Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-19 / 3. szám
4 őj ífióság a szocialista demokráciáról ...Csúfot űzünk a dolgozókból és a kizsák- mányoltakból, ha tiszta demokráciáról, általában vett demokráciáról, egyenlőségről, szabadságról, általános népérdekekről beszélünk akkor, amikor a munkásokat és az összes dolgozókat éhínségbe döntötte, levetkőztette, tönkretette, nemcsak a kapitalista bérrabság, hanem a négyesztendős rablőháború is, a kapitalisták és spekulánsok pedig továbbra is birtokukban tartják rablott „tulajdonukat“ és az államhatalom „kész“ apparátusát. Arculcsapása ez a marxizmus alapvető igazságainak, mert a marxizmus erre tanította a munkásokat: a burzsoá demokráciát, mely a feudalizmushoz viszonyítva óriási haladás, fel kell használnotok, de egy pillanatra se feledkezzetek meg arról, hogy ez a „demokrácia“ burzsoá jellegű demokrácia, hogy történelmi feltételekhez van kötve és korlátozott, ne tegyétek magatokévá az „államba“ vetett „babonás hitet", ne felejtsétek el, hogy az állam még a legdemokratikusabb köztársaságban is, nemcsak a monarchiában, nem egyéb, mint gépezet, amellyel az egyik osztály elnyomja a másikat. A burzsoázia kénytelen álszenteskedni és „össznépi hatalomnak“ vagy általában vett demokráciának, vagy tiszta demokráciának nevezni a (burzsoá) demokratikus köztársaságot, amely a valóságban nem egyéb, mint a burzsoázia diktatúrája, a klzsákmá- nyolók diktatúrája a dolgozó tömegek felett. A Scheidemannok és Kautskyk, az Austerlitzek és Rennsrek (most, sajnos, Friedrich Adler segítségével) támogatják ezt a hazugságot és ezt a képmutatást. A marxisták, a kommunisták pedig leleplezik s nyíltan és egyenesen megmondják a munkásoknak és a dolgozó tömegeknek az 1- gazságot: a demokratikus köztársaság, az alkotmányozö gyűlés, az általános választás, stb. a valóságban a burzsoázia diktatúrája, és a munka csak akkor szabadul fel a tőke igája alól, ha ezt a diktatúrát a proletariátus diktatúrájá váltja fel. Csak a proletariátus diktatúrája szabadíthatja meg az emberiséget a töke elnyomásától, a burzsoá demokráciának, a gazdagok demokráciájának hazugságától, álnokságától, kép- mutatásától, csak ez tudja megteremteni a szegények demokráciáját, azaz a demokrácia áldásait a valóságban hozzáférhetővé tenni a munkások és a szegényparasztok számára, míg jelenleg (még a legdemokratikusabb — burzsoá — köztársaságban is) a demokráciának ezek az áldásai a valóságban hozzáférhetetlenek a dolgozók óriási többsége számára. Itt van például a gyülekezési szabadság és a sajtószabadság. A Scheidemannok és Kautskyk, az Austelítzek és a Rennerek biztosítják a munkásokat, hogy a jelenlegi alkotmányozö gyűlési választások Németországban és Ausztriában „demokratikusan“ folynak le. Ez hazugság, mert a valóságban a tőkések, a kizsákmányolok, a földbirtokosok, a spekulánsok kezében van a legjobb, a gyűlések tartására alkalmas épületek 9/10-része, és a papírkészletek, nyomdák, stb. 9/10-része. A munkást a városban, a bérest és a napszámost a falun a valóságban kirekesztette a demokráciából ez a „szent tulajdonjog“ (amelyet védenek a Kautskyk és a Rennerek, akikhez sajnos, Friedrich Adler is átpártolt), és az állam- halulom burzsoá apparátusa, vagyis a burzsoá hivatalnokok, a burzsoá bírák, stb. A mostani „gyülekezési és sajtószabadság“ a német „demokratikus“ (burzsoá demokratikus) köztársaságban hazugság és képmuta- tás, mivel a valóságban ez a gazdagok szabadsága, hogy megvásárolják és megvesztegessék a sajtót, a gazdagok szabadsága, hogy a polgári újsághazugságok mákonyá- val elhódítsák a népet, a gazdagok szabadsága, hogy „tulajdonukban“ tartsák a palotákat, a legjobb épületeket, stb. A proletárdiktatúra a dolgozók számára elveszi a kapitalistáktól a palotákat, a legjobb épületeket, a nyomdákat, a papirraktárakat. Az „általános, „tiszta“ demokráciát tehát felváltja „egy osztály diktatúrája“ — jajveszékelnek a Scheidemannok és Kautskyk, az Austerlitzek és Rennerek (külföldi elvbarátaikkal a Gompersekkel, Hendersonokkal, Renaudelekkel, Vanderveidekkel és társaikkal egyetemben). Nem igaz — válaszoljuk mi. Ily módon a burzsoázia tényleges diktatúráját (amelyet képmutatóan eltakarnak a demokratikus polgári köztársaság formái) felváltja a proletariátus diktatúrája. Ily módon a gazdagok demokráciáját felváltja a szegények demokráciája, a kisebbség, a kizsákmányo- lók gyülekezési és sajtószabadságát felváltja a lakosság többségének, a dolgozóknak gyülekezési és sajtószabadsága. Óriási, világtörténelmi jelentőségű kibővítése lesz ez a demokráciának, a demokrácia hazugságból igazsággá változik, az emberiség megszabadul a tőke bilincseitől, amely eltorzít és megcsonkít minden burzsoá demokráciát, még a „legdemokratikusabb“, még a leginkább köztársasági demokráciát is. A polgári államot proletár állam váltja fel, s ez az egyetlen út az állam elhalásához általában. De miért ne lehetne ezt a célt egy osztály diktatúrája nélkül elérni? miért ne lehetne egyenesen áttérni a „tiszta“ demokráciára? — kérdik a burzsoázia képmutató barátai vagy a burzsoázia által el- bolonditott naiv kispolgárok és filiszterek. Mi azt válaszoljuk: azért, mert minden kapitalista társadalomban vagy a burzsoáziának vagy a proletariátusnak lehet döntő jelentősége, a kistulajdonosok pedig feltétlenül, ingadozó, tehetetlen, ostoba fantaszták maradnak, akik a „tiszta“, vagyis osztályon kívüli vagy osztály feletti demokráciáról álmodoznak. Azért, mert egy olyan társadalomból, amelyben az egyik osztály elnyomja a másikat, nem lehet másképpen kijutni, mint az elnyomott osztály diktatúrája útján. Azért, mert a burzsoáziát legyőzni, megdönteni, csak a proletariátus képes, minthogy ez az egyetlen osztály, a- melyet a kapitalizmus egyesített és amely kijárta a kapitalizmus „iskoláját“, s amely képes magával ragadni a kispolgári módon éló dolgozók ingadozó tömegeit — magával ragadni, vagy legalábbis „semlegesíteni“. Azért, mert csak érzelgős kispolgárok és filiszterek képesek arról álmodozni — álmodozásaikkal becsapva önmagukat és a munkásokat —, hogy a kizsákmányolók ellenállásának hosszú ideig tartó és nagy erőfeszítéseket igénylő elfojtása nélkül meg lehet dönteni a töke igáját. Németországban és Ausztriában ez az ellenállás még nem bontakozott ki nyíltan, mert egyelőre még nem kezdődött meg a kisajátítók kisajátítása. Amikor ez a kisajátítás majd megkezdődik, ez az ellenállás kétségbeesett, ádáz ellenállás lesz. A Scheidemannok és Kautskyk, az Austerlitzek és Rennerek ezt eltitkolják önmaguk és a munkások előtt, és ezzel elárulják a proletariátus érdekeit, a legdöntőbb pillanatban áttérnek az osztályharcnak és a burzsoá iga lerázásának álláspontjáról a proletariátus és a burzsoázia kiegyezésének álláspontjára, a „társadalmi békének“, vagyis a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak kibékülésének álláspontjára. A forradalmak a történelem mozdonyai, mondta Marx. A forradalmak gyorsan tanítanak. Németország és Ausztria városai és falusi munkásai gyorsan meg fogják érteni, hogy a Scheidemannok és Kautskyk, az Austerlitzek és Rennerek elárulták a szocializmust. A proletariátus félre fogja dobni ezeket a „szociálárulókat“, akik szavakban szocialisták, a valóságban a szocializmus árulói, ahogyan félredobta Oroszországban az ugyanilyen kispolgárokat és nyárspolgárokat, a mensevikeket és a „szo- ciálforradalmárokat". A proletariátus fel fogja ismerni — mégpedig annál hamarább, minél teljesebb lesz az említett „vezérek“ uralma —, hogy csak a polgári államnak, még ha a legdemokratikusabb polgári köztársaság is, a Párizsi Kommün típusú állammal (amelyről annyit beszélt Marx, akit a Scheidemannok és Kautskyk meghamisítottak és elárultak), illetve a szovjet típusú állammal való felváltása nyithatja meg az utat a szocializmushoz. A proletariátus diktatúrája meg fogja szabaditanl az emberiséget a tőke igájától és a háborúktól. Moszkva, 1918, XII. 23. f elszabadulás alatt általában azt a történelmi pillanatot értik, amelynek során a szovjet hadsereg, Berlin jelé nyomulva, sorra visszaadta a kelet-közép- európai országok elvesztett szabadságát, s olyan társadalmi rendet hozott létre ezekben az államokban, a- miböl később a szocializmus sarjadt. Ennek a szónak azonban van egy eredeti jelentése, értelme is. Felszabadulni és önfeledten munkálkodni vagy szeretni, az ember életének legeszményibb állapota. Bs ismét felszabadultan lélegezni egy véres, csupa- halál, csupa könny háború után — a legmámorosabb emberi érzések egyike. A jubileumok ürügyén mindig visszatérhetünk a múltba. Csehszlovákia ebben az esztendőben ünnepli fel- szabadulásának negyedszázados évfordulóját. Keressünk hát fel egy embert. egy kommunistát, aki visszaemlékszik. s akit Balog lózsef néven ismer szükebb környezete. Balog József már nyugdíjas, de mégis serényen munkálkodik. Naponta bejár volt munkahelyére, naponta foglalkozik emberi sorsokkal. Nergrég magas kitüntetésben részesült. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa emlékéremmel tüntette ki a Tanács- köztársaság megalakulásának ötvenéves évfordulóié alkalmából. Az újságírót mindig szívesen látja, mindig van ideje egy kis beszélgetésre. Kassal lakása szépen van berendezve, és a fiókokból sárguló fényképek, levelek kerülnek elő. Balog Józsefnek azonban nincs szüksége jegyzetekre. Olyan élénken emlékszik ma is a múlt eseményeire, o- lyan precízen és részletesen elemzi és meséli azt, ami ma már történelem, hogy az újságíró nem győz csodálkozni. e m ért a f e I d u I á s Ez a kassal kommunista nem szülővárosában érte meg á felszabadulást. A németek bebörtönözték és néhány társával együtt Németországba szállították. Már közel jártak a német határhoz, amikor elhatározták, hogy megkísérlik a szökést. Próbálkozásukat siker koronázta, s ők bár gyalogosan, de szabadon Indultak vlsz- sza, kelet felé. Az úton mint szökevények nem mertek menni, úgy bolyongtak, mint a szegénylegények, mezőkön-erdőkön keresztül. Szovjet katonákat hozott eléjük a sors, és Balog József, aki 1931-ben Moszkvában tanult, oroszul kezdett beszélni. Elmondta, hogyan szöktek meg, a szovjet katona részletesen kifoggatta, hol tanult meg Puskin nyelvén, milyen iskolába járt Moszkvában, melyik utcában volt az iskola, majd amikor megtudta, hogy a szökevények alig várják, hogy a családiukat lássák, azt mondta: Pihenjetek meg egy kicsit, egyetek, l- gyatok. Előkerültek a tányérok meg a jó tömény ital is. Balog József torkát marta az erős szesz, mert három éve nem ivott szeszes italt, de utána jobban esett az étel, és ők Indulhattak hazafelé. Kalandos, veszélyes út után értek haza, és ő azonnal munkára jelentkezett. Kassa a második világháború utáni időszak legfontosabb szerepét játszotta az országban. Itt ülésezett első ízben a Csehszlovák Kommunista Párt, itt alakult meg az első kormányprogram. Zápotockp elvtárs, a későbbi elnök jól Ismerte Balog Józsefet, és D mondta: Balog elvtársra szükségünk van, ő lesz a rendőrség egyik vezetője. Ez az ember már számtalanszor volt életveszélyben, megjárt minden poklot, bebörtönözték, vallatták, kínozták, mégis kitartott. Ügy látom, ootlmizmusát sohasem veszítette el, és most, amikor visszaemlékszik, még a szeme is ragyog. Élményeit nem tudom hitelesen átérezni, mert én — szerencsére — nem éltem át háborút, sőt még a háború utolsó napját sem. Es ne is érjek meg soha semmi hasonlót. Ezt kívánhatom, befejezésül, másoknak fs, és mindenkinek. Huszonöt éve szabadult fel Csehszlovákia, negyedszázada vége a világméretű öldöklésnek. Sajnos — az emberiség mintha keveset tanult volna még szomorú történelméből. Vagy Ön optimistább e zen a téren is. Balog elvtárs? (-b-) Most huszonegy esztendeje Ezekben az országokban a nem- annak, hogy az európai szocla- zeti jövedelem 1950-hez viszo- lista országok megalapították a nyitva 3.6-szorosára nőtt, s az Kölcsönös Gazdasági Segítség évenkénti növekedés mértéke Tanácsát. Azóta már sok neves 2,8 százalékkal nagyobb volt, közgazdász állapította meg a mint a Közös Piac országaiban, földkerekség minden részén. Nem túlzott az állítás, hogy a hogy ez történelmi jelentőségű KGST-országok gazdasága jelenelhatározás volt, ettől számít- Isg a világgazdaság leggyorsab- hatjuk a szocialista világrend- ban fejlődő része. Igen értékes szer gazdasági kibontakozásé- adat, hogy a KGST-országok ré- nak, a KGST-országok szerve- szesedése a világ külkereske- zett, sokoldalú szilárd elveken delmi forgalmában az 1955. évi alapuló együttműködésének kéz- százalékról 1967-ig 10,3 szá- detét. Csehszlovákia az első pil- zalékra nőtt. lanattől kezdve tevékenyen A legutóbbi időben mind sür- részt vesz a KGST munkájában, getöbben napirendre került az A tanács keretében huszonhá- együttműködés fejlesztése, e- rom állandó bizottság működik gyes problémák megoldása. De s- országunk mind a huszonháromnak tagja. Nem egynek csehszlovák elnöke is van. A KGST székhelye Moszkva. A gazdasági szervezet nyílt, tehát minden olyan ország csatlakozhat hozzá, amely elfogadja a KGST célkitűzéseit. Ha most azt mondjuk, a Barátság-kőolajvezeték, ha csak azt mondjuk Inter- metall, Intransmas, Haldex, vagy hivatkozunk a nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankra, vagy a közös vasúti teherkocsiparkra, máris elképzelést alkothatunk: a KGST-országok már eddig is nagy erőfeszítéseket tettek sikeres szervezetek életrehívására. Ez a folyamat szüntelen, s az Is biztos, hogy a KGST-ben tömörült országok fejlődésére, a világgazdaságban elfoglalt helyük erősítésére, tekintélyük növekedésére — a dolgozó emberek megfeszített munkája mellett — már eddig is döntő hatással volt az összefogás, a kölcsönös segítség. A KGST-országok ipari termelése 1950-hez képest 1967-re öt és félszeresére növekedett, a fejlett kapitalista országokban ez a növekedés kb. csak kétszeres. A világ ipari termelésében a KGST-országok részaránya 1950 és 1960 között 17,8 százalékról 31 százalékra növekedett. A világ nemzeti Jövedelmeinek hozzávetőleg a negyed réáze a KGST- országokban termelődik meg. Petrik felvétele a tények ereje bizonyítja, hogy hazánknak, mint a többi önálló, kisebb szocialista országnak is a nemzetközi együttműködés garantálja a válságmentes fejlődést, az ipari termelés növeléséhez szükséges, elegendő és zavartalan nyersanayagellátást, a piaci kapcsolatok hasznosítását, bővítését. A megteendő új lépések, a KGST fejlődése, a szervezethez tartozó országok jobb gazdasági lehetőségei, tehát végső soron népeink életkörülményeinek, ellátásának javulása érdekében ült össze a KGST tanácsa. V. J.
