Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-10 / 45. szám

MIT TUDSZ A „COUPE DES CLUBS CHAMPIONS EUROPEENS" - RŐL? Képünk a „COUPE DES CLUBS CHAMPIONS 2 EUROPEENS“, vagyis a bajnokcsapatok Európa- kupáját mutatja be. amelyért már tizenhatodik jj kiírása során küzdenek földrészünk legjobb $ klubcsapatai. Eddig a Real Madrid, a Benfica, g az Inter Milánó, az AC Milan, a Celtic, a Man- & ehester United és a Feijenoord nyerte el, s kö- U zülük ezúttal már csak a glasgovi zöld-fehér gárda, a Celtic van versenyben, s a legjobb nyolc | között várja ellenfelét. Az Európai Labdarúgó Szövetség, az UEFA ve- ^ zetösége zömmel svájci (német), akik a rá- -■ juk jellemző alapossággal már jólelóre megálla- jjjj pították a Bajnokcsapatok EK-jának menetrend- Jj*. jét nemcsak az 1970/71-es kiírás tartamára, ha- J; nem a következő évekre is. Mint ismeretes, a legjobb nyolc közé jutás- Ä ért az állva maradt 16 csapat november 4-én te- p jezte be csatározását. A továbbjutó nyolc együt- r test ismét összesorsolják, de küzdelmeiket már ; csak 1971. március 10-én és 24-én bonyolítják !'• le. Lényegében már ki is jelölték a BEK újabb fi döntőjének színhelyét, ez London lesz, míg a íi KEK döntőjének megrendezési jogát a görög fő- fejj városnak ígérték. Mindkét esetben még megerő- K sítésre vár az előzetes döntés. Az 1971/72-es kiírás során az első forduló íj mérkőzéseit szeptember 15-én és 29-én, a má- | sodikat október 20-án és november 3-án, a har- madikat pedig 1972. március 8-án és 22-én ren- »• dezik meg. Az 1972/73-as kiírás műsora: 1. forduló: 1972 | szeptember 13-án és 27-én, 2. forduló: október 25-én és november 8-án, 3. forduló: 1973. már- íj; cius 7-én és 21-én. Az elődöntőket évfolyamonként 1971 április [i 14-én és 28-án, 1972. április 5-én és 19-én, va- P lamint 1973. április 11-én és 25-én rendezik jj meg. A BEK, a KEK és az EVK „tizenegyparaneso- I lata“ Az európai klubcsapat kupaküzdelmeknél egy- | egy forduló mérkőzéseinek pontjait és gólará- | nyát összesítik. Ha így pont és gólarány egyen- | tőségre kerül sor, akkor az idegenben lőtt gó- | lók duplán számítanak. Amennyiben még ekkor i is döntetlenre állna a nagy csata, a visszavágó 1 mérkőzés után 2X15 perces hosszabbításnak kell J következnie. Ha meg akkor sem születik döntés, I 11-esek rúgásával állapítják meg, melyik csa- | pat jogosult a további szereplésre. Az UEFA ..svájci óra-pont ossággal“ szabályoz- | ta, hogyan kell végrehajtani a 11-esek említett fi rúgását. I'. A játékvezető jelöli ki azt a kaput, a- I melyre valahány 11-est rúgják. II. Mindkét csapatnak ki kell jelölnie 5-5 já- 1 tékost a 11-es végrehajtására. Mindegyik csak | egyszer rúghat 11-est egy sorozatban. III. A játékvezető a két csapat edzőjének je- » lenlétében kisorsolja, melyik együttes kezdi a § 11-esek végrehajtását. IV. Amelyik csapat az 5 11-es közül többet 1 érvéynesít (rúg be), az a győztes. V. Csupán azok a játékosok lehetnek a kije- I lölt 5-5 11-es végrehajtói között, akik a mér- 5 kozés meghosszabbításának befejeztekor a pá- 3 lyán voltak, vagyis játszottak. VI. Amennyiben az 5-5 11-es végrehajtása u- |[ tán azonos lenne az eredmény (5:5, 4:4, 3:3, I 2:2, 1:1, 0:0), a már említett sorrendben, foly- 1 tatni a vetélkedést mindaddig, míg valamelyik | csapat eggyel több 11-est nem értékesít. Tehát | ha a kezdő-együttes 11-es rúgója elhibázza a S végrehajtást, a másiké nem, vége a sorozatnak. ^ VII. Minden 11-est más-más futballistának kell | rúgnia, közéjük számítva a kapust is, tehát csu- | pán az esetleg szükségessé váló tizenkettedik 2 11-es rúgásánál állhat neki a rúgásnak másod- szór valamelyik a 11 játékos közül. VIII. Minden játékos, aki a játék befejezéséig | szerepelt, a 11-esek végrehajtása alatt átveheti 5 a kapus szerepét. IX. A 11-es végrehajtója és az ellenfél ka- $ pusa kivételével a többi kijelölt játékosnak a fe- 1 lezővonalnál kell tartózkodnia. X. Minden itt fel nem sorolt esetben az § UEFA 7.-es számú döntésének XIV. cikkelye | mérvadó. XI. Az egyik partjelző, akit ezzel a játékve- I zető bíz meg, feljegyzi a 11-esek rúgására ki- | jelölt játékosok nevét és mezük számát, vala- I mint végrehajtásuk sikerességét (jegyzőkönyve- 9 zi). A másik partjelző a felezővonalon tartózko- $ dó játékosokra ügyel fel.-0­Ügy érezzük, a X. pont kivételével minden na- fi gyón világos. Ami a X. pontot illeti, a kupák I ban szereplő csapatok megkapták ennek pontos | leírását az UEFA-tól. Zala József fi 6 új ifjúság---------­m PÉLDABESZÉD: Bizony mondom néktek, csodála­tosak a ligetek rózsái, a hódító illatokat füstölők. De nem kevésbé csodálatosak a vasúti sinek men­tén elszórt virág-szögecskék, amik kövek közül fúrják magukat a fényre. Sárga hajukba tüzes ko­rom tép, testükre gőz sziszeg. S ők mégis hűség­gel állnak szélben-esőben, boldog fény-üzenettel üdvözölve a fáradt utazót. Amikor ezek a sorok napvilágot látnak, Zsuzsa már javában edz Londonban, a Richmond pályán. Mivel telnek ott a napjaid? — Edzéssel és tanulással. És mindkettő bőven elég. Néha úgy kimerülök a jégen, hogy szinte lábra sem tudok állni. Naponta hat-hét órát gyakoriok, reggel hattól este hatig a jégen vagyok. Azt a klímát sem nekem találták ki, és hosszabb időre elszakadni a családtól, a hazai környezettől? Nem éppen a legjobb hatással van rám. Otthon mindenki ismer, min­denki szurkol és segít. Az egyete­men, ha be kell pótolnom az a- nyagot leülnek velem a profesz- szorok és átveszik a bonyolultabb részeket, segítenek az évfolyam- társak is. Londonban tulajdonkép­pen idegen vagyok. Mint már mondtam, sok az edzés. Szomba­ton általában kevesebb a munka, akkor csak egy félnapot töltünk a jégen, és vasárnap szabad, ak­kor lenne időm a városban csa­tangolni, de-egy óra az út a köz­pontba, és én olyan fáradt szok­tam lenni, hogy van úgy, az e- gész napot átalszom. íme, egy kis környezetrajz Lon­donból. Aki irigykedve olvassa évről évre a napilapok híreiben: Almássy Zsuzsa elutazott az an­gol fővárosiba, ahol több héten át a Richmond-pályán edz majd — valószínűleg korrigál majd benyo­másán, amikor megtudja, hogy Zsuzsi tulajdonképpen alig lát va­lamit Londonból, és annyit edz, a­mennyi beiéfér, vagy talán még többet is. Mindez márcsak azért is érthető, mert az értékes idő minden másodpercét ki kell hasz­nálni, és miután ismét visszatér hazájába, nincs módja rá — a már annyiszor említett jéghiány miatt —, hogy a kívánatos tempóban edzzen. Viszont van módja arra, hogy angol nyelvtudását csiszolja. Nines remekebb eszköze a nyelvtanulás­nak az állandó gyakorlásnál. Bizo­nyára jól beszélsz angolul. — Az angol nyelvből már vizs­gát is tettem, azt úgy hiszem, megtanultam, és németül, franciá­ul meg oroszul is tudok. Elég sok­szor nyílik alkalmam beszélni, éc belejöttem. Mikor volt időd nyelveket ta­nulni? — Ötévesen kezdtem a néme­tet. Hét voltam, amikor az angol­nak nekivágtam, és tiz amikor a franciának. Az iskolában pedig az orosz nyelvet tanulgattam. Reggel hatkor elindultam edzeni a jégre — kisiskolás koromban — aztán suli, délután ismét a jég, mond­juk négytől hatig, de hattól, vagy félhattól már angol óra is! Na­gyon be voltam fogva, semmi másra nem maradt időm. Tessék, újabb adalékok Almássy portréjához. Ki hitte volna? És ki tudja, mi lesz majd Zsuzsival, ha egyszer abbahagyja az aktív ver­senyzést és befejezi a főiskolát? És egyszerre, robbanásszerűen fölszabadítja számára a cselekvé­si teret az idő, amelynek eddig mindig rabja volt. Széthullnak az órák és napok vascellái, szétmál- lanak az idő rácsai, és egy Almás­sy Zsuzsa nevű mérnöknő — éle­tében először — azon töpreng majd: mit is csináljak négytől hatig? Londonban tehát kevés az időd De azért nem tudom elképzelni, hogy ne ruccanj ki — havonta egyszer-kétszer legalább — mozi­ba, színházba vagy másüvé. — Nagyon tetszenek az angol musicalok és show-müsorok, ezek­ben valóban kiválóak az angolok, hacsak tehetem, elmegyek meg­nézni ezeket a műsorokat. Zsebpénz? — Kevés, de azért be lehet osz­tani. Úgy szoktam csinálni, hogy mindig egy hónappal előre meg­nézem a műsort, és akkor meg­veszem a jegyeket. De még így is nagyon drága minden. Ezért nem járok be gyakrabban Londonba sem, mert az útiköltség is sokba kerül. Kárpótlásul a kifogástalan jég­tükör marad csupán, a Richmond pálya. Nem hiszem, hogy egy-egy matematikai összefüggés olyan hangulatba ringatná Zsuzsit, hogy egyszerre nagyon jól érezze ma­gát és mindent elfelejtsen. Zuszsi azonban bölcs lány. Jól tudja, hogy a londoni felkészülés nélkül aligha tartozna az élvonalba, és akkor nem is utazhatna annyit. Milyen az igazán kiváló jégtü­kör? Hol, melyik stadionban van a legjobb jégpálya? Én ezt különösebben nem figye­lem, sőt, Arra a megállapításra jutottam, hogy ha jól sikerül a kűr, mindenütt remek a jég, ha viszont nem jön ki a lépés, a leg­simább futófelület sem vigasztal, a legszebb színek és fények sem. — Persze sohasem keresem a jég­ben a hibát, mindig magamban. Általában mindenütt nagyon jó a jég­A műkorcsolyázás egészen kü­lönös sportág, márcsak azért is. mert a műkorcsolyázóknak és ed­zőiknek nemigen van alkalmuk megfigyelni, hogyan mozognak az ellenfelek, mennyit javultak a ve- télytársak, van-e új elem a kűr­iükben, csiszolták-e kötelező-gya­korlataikat. Ehhez egyrészt pénz sincs — a futballban bőven akad­nak viszont megfigyelők, már- már kémek — másrészt alkalom sem. Minden év tehát bizonyos — pozitív értelemben vett- — krimi is egyben Almássy számára. Elő­ször látja majd ellenfeleit — s máris Európa- vagy világbajnok­ságon! Most, hogy nincs Masková és Seifert, mintha fölcsillant vol­na valami egészen komoly lehető­ség — de erről inkább ne beszél­jünk, annál is inkább, mert Zsu­zsi is nagyon kényes témának ér­zi az ilyen eszmecserét. Batta György (folytatjuk) Középiskolások SP0RTF0RUMA Nagymegyer: Kutrucz Rózsa, a magyar tannyelvű gimnázium I. c. osztályának diákjaj írja; jár az iskolánkba egy 169 cm magas alistáli kislány. Kosár Zsu­zsa, aki nagyon jő sportoló. Már eddig is számos érmet és oklevelet szerzett. A futás, a távolugrás és a gátfutás iz­gatja leginkább, de a többi sportághoz is van érzéke. Alistálon Écsi Árpád ta­nár elvtárs foglalkozott vele, a szünidő­ben pedig Pápay László és Czajlik Ti­bor vezette az edzéseit. Kassai ipariskola: Innen alighanem két tudósítónk is lesz, mert Ferencz Ot­tó után Szőköl Imrétől is kaptunk leve­let. Ő arról ír, hogy ő is szívesen spor­tol. és úgy yéli, osztálya, a III. C ko­moly szerepet játszhat az iskolai labda­rúgó-bajnokságban. Egyébként szép sportkiállítást lát­hattunk az ipariban október végén. Az eddig szerzett érmek és oklevelek egy részét tekinthették meg az érdeklődök, a falitáblán pedig az iskolacsúcsok sze­repeltek. íme, a két legjobb eredmény: távolugrásban Körösi Pál 713 cm, 800 méteren Király Ernő 1.58,6! Somorja: Pénzes Júlia írja; nálunk, az általános műveltséget nyújtó magyar tannyelvű középiskolában jelentős sike­reket érünk el a sport terén is, főleg atlétikában és kosárlabdázásban. De je­les eredményekkel büszkélkedhetünk a tőrvívásban is, elég talán Safarit Lász­lót említenem, aki nemrég érettségizett itt. Ö már külföldön is megállta a he­lyét. Földes Frigyesre, Koczkás Rozáliá­ra és Ürge Máriára is büszkék vagyunk. Tornatanárunk, Székely István — kosár- iabdacsapatunk edzéseit vezeti. Heten­ként kétszer edzünk, így készülünk a versenyekre. A világ jelenlegi legjoOb tavolugrónóje Heidi Rosendahl. A kölni tanítónő maholnap a hét mé­teres határt ostromolja. Vannak nemzetközi ver­senyek, ahol alig hét métert ugranak a verseny­zők. Rosendahl, ha kijön a lépés — megszorít­ja a büszke férfi-nem képviselőit is. Rosendahl a mexikói olimpiai ötpróba-számá- nak legnagyobb esélyese volt. Ügy látszott, sem­mi sem akadályozhatja meg az aranyérem meg­szerzésében. Az ellenfelek nem is szóltak köz­be. Az akadály egy sérülés formájában jelent­kezett. A kölni tanítónő már az első szám után föladta a versenyt. Izomrándulást szenvedett a száz méteres gátfutás során. A szó szoros ér­telmében tragédia az ilyesmi. Rosendahl is na­gyon elszomorodott. Ma is élete legszerencsét­lenebb napjának tekinti azt a bizonyost. De az­ért azt mondja: ..Egy elveszett olimpiai arany­érem szomorú tény. De mégsem annyira elkese­rítő, hogy befolyásolja az életemet. Vannak még súlyosabb bajok, még fontosabb dolgok. Nem szabad hosszú ideig szomorkodni semmi fölött!“ A szakemberek szerencsés alkatú embernek tartják Rosendahlt. Elsősorban azért, mert nem csak a sport érdekli, nemcsak a távolugrásho, vagy az Ötpróbáhó2 ért. Ügy tudják. Rosendahl szerelmes. És méghozzá boldog szerelmes. Ez az érzés segíti át rossz hangulatain. Kiegyensúlyoz­za a nehéz perceket. Rosendahl nyíltszívű em­ber. Nem tagadja érzéseit de nem is kérkedik velük. A nyugatnémet szakemberek és az atlé­tikát kedvelő közönség megijedt, amikor a la­pokból megtudta, hogy Heidi szerelmes. Bizo­nyára rövidesen férjhez megy. és akkor elve­szítjük egyik erősségünket — gondolták. Rosen­dahl azonban már többször más értelemben nyi­latkozott. Tudom, hogy a müncheni olimpián el­sősorban nekünk, vendéglátóknak kell kivágnunk a rezet. És magam is nagyon szeretnék indulni távolugrásban és ötpróbában. 1972-ig nem me­gyek férjhez. Erről csak az olimpia után lehet szó. A szerelemre viszont szükségem van. A sze­relem a legjobb dopping. Sokan töprengenek azon, hogy sikerül-e Ro- sendahlnak véghez vinnie a történelmi ugrást. Elér-e a hét méterig? ő lenne az első nő a vi­lágon, aki ilyen messzire repül. A szakemberek egész biztosra veszik a dolgot. Azzal érvelnek, hogy a kölni tanítónő eszményi távol ugró-alkat. Elsősorban nagyon gyors. A rugalmassága ellen sem lehet kifogás. És ne feledjük: igazi tehet­ség. Tizennégy éves korában hat métert ugrott már távolba. Az ötpróba világrekordja jelenleg nem a Rosendahl-lány tulajdonában van. Alig nyolc ponttal ért el többet honfitársnője, Pol­iak. 'G3 «ssr* -‘r Hasonlítsuk össze a két atlétano eredményen Poliak: 13,3; 15 57; 175; 620; 23.8. Rosendahl: 13.1; 15.31 170; 656; 23,1. (A sorrend: löö méteres gátfutás, súlyíökés. magasugrás, távolugrás és 2Ó0 méteres síkfutás) Az összehasonlításból nyilvánvaló, hogy Rosen- dahlnak a súlylökésben javulnia kell. A többi számban világklasszis. Mindezt edzője is jól tud­ja A nyugatnémet lány naponta félórát csak a súlylökésnek szentel. Huszonöt kilogrammos súlyzókkal gyakorol. Az edzes egy része, hogy tízszer le kell a súlyzóval guggolni. Heidi két­szer csalni próbál. Az edző maga is fiatal em­ber. ilyenkor behunyja a szemét és megbocsát. Tudja, hogy Heidi hálás lesz ezért a salakon. Jó eredménnyel rukkol ki. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk Ro­sendahl hobbyjáról. Szívesen vezeti Simcáját. E- gyesek szerint veszett iramban, de nagyszerű érzékkel. Ha teheti, elmegy az áruházba. Ott el­sősorban a kalaposztályon időzik. Nagyon sze­reti a kalapokat. Minden külföldi városban va­sáról legalább egyet Az idő könyörtelenül halad. A szép Rosenűahf is férjhez megy egyszer. És akkor egy érde­kes és csinos atlétanővel szegényebb lesz a vi­lág. KLOCHAN KÁRÓL>

Next

/
Oldalképek
Tartalom