Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-02 / 22. szám

„Állati ZARANDOKHar A Lourdes-i csoda színhelyére gyö- gyulni zarándokolnak a betegek, s szentül hisznek abban, hogy ez majd segít rajtuk, dehát... Szencen Is van egy épület, ahová hasonlóképpen zarándokolnak a be­tegek — csakhát azzal a különbség­gel, hogy ók nem hisznek e gyógyu­lásban, mert állatok: kutyák, tehe­nek, macskák és lovak, anyakocák, kakasok... No és azzal a lényeges kü­lönbséggel, hogy ók Szencen gyógyu­lást is lelnek. Színhely a szend állatkórház, a- melyhez hasonló nincs több Szlová­kiában, hacsak nem hasonlítjuk hoz­zá a kassai Állatorvosi Főiskola „kli­nikáját", ahol a gyógyítás kísérlete­zéssel, gyakorlati oktatással párosul. De maradjunk Szencen. A csodatevő neve dr. Mosko Pavel. Az állatok gyógyításit ö is a főiskolán kezdte, de nem az említett kassai főiskolán, hanem Brnóban. Negyedik esztendeje 6 a szenei állatkórház főorvosa, de mondhatnánk mindenese is, hiszen rajta kívül több orvos nem is dolgo­zik itt, csupán néhány ügy^, jó gya­korlattal rendelkező asszisztens. .A néhánytagú asszisztensgárda emberei bizony nem kényeskedó természetű­ek. Hölgyek is vannak köztük,' töb­bek között Mosko doktor felesége, de izmos férfiakra is szükség van, hi­szen itt a pácienseknek nem lehet i lelkűkre beszélni, itt az „izomjog“ u- ralkodik. Teherautó érkezik, gyorsan, ügye­sen lapakolják róla a beteg, szótlan pácienst. Bizony nem egyszerű mű­velet ez, hiszen a beteg egy több­mázsás anyatehén, éppen „áldott ál­lapotban" van, s mivel odahaza a szövetkezet istállójában nem tudott megborjazni, gyorsan idehozták. .A­zonnali beavatkozás szükséges. A kisborjút meg kell menteni, s ter­mészetesen a tehenet is. Mosko dok­tor és munkatársai azonnal nekikez­denek a beavatkozásnak. Császárvá­gásra van szükség. Az asszisztensek gyorsan leborotválják a tehén balol­dalát, lemossák, s bevezetik a tiszta, fehér műtőterembe, belekötik az „operációs járomba“ s a műtét kez­detét veszi. Természetesen borotvá­val kezdődik. Mosko doktor gondosan, óriási L alakú rést nyit a tehén ol­dalán... aztán... nem bírtam tovább nézni. Tizenöt perc múlva már fürge kisborjút találtam a tűrő anyatehén mellett, amelynek ekkor már az ol­dalát varrták be. A páciensek néhány hétig még ittmaradnak, aztán ismét jön a szövetkezet, vagy Állami Gaz­daság teherautója. És az állatkórház adminisztratívája elküldi az operáció költséget. Szerény öt-hatszáz korona, alig kifejezhető, elenyésző százaléka annak az értéknek, amit az anyate­hén és borjú életbenmaradása jelent. — Ha már a teheneknél tartunk — mondja MoSko doktor az operáció u- tán — akkor mutatok magának vala­mit. Az egyik polcról leemel egy zacs­kót, s tartalmát az, asztalra önti. Szfr- gek, — még egy félbetört Jókora já­romszög is — csavarok, vagy húsz centimétemyl hosszú lánc, kanálnyél, egy kisebbfajta dohánytartó s hason­ló „kacat“ került az asztalra. Össze­sen negyvenhárom vastárgy. — Egy héttel ezelőtt operáltuk ki az egyik tehén gyomrából. A hasonló eset nem ritkaság. Nemrég arany ka­rikagyűrű is előkerült egy tehénből, ősszel egy aranyóra, mindkettő az etetőké volt. Mosko doktor mosolyog. — Nem Is hinné, még mellékkere­setem is származik ebből a foglalko­zásból. Mikoris... februárban történt. Egy tehénből egy korona ötven fil­lér került elő. A koronás egészben volt, a többi apróban. Nem megrág­va — felváltva. Végigjárjuk az istállókat. Töröttlá­bú lóval, beteg anyakocák, tyúk is. kakas is akadt, borjak, tehenek, macs­kák és kutyák. Mosko doktor megáll egy gyönyörű fekete telivér mellett. Az oldala en­nek is fel van vágva. Császárvágás volt. Még nem tudja mennyi pénzt mentettek meg , ezzel a sebészeti be­avatkozással, de amikor idehozták a lovat, a kísérők nagyon izgultak, volt aki sírt is, s csak egyre azt hajto­gatták, isten ments hogy olyan óriá­si veszteség érjen bennünket... Két hét múlva jönnek majd érte. Persze a kiscsikóért is, amely vígan futkározott az udvaron. Rövidesen felépül majd a karám, aztán az állatok kirekednek az ud­varból. Nem csak karám épül, hanem új műtő, állatkonyha, állatgyógyszer- tár, állatfürdöszoba, minden, aminek már évekkel ezelőtt el kellett volna készülnie. Most végre befejezés előtt áll, június végére beköltözhetnek. A szenei állatkórházban viszont nemcsak kimondottan szükségszerű sebészeti beavatkozásokat hajtanak végre. Számtalan fajkutyát, jobban mondva, szobakutyát „fosztanak meg szexuális ösztönét fenntartó szervei­től“, rengeteg kutyának operálják le a farkát, „hegyezik a fülét.“ Mosko doktor a kedvemért végre­hajtott egy „füloperáciőt“, habár art délutánra tervezte. Hadd lásson a riporter, gondolta magában, őszintén szólva inkább ne láttam volna. Mert nem is kutya volt az a két apró esetlen állat, illetve kutya, de hát mókusnak, vagy ürgé­nek is beillettek volna az apró barna pincsik. Mo§ko doktor narkózis alatt hegyezte a pincsik fülét, ám az egyik nem és nem akart tudomást venni arról, hogy most mit végeznek itt vele. A nagyobb narkózisadag is csak azon segített, hogy nem érzett fájdalmat, legalábbis nem olyan ször­nyű fájdalmat, amelyet a narkózis nélkül végig kellett volna szenvednie, elaludni viszont nem akart. Nyüszí­tett a jámbor kis állat, persze, hi­szen, fülének kétharmadát levágták, A kutyatenyésztők és „kutyabarátok“ ezt a kutyák érdekében teszik. Azt mondják, nem más az ilyen operáció, mint jelentéktelen, — de bizonyos szempontból nagyon jelentős — koz­metikai beavatkozás. Kutya, macska volt elég a ketre­cekben. Mert nemcsak gyógyítják ő- ket, hanem ha valamilyen állattulaj­donos szabadságra megy, s kutyáját, macskáját nem viheti magával, nincs kire bízza, idehozza, itt csekély ösz- szegért nemcsak megőrzik, hanem törődnek is vele, sőt szeszélyeit, szokásait is figyelembe veszik, mer^ átvételükkor mindezt rávezetik kar­totékjukra. Mosko doktor telefonhívást kap, gyorsan elbúcsúzik, azonnali segítsé­get megy nyújtani egy szövetkezet gazdaíf.gi telepére. Annyit még el­mond, egyre szükségszerűbb lesz az ilyen rendkívül hasznos, sőt nélkü­lözhetetlen intézmények létesítése, ök már most nehezen bírják a meg­terhelést. Május van, s január óta kevés híján ötszáz pácienst kezeltek. RESZELI FERENC .. »» NÉPRAJZI VETEIKEDO, P06ACSA-SUT0 VERSENY ES BORKOSTOIO GÖRGŐN I Az 1970-es esztendő serény munkában találta a görgöieket. Legutóbbi rendezvényük — vé­leményünk szerint — országos­an úlszerü tett volt. / Az „or­szágos“ kifejezést természete­sen csehszlovákiai magyar vo­natkozásban értjük.! Olyan rendezvényt sikerült lét- rehoznlok. amely vonzotta és nevelte, oktatta és szórakoztat­ta a résztvevőket, s Őket magu­kat is munkába vonta. Tömve volt a kultúrház, pedig nem vendégművészek gépkocsita állt meg előtte. Nézzük csak, kOze- leb'ről mit is csinált a görgőt CSEMADOK? 1. Hazai források. A község lakói saját múltjuk és jelenük, saját történelmük ismeretéből vizsgáztak a zsűri és a közönség előtt. A vetélke­dők korszakát éljük. Végre fel­fedeztük, mely témakör az, a- mely élénken foglalkozlaja az embereket egy-egy községben vagy faluban. Az előkészítő bi­zottság nem arra volt kíváncsi, hogy ki találta fel a repülőgé­pet és kt korszerűsítette az EdI- son-féle izzólámpát. I Ez esetleg később szerepelhet majd műso­ron.) A négy asztal mellett ülő ver­senyzők Ilyen kérdéseket kap tak: Honnan ered a Görgő el nevezés? Milyen hazai vonatkozású e- seményt ismer a tatárjárás, a kurucvilág, a törökvilág korá­ból? Milyen halfajtákat tenyészte­nek a görgői halastóban? Milyen farsangi szokásokat ismer Görgőn? Nevezzen meg minél több bar­langot a község területén belül, és mondja el a róluk szóló tör­téneteket, mondákat! Elképzelhető, hogy a község minden egyes lakója feszült fi­gyelemmel hallgatta a kérdé­seket és feleleteket, pirult vagy derült, büszke volt vagy szé­gyenkezett. Ne felejtsük el meg­említeni: a zsűri a szép, folya­matos, magyaros beszédstílust ts értékeltei 2. Milyen pozitívumokat rej­tett magában ez a vetélkedő? Alig győzzük sorolni. A közséqbellek megismerked­tek saját múltjukkal, büszkék lettek rá. mert kiderült lés me­lyik faluról ne derülne kl?j. hogy milyen gazdag és sokrétű a történelmük, mennyire Izgal­mas és becsülnivaló a múltjuk. Megismerkedtek az elfelejtett, már csak néhány öreg szívében és agyában élő szokásokkal, mondákkal, történetekkel és öntudatosabbak lettek általa, be­csülni kezdték a helyet, ahol é- létükét élik. Saját erőből, saját eszközök­kel, nagyon értékes és visszhan- hangot kiváltó eseménnyel gaz­dagították a helybeliek élmény­világát még mindig, és tudomá­sunk szerint követni ts fogják azt. Vesztese nem volt a vetélkedő­nek, csak nyertese. A rendezők — helyes pedagógiával — úgy szervezték meg a díjazást ts, hogy vesztes valóban nem volt. A lélek gyarapodást pedig csak sejthetjük, bár le nem mérhet­jük, ki nem mutathatjuk. Kulturális életünk új formá­val gazdagodott. Nemcsak Iro­dalmi esteket, nemcsak esztrád és emlékműsorokat tudunk szer­vezni, hanem újszerű vetélkedő­ket is. Ez Ismét vonzóbbá teheti a CSEMADOK-ot, emelheti te­kintélyét és rangját Minden­képpen minőségi változást Idéz­het elő. Éppen így bukanhatnak felszín­re új és új tehetségek, egyéni­ségek, emberek. Görgőn példá­ul Kranktlla János, akt juhász, és számos régi balladát ismer. 3. A náprajzi vetélkedő stí­lusos „körítése!“. A poqácsasütő verseny és a község boros gazdáinak borse­regszemléje csak fokozta a ha­tást. Csakis görgői borral lehetett versenyezni, csakis görgői lány vagy asszony vetélkedhetett po­gácsájával. A rendezőség a ver­senyzők figyelmébe ajánlotta, hogy a pogácsákat lehetőleg stílusos kerámia-tálon tálalják, hogy így előkerüljenek a pincék vagy padlások rejteketből a népi díszítésű — most már mú­zeumi értékű — kincsek. A zsűri íAgh Tibor, Labancz István, Petri Pál, Sttbrányt Gusz­táv, Szanyi Lajos, Mlsovszky Dezső, Dr. Csájl Bertalanné, Stibrányl Gusztáváé, Kulik Gel- lértnéj szakérteimmel és tárgyi­lagossággal közeledett a ver­senyzők és versenyben lévő ké­szítmények felé, és mindig meg­jegyzést fűzött ítéleteihez. Tö­rök László pedagógus volt a já­tékmester, Dr. Csájl Bertalan pedig, aki Csehszlováklat Ma­gyar Néprajzi Társaság alelnö- ke a rendezés és lebonyolítás egyik fő irányítója volt. és ő ts alaposan kivette a részét az előkészítő munkálatokból. Az est a játék és a móka je­gyében telt el. A komolyan vett játék az embert megnytvánulás egyik legszebb, legértékesebb formáját Lehet, hogy egy kicsit túllö­vünk a célon, amikor csak az elismerés hangján írunk erről a rendezvényről. Ezt a túlzást, ezt a lelkesedést viszont szívesen vállaljuk, mert bizonyos érte­lemben úttörő-jellegű munkáról van szó, olyanról, amely nem szolgált még az előző megmoz­dulások tapasztalataival, amely nem tekinthető hagyományos­nak, amely — reméljük ezek u- tán válik majd országszerte tra­dicionálissá. 4. Zárszó, rövidiln A görgői példa követőkre vá' Akár Csallóköz, akár Gömör, a- kár Bodrogköz magyarlakta vi­dékeit vesszük, számtalan olyan falucskát, falut vagy községet találunk, amelynek kiváló törté­nelme van ahhoz, hogy az ilyen vetélkedői izgalmasan megren­dezhessék, egy-egy község tisz­ta szívből szórakozzon. Pontosabban: nem tudunk o- lyan helyről, amelynek ne akad­na gazdag és érdekes múltja. Szervezés, kezdeményező kész­ség és ügyszeretet kell csak ahhoz, hogy másutt is lebonyo­lítsák a versenyt. Búcsúzóul tegyük fel a kér­dést: ki követi a görgőt példát? (bt) Új ifjúság 3 Egészségünkre! A napi sajtó szinte hemzseg az alkohol hatása alatt elköve­tett