Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-01 / 13. szám