Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-30 / 26. szám

2 új ífiúság

Ä marxista filozéfla <s irodalomtörténet íeiadata klieiölni, hogy milyen hely, nagyságrend illeti meg d e a n—P a u l S a r t- r e-t korunk szellemi áramlataiban.

Június 21-én ünnepelte hatvanötödik születésnapját: és az Éoole Normale Supérieure egykori diákja, a volt Le Havre-1 tanár, századunk egyik leghevesebben és legtöbbször vitatott egyénisége. 1933-ban Berlinben került közel Husserl és Heldeggel eqzisztencialista fi- lozöfiájához, amelynek francia- országi változata egy bizonyos időszakban haladó jellegű volt, mert a polgári értelmiség egy része ennek jegyében őrizte meg saját szellemi Integritását a fasizmussal szemben. Sartre 1939-ben bevonult. 1940-ben német hadifogságba esett, de sikerült kiszabadulnia, majd Párizsban folytatta tanári munkáját és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben Párizsban megalapította a Temps Modemes című folyóiratot, és azőta csak az alkotásainak él. öt nagy filozófiai mű, négy esszékötet, öt regény és nyolc dráma — ezek jelentősebb munkái.

Tény, hogy az egzlsztencialis- ták közül a legbaloldalibb, a legradikálisabb, de emtek ellenére minden szilárd logikai keretet szétroppantó ellentétektől feszül. Egész életének jellemzője a folytonos változás, mert csak egyetlen törvényt ismer, azt „a gyönyörű parancsot, hogy ne legyek hű semmihez.“

Különös alkatát talán őseitől örökölte, a cselekvést és pózt egybekeverö protestáns elszá- szi német nagyapától és az intellektuális volteriánus szellemű francia nagyanyától, akik — apja korai halála után — nevelték. A nagyszülők házában. ebben az elfogult környezetben erősítették azt a hitet, hogy „csodagyerek“. eleve nagyra hivatott, így lett belőle „cserépben tenyésztett virág“, és ez volt későbbi világnézete sok elemének eredője, ezért helyezte a képzeletbelit, a/ el- vontat a konkrét és reális fölé, ezért vállalkozott arra a — véleményünk szerint reménytelen — kísérletre, hogy megteremtse a marxizmus és az egzisztencializmus szintézisét.

Nagyszerű tehetségét néhány olyan művével is bizonyíthatjuk, mint pl. A tisztességtudó utcalány, Temetetlen holtak, Vádirat az antiszemitizmus ellen. Föbelövendök klubja, Egy vezér gyermekkora, A fal. Az ördög és a jóisten. A szavak, Ä sáoba, Az altonai foglyok.

Filozófiájának olyan kristálytiszta megállapításai vannak', hogy: „Az író nem hagyhatja figyelmen kívül a valóságot, a kor alapvető problémáit“, és „Az írónak a többség, a kétmilliárd éhező oldalára kell állnia, ha azt akarja, hogy mindenkihez szólhasson...“

De ugyanakkor elválasztja egymástól az irodalom és a többi művészetek társadalmi funkcióját, megteremti az abszolút asztétikal szférát. Bár Sartre' aliö kimondottan ag- ziszteritencdalista korszakát az 1943-től az ötvenes évekig tartó avantgard-korszak, majd a hatvanas évek derekáig tartő és a Critique de la raison dia- lectique (A' dialektikus ész kritikája) című művével ^ fémjelzett marxizáló korszak követte. a jeleti emberét és különösen a' lenini filozófia mércéjét alkalmazó esztétát megdöbbenti. zavarja.- hogy egyforma érvénnyel élnek benne homlokegyenest ellentmondó elvek.

Emellett tagadhatatlan pozitív társadaimi-poiitikai alapállása, határozott antilmperlalls. ta magatartása, a valóban haladó eszmék iránti fogékonysága. De filozófiája az elvont társadalom-ontológia szintjén mozog és nem vezet a társadalom megváltoztatásának elméletéhez,

Péterfi Gyula

Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövstséga Központi Bizottságának lapja • Megjelanlk minden keddan • Kiadja a SMENA Idadöválallata • Szerkstztö- ség áa admlntaztráclö Bratislava, Praéskl 9. Telefon: 48.1- 41-4S. Pottsflók 30 • Fóazer- kasztű: dr. STRAÍS2EB

OYÖRQY, tűazerkaaztőhel.vattci és kultúra; TÖTH EI.EMER. A riportrovat vezetője: PALA- OYl LAJOS. Riporterek: ZA- CSEK ERZSÉBET. KESZELI FERENC, NÉMETH ISTVÁN, ke- let-ezlováklel azcrkeaztö éa sportrovatvezetö B ATT A

GYÖRGY. A melléklet rovet- vezctője: HORVÁTH RUDOLF. Nyomja: Zépsdoelovenské tla- őUme 01 • Előfizetést d11

egész évre S2.— Kőt, fél évre 28.— Kőé, eegyedévre 13.— Kőé • Terjeszti a Poéta Hir- lapszolgálete. előfizethető minden poetakézbesltőoél vagy postahivetelnál • Kéziratokat nem őrzOnk meo és nem küldünk vissza 4Í A lapot külföldre a PNs Ostredná axpe- dlels tiaőe, Bratislava. Gott- waldovo nám S, 48 útján lallet megrendelni.

januárt, mint a hibák Idjavitásának lehetőségét. Dub- ?ek vezetése idején azon'ban lehetőség nyílt arra, hogy támadást Intézzenek az egységes ifjúsági szövetség ellen. Jól tudták, hogy aki után az ifjúság megy — annál az erő! A szociallstaellenes erők kihasználták, felnagyították a hibákat. Ebben a harcban, ha átmenetileg is, ml vesztettünk.

— Milyen volt a sajtó szerepe a bomlasztásban?

OTTO MONCMAN; a SZSZISZ KB elnöke:

— Látnunk kell, hogy az egységes ifjúsági szövetség ellen fellépő erők már január előtt is léteztek és bomlasztották a CSlSZ-t. Az V. kongresszus előtt, főként a főiskolások között, nagy viták voltak. .Az úgynevezett „prágai központ" tagjai: Miller, Holecek és más egyetemi funkcionáriusok jártak ebben az élen. Az ifjúság többsége kedvezően fogadta januárt, azt, hogy hozzáfogunk a bajok orvoslásához. Ezzel szemben a televízió s az ifjúsági lapok, különösen a MIadá Fron- ta, a Smena, az Echo és a Student, valamint az ifjúsági vezetők közül Vokrouhiicky, RaSka, Jelinek, Kristo- fek és Harendár „trójai falóként“ bomlasztották a CSISZ-t. .A pártban pedig Smrkovsky, Císaf, Kriegel, -Spaéek és társaik felülről segítettek szétverni a CSISZ-t. Meg keit mondanom, hogy a jobboldal nagyon megfontoltan dolgozott. Egyes ifjúsági vezetők péidául megrendeltek cikkeket a MIadá Frontá-nál olyan ifjúsági szervezetektől, amelyek a jobboldal hangján beszéltek. Csak azokat engedték szóhoz jutni a tévében és rádióban is, akik a CSISZ szétverését támogatták. Ezt végül sokan eihitték. A járási bizottságok és az alapszervezetek nagy része azonban az alapszabályokra hivatkozva védte a CSISZ-szervezeteket.

— Kirajzolódik a kép arról, hogy a CSISZ fogyatékosságait a jobboldali erők az egységes szervezet likvidálására használták fel, s közben egymás után hozták létre a legkülönbözőbb ifjúsági szervezeteket.

JCRAJ VARHOLIK:

— .Amikor Císaf visszatért egyik külföldi útjáról, kijelentette, hogy szociális rétegek szerint kell kialakítani az ifjúsági szervezeteket. Ez a revizionista felfogás győzött a párt 1968 áprilisi „akcióprogramjában“, amely azt állította, hogy elavult az ifjúsági szövetség régebben kialakult felfogása. Már nem volt szó a hibák kijavításáról, hanem az egységes CSISZ ideológiai, politikai és szervezeti szétverése lett a cél. Olyan sokféle ifjúsági szervezet keletkezett, hogy számát eddig még nem sikerült pontosan megállapítanunk. Megalakultak a katolikus CYMC.A, YWC.A) és más vallási szervezetek, a szociáldemokrata párt ifjúsági szövetsége, a fiatal repülök, bányászok ifjúsági szövetsége. Csupán a hadseregben 11-féle ifjúsági szervezet működött. .Az állami szervek 18 ifjúsági szövetséget ismertek el hivatalosan!

OTTO MONCMAN:

— Rafinált módszerekkel dolgozott a jobboldal. .A televízióban például huligánokat állított példaként a fiatalok elé. Főként a cserkészekhez és a különböző „politikamentes“ szervezetekbe toboroztak tagokat, o- lyan módon, hogy feltették a kérdést: „Miért mentek a CSISZ-be? — Inkább gyertek velünk a természetbe, utazni!“ stb. Ezek első hallásra vonzónak tűntek, s a CSISZ nem volt felkészülve, hogy az ilyen jellegű burkolt támadásokra választ adjon. A cserkészszövetség kifelé elismerte a párt vezetését, nevelőmunkája azonban szocialistaeMenes volt! A rétegszervezetek megalakítása olcsó demagógiát szolgáit, céljuk az volt, hogy megnyerjék, aztán saját politikai érdekükben felhasználják a szétforgácsolt ifjúságot. Ha nyíltan azoctalis- taelienes célokat hangoztattak volna, akkor lelepleződnek, és nem fordulnak feléjük a tömegek.

— Már tavaly hallottuk, hogy megalakult a Lenini Ifjúsági Szövetség, majd a Szocialista Ifjúsági Szövetség, Az utóbbinak áprilisban létrejött a szlovákiai vezető szerve is.

JURAJ VARHOLiK:

— Tavaly tavasszal alakult meg a Lenini Ifjúsági Szövetség (LISZ), amely elismerte a párt vezető szerepét, és marxista alapokon elfogadta az egységet, a barátságot a Szovjetunió és a szocialista országok Ifjúsági szövetségeivel. Abban az időben azonban Dub- cek még a legfelső pártvezetőség tagja volt. A párt nem segítette a LISZ-t, amely így védekezésbe szorult. Az áprilisi plénum után (amelyen Gustav Husákot 3 CSKP KB első titkárává választották), a májusban hozott realizációs határozat már kimondta: harcolni kell az ifjúsági szövetségek vezető pozícióit elfoglaló szocialistaellenes és ellenforradalmi erők ellen. 1969, november 15-én azután határozat született az egységes, belsőleg differenciált ifjúsági tömegszervezet létrehozásáról.

OTTO MONCMAN: __

— A Szocialista Ifjúsági Szövetség elvei nem valami bombasztikusán új elvek. Az új szervezet Inkább a gyakorlatban akarja megvalósítani az ifjúsági szövetségről szóló lenini tanításokat. Szlovákiában már létrejött a SZISZ.

— Ebben az Időszakban bizonyára sok szó esik a CSISZ-ról, s az úgynevezett átmeneti időszak ifjúsági szövetségeiről abban az értelemben is, hogy milyen tanulságokkal szolgált a működésűk?

JURAJ VARHOLiK:

— -Azt hiszem, erről is hosszasan beszélhetnénk. Nem akarunk „papírtagokat“, formális tagságot... Figyelmünket a munkásifjúságra fordítjuk, amely a SZISZ gerince kell, hogy legyen. .Az alapszervezetekböl egymásnak segítő, jó kollektívákat akarunk szervezni, és nagyon fontosnak tekintjük az ideológiai-politikai nevelömun- kát, hogy a fiatalok helyesen értékeljék a világ eseményeit. Felhasználjuk a CSISZ pozitív tapasztalatait, igyekszünk tanulni a hibáiból. A párt vezetésével, de módszereinek másolása nélkül akarunk dolgozni.

OTTO MONCMAN:

— Mint az új szövetség neve is mutatja, eszmei Jellegét szocialistává kell tennünk, s ez meghatározza alapelveit is. A CSISZ munkájában sok volt a formalizmus, de meg kell mondanom, hogy Szlovákiában nagyon sok helyen egészen a SZISZ létrejöttéig jói dolgozó CSISZ-szervezetek voltak. Sót, számos szervezet mindvégig jó kapcsolatokat tartott fenn például a határ túlsó oldalán dolgozó magyar KISZ-szervezetekkel is. Most arra törekszünk, hogy a testvéri szocialista országok ifjúsági szövetségeivel igazi baráti kapcsolatokat teremtsünk.

— Az ifjúsági szövetségünk, mint ismeretes, ismét szívélyes és baráti kapcsolatokat tart fenn a szocialista országok ifjúságii szövetségeivel. A legutóbb ifjúság! küldöttség vett részt a szovjet Komszomol XVI. kongresszusán. Itt további alkalom nyílott a kapcsolatok elmélyítésére.

JURAJ VARHOLiK;

— A Komszomol XVI. kongresszusán 80 külföldi küldöttség vett részt. Döntő többségük határozottan támogatja Csehszlovákia ifjúsági mozgalmának konszolidációs folyamatát. Néhány küldöttség konkrét kérdésekről is tárgyalt velünk. Az NDK-beli elvtársak felajánlották, hogy központi iskolájukban 15 ifjúsági szövetségi funkcionárius tanulhat. A magyar küldöttség 200 aktivistánkat hívott meg tanulmányútra. Konkrét megbeszéléseket folytattunk a mongol, a koreai, román és lengyel küldöttségekkel is, pl. az Ifjúsági építkezésekre való kölcsönös kiküldetésekkel kapcsolatban. így mi a Tusimice II. villanyerőmű építkezésére hívunk meg a baráti országokból fiatalokat Ugyancsak lehetővé tesszük egyetemistáinknak a nemzetközi építőjellegű táborokban való részvételt. .A bolgár elvtársak nyári tanfolyamra hívnak meg középiskolai ifjúsági szövetségi funkcionáriusokat.

Fiatalok vallomásai

Ismeriük eléggé a szovjet fiatalokat? Nem mindig, pedig jó lenne, hisz sok olyan gond, elképzelés foglalkoztatja ókét, ami minket ts foglalkoztat, vagy amit ml éppenséggel nem tudunk megoldani.

i4 Szovjetunió című folyóirat megpróbálta őket testközelbe hozni azáltal, hogy néhá- nyukat felkérte, nyilatkozzanak, valljanak önmagukról, munkájukról, személyes, mindennapi gondjaikról, életük mozgató rugóiról. A fiatalok szívesen megtették, a lap pedig közölte nyilatkozataikat.

Es ml? — Mi pedig érdekesnek találtuk a vallomásokat, ezért néhányat kiválasztottunk, hogy lapunk olvasóinak Is bemutassuk.

Sőt, ml ts szívesen helyet adnánk a csehszlovákiai magyár fiatalok vallomásainak. Aki úgy gondolja, hogy élete, tervet, gondjai közérdekűek, vesse papírra és küldje el címünkre. Kérjük, mellékeljetek fényképet ts a vallomás melléi

Örömmel vennénk, ha főleg szervezetetekről. Ifjúsági klubotokról, a falu és a város fiataljainak társadalmi, közösségi életéről ts írnátok.

JURAJ VARHOLIK

Visszapillantás

valóság

távlatok

Azt hittem, mindennek vécie...

Megláttam a felhívást az újságban, és elhatározt.am, hogy írok magamról, az életemről, arról, milyen fontos, hogy legyen az embernek valamilyen terve, álma. Tavaly fejeztem be az iskolát, jelentkeztem egyetemre, de nem vettek fel. Képzelhetitek, milyen csapás volt ez számomra. A hangulatom — rosszabbat elképzelni se lehetne.

Szeptember óta a gorkiji kohómúben dolgozom, a harmadik üzemrészben. Munkalapokat állítok ki a munkások számára. Közgazdász szeretnék lenni. Korábban, egy évvel ezelőtt csak szétfolyö és határozatlan elképzeléseim voltak erről a pályáról, de most az üzemi élet alapján már látom, mennyire nagy szükség van a termelésben a közgazdászokra.

Vágyam napról napra erősebb lesz. Erősíti önbizalmamat két ismerősöm is. Az egyik Viktor Vidovszkij, a berendezési üzemrész vezetőjének helyettese, nagyon derék, figyelmes ember, aki mindig érdeklődik munkám, sikereim iránt, mindig segít, amikor valami nehézségem támad. A másik „gyámom“ Valentyina Krupnova mérnöknö. Jószívű embernek ismertem meg, akinek életútja, munkához való viszonya szerintem méltó arra, hogy követendő példa legyen. Egyszóval vannak barátaim és elvtársaim, akikre szeretnék hasonlítani.

Ludmilla Milenykaja

(Befejezés az 1. oldalról)

OTTO MONCMAN

Megírásra vár

Sok, gondolatban már kész művem vár megírásra. Szeretnék írni egy müvet ks* marakvartetfre és orgonára. Igaz, ez egyelőre csak terv, holmi vázlatok vannak csak, nem több. Ha zenét szerzek, arra törekszem, hógy meghatározzam a magam számára a zenei anyag felépítésének bizonyos alapelveit. Ma ez még nem köny- nyú nekem. Nem akarok elmaradni az új zenei törekvésektől, ugyanakkor nagyon nehéz helyesen értékelni, eligazodni közötük. Azon kívül a modern zeneszerzők olyan lehetőségekét tártak fel a régi mesterek zenei intonációinak felhasználásában, hógy valamilyen módón ezen a területen is szeretném kipróbálni erőimet. Szeretném megtalálni, kitapogatni azt az utat, amelyen megválőslfhafó a régi és az új legszérvesebb összefonódása.

Nemrégen fejeztem be egy kétrészes szimfóniát' vonós- zenekarra. Szeretném koncertteremben hallgatni. Előadása határozza meg terveimet erre az évre.

Énekes mű megírására is készülök. A közeljövőben tartják Kazányban a zeneszerző—hallgatók versenyét. Jó lenne részt venni ra.l- ta.

V'lagylmír Holcsavnikov, a GOrkijl KőnzetYatóriuni zeneszarzői szakának III. éves hallgatója