Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-17 / 46. szám
Két kép. Az egyik néma, ünnepi, a másik meleg, baráti. Mindenképpen egyik is, másik is jellemző. Az ország fiataljai megtárgyalták saját problémáikat és u- tolsó állomásként megalapították a Szocialista Ifjúsági Szövetség országos szervezetét. A szünetekben pedig kihasználták a kedvező alkalmat, körülvették Ludvtk Svoboda elnököt, dr. Gustáv Husák elvtársat, és a többi jelenlévő államférfit, hogy elbeszélgessenek velük, aláírást kérjenek tőlük. Képeinken: az alakuló kongresszus díszelnöksége; Ludvík Svoboda államelnök aláírásával ajándékozza meg a fiatalokat. A SZISZ KÖZPONTI SZERVE 1970. november 11-én a SZISZ KB plénuma megválasztotta a KB elnökségét. A KB egyhangúlag a következő elvtársak mellett adta le szavazatát: a SZISZ KB elnöke Juraj Varholík, alelnök Otto Moncman, aki egyben a SZISZ Szlovákiai KB elnöke, alelnök Antonín Himl, aki egyben a SZISZ Cseh KB elnöke. Az elnökség tagjai: Juraj Varholík, a SZISZ KB elnöke, Libor Batrla, a Mladá fronta főszerkesztője, Jan Bouchal, a SZISZ KB titkára,Otto Cmolík, a PSZKT elnöke és a SZISZ KB titkára, Frantisek Drgon efsz-elnök, Antonín Himl, a SZISZ CSKB elnöke, Ján Husák, az Egyetemisták Központjának Inöke, Július Chvalny, a CSXSZ KB titkára, Stanislav Juf ca, a-t észak-morvaországi kerület SZISZ-szervezete elnöke, Ludmila Korytárová, a Szlovák PSZKT titkárnője, Otto Monoman, a SZISZ SZKB elnöke, Ján Motovsky, a néphadsereg politikai dolgozója, Emil Nemec, a SZISZ SZKP alelnöke, Milan Pisa, a CKD műszaki tisztviselője, Jindrich Poledník, a SZISZ CSKB alelnöke, Ján Prochádzka, a SZISZ KB titkára, Dúsak Ulcák, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke. mm Mai számunkban fiatalasszonyok, Tóth Edit és Klim Mónika, szólnak hozzá a „Mini? Midi? MaxiT^jiivatvitához^^ SZLOVÁKIA SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETJÉNEK LAPJA XIX évf 1970 November 17. Ar» 1 — Kd« 1 Magunkévá tesszük a CSISZ hagyományait JURAJ VARHOLÍK ELVTÁRS BESZÉDE A SZISZ ORSZÁGOS ALAKULÓ KONFERENCIÁJÁN Varholík elvtárs beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai haladó ifjúsági mozgalom történetében a mostani napok rendkívül jelentősek. A mély politikai válság időszaka után az a feladat áll előttünk, hogy kiépítsük az Ifjúság új egységes szervezetét. Ha sikerül kiküszöbölnünk az elmúlt időszak hibáit, ha tevékenységünkben kihasználunk mindent, ami a múltban jő volt, akkor bizonyára sikerül teljesíteni küldetésünket. Büszkén magunkévá tesszük a CSISZ hagyományait, mivel meggyőződésünk, hogy a szervezet helyes Ideológia^ és politikai elveken épült. Ezeket a hagyományokat tovább fejlesztjük. Ugyanakkor tudatában vagyunk azoknak a hibáknak és tévedéseknek, melyek a formalizmushoz és a passzivitáshoz vezettek. A HIBÁKÉRT DRÁGÁN FIZETTÜNK Az ifjúsági szervezet fejlődése nem volt probléma- mentes. Tudjuk, hogy a hibákért drága árat fizettünk. Nem szabad megfeledkeznünk, hogy a hibák megismétlésének még drágább ára lenne. A CSISZ alapvető ideológiai, politikai és szervezeti elvei helyesek voltak. Ezeket a Szocialista Ifjúsági Szö- vétség munkájában továbbfejlesztjük. A fejlődés bebi- ’ zonyította, hogy az ifjúsági szervezet sikerének biztosítéka a párt vezető szerepének elismerése, a párt politikájának aktív támogatása. A történelem arra tanít bennünket, hogy amint az ifjúsági szervezet nem érvényesíti a marxizmus-leniniztnus alapelveit, csökken a szervezet tekintélye. A CSISZ munkájában ez abban nyilvánult meg, hogy sokan csak formálisan voltak a szervezet tagjai. Ugyancsak hibásan értelmeztük az ifjúsági szervezetek egységének jelentőségét. Helytelenül értelmeztük az ifjúsági szervezet és a többi Ifjúsági szervezet kapcsolatát is. A CSÍSZ keretében éveken keresztül nem sikerült megoldani az egyes kor- és szociális csoportok szerepét, valamint a nemzetiségi és más problémákat. Varholík elvtárs hangsúlyozta, hogy a CSISZ munkájának bírálatát nem azonosítják a jobboldalnak az » ifjúsági szövetség elleti kifejtett tevékenységével. Tudjuk hogy a bíráló észrevételek többségét az a szándék vezérelte, hogy a szocializmus érdekében megjavítják a CSISZ munkáját. Az a tény. hogy a bírálók között nem különböztettük meg azokat, akik a szocializmus pozícióin álltak azoktól, akik a iobboldali oooortuniz- mus képviselői voltak, tette lehetővé, hogy 1968 januárja után a jobboldal lépett fel a gyakran jogosan elégedetlen CSISZ-tagok képviselőjeként. A CSISZ V. kongresszusán elutasították ezeket a helytelen nézeteket, de az akkori vezetőség hibája, hogy nem leplezték le az ifjú nemzedék védelmezőjének szeretjében fellépő ellenzéket. Sőt, ellenkezőleg, ezen a kongresszuson az ellenzék több képviselőjét választották meg a CSISZ Központi Bizottságába és elnökségébe. A JOBBOLDAL IDEIGLENES GYŐZELME Az ifjúság, a CSISZ-tagok és funkcionáriusok túlnyomó többsége üdvözölte 1968 januárját mint a január előtti fejlődés törvényszerű eredményét. Sajnos, január eszméit nem valósították meg következetesen. Tény, hogy az ifjúsági mozgalom ideológiai, politikai és szervezeti feloszlatása az osztályharc része volt. A CSISZ ideológiailag gyenge veit, és nem készült fel erre a küzdelemre. Ez egyik oka annak, hogy a jobboldal ideiglenesen győzött a mozgalomban. A válság másik oka az, hogy Dubéek csoportja lemondott az ifjúsági szervezetről, és az ifjúságot a jobboldal kénye- kedvének tette ki. Ez katasztrófához vezetett. Több mint 60 gyermek- és ifjúsági szervezet keletkezett, közülük több olyan elvek alapján, melyek összeegyez- hetetlenek az 1945. évi nemzeti és demokratikus forradalom eredményeivel. A CSISZ vezetőségében Jelinek. (Folytatás a 2. oldalon) Véleményem szerint egyúttal ki kell alakítanunk a fiatal nemzedékkel szemben folytatott politikánk koncepcióját és a problémák komplex megoldását: Sajnos, eddig nem rendelkezünk i- lyennel. A konferencián megválasztott új ifjúsági. vezetőkkel fokozatosan kidolgozzuk az i- lyon koncepciót, elérjük a komplex megoldási s a párt. az állam és v egész társadalom erejét - és eszközeit az ifjú nemzedék politikai, i- doológiai és erkölcsi nevelésének kérdéseire és a fiataloknak a társadalmunk építésében és irányításában való konkrét részvételére összpontosítjuk. A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI ANASZTASZIJA VERTYINSZKAJA Lapunk 7. oldalán bemutatjuk a népszerű szovjet színésznőt! Fábry Zoltánról dokumentumfilmet forgat a Magyar Televízió. A csaknem egyórás filmet valószínűleg decemberben tűzik műsorra. Erről és a magyarországi, csehszlovákiai és romániai írók, gondolkodók vallomásairól írunk a 4. oldalon: Illyés Gyula, Simon István Balogh Edgár és Rákos Péter nyilatkozatát közöljük. A TÓPARTON A csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából mutatták be nálunk A tóparton című szovjet filmet, a világhírű rendező, Szer- gej Geraszimov alkotását. Az érdekes és időszerű problémát tárgyaló filmben új arccal, Natalija Belohvosztyikovával ismerkedhetünk meg. Lapunk hetedik oldalán a filmről bővebben írunk. Ugyancsak nyilatkozik a főszereplő. Natalija Belohvosztyikova (a képen a film egyik- jelenetében).