kihágásokról, törvénysze­gésekről szóló hírektől. Az al­kohol hatása alatt történik • legtöbb közlekedési baleset, ax alkohol az oka a legtöbb vere- kedésből származó eröszakoi cselekedetnek, súlyos testi sér« tések. sőt nem egyszer gyil­kosságnak is. Ittas ember nem becsUH barátját, családját, sőt a család Iegnag.yobb kincsét, • gyermeket sem. Nagyon sok boldognak ígérkező családi élet bomlott fel az alkohol miatt. Pedig ha jól körülnézünk, ak­kor sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy magunk is bűnré­szesei vagyunk e káros szokás térhódításának. Mivé! e veszé­lyes. úgy Is mondhatnánk nép­betegség gyökerei gyakran a társadalmi szokásokban Is ke- resendók. Borral Unneplík az esküvőt, névnapot, születésna­pot. az előléptetést, ital folyik a halotti toron, borral ünnepük meg a találkozásokat, sőt leg­újabban már az értekezleteken is asztalra kerül az üveg. $ ha valaki történetesen olyan mun­kahelyen dolgozik, hogy népes a legközelebbi munkatársak kö­re. akkor, hogy úgy mondjam, jóformán minden napra megad­ja az isten az ürügyet egy kis italozásra. Ismertem egy középkorú mes­terembert. Nagyon jó mester­ember volt a szakmájában. És ez lett a veszte. Az emberek szívesen igénybe vették a szol­gálatait és legtöbbször egy kis itókával Is igyekeztek a ke­gyeibe férkőzni. dolgos, szor­galmas. rendszeretö. becsületes ember lassan-Iassan rászokott az italra, idővel izgága, köteke­dő lett. Később már a saját pénzén Is megtoldotta az a- jándékba kapott napi italada­got. Odáig fajult a dolog, hogy egy ízben elítélték garázdaság miatt, de már ez sem segített. Pgyre inkább elhanyagolta a munkáját, sőt később ott is hagyta munkahelyét. Azzal sem törődött, miből él majd a csa­ládja. Mikor józan volt. szánta- bánta megfontolatlan viselkedé­sét. füt-fát ígért a feleségének, munkaadójának és mindenkinek, ügy tűnt, hogy őszinte meg­bánással teszi, mert egyébként szerette a családját. De ha be­rúgott. akkor időnként megver­te a feleségét, teljesen elvesz­tette kritikai érzékét, minden­ért másokat okolt. t^eggyakrabban a fizetési na­pokon fordul elő. hogy össze­verődik a megszokott társaság, elindul az ftaiboltba. Ily társa­ságban divatos a körfizetés, ami azt jelenti, minél többen van­nak, annál többet ihatnak. Rá­adásul még azzal hesegetlk el maguktól az erkölcsi felelőssé­get. hogy hiszen csak egy fröccsre mentek be, de ott volt az üzemvezető, a szomszéd, a gyerekkori pajtás, a munkatárs és ök sem maradhattak szé­gyenben. Meghívta őket egy ku­picára, restefiték volna, ha nem fizetik vissza. Már most kép­zeljük el. ha egy tíztagú tár­saságban mindenki így gondol­kodik. Persze, nem mindenki iszá­kos. aki szeszes italt fogyaszt. De jó lenne, hogy aki nem bír­ja az italt, aki nem tud magá­nak parancsolni, az ne Igyék. Az orvostudomány az alkoho­listákat betegnek tekinti. Ami a legborzasztóbb, nem is annyira a szervi megbetegedés. Inkább a lélektani jellembeli elváltozá­sok miatt. Sok alkoholista a^zal hitegeti magát, környezetét és orvosát, hogv hiszen makke­gészséges. Közben Időnként csillapíthatatlanul, vagy alig csíllapfthatóan veti magát az Italra, nem tud ellenállni káros szenvedélyének, habár józan pil­lanataiban belát la. hogy meg kellene tőle szabadulnia. Nagy hiba van az emberekben is. Sokszor megjegyzéseikkel el­riasztják elhatározásától a ja­vulásra hajlamos embert. Vi­gyázzunk meg jegyzéseinkre. aZ alkoholisták nagyon érzékenyek. Éreztessük velük, hogy megbí­zunk bennük. Ha Ismerjük a problémáikat, nehézségeiket, se­gítsünk rajtuk, nehogy ismét az Italozásban keressenek vigasz­talást Legfőképpen azonban, ne vigyük őket a kisértésbe, hogv ismét szenvedélyüknek hódol­hassanak. Akkor sem, ha a?: üzemvezetőnek legközelebb név­napja lesz. vagy győz a ked­venc csapat. Ünnepelni lehet másképpen is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom