Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-10 / 45. szám

új ifjúság 5 a A középkorban az egyházi irodalom műfajai közül a prédikáció és az imádság volt az a kettő, amelynek révén az egyház a néppel érintkezett, s mely így a leghamarabb jelentkezhetett magyar nyelven. A ma­gyar nyelvű prédikáció és imádság a magyarországi kereszténységgel csaknem egyidős lehetett, de hogy mi-' kor került sor a latin minták szerint elmondott ma­gyar szövegek Írásbeli rögzítésére, azt nem tudjuk. Az oklevelekbe belefoglalt magyar szavak leírására kiala­kult gyakorlat feltehetően lehetővé tette, hogy már a XVI. században, legalábbis annak legvégén, létrejöj­jenek írott magyar nyelvű szövegek. Nemcsak a magyar, hanem valamennyi finnugor nyelv legrégibb ismert összefüggő szövegemléke az 1192-95 közötti időből fennmaradt Halotti Beszéd és Könyörgés. Értéke szerint felbecsülhetetlen, mert az első finnugor szövegemlék is, s emellett az első olyan magyar nyel­vű írás, mely irodalmi szempontbői is figyelmet ér­demel. Kézirata a XII. század utolsó évtizedéből való, mivel azonban több jel mutat másolat voltára (máso­lási hibák, archaikus helyesírás), keletkezése évtize­dekkel korábbra tehető. Keletkezése a feudalizmus első századaitól kezdve felmerülő ama igénnyel függ össze, hogy a papok a néppel való érintkezés alkalmával bizonyos imádságo­kat és latin nyelvű szertartásokhoz kapcsolódó beszé­deket magyarul mondjanak el Idővel ilyen szövegeket írásban is rögzítettek. A XII. század végéről való Pray- kódex őrizte meg az emléket, amely a kódex latin szövegébe „Sermo super sepulchrum“ (Beszéd a sír fö­lött) címen illeszkedik bele. Hogy írója a szöveg ere­deti alkotója-e, vagy csak másolója, az nem dönthető el. Tartalma papi búcsúztató és ima. Az emlék össze­sen 32 sor, ebből az utolsó hat sor az úgynevezett Kö­nyörgés (ima). A Halotti Beszéd 227, a Könyörgés 47, az egész nyelvemlék tehát 274, az ismétlődő szavakat csak egyszer számítva 190 szóból áll. Nyelvemlékünk jelentősége abban rejlik, hogy a XIII. századi egyházi prózánk stílusának fejlettségéről, ere­jéről, tömörségéről, valamint régi nyelvünk szókész­letéről, hang-, alak- és mondattanáról tájékozódha­tunk belőle. így pl. magánhangzói a mainál zártabbak: ürdüng — ördög; a -bői, -bői rag még nem illeszke­dett és kéttagú alakban szerepel: világbeié — világba, timnücéből — tömlöcéből; a múlt idő teljesebb a- lakban van meg: terümtévé — teremtette, hadlava — hallotta, A Halotti Beszéd kezdő sorai: Láttyátuk feleim, szümtükkel, mik vogymuk. Isa pur és chomuu vogymuk. Mai nyelven: Látjátok, feleim, szemetekkel, mik va­gyunk! Bizony por és hamu vagyunk. A Beszéd szabad, a Könyörgés a latin sző szerinti fordítása. A lendületes Halotti Beszéden semmi kez­detlegesség sem érződik. Mondatai könhyedén és fo­lyamatosan kapcsolódnak egymáshoz. A latin nyelv ha­tása nem rontotta meg a beszéd Írójának nyelvét. A latin nyelv bizonyos fordulatait a Halotti Beszéd sike­resen fordítja magyarra: a „morte morieris“ fordula­tot például nemcsak visszaadja, hanem a szót magya­rul háromszor megismétli: „halálnak haláláal holsz." Irodalmi, stiláris szempontból kevésbé hatásos a Kö­nyörgés fordítása. Az Író — hivatalosan előírt szöveg­ről lévén szó — itt kénytelen volt szolgai módon kö­vetni a latin eredetit, nehezen birkózva a magyar nyelv számára szokatlan, bonyolult latin mondatszer­kesztéssel. A kódexet, amelyben a szöveg megmaradt, először Pray György ismertette 1770-ben. Pray Érsekűjvárott született 1723-ban. Történetkutatő, ő fedezte fel a Ha­lotti Beszédet, és elsőként adta ki egy részletét. Toi- dy Ferenc első ismertetőjéről: Pray-kődexnek nevezte el. Számunkra érdekes a kódex sorsa is. 1228-ban a deáki (Galánta melletti) bencés templomban használ­ták. Még a XIII. században Pozsonyba került, majd 1813-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ma az Orszá­gos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzik. Egész terjedelmében először Sajnovics János közöl­te híres Demonstratio... című munkájában, amely eze­lőtt kétszáz évvel, 1770-ben jelent meg^ Faludi Fe­renc olvasatával (jegyzetével). A Halotti Beszéd nyelvét a mai magyar nyelvvel összehasonlítva, fényt deríthetünk nyelvünk fejlődésé- re. ^ B­látogasson el hozzájuk, s u- dent szemléletessé kell tenni, gának a magyar hazafiak kö- szalainai ke-zsli j--------------------------------------------------------1 ” Kétszáz éve jelent meg Halotti Beszéd és a Könyörgés Mindenütt a világon emlé­keznek most Comeniusra, a nemzetek nagy tanítójára, aki ugyanis háromszáz évvel eze­lőtt halt meg, (Amsterdamban 1670. november 15-én). Szű- kebb hazájából száműzve halt meg tágabb hazájában, Euró­pában, melynek szellemi fele­melése mindig szívügye volt. Az élet csupa kettősség. Co­menius a béke apostola volt, a világbékéé, s Európa akkori legnagyobb fegyvergyárosának, a holland de Geer úrnak a vendége volt, náluk lakott, ná­luk halt meg. Naardenben van eltemetve, Amsterdam mellett, egy kis vallon templomban, a- meiyböl utóbb Comenius-mau- zóleumot csináltak, s ez a csehszlovák állam kezelésében van, bár holland az igazgató­ja. Szobra is ott áll Naarden­ben. Fölidézzük a kort, amelyben élt: az ellenreformáció korát, a barokk ízlésű jezsuita divatot, mely nemcsak az építészetre volt jellemző, a harmincéves háborút, mely tűzzel és vér­rel jelölte meg a szelíd Író útját. Morvaországba kell el­vándorolnunk Comenius után, Nivnice nevú csepp faluba, ott született. Kis fiúcska volt, a- mikor meghalt anyja és apja. egyedül maradt, a világ árvá­ja. Szülei tekintélyes vagyont hagytak rá, s a cseh testvér­egyház öregjei vették maguk­hoz és nevelték fel buzgó val­lásosságban. Igen későn, ti­zenhatéves korában, kezdett iskolába járni, de lángész volt, játszva végezte tanulmányait. Németországban járt egyetem­re, latinul és németül úgy Irt és beszélt, mint csehül. Mikor visszatér, lelkésszé szentelik, s egy morvaországi német gyüle­kezet élére állítják mint pa­pot és iskolaigazgatót, 1618- ban. Megnősül, gyermekei szü­letnek, írni kezd, amikor hir­telen menekülnie kell. A meg­győződésükért felkelő csehek elveszítik a döntő csatát, 1620 novemberében, a Prága mellet­ti Fehérhegyen. Lengyelországba kerül, a cseh testvéregyháznak olyan engedélye van, hogy a szám- űzöttek letelepedhetnek Lesz- no városában, vagy más néven Lissában, ahol cseh gimnáziu­mot nyitnak. Ennek élére ál­lítják Comeniust, s pár év múl­va az egyház püspökévé vá­lasztják. A fiatal férfi felesé­gét és családját a menekülés idején elragadta a pestis. Most újra megnősül, élete megtelik egy kis fénnyel, kitűnően tud dolgozni. Egymás után jelen­nek meg könyvei, híresülni kezd módszere és iskolaszer­vezési tervei. Egymás után kap nevezetes külföldi meghí­vásokat. Előbb az angolok hív­ják meg, de Londonból, ahol épp polgárháború dühöng, dol­ga végezetlen tér vissza Lesz- nóba. Ekkor a svédek kérik, gyanakkor kézbesítik Richelieu bíboros levelét, aki Párizsba hívja a francia iskolák meg­reformálására. A svéd meghí­vást fogadja el, azt reméli, hogy a protestáns svédek, a- kik akkor számottevő katonai erőt képviseltek, fölszabadít­ják Csehországot, kiűzik a Habsburg zsoldosokat. Danzig mellett, Elbingenben telepedik le, az akkor a svédeké volt, de jár Stockholmba, tárgyal a svéd kancellárral, Oxenstier- nával, kéri, álljon a csehek mellé. ígéretet kap. Hazatéré­se után meghal a felesége, s megkötik a westfaliai békét, a- melyben a győztes svédek és franciák megfeledekeznek a csehekről. Ezzel véglegessé vált a száműzetés. Comenius ekkor harmadszor megnősül s áttelepedik Magyarországra. Sárospatakra. Oda a Rákócziak hívták, I. Rákóczi György özvegye, a müveit Lórántffy Zsuzsanna és Zsigmond nevű fia. Négy évet tölt Sárospatakon, boldog gondtalan, irodalmi és pedagó­giai szempontból nagyon ter­mékeny korszakot. Ján Kvaöa- la, Comenius életrajzírója sze­rint, egész életének legfonto­sabb korszaka volt a sárospa­taki. Megreformálja a pataki gimnáziumot, s természetesen politikai terveket is kovácsol a fejedelemmel, II. Rákóczi Györggyel. De ezek a tervek nem váltak valóra. 1654-ben visszatér a lengyel városkába. Alig két év múlva menekülnie kell, Lesznót felgyújtják a len­gyel katonák, készülő művei ott égnek el, csak puszta életét tudta megmenteni. Ekkor Né­metországba vándorol. Ott éri a gazdag holland családfő meghívása, elfogadja és Am­sterdamban telepedik le. Ha­láláig kitartóan és kitünően dolgozik. Comenius elsősorban tudós, műveinek nagyobb részét lati­nul írta, hogy az egész világ megérthesse. Korának legjobb latin nyelvtanait állította ösz- sze, de úttörő lélektani meg­érzéssel magyarázta, hogy minden tanítás és nevelés aj lapja az anyanyelv művelése. Anyanyelvi tudás nélkül kép­telen bárki elsajátítani egy 1- degen nyelvet. Legnagyobb műve a Didactica magna (Nagy oktatástan), melyen ő még az egész művelődést ér­tette. Azt fejtegeti, hogy a természet megfigyelése nyo­mán pedagógiai rendszert lehet felépíteni, mely a diákság tu­dását biztossá teszi, a neve­lők munkáját könnyűvé és széppé. A nevelésnek három része van: értelmi, erkölcsi és vallásos. Lándzsát tör a nyil­vános tanítás mellett, követeli fiúk és lányok egyforma okta­tását, tehetségesek és tehet­ségtelenek tanítását, s a sze­gényekét is. A tanulás nem le­het kiváltság. Módszere: min­ahogy körülöttünk a világban, a természetben minden szem­léletes. Nyelvkönyvei közül világhí­rűvé vált a Janua linguarum reserata, (A nyelvek nyitott kapuja), mely 1631-ben jelent meg. Ezer mondatot állított benne össze, latin nyelven, a- mely mondatok száz leckében az élet minden látnivalójára reflektáltak. Két századon át ez volt a világon a legjobb latin nyelvkönyv. Nevezetes másik müve a Linguarum me- thodus novissima (A nyelvek legújabb módszere), mely 1649-ben jelent meg. Nyelvi műveinek nagy a száma, akár­csak nevelési kézikönyveinek. Sárospataki írásművei közül világhírűvé vált az Orbis pic- tus, mely több nyelven jelent meg, köztük magyarul is, Lát­ható világ címen. Mint ismere­tes, ez a szemléltető oktatás nagyon jól bevált gyakorlati könyve. Egy másik pataki mü­ve a panszofikus, mindentudó iskola tervezete, továbbá isko­lai színjátékainak könyve, a- melyekben szerepekre mérte a tananyagot. Magyar szempont­ból fontosak Comenius sáros­pataki beszédei és előadásai, amelyekben az író „a népem, rokonaim“ megszólítást hasz­nálja. Sárospatakon írta. de Amsterdamban jelentette meg a mi felismerésünk szerint a leglényegesebb művét, a Gen- tis felicitas címűt, melyet A nemzet boldogsága címen for­dítottak nemrég másodszor magyarra. (Első magyar fordí­tása, Orbán Gáboré, Pozsony­ban jelent meg 1935-ben). Éz a Rákóczi György fejedelem­nek ajánlott mű teljes egészé­ben rólunk, magyarokról, szól. Magyar társadalomrajz, elmél­kedés a jelenről és jövőről. Comenius felsorolja a nemzeti boldogulás ismérveit: a jó nép- szaporulatot, a jól művelhető földet, az idegenekkel való há­zasságok elkerülését,, a békés szomszédságot, a jó és ütőké­pes hadsereget, a belső nem- zeti egyetértést, az okos tör­vényeket és rátermett elöljá­rókat. Csak így virágozhat fel a nemzet és az ország írás közben Comenius egy- helyütt ezt mondja: „nálunk, magyaroknál“. Más műveiben is meglepő magyar barátság­ról találunk jeleket. Egyik művében — a Magna didacti- cában — például azt ajánlja a cseheknek és lengyeleknek, hogy tanuljanak magyarul. Másutt egész magyar monda­tokat idéz. Bevallja, hogy ol­vasta Szenei Molnár Albert magyar nyelvtanát. A Gram- matica latino vernaculában el­sőnek utalt a magyar és finn nyelv közös vonásaira. Ez u- tóbbi megállapítása indította el — Leibniz közvetítésével — a finn-ugor nyelvkutatást. Sá­rospatakról távoztában, búcsú­beszédében, helyet kért má­zon. ismeretes, nogy Amster­damban felkarolta a külföldön tanuló magyar diákokat. Ez az érzelmes mellénk-állása min­den életlrójának régen feltűnt. S ezt Magyarországon mindig nagyrabecsülték. Comenius hatása nálunk országos volt. S nem árulok el titkot, amikor mindezek summájaként meg­állapítom, hogy Ján Ámos Ko- mensky, vagyis Comenius ma­gyar származású is volt: Sze­ges Jánosnak keresztelték. Nyolc éve tudjuk ezt. Isme­retes, hogy egy cseh szárma­zású norvég kutató, Milada Blekastad, találta meg Come­nius naplójában az író saját­kezű feljegyzését erről. Come­nius fél évvel halála előtt, egy csehnyelvű szöveg végén át­húzta nevét s odaírta, hogy Szeges. Blekastadné felfede­zését hitelesítette Antonín Skarka, a prágai egyetem ta­nára, aki ma a legismertebb Comenius-kutató. Hogyan ke­rült a Szeges-család Morvaor­szág délkeleti szögébe, ahol Comenius született? Vagy ha­tárőr magyarokkal telepedtek oda ősei, vagy a törökök elől menekülve bújtak el a Fehér Kárpátok lábainál, Nivnicébe, ahol az író világra jött, s Komna faluba, amelynek nevét, Komensky-Comenius, vagyis komnai, írói és polgári névként használta, miután apja is már felvette ezt a nevet. Comenius első műveit még Nivnicenus, Nivanus, Neufeld nevekkel je­gyezte, csak később barátko­zott meg a Komensky névvel. A vidéken számos község és város viseli nevében az Uher- sky, vagyis magyar jelzőt, az iró szülei is fiukkal Komnából Uhersky Brodba települtek át s ott haltak meg korán, a kis árvát a cseh testvér egyházra bízva. Comenius buzgó protestáns családból származott, a cseh huszita hagyományok közt nőtt fel s csehtestvér egyházi lel­kész és tanító lett. A kis mor­va faluból, Sárospatakon át, lengyelországi szenvedések u- tán jutott el a holland fővá­rosba. A harmincéves háború kortársa volt, egy zaklatott, gyilkos, embertelen világban hirdette meg a pedagógia hi­tét: hogy neveléssel is lehet társadalmat alakítani és fej­leszteni. Ez a hit él ma is a világ minden hivatott lelkű nevelőjében. Természetes, hogy Szeges Jánosként a ma­gyarság ajándékát érezzük, de nem vitatható cseh írói mivol­ta, megmarad Comeniusnak, vagyis Komenskynek ezután Is minden magyar számára. Vilá­gos, hogy ő akarta így, ő je­gyezte el magát a cseh szel­lemmel örökre. Nem kétséges, hogy két szomszéd nemzet kö­zött tartós hidat verhet ez a nagy szellem, ez a tiszta er­kölcsi hős, ez a kiváló író és gondolkodó. Ez természetesen már nem rajta múlik, nem is müvein, hanem rajtunk, mai és jövőbeli magyarokon és cse­hekén, ha tudunk lelkesedni i- gazságosztó építő szellemek láttán. A helyes és szép beszéd A szép magyar beszéd e- gyik legfontosabb követel­ménye a rövid és hosszú hangok közötti éles különb­ségtevés. Miért? Mert az í- dötartamkülönbség nyelvi funkciót teljesít. Más a pór és a por, a kor és a kór, a számára, mint a szamara, más a hal és hall, megy és meggy, más a hangulata a tanárok és tanaraic szónak, s nevetségessé válunk, ha felcseréljük az időtartamot ebben a nyelvi megnyilatko­zásban: A baba megfürösz- tötte a bábát. Ha fontolóra vesszük, mennyire megválto­zik Arany jános „A dalnok búja“ verseimének értelme, ha az ú-ról elhagyjuk az ékezetet. Ha egymás mellé állítjuk a kővetkező szavakat, akkor látjuk, hoqy^pontosan kell jelölnünk a hangzókat: Más a: part — pórt kar — kár baj — báj deli — déli trat — írat csikós — csíkos zug — zúg stb. A magánhangzók jelölésé­ben általában a kiejtéshez kell igazodnunk: a kiejtett magánhangzóknak megfelelő betűket kell papírra vet­nünk. fól meg kell figyel­nünk, hol mondunk rövid és hol hosszú magánhangzót. Ahol hosszút mondunk, hosz- szút is kell írnunk/ Kiejtés azonban sokféle van: egy egy szót vagy szóalakot más­más módon ejtenek a ma gyárul beszélők. A magán­hangzók helyesírásának leg fontosabb követelménye köz nyelvi kiejtésünk elsajátítá­sa. A rövid-hosszú magán hangzópárok közül az t i, u ú, ü-ü pár tagjainak írásával van a leqtöbb baj. Ennek az az oka, hogy a csehszlová­kiai magyarság egy része fő leg a rövid változatokkal él. IKtrályhelmec-Nagykapos és környékén a víz, út, tűz szót „víz -nek, „ut"-nak, „tűz“ nek mondják.) Vannak vidé­kek, ahol a hosszú változa­tokat kedvelik. Ezekben a hivatal „hivatal“-nak, a nyu­galom „nyúgalím"-nak, a tükör „tükör“-nek hangzik. Ennek következtében a köz­nyelvi kiejtésben ts Igen nagy az ingadozás az emlí­tett hangpárokban* Különö­sen vigyázzunk a következő szavak ejtésénél, mert hiba, súlyos helytelenség a már gyakran hallott: kiváló, la­kás, pósta, tál, utálsá, kör, kőrút, öv, alúl, belül, küzd. Nem így kell ejtenünk és írnunk ezeket a szavakat. Helyesen így kell írnunk és ejtenünk: kiváló, lakos, pos­ta, utolsó, kor, körút, öv, a Int, belül, küzd. Hosszan kell írnunk és ej­tenünk az alábbi szavak ma gánhongzóit: kíván, kísér szelíd, színház, színművész, színpad, előtt, gyújt, újság. Sajnos, gyakran hallunk és látunk leírva helytelen ala­kot: kíván, kisér, szelíd, színház Iegyik színházunk műsorfüzetének címlapján is így szerepeltj, előtt, gyűjt, újság I gyakran így látjuk Is­koláinkban, az osztályokban, a helyes faliújság, faliúj­ságcikk, faliújság-felelős he­lyetti, gyűjt. Néhány szavunkban az e hang az ö-vel, más szavak­ban pedig az o hang u-val váltakozik. Ezeknek a sza- vaknak mind a kétféle ma qánhanqzóval ejtett alakja egyaránt helyes: csepeg-csö pög, fedél-födél, fel-föl, re pül-röpül, seprü-söprü, szeg­szög, csoda-csuda, csorog csurog stb. A rövid és hosszú magán­hangzók írásbeli és ejtésbe- 11 megkülönböztetésére is gondosan ügyelnünk kell. A következő szópárok azt mu­tatják, hogy a rövid és a hosszú mássalhangzó kü­lönbsége a sző jelentését is megváltoztatja: más a: kel — kell tol — toll halom — hallom szál — száll megy — meggy emelet — emellett fedi — feddl ügyel — üggyel stb. Ebben az esetben ts hiba súlyos helytelenség tehát a már qyakran hallott, külö­nösen azokon a vidékeken, ahol a magyar és a szlovák nyelvhatár húzódik, fllér, ke lemes, halom fhallom he­lyett), fedi Ifeddi helyettj stb.. azaz a hosszú hangzók megrövidítése. Nagyon kevesen tudják és jegyzik meg, hogy a szó vé­gén levő h hang a kiejtés­ben nem hangzik. A céh, cseh, düh, éh, juh, méh (gö- mörlek vigyázzunk nem mé- he, az tálszój, pléh, rüh. E- zeket a szavakat a helyesen beszélő h nélkül ejti a vé gén: „cé“-nek, „cse“-nek (ennél a szónál különösen vigyázzunk, mert vannak emberek, akik cseh vagy szlovák hatásra ejtik a cseh szót, sőt még igyekeznek ch-val ejteni I, „dü“-nek mondja őket. A h hang ak­kor sem hangzik, ha ezek a szavak összetételek előtag­ját alkotják, vagy ha más­salhangzóval kezdődő tolda­lék tárul hozzájuk: Csehor­szág, Csehszlovákia, cseh- nek, dühkitörés, dühvei, juh- akol, méhkas, méhtöl stb. A kiejtés tehát: cseország, cse- szlovákta, cse, dükltörés, dü- uel stb. A magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt a- zonban kiejtjük a szóvégi h hangot: csehek, dühös, ju­hász, méhes stb. Vannak olyan szavaink is, amelyeknek tővégi h-ját min­den helyzetben ejtjük és ír­juk: Ilyenek: doh, potroh, sah; Allah, Ztlah. A magánhangzók és a mássalhangzók ejtésével és írásával kapcsolatban még több probléma Is van, de ha legalább ennyit meg jegy­iünk és beszédben és írás­ban felhasználjuk, már he­lyesebben és szebben fogunk beszélni. Ez a célunk. PAZDERÄK BERTALAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom