Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-01 / 13. szám
4 új Ifjúság piimim NiNOHi Magánlevelek Egy kis csokorravalót gyűjtöttünk összb Lenin és felesége, Nagyezsda Krupszkaja levelezéséből. Azokból a levelekből, melyeket Susenszkojéböl, a száműzetésből írtak, részben házasságkötésük előtt, többségében pedig azután. Rendkívül értékesek ezek a levelek, megmutatják, milyen fiatalok voltak, milyen vidáman fogták fel nehéz helyzetüket, és mennyire kihasználta Lenin a munkára a száműzetés éveit. Krupszkaja levele Lenin anyjához; „Megérkeztünk Susenszkojéba, és teljesíteni akarom Ígéretemet, megírom, milyennek találtam Vologyát. Szerintem — szörnyen egészséges, ragyogóan néz ki, ha ösz- szehasonlitjuk azzal, milyen színben volt Pityerben (Pétervárott). Egy itteni asz- szony, egy lengyel nő azt mondta; „Pan Uljanov mindig vidám“. Szenvedélyesen szórakoztatja a vadászat, egyébként itt mindenki vadászik, úgyhogy félek, nemsokára én is — képzelje csak! — majd mindenféle vadkacsát és egyéb állatot fogok szemrevételezni...“ Lenin az édesanyjához; „Igen, Anyuta (Lenin testvére, Anna) kérdezte, hogy kit hívok meg az esküvőre: valamennyieteket meghívlak, csak azt nem tudom, nem lemte-e jobb táviratilag elküldeni a meghítbf. Nagyezsda, mint tudod, tragikomikus feltételeket szabott. Ha nem léphet azonnal házasságba, elmegy Ufába. Miután én semmi esetre sem vagyok hajlandó ezt megengedni, hát elkezdtük az u- tánjárást (elsősorban megkértük azokat az okmányokat, amelyek nélkül nem lehet megesküdni)“ A házasságkötés 189S. jűlius 10-én megkötötték a házasságot, Most már együtt fejezték be Lenin Susenszkojéban elkészített első munkáját, az angol Webb házaspár könyvének, „.Az angliai munkásmozgalom történeté“-nek oroszra fordítását. .Azután Lenin főproblé- mája a piacokról szóló könyv lett, ezt már a börtönben eltervezte. 1898. október 11- én Lenin már ezt írja az édesanyjának; ,,.A Piacokat piszkozatban már elkészítettem, most megkezdődött a végleges formába öntés... Azt gondolom, hogy részenként küldöm majd el a kész munkát, hogy megkezdhessék a kiszedését... .Az első küldeményt legkésőbb egy hónapon belül útnak indítom. Ha decemberben megkezdhetnek a nyomást, akkor még ebben a szezonban be Is fejezhetnék. De a legfontosabb; kiadót találni és megkötni vele a szerződést...“ Nagyezsda Krupszkaja három nappal később a következőket írta Lenin anyjának: „Nálunk már tél van, a mi Susenkánk már befagyott, hó is volt, de elolvadt. Kellemes a hideg (5 fok), nem zavarta Vologyát abban, hogy elmenjen a szigetre e- gész napos nyúlvadászatra. Jó melegen felöltözött, nem is árt neki egy kis levegőzés, mert az utóbbi időben teljesen beletemetkezett a „Piacaiba“, reggeltől késő estig írt. .Az első fejezet már készen van, szerintem nagyon érdekes. Én beleképzelem magam a laikus olvasó helyzetébe, nekem kell eUlöntenem, hogy világos-e a könyv mondanivalója. Arra törekszem, hogy minél hozzá nem értőbb legyek, de semmibe sem tudok belekötni..." A következő év január 24-én Leninnek Mária nővéréhez írt levele; „Megkaptam, Mányása, a katalógusokat. Nagy merci (így írta, franciásan) ezért. Sok érdekes van bennük. .Arra készülök, hogy összeállítsak számodra egy lis- | tát a könyvekről, amelyeket szeretnék S megkapni. írd meg, megismerkedtél-e | Brüsszellel általában, különösen pedig az ■ ottani könyvkiadási helyzettel?... Sürgős I munka foglal most el: már csak kevés van g hátra, hogy befejezzem könyvemet és azu- 1 tán valószínűleg a folyóiratmunkához kell g látnom." a Kétszázötven kiló könyv... Lenin az édesanyjához 1899. február 5-án: „Elküldöm ma neked, drága Anyácskám, a „Piacok" utolsó füzeteit, a VII. és Vili. fejezetet, azonkívül két mellékletet (a II. és Ill.-at) és a két utolsó fejezet bevezető részét. Végre befejeztem ezt a munkát, a- melyrö! egy időben azt hittem, hogy végtelen hosszú lesz. Nagyon kérem .Anyutát, g küldje el mihamarabb az írónak. (Sztruvé- | nak)“. I Kitavaszodott, aztán közeledett a nvár, I Lenin szibériai száműzetésének utolsó nya- í ra. Már készült a hazautazásra. Így irt az | anyjának; 3 ami a statisztikai gyűjteményt il- S leti..., nem kell eS<Uldened, mert most nem i foglalkozom ezekkel és a száműzetésem végéig nem is tervezem ezt. Ha szükségem lesz egyik vagy másik könyvre, majd inkább egyenként kérem, hiszen amúgyis e- gész halom könyvet kell majd hazavin- , nem.“ g A'égre megszületett a döntés. .A száműze- i tés lejáratának pontos dátuma: 1900. ja- i nuár 29. Krupszkaja így ir az anyósának; | „Drága Mária Alekszandrovna! Végre | tisztázódott a kérdés: hazautazhatunk, nem S fogják meghosszabbítani a száműzetést. A i holmikat elküldjük, mi pedig január 28-án g vagy 29-én elindulunk... Vologya Ufában két a napra meg akar állni... Most egyébről sincs i szó nálunk, mint a hazautazásról. A köny- f veket becsomagoltuk és lemértük. Körül- | belül tizenöt pudot nyomnak (egy púd — I 16.58 kiló — a szerk.) A könyveket és a i holmi egy részét elküldjük, bár a holmink | nem lesz nagyon sok..." 1 1900. január 29-én reggel Lenin és fele- I sége felült a szánra. Befejeződött életük- I nek egyik szakasza, és kezdődött egy új. I A susenszkojei ház, amelyben Lenin a száműzetés éveit töltötte, aüfmára Mikor virágbaborultak a fák Adalékok Csallóköz felszabadításának történetéhez 1945 tavaszán Európa nagy része már felszabadult a fasiszta elnyomás alól. A már- már legyőzött fenevad azonban utolsó haláltusájában elkeseredetten védte létét. A még megszállt területeken ádáz ellenállást tanúsított az elönyo- muló Szovjet Hadsereggel és szövetségeseivel szemben. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított a körülzárt Budapest megtartásának. Hitler semmiképp sem akarta elveszíteni utolsó szövetségesét, és tudta, ha Budapest elvész, Bécset és Dél-Németországot sem tarthatja tovább. Hat páncélos hadosztályt és más hadminden épkézláb embert kivezényeltek a védelmi állások é- pítésére. Komáromba állandóan újabb és újabb egységek érkeznek. A jelek szerint a németek minden erejükkel meg akarják védeni ezt a nagy dunai kikötőt és fontos hadászati pontot. .A menekültek beszélik, hogy Komárom lakossága már türelmetlenül várja a Vörös Hadsereg érkezését. Egy éjszaka a német helyőrség parancsnokságának épületén a Vörös Hadsereget éltető feliratok jelentek meg. Komárom lakói minden lehető módon 1- gyekeznek kibújni a munkakötelezettség alól.“ Íz eqyházfal öreq iskolában volt Í9i5 ladsereq hadikórháza. sereget, összesen 180 000 katonát vont össze a magyar fővárosban. A német hadveretőség úgy tervezte, hogy a Csallóközben ellentámadásba megy át, és szétveri a szovjet ostromgyűrűt, ezért eltökélte, ha kell, mindenáron megtartja a délszlovákiai síkságot. Ezért egy időre megpecsételődött a termékeny csallóközi róna sorsa. A szabadság küszöbén még hónapokig dörögték felette a fegyverek. A németek január 2-án öt páncélos és három lövész-hadosztállyal indultak támadásba. (Az összehasonlítás kedvéért megemlítjük, hogy az egész porosz-lengyel arcvonalon mindössze 6 páncélos hadosztály harcolt.) A II. ukrán front katonái a nagy túlerő ellenére visszaverték a támadást, és rövid idő alatt meglepetésszerűen előnyomultak egész a Nyit- ra folyóig. A szovjet egységek január 7-én elfoglalták Ma- dart, két nappal később Izsát. Mindössze 7 kilométerre voltak Komáromtól. A haditudósító nem tévedett. A német hadvezetöség valóban úgy döntött, hogy körömszakadtáig megtartja Komáromot, ha nem akarja sorsára hagyni a Budapesten bekerített 180 e- zer katonát. Nyolc hadosztály- lyal indult újra támadásba, és sikerült visszaszorítania a Szovjet Hadsereget a Garam vonalára. Átmeneti győzelmének a- zonban nem volt különösebb hadászati jelentősége, a budapesti ostromzárat nem sikerült feloldani. Február 13-án Magyarország fővárosában az u- tolsó német katona is megadta magát. Budapest felszabadítása meggyorsította az események folyását. Rengeteg hadianyag és ember, a III. ukrán front katonái megindultak Balaton és Sopron Irányában Bécs felé. A II. ukrán front parancsnokai viszont hadicselhez folyamodtak. mert tudták, hogy az erődítménnyé épített Komárom ostroma nagy emberáldozatba kerülne. Esztergomtól nyugatra 100 harckocsi makettjét állították fel, megépítettek 60 megtévesztő tüzérségi állást, és néhány ágyúval — gyakran változtatva a helyüket — lőni kezdték a német állásokat A németek azt hitték, hogy megkezdődött a Szovjet Hadsereg nagy offenzívája, és figyelmüket az Esztergom felöli támadásra összpontosították. Ehelyett Sumilov vezérezredes 7. gárdahadserege, és Managorov tábornok 53. hadserege március 25-én megindult Srsekújvár, Surány és Ve- rebély irányában. A váratlan támadás zavart keltett a német védelemben, a katonák fejvesztetten menekültek. Március 30-án a szovjet egységek elfoglalták Srsekújvárt, Su- rányt, Verebélyt és további 450 községet. Komáromot is úgyszólván harc nélkül ürítette ki még aznap a meglepett ellenség. Ezekben a napokban szinte percről percre változott az arcvonal képe. Április 1-én például már Szencen és So- morján voltak a szovjet hadsereg egységei, holott Somorja, Szene és Pezinok a német hadvezetöség tervében úgy szerepelt, mint Pozsony külső védelmi vonala. A haditervből nem lett semmi, mivel a tükörsima csallő- közi táj teljesen alkalmatlan volt a védelem megszervezésére. A Szovjet Hadsereg villámgyors előnyomulása mentette meg nyilván Pozsonyt is, mert a németek erős védelmet építettek a városban, és heves harcokra is felkészültek. A „Festung Pressburg“ azonban teljesen összeomlott. A Szovjet Hadsereg g,yors előnyomulása miatt jóformán csak utcai közelharcokra került sor, és sietve kiürítették a várost. Hogy milyen anyagi és emberáldozatot hozott volna Pozsony, ha a Szovjet Hadsereg nem hiúsítja meg a német hadvezetöség tervét, arra még gondolni is rossz. Csaltóközbem is éppen akkor borultak virágba a fák. (P.) A moszkvai Pravda tudósítója így írt erről a hadműveletről: „A németeket teljesen megzavarta a Garam menti védelmi állásokból indított váratlan támadás, és egész Komáromig hasztalan összpontosították minduntalan erejüket, elkeseredett támadást tanúsítva... A szovjet páncélosok és gyorskocsizó egységek vakmerő rajtaütésekkel nyomulnak előre, és elértek Komárom közvetlen közelébe. A németek most a Nyitra keleti partján szeretnék feltartóztatni a szovjet egységeket. A frontvonalon átszökött helybeli lakosok mondják, hogy a hitleristák Számtalan szovjet katona vére öntözte a Csallóközt Jóidét. Ivan Andrejevlcs Beznoscsenko gárdaalezredes Egyházfán e- sett el. TkáC felvételei
