Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-20 / 16. szám

6 új l^'ÚSBg (Napl6{«gyx«tek) Az olvasd figyelméboí A két szerző feltüntetése és a cim arra atal, hogy 11 vnágkürütí utat ketten tettük meg. Van benne valami. Amikor a hossztt üt élmén3;nft ittimn hallgattam, én is éreztem valami izgalmasat. A valóság peí- A Föld kürtő a poz:ain3d Inter játékosa száguldott, s a2s>n túl, hogy a esapatkapitányl tisztádét és gólokat lőtt, még a szemét te nyitvi tiH|tta. A most küzléar« kerüld Írásom tehát erősen koprodukclös jeOegfl MILYEN AUTÓKAT LÄTTÄL VI­LÁG KÖRÜLI UTADON? Megmondom teljesen őszintén — nekem mindegy, hogy milyen au­tóban ülök, de az érdekesség ked­véért megpróbálok mondani vala­mit. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban taxikkal jártunk edzések­re. Chevroletben, Ford-Capriban ültem, de ott egy Chevrolet vagy egy Saab nem szenzáció. Legjobban a Mustáng tetszett. Egy ott élő szlovák ember tulaj­dona volt, és amikor beleültünk, eltátottam a szám. Minden önmű­ködő volt. a vezetőnek csak az volt a dolga, hogy a gázpedált nyom­ja. Kipróbáltuk a tékberendezését. Nyolcvanassal mentünk, és egy méteren belül megálltunk, de majdnem kiröpUltUnk az ablakon. Ismétlem; az autó Is szokás dol­ga. Nekem az MB-lOOO-esem tetszik a legjobban. Lehet, hogyha Saab vagy Mustáng márkájú kocsim len­ne, én is másképp néznék az au­tókra. Nálam az a lényeges, hogy­ha beleülök, menjen. £s: ne le­gyen repülő! MOST PEDIG TÉRJÜNK VISSZA MÉG EGYSZER TAHIXIBE. A SZE­RELEMRŐL ESSEN SZÓ: Érdekes szokás uralkodik ezen a szigeten. A férfiak és nők virág­gal jelzik hovatartozásukat. Mint­hogy Tahiti a virágok szigete, nem áll semmi útjában annak, hogy naponta friss virágot tegye­nek — egy szálat — a fülük mö­gé. Színekkel fejezik ki. hogy ki a menyasszony vagy vőlegény, ki há­zas és ki legény vagy leány még. Nem tudom egészen pontosan, de úgy hiszem, hogy a vörös virág férjet vagy feleséget, a fehér vő­legényt vagy menyasszonyt, a sár­ga legényt vagy leányt jelent. Én is csak most néztem utána, hogy a Tahitihez tartozó Morea- sziget milyen különleges hagyomá­nyokkal rendelkező hely volt. A boldog szerelmesek szigetének hívják, mert Tamaaraa nevű Un- népségUkhöz hasonló nincsen ta­lán sehol az egész világon. Euró­pai szemnek és fülnek egzotikus szokás az ottani. A kis sziget öre­gei így beszélnek a szerelemről: Lányaink szépek és kedvesek, de érzékenyek, mint a vanília-bokor ága. Testükre vaníliaillatot vará­zsolnak, hogy még kívánatosabbak legyenek, f -A legények' • pedig illa­(b. oy. tos virágolajjal kenik le izmos tes­tüket, hogy tessenek a lányoknak. Mi nem ismerjük a tüzes, vad, fék­telen szenvedélyeket, melyek a töbhi faj szerelmi kultúráját jel­lemzik. A vadságot csak a tánc­ban szeretjük. A szerelmet mint langyos szellőt élvezzük. Lányaink és fiaink keze olyan finom, mint a rovarok csápjai. A mély, tiszta érzés nem tűri meg a nehézkessé­get, brutalitást. Este, amikor a tűznél vad tán­cot járnak a Morea-szlgetiek, száll a dal, és tombol a test. Éjfél után elhalkul a zene, kihunynak a tüzek. Kettesével indulnak a tengerpart­ra a szerelmesek. Eleinte órákig, mozdulatlanul, egymást átölelve fekszenek, majd szeretni kezdik egymást. Hallgassuk tovább az ö- reget; A szerelem a fiatalság örö­me. A szerelem a vad tánc utáni nyugalom. A szerelem gyöngéd já­ték. minden tőle ered. minden be­lőle születik — maga az élet is. MOST PEDIG BÖNGÉSSZÜNK VÉGIG NÉHÁNY HONGKONGI ÉS ausztráliai lapot. Nézzük MEG, HOGY NÉZNEK KI AZ OT­TANI ÜJSAGOK, mit és MIRŐL Írnak? MIT ÍRTAK A HONKONGI ÉS AUSZTRÁLIAI LAPOK ? Ezekből az újságokból első­sorban az Interrel kapcsolatos írásokat böngésztük, de aka­ratlanul is belelapoztunk más rovatokba is, hogy némi átte­kintést nyerjünk a publiciszti­ka ottani színvonaláról. A címoldal s a nyelvezet so­kat elárul egy újságról. (Angol nyelvű lapokról van szó.) Ér­dekes dolog összehasonlítani például a világhírű londoni na­pilapot, a „The Cuardian“-t a „Hongkong Standard“-al. A londoni lap legutóbbi számai­ban terjedelmes írásokban tag­lalja Wilson gazdasági politi­káját. A Guardian nyelvezete az irodalmi angol nyelv szigo­rú követelményeit tartja szem előtt, kerüli a divatos új sza­vakat és igyekszik a csupán szenzációkeltésre törekvő a- nyagokat mellőzni. Ezzel szemben a Hongkong Standard már az első oldalán John Lennon és japán felesé­ge fényképét közli, és meg­jegyzi, hogy Lennon jelenleg minden erejét a békeharcnak szenteli és utazik, hogy a le­hető legszélesebb körű nyilvá­nosság előtt ismertethesse ez­zel kapcsolatos elképzeléseit és céljait. Ezért kíván Hongkong­ba utafml. Lennon képe mellett olvastuk azt a hírt, amely ar­ról tájékoztat, hogy az autó­vezetők sztrájkolni kezdenek, ha a kormány nem veszi fi­gyelembe követeléseiket. A Hongkong Standard közli továbbá, hogy harminc fiatalt letartóztatott, majd szabadon bocsátott az indonéz rendőrség. Az ok: a go-go tánc erkölcs­telen volta. Az ifjak a „lelki duma“ után elhagyhatták a rendőrség épületét. E néhány adatból is nyilván­való, hogy a hongkongi napi­lap igyekszik minden igényt kielégítő újság lenni, de ez ne­hezen sikerül, a szándék meg­reked a középszerűségnél. Saj­nos még ennyi sem mondható ei a másik két hongkongi na­pilapról, a Starról és a China Maiiról. Alig foglalkoznak po­litikai, gazdasági és kulturális problémákkal, anyagaik több­nyire a szenzációkeltést céloz­zák. A cikkek, hírek többnyire rövidek, néhány sorosak. Nyel­vezetük, stílusuk szürke. A Star címlapján ujjnyi be­tűk figyelmeztetik a lakosságot az egyre szaporodó bűncselek­ményekre és gyilkosságokra Egy hír szerint Londonban szobrot akarnak állítani Szabó Violettának, aki a francia el- lenáliási mozgalom jeles kép­viselője volt. Nem esik szó Szabó Violletta nemzétiségéről, de a név magyar személyt sej­tet. Férjével együtt London- közelében fejtett ki pozitív munkásságot a második világ- háborű utolsó évében. A Ges­tapo elfogta, majd kivégezte a szabadságharcost. A cikkíró I ^ MECCAIS'-- \ The Star Three armed hold-ups as the Vouth dies-Cor rolls down cliff megjegyzi, hogy az egyik vá­rosi parkban felállítandó szo­borra esetleg szomorú sors vár, mert az utóbbi időben a bűnöző fiatalok egy csoportja rendszeresen rongálja a szob­rokat és emlékműveket. A múltkoriban egy húsz láb ma­gas téglafalat vertek szét, és megrongálták egy templom „törhetetlen“ üvegét. A hongkongi lapok általában sokat foglalkoznak a szomszé­dos Kínával. Nem kommentál­nak semmit, csak közük az e- seményeket. Ezek szerint például Mao Ce- tungot erősen foglalkoztatja a nukleáris háború problemati­kája. 1980-ig döntő csapást kí­ván mérni az imperialistákra, és a dolgot azért is sürgeti, mert ő maga is élvezni akarja majd a győzelem utáni állapo­tokat. Az ausztrál lapok is a hong­kongi színvonalon mozognak. Legérdekesebb szenzációjuk egy amerikai börtönben tör­tént öngyilkosságról szól. Közli hogy a túizsúfoit börtönökben elszaporodott az öngyilkossá­gok száma, és számos lázadást kíséreltek meg a foglyok. Az ok? Elfogyott a csirke! Amikor a foglyok megtudták, hogy e- bédre nem csirkét, hanem son­kát kapnak, lázadással fenye­getőztek, s a börtön vezetősé­ge végül is biztosította az any- nyira óhajtott csirkehúst. Az ausztrál lapok beszámol­nak a párizsi divat ebben az évben tervezendő manőverezé­seiről. Tehát: Párizs ismét az egyenes és szűk vonalakhoz kíván visszatérni. Vonatkozik ez ruhára, felöltőre egyaránt. A francia fővárosban és kör­nyékén ismét nagy divat lett a fogyókúra. A sovány, sőt a kiéhezett benyomást keltő kül­ső a fölkapott. A csontos tér­dű lányoknak tehát nincs mi­től tartaniok. A párizsi férfiak Cerutti úr hosszú, gengszter stílusú kabátait