szocializmus további fejlődése szempontjából rendkívül nagy jelentőségű a csehek és a szlovákok, .valamint a hazánkban élő többi nemzetiség erkölcsi, politikai egysége. Azzal, hogy megszilárdítjuk a cseh és a szlovák, valamint a többi nemzetiségű fiatalok egységét, a- karunk hozzájárulni köztársa- ságurde erejének fokozásához. A Szovjetunióim és a többi OMBM szocialista országban megbízható barátaink és testvéreink vannak. Szocialista Ifjúsági Szövetségünk teljes mértékben érvényesíti a párt vezető szerepét az ifjúsági mozgalomban. Teljes mértékben támogatjuk a párt programját, mivel ez a program kifejezi a fiatal nemzedék érdekeit és vágyait. Kötelességünknek tartjuk, hogy a legjobb fiatalokat előkészítsük és javasoljuk a párttagságra. A CSKP vezetősége, valamint a kerületi és a járási pártbizottságok nagy figyelmet szentelnek az ifjúságnak. Engedjék meg, hogy köszönetét mondjak ezért a gondoskodásért, ezért a valóban elvtársi segítségért Biztosítjuk pártunkat, mindent megteszünk azért, hogy szilárd szervezetet építsünk ki, mely hozzájárul szocialista társadalmunk felvirágoztatásához. IFJÚSÁGI TÖMEGSZERVEZET A SZISZ Azt akarjuk, hogy szervezetünk tömegszervezet légyen. Mindenkit, aki egyetért programunkkal és alapszabályzatunkkal, szívesen fogadjuk sorainkba. A tömegjelleggel szorosan függ össze, hogy a tagság önkéntes. Ez az önkéntesség azonban nem jelenti azt, hogy szervezetünk alaktalan, fegyelmezetlen csoportosulás lesz. Ifjúságiunkat három csoportra oszthatjuk. Az első csoport részt vett a különféle ellenforradalmár akciókban, a másik csoport nem árulta e! a szocialista eszméket, a harmadik csoportot pedig félrevezették. Nem akarjuk szépíteni ifjúságunk politikai helyzetét. Ezért rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk az ifjúság körében végzett ideológiai nevelő munkának. Ennek keretében három problémakört kell elsősorban megismertetnünk a fiatalokkal. Meg kell magyaráznunk a CSKP politikáját, foglalkoznunk kell a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság kérdéseivel, valamint szervezetünk ideológiai, politikai és szervezeti elveivel. A múlt tapasztalatai alapján szükségesnek tartjuk, hogy a nevelést a munkásosztály és a haladó ifjúsági mozgalom hagyományai alapján folytatjuk. Nevelő munkánkban és továb- hi tevékenységiünkben is számítunk az ifjúsági sajtó és a többi tömegtájékoztatási eszköz segítségére is. Nagyobb gondot kell fordítanunk a könyvkiadásra. DOBOS LACI HOBBYJA Azt mondták, hogy a szűrőgépnél tatásom, és az orra alatt levő legényes bajuszáról könnyen felismerem. A leírás találó volt, és így Dobos Lacit, a borászati szakembert, a Kötet-Szlovákiai Pincegazdaság újtéhányl vállalatában nem is keile« sokáig keresnem. Körös-körül mindenhol az aranyló és vöröslő nedű illata terjengett. Szinte összeszaladt az ember szálában a nyál. Csak a szűrögé- pen keresztül vagy kétszáz hektoliter bor ömlik át naponta. — A hazai termés az idén ugyan nem volt a legjobb, a kelet- szlovákiai szőlőskertekben eléggé komiszkodott a peronoszpóra, de így is van elég munkánk — magyarázza Laci. miközben egy pillanatra sem veszi le szemét a szűrőberendezés műszereiről. Persze azért mégis jut ideje, hogy beavasson foglalkozásának titkaiba. Vonzó ez a foglalkozás, de én most nem a borászati szakember után jöttem... — Azt hallottam, elég szokatlan hobbyja van — fordftők a szón. hogy látogatásom célja felé tereljem a beszélgetést.. Égy pillanatra meghökken, de aztán megérti a szándékomat. Ravasz- kodóam ehnosolyintja magát az alig látható szökés bajoszkája alatt és esek ennyit mond: — Restén mondták ezt neked? Magyarázom, hogy ott nem voltam, de hogy ezt már a verebek is csiripelik róla. — Aba, a járáson mondták, ugye? Engem az ifjúsági szövetségben végzett munka valóban érdeltel, lehet, hogy valakinek érthetetlen dolog, de akkor is igazi hobbym. Nálunk a faluban már annyira megszoktuk a találkozókat a klubban és a társadalmi munkát ts. hogy már meg sem tudnánk nélküle lenni. Lad ugyan nem beszélt róla, de ennek ellenére el keH mondanom, hogy ez elsősorban az ő érdeme. Már a borászati szakiskolán is lelke volt az iskola ifjúsági szervezetének. Discéretére legyen mond va, hogy amikor befejezte az iskolát, és visszajött a saját, majd nem a magyar Határon fekvő szülőfalujába, Szőlöskére, a tapasztalatokat nein tartotta meg magának. Bár naponta jó pár kilométert utazik munkába, a pincegazdaságba, a kezdet kezdetétől ideje óagy részét mégis az ifjúsági klubnak szenteli. — Már eleget dicsértél, nem gondolod? — De még mindig nem írtam meg mindent... — Ha akarod, hát Írd meg, hogy a magyar fiatalok járási tanácsának az elnöke vagyok és én Is megyek Prágába a SZISZ alakuló közgyűlésére. Aztán még arról beszélt, hogy tavaly bevették a restet kommunis ták maguk közé. Persze szerénységére jellemzően úgy mondja, hogy belépett a kommunista pártba, mert megértette, hogy akkor naqv szüksége volt a pártnak a fiatalokra. Még valamit el keil árulnom: Laci elhallgatta, hogy a restei kommunisták saját belátásuk alapján vették fel. Ügy ítélték meg, hogy Dobos Laci nemcsak a telke, hanem feje is a falusi Ifjúsági szervezetüknek. Arról persze szintén hallgatott, hogy az ő szervezetük a kassai járás legjobb szervezeteinek az egyike. — Azért azzal a lélekkel és fejjel egy kicsit túlzói — mondja Laci, de kiegészíti, hogy már sok minden sikerült nekik, amivei eldí- csekedbe tűének. Én persze továbbra is állítom, hogy ez mindenekelőtt Laci érdeme, és ezt az egészet egyáltalán nem én találtam ki. komolyán nem. (A Mladá lro«ta 8045 száma nyomán) Nemcsak a társadalom, hanem elsősorban az ifjúság érdeke, hogy hazánk a gazdaságii életben is kiváló eredményeiket érjen el. Ezen a téren folytatnunk kell a CSISZ azon munkáját, melyet a haza építésének területén fejtett ki. Fontos feladatunk, hogy az ifjúság bekapcsolódjon a szocialista versenybe és a szocialista brigád címért indított mozgalomba. Célunk, hogy a lehető legtöbb fiatal bekapcsolódjon a tudomány és technika fejlesztésébe. itt nagy feladatok várnak a fiatal műszaki értelmiségre. Szervezeteink fontos feladata, hogy harcoljanak a munkafegyelem megszilárdításáért. Folytatni kívánjuk az ifjúságii építkezések hagyományát. Ezért vállaltunk védnökséget a tusimicei villanyerőmű építése fölött. A falusi fiataloknak is aktívan be keli kapcsolódniuk társadalmunk fejlesztésébe. A fiatalok szervezetévé akarunk válni, s ezért szövetségünknek gondoskodnia kei! a fiatalok szabad idejéről is. Különféle akciókat, versenyeket rendezünk az egyes sportágakban. Nagy felelősség terhe! minket a fiatal írókkal, zeneénekesekkel folytatott munkánkban. Szövetségünknek nagy szerzőkkel, képzőművészekkel, gondot kell fordítania a pionírszervezetre. A pionírszervezet a Szocialista ifjúsági Szövetség relatívan önálló, de elválaszthatatlan része. A pionírszervezetnek azonosak a programcéijai az ifjúságii mozgalommal. INTERNACIONALISTA ELVEKRE ÉPÍTJÜK A SZISZ-T Célunk, hogy mozgalmunk a nemzetközi gyermek- és ifjúsági haladó mozgalom szilárd részévé váljon. Ez alkomból köszönetét akarok mondani a Lenini Komszomolnak és a szocialista országok ifjúságii szervezeteinek azért a politikai és erkölcsi támogatásért, melyet a válságos időszakban nyújtottak nekünk. Biztosítjuk külföldi barátainkat, hogy külpolitikánkat a proletár internacionalizmus elvei alapján fejlesztjük. Minden erőnkkel hozzájárulunk a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség egységének megszilárdításához. Továbbra is támogatni fogjuk a kapitalista és a fejlődő országok haladó és demokratikus ifjúsági szervezeteit. Egész nemzetközi tevékenységünkkel teljes mértékben támogatni fogjuk kormányunk internacionalista, békés külpolitikáját. Varholík elvtárs befejezésül foglalkozott a SZISZ szervezeti felépítésével, hangsúlyozta, hogy a szervezet munkájának eredményességéről az alapszervezetek mindennapi gyakorlati tevékenysége dönt. Fontos feladatok várnak ránk a szövetség funkcionáriusainak kiválasztásában és kiképzésében. Oj fejezetet nyitunk OTTO MONCMAN ELVTÁRS, A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIA! KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA A mai napon elértünk a célhoz, amely az év elején még csak születőben volt. A mai nappal új fejezetét nyitjuk meg hazánk ifjúságii mozgalmának történelmében. Lapozgatunk ebben a könyvben — amely tulajdonképpen meg sem íródott —, és talán éppen ezért értékes annyira. Egyes fejezetei alkotják az élet szakaszait, visszahatásai: a tettek — lapjai: az emberek. A könyv ötvenéves; az elején ott találjuk a kommunista ifjúságii szövetség első kongresszusát, a közepe táján egy fejezet a hősiességről szól, az emlékművekről és a vérről, amellyel a II. világháború fiatalsága szentelte fel utunkat. Az új élet építői a szó szoros értelmében tőlük vették át g lelkesedés stafétabotját. Az építőmunkáról szóló fejezet teljes fénnyel ragyog ebben a könyvben. Az ifjúsági vasútvonal, a szocialista munkabrigádok, a fiatalság részvétele a mezőgazdaság szocializálásában, fiatal szakemberek tanácsa, sportkörök, dal- és táncegyüttesek, mindaz, ami szinte éltető levegőként illeszkedett bele az új élet lüktetésébe. És erre a könyvre, társadalmunk életszaka könyvsorozatának erre az egyetlen könyvére szegeződik minden fiatal bizalommal teljes tekintete, és dobban érte minden ifjú szív. Bizalom, lobbanékonyság, keresés — ez a fiatalság hitvallása. És míg szervezete tiszteletben tartotta ezeket a jellegzetességeket, addig valóban a fiatalság szervezete volt. De olyan évek következték, amikor pangás állott be a szervezetben, a merev munkamódszerek a szervezet' öncélúsága révén, amikor a társadalmi fejlődés törvényeit nem tartották tiszteletben. Ez aztán már nem a fiatalság szervezete volt, és a fiatalok mindenütt keresték elveszített irányvonalukat mindenütt, ahol valami újat ígértek nekik, mégha az gyakran helytelen is volt. Ez könyvünk egyik szomorú fejezete. De a fiatalságnak nem kenyere a szomorúság, és ebből a téves lépésből ifjúságiunk már levonta a követketzetéseket, tanult belőle. Leányok és fiúk! Programunk igényes és nagy feladatai, amelyeket vállaltunk, bizonyítják, hogy valóban hiszünk társadalmunknak, amely nevel bennünket, és őszintén szeretjük szocialista hazánkat. De ezek a feladatok köteleznek is. Kimondani egy szót, beleegyezésünket karemeléssel jelezni, jelentéseket, hamis szám adatokat fogalmazni, nagyon egyszerű és könnyű dolog* de maga után vonja a gondolat halálát. Kerüljii' a formalizmust, mert ne feledjétek, hogy rajtunk fiatalság szeme, a mi munkánkra, a mi tetteinkre fi gyeinek majd a többiek! Programnyilatkozatunkban ezeket mondjuk: „Becsű letesek, nyíltak, áldozatkészek, szorgalmasak, önzetlenek akarunk lenni..." Gondolkodjunk el ezeken, nagyon mélyen elmélked jünk e szavak felett. Tartalmúkat, mélységüket keressük pártunk történelmében, a szabadságharcosak, a szó dialista munka hőseinek hagyatékában, nagyapáink kérges tenyerében. Tudom, nem kell benneteket erre emlékeztetnem, csak hangsúlyozni szeretném éppen ebben az ünnepélyes pillanatban a haladó gyermek- és ifjúsági mozgalom új fejezetének születésekor hazánkban. Azt sem kell talán megemlítenem, hogy ez a pillanat nem a véletlen műve. Saját magatok készítettétek elő hét hónap alatt, magatok adtátok nehéz próbatételekkel tanúbizonyságát szilárdságotoknak. De ez«ek nemcsak a ti becsületes, nyílt állásfoglalások keresése volt a járási konferenciákon, hanem kötelezettségvállailása«Hok és konkrét munkátok eredménye a nyári brigádokon, az össz-szlovákiai és országos műszakokban. Az esetleges sikertelenségek ne kedvetlenítsenek e1 benneteket, a sikereitek viszont ne ringassanak álomba babérjaitokon. Munkátok és igyekezetetek közben gondoljatok mindig arra, hogy a társadalomért dolgozunk — amely bízik bennünk, hiszi, hogy kommunista pártunkban szilárd támaszunk van, és teljes tamoga tását és bizalmát élvezzük. Befejezésül, vagy talán inkább kezdetnek? Tehát u~ tunk elején: Kívánunk Csehszlovákia Ifjúsági Szövetsége fiataljainak sok erőt, őszinteséget, becsületességet, buzgalmat, jó elvtársi és baráti kapcsolatot az országos konferencián elfogadott igényes feladatok teljesítéséhez. Férfihoz méltó szavak - lány ajkáról Amikór vagy három évvel ezelőtt Csecs községben jártam, a hab-funkcionáriusok és a helyi szövetkezet vezetői szinte egy emberként áHították, hogy bár a faluban éppen elég a fiatal, az ifjúsági szervezet mégsem működik. De hogyan csinálhatnának bármit is, ha a CSISZ erejéből csupán egy valamire tellett — az évzáró gyűlésre. — Valóban ilyen volt nálunk a helyzet — bólint Dienes Sarolta, aki megörült látogatásomnak, és azt úgy fogta fel, mint egy kis ki- kapcsolódást a munkából, egy kis elszakadást a száraz számokkal teli aktahalmazoktól —, úgy nézett ki valahogy, de azért néhány hónapja mégis megváltozott — állítja határozottan. — Falun a kedvezőtlen körülmények között bizony nem olyan egyszerű működésbe lendíteni az ifjúsági szervezetet — magyarázza Sarolta. — Nyáron még csak-osak, legalább van hol találkoznunk. Mit csináljunk ősszel és télen? Jönnek az esős, hideg, fagyos napok... Igaz, a szövetkezettől kaptunk tízezer korona kölcsönt, hangszereket vásároltunk rajta. De hát nem ér ez semmit, ha nincs tető a fejünk felett, nincs helyiségünk. Saroltát és a többi fiatalt — itt kell megjegyeznem, hogy őt választották a SZISZ helyi szervezete elnökévé — az aggasztja, hogyan juthatnának legalább egy helyiséghez, ahol aztán végre megkezdhetné működését a klub. Természetesen most sem ülnek ölbe tett kézzel, tétlenül, még így is, ilyen mostoha körülmények mellett is dolgoznak — pl. a fiatal műkedvelő színjátszók járási fesztiváljáról győztesen távoztak. Persze, többre is képesek lennének... De Sarolta mégsem esik kétségbe, épp o- iyan kedve van, vagy még nagyobb, a munkához az ifjúsági szervezetben, mint amikor érettségi után mint könyvelő visszatért falujába, a szövetkezetbe. — Ha az úton akadályok gördülnek elénk annál érdekesebb az előre haladás, és gyakran így még érdemesebb is... Komolyan mondom, én bízom benne, hogy valamiképpen mégisesak segítünk magunkon. A „gyerekek" nem ijednek meg oly egykönnyen semmitől. Ami a „gyerekek" szót illeti, Sarolta nem gondolta a sző szorosan vett értelmében, az azonban igaz, hogy ő a húsz évével a csécsi SZISZ-szervezet legidősebb tagja. Azt állítja klubtársairól, hogy képesek megbirkózni a problémákkal. Ehhez azonban hozzá kell fűznünk, hogy véleménye leginkább saját magára érvényes. A könyvelői teendői mellett főiskolára jelentkezett, tanulni akar. ehhez pedig elszántság és bátorság kell. Nála pedig ez megvan. — Ha felvesznek a főiskolára, tudom, ez nem kicsiség számomra, de remélem, hogy még azután is mindig jut egy kis időm a szervezeti munkára. Nem akarok róla lemondani.
