Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-20 / 16. szám

T U| lt|US3g 5 ROMMÜNIZMS^ SZOVJET HATAWM * VttlAMOSlTÄS LENIN Elektrováros Wells találkozása Leninnel 1920>ban ...Lenin, aki mint igazi marxista, szembeszáll minden „utópistával“, végül maga is egy utópiának, a villamosítás utópiájának lett rabja... ... Oroszországban ilyen tervek megvalósítása csakis rendkívüli fan­táziával képzelhető el. Bármilyen varázstükörbe néznék nem látnám meg benne ezt a jövendő Oroszországot, de ez a kis termetű ember a Kreml- ban, úgy látszik, rendelkezik ezzel a képességgel... ö látja, hogyan emel­kedik .fel az újjászületett és boldog, iparosított kommunista nagyhata­lom. H. G. Wells Stektrenaf — a meglepetések városa, mint Mafakoaszktl verseinek meglepő rímjei. Ha az ÚJ autosztrádán közeledünk a városhoz, a ka­nyar után azonnal négyemeletes lakóházak so­ra fogad, majd a fehér-piros csíkos gyárkémé­nyek tSniiek 'fet. Nincs külváros, azonnal a vá­ros közepébe érünk. Lakóházak, majd a Litván Vlzierómü és egy elégtkus tó. Elektrenaj úgy született, mint bibliát csoda egy üres helyen. Igaz, nem hét nap és hét éj­jel, hanem nyolc év alatt, de ha figyelembe vesszük, hogy harmincöt ezer lakosú városról van szó, akkor ez az idő csodálatosan rövid. Az erőmű alapkövét 1961 nyarán fektették le ünnepélyesen, és négy hónap múlva a Kultúra Házában megtartották az első hangversenyt. Még abban az évben a város első lakói az el­ső négyemeletes lakóház kifényesített parkett­jeire léptek. A következő évben százötven kis tanuló foglalhatta el helyét az új középiskola padjaiban. Ogy látszik, a szocializmus építésének ro­mantikus korszaka, amikor az építők hosszú t- deiq sátrakban és barakkokban laktak, lassan véget ér. A Szonietunió egész területén, a ter­vező szervezetek szigorú utasítására, az ipart építkezéssel egyidejűleg épülnek a lakónegye­dek is. Ez természetesen pozitiven befolyásolja a munka tempóját és minőségét. A litván Elektrenaj magyarul Elektrooárost Jelent. Az elnevezés kifejező, mert a város va­lóban a villamos energia gyártásából él. Az e- nergia hatalmas folyama árad a városból min­den irányba. Elektrenaj látja el a köztársaság üzemelnek nagy részét árammal. A város épitéstervét K. Bucas és B. Kaszpe- ravicsní dolgozta ki. A régi litván városok mindig templom köré épültek. Most a társadal­mi központ a város közepe. Innen tefjed min­den Irányba. Az egyszerűség, világosság és sa­játos archltektonikus stílus Jellemzi a fiatal várost. Fiatalok építették, fiatalok lakják. Ez rá­nyomja bélyegét a város összképére is. Elektrenaj tanul... A váAbs széléh egy nyolc­emeletes épületben a kaunasi Műszaki Egye­tem egyik kara székel. Ugyanitt elektrotechni­kai szakközépiskola is van. 1987-ben hagyta el az iskolát az első 19 végzett tanuló. Az erő­mű minden második dolgozója esti iskolát, szakközépiskolát vagy az egyetemet látogatja. Elektrenaj olvas... Az egyetlen könyvesbolt fél év alatt tizennégy ezer szép- éf szakiro­dalmi kötetet ad el. Több is elfogyna, de az elárusítók nem győzik kielégíteni az igényt. Elektrenaj sportol... Labdarúgó- és kosárlab­da-csapata van. Az egyetem mellett felépített ÚJ tornateremben a kézilabdázók csapata gyak­ran mérkőzik idegen országok csapataival. A helyi vízivitorlázók klubjában a vízi sport több mint kétszáz rajongója működik. A lakóházakig terjedő tó felületén nyaralnak elegáns, kar­csú Vitorlázóikkal. A tó három kisebb tóból keletkezett a vtzterőmű duzzasztOgátJa mögött. Nincs még színjátszó együttesük, de van tánczenekaruk, melynek a „Volta“ elnevezést adták. Mint neve is mutatja, olyan muzsiku­sok a tagjai, akik villanyárammal dolgoznak. Vlllanyorgonán Játszik AnatoliJ Avetisov kiber­netikus, Bronos Sllkus elektrotechnikus pedig nagybőgős.' A nyolctagú „Volta", a fiatal zene­szerző, Viktor Voronov vezetésével, elnyerte a köztársasági verseny első díját. Elektrenajt az ott lakó emberek építik. Tavasszal, ősszel szombat és vasárnapokon a lakosokat az utcákon találjuk. Szépítik, csino­sítják városukat. Fákat és virágokat ültetnek. Érdekes lehet olyan városban lakni, ahol minden ÚJ és fiatal. Az újságírók a városokat gyakran emberekhez hasonlítják. Elektrenaj olyan kí­váncsi ifjúhoz hasonlít, akt mindennek az e- rejét próbálja. Az eroniu ey>ik veíeiioaa^iala Nyugat~Szibéria - az Ígéret földje Ha a Szibéria szót hallluk, önkénytelenül hidegre, fagyra, hófúvásokra gondolunk — o- lyan helyre, ahová az ember Inkább büntetés­ből, mint önként megy. Csakhogy a természet uralma az ember felett lassan megszűnik. Ez főleg annak a mesébe illő kincsnek köszönhe­tő, amelyet nemrég a szovjet geológusok talál­tak Nyugat-Szlbérlában, Tjumen város közelé­ben. Ez a kincs nem más, mint a földgáz és nafta felbecsülhetetlenül nagy mennyiségben való feltárása. Ezt a felfedezést a Szovjetunió­ban a hatvanas évek legjelentősebb eseményei közé sorolják. A feltárt kincs gazdasági kihasz­nálását viszont az elkövetkező két ötéves terv leghaladóbb feladatának. Már néhány évvel ezelőtt,' az SZKP XIII. kongresszusa 'feladatul adja a tjumeni nafta termelésében elérni az évi 20 millió tonnát. Ez az 1970-es évre előirányltott mennyiség akkor gúnyos mosolyt csalt egyes kapitalista közgaz­dászok ajkára. De a valóság a merész terven Is túltesz. Már 1969-ben, tehát egy évvel a terv előtt a tjumeni bolsevisták 21.3 millió tonna fekete aranyat adtak a szovjet iparnak. Látván az elért siítereket a naftaipar dolgozói, az 1970-es évre 30 millióra emelték a tervet. A nyugat-szibériai lelőhelyek készletei asztro­nómiai számokat érnek el. A geológusok tér­képeibe berajzolt, naftát ígérő terület nagysá­ga 500 000 négyzetkilométer — tehát Csehszlo­vákia területének négyszerese. A tjumeni terü­let feltárásával a Szovjetunió nafta- és föld­gázkészleteivel a világ egyik első helyére ke­rült. A készletek pontos mennyiségét nem le­het elárulni. Ezt egyrészt nem teszi egyik or­szág sem, másrészt a kutatómunkák még foly­nak, és állandóan új és új lelőhelyeket fedez­nek fel. De az eddig ismert tények reálissá te­szik azt a tervet, hogy 1975-re. 120 millióra és 1980-ra 200 millió tonnára emeljék a terme*- lést.' Ez'azt jelenti, hogy tíz év múlva ez a terület adja majd a Szovjetunió össztermelésé­nek háromnegyedét. Hogy ezt a graíjdiózus feladatot teljesíteni tudják, a technikusok és munkások már most átépítik az öreg városokat, és helyenként eddig lakatlan területeken új városok alapjait rak­ják le. Gyors ütemben készülnek az új nafta- és gázvezetékek, vasútvonalak, utak, villany­vezetékek. Az elmúlt négy év alatt 2 millió négyzetméter lakóterületet építettek be. .A la­kások mellett nem feledkeznek meg a kórhá­zakról, iskolákról, üzletekről és kulturális in­tézményekről sem. A természeti kincsek leggazdaságosabb ki­használása érdekében konkrét terveket ölt a nagy erőművek és műanyaggyárak építése e- zeken a területeken. A különleges éghajlati vi­szonyok különleges technikát igényelnek. Er­ről ma nagy viták folynak, nemcsak ez egyes minisztériumokban, de a sajtó hasábjain is. Nem ritkák az egészen nyílt és sokszor éles polémiák. Arról van szó, hogy a nyersanyagot ne kelljen messze szállítani, ezért gondolkozni kell, nem lenne-e Célszerű gépipari és építész- ipari üzemeket is építeni ezen a területen. Egyszóval Szibériát be kell népesíteni. Hogy ez az igyekezet sikerüljön, szükséges lesz a jövő dolgozóknak világos perspektívákat fel­állítani. Az ídetelepülteknek új lakásokat kell építeni, jó keresetet biztosítani, lehetőséget nyújtani az olcsó és széles körű bevásárlásra, kulturális igényeik kielégítésére és a tovább­képzésre is. Fontos, hogy Szibéria az idetele­pült dolgozóknak olyan otthonává váljon, mint a Szovjetunió többi része, ahol eddig laktak. Hogy ez a gigantikus terv reális alapokon nyugszik, ezt mi sem bizonyltja jobban, mint a közelmúltban lebonyolított gazdasági tárgyalá­sok a Szovjetunió, Nyugat-Németország és 0- laszország között. Nyugat-Németország nagy át­mérőjű csöveket szállít a Szovjetuniónak, ami­ért ez húsz éven keresztül (1973-tól) évente hárommilllárd köbméter földgázt ad a néme­teknek. Az olaszokkal megegyezés jött létre egy 5000 kilométer hosszú közös transzeurópai gázvezeték építésére, amely a világ leghosz- szabb gázvezetéke lesz. Ezért a Szovjetunió az olaszoknak összesen 110 milliárd köbméter föld­gázt ad. Ez a gázvezeték a tjumeni gázkészle­tek kiaknázására szolgál majd. Nem álmodozásról van szó. A nemzetközi fó­rumokon, mielőtt aláírásukat a megegyezésre írták, nagyon gondosan mérlegelték a lehető­ségeket. Arra a meggyőződésre jutottak a nyu­gati szakértők is, hogy a terv reális. A gaz­dasági siker mellett ennek a tervnek politikai jelentősége is van. A világ közvéleménye fi­gyelmesen nézi az első számú szocialista nagy­hatalom gazdasági előretörését — a szocialista rendszer előnyét. És ez nem mellőzhető tény. Múzeum? Patika? Moszkva külvárosában áll ez a csupa levegő-, fény-, üveg- és beton­épület, amelyben ez a szokatlan intézmény he­lyet kapott. Az épület homlokzatán ez a fel­irat áll: gyógyszertér. De ha megkerül,jük az épületet, olyan helyiségekbe jutunk, amilye­neket aligha találnánk közönséges gyógyszer- tárakban. Jókora mozsarak állnak itt a polco­kon sorakozó totemistenek társaságában, a mérlegek közelében sámánálarcok húzódnak meg, ódon fóliánsok hevernek a cikornyás e- dények körül. Az első, találomra felütött régi könyvben ezt olvashatjult; „Hériccsel gyógyít­juk a vizibetegséget, a tüdöbajt, a mocsárlá­zat, a csontfájdalmakat, a köhögést, a hascsi- karást. A gyöngyvirág jó a vízibetegség, a szívfájdalmak, a mocsárláz, a rángógörcs, a gyomorfájás, a tüsszentés, a nyugtalanság és a női bajok ellen.“ Azoknak az egyetemes gyógyszereknek a receptjei ezek, amelyekre őseink olyannyira igyekeztek rátalálni... Egy emelpttel följebb laboratóriumi csend fogad. Fehér köpenyes emberek dolgoznak itt, vegy­elemzö műszereket, elektronikus berendezést, látunk. Gyógyszertár, múzeum, laboratórium — mindezt magában foglalja a szovjet egészség- ügyi minisztérium gyógyszertárügyi tudomá­nyos kutatóintézete, a- világ alighanem egyet­len olyan tudományos intézménye, amit azért hoztak létre, hogy elemezze az ország 20 000 gyógyszertárának (és gyógyszer-kioszkjának) munkáját, segítsen új patikák tervezésében, meghatározza a gyógyszertár-hálózat építésé­nek elveit, részt vegyen a patikaberendezések tervezésében — egyszóval, hogy hozzájáruljon a lakosság még jobb gyógyszer-ellátásához. ... A gyógyszertárügyi intézet szerény, de fontos helyet foglal el a szovjet egészségvé­delmi rendszerben. Munkatársai az egészség- ügyi minisztérium nyolc szaktanlntézetének tudósaival és az egész szovjet gyógyszerve­gyészeti iparral együtt azon igyekeznek, hogy megteremtsék a legkülönfélébb fajta gyógy­szerek bőségét: a hagyományos piramidontól egészen a nukleáris reaktorokban és gyorsí­tókban születő rádioaktív készítményekig

Next

/
Oldalképek
Tartalom