hordják. Azért használják a „gengszter“ kife­jezést, mert a kabátok oly­annyira széies váliúak és sza- básúak, hogy egy géppisztolyt nyugodtan el lehet bennük rej­teni. Ennyit a hongkongi és auszt­rál napilapok jellegéről. £s most nézzük, mit írtak az In- terröl! A Hongkong Standard beszá­molója a 6:l-es győzelemmel végződött Inter — Hongkongi válogatott mérkőzésről: „A csehszlovák labdarúgók erőteljesebb, rugalmasabb já­tékstílusa győzött. Az Inter Bratislava mindhárom itteni mérkőzését fölényesen nyerte. A harmadik, 6:l-es csehszlo­vák győzelemmel végződött ta­lálkozón egy pillanatra sem volt kétséges, ki lesz a győz­tes. A Szikora George által ve­zetett csatársor és csapat já­téka egy jól ola.jozott gépezet benyomását keltette. Tetszett Obiozinsky, Krnác és Ondrásek játéka. Mindhár­man gólszerzők voltak. A ha­zaiak legjobbja a hat gól elle­nére is — a kapus volt. A hongkongi válogatottról inkább kevesebbet szóljunk. Gyengén szerepelt a csatársor, a véde­lem Is. A harmadik találkozó össz^ bevétele 193 238 dollár volt. Ezt az összeget az új stadion épít­kezési költségeihez csatolják.“ Egy képaláírás a „The News“- ból: „Ezek a lábak, amelyek az adelaidi medencében hüsölnek, ma este bizonyára felforrósít- ják a hindemarki stadion leve­gőjét. Gaizdáik: George Sziko-< ra. Ladislav Petrás és Ottmar Deutsch, az Inter Bratislava játékosai. Ma este a dél-auszt-t ráliai válogatottal mérkőznek. Szikora és Petrás a csapat ki­váló lövői.“ A lapban aztán szó esik még arról, hogy az Inter összeszo­kott és atlétikusan képzett e- qyüttes, éppen ezért Normanre, az ausztrálok magas növésű játékosára vár a legfontosabb feladat, hogy a védelemben a test-test elleni harcot is siker­rel állhassák a hazaiak, akik mindnyájan alacsonyabb növé- súek, mint pozsonyi vendégeik. Érdekes, hogy a dél-auszt­ráliai válogatott milyen gond­dal készült a találkozóra; tíz napot töltött közös összponto­sításon! Játékosaik egytől egy­ig „másodállásban labdarúgók“, tehát nem profik. A figyelmet főleg Szikorára és Petrásra 1- rányítják, akik ebben az évben a Rimet-kupáért küzdenek majd Mexikóban. Egy másik ausztrál lap be­mutatja az Inter csapatát, és közli, hogy diákok és az olaj- finomító munkásai alkotják. Beszámol világ körüli útjuk addigi állomásairól, és felhívja a hazaiak figyelmét arra, hogy az európaiak már tökéletesen akklimatizálódtak a földgömb másik felén tett útjukon. A hongkongi la,pok főleg a mérkőzések anyagi részét tag­lalják, megjegyzik, hogy a je-» gyek jól fogytak, de egy szót sem ejtenek a taktikáról, stí­lusról, kondícióról. Az ottani lapok sportrovatai keveset fog­lalkoznak a focival, inkább a krikett és a kosárlábdázás di­vatos. Az Inter menedzsere, Imrlch Schiller ausztráliai interjújában panaszkodik a játékvezetőkre, akik sokszor félreértik a cseh­szlovák játékosok viselkedését és ge.sztusait, s egy ilyen fél­reértés folytán ki is állítottak egy Inter-játékost. Kár, jegyzi meg Schiller, hogy sem a bírók, sem a játékosok nem Ismernek valamilyen kö­zös nyelvet. A lapokban általában gyak­ran szerepeltek hírek az Inter- ről. Számos fénykép is készült a játékosokról. A legtöbb fel­vételen a csapatkapitány, Szi­kora és a válogatott, Petrás látható. Ezen a Los Angelesből ho­zott fényképen is Szikorát lát­juk, aki a legjobb játékos dí­ját nyerte el, s egy ottani szépségkirálynő adja át neki az ajándékot, egy szobrocskát. A másik férfi a Los Angeles-i sörgyár képviselője, tehát rek­lámjelleggel bíró egyén. (Az angol szöveget CZÉRE BRIGITTA böngészte és fordí­totta, a lapok fejléceit KOLÄR PÉTER fényképezte. Soroza­tunk ezzel befejeződött.) Hongkong ;Síaníiaríi gry bus en plan arch on ’Lessen of pow< desirat t.' Wi\t Star d. many hurt and missing ÍCYCLONE RIPS 0VER| qc FOCIVAL V. A FÖU! KÖRÜL .ßl ■. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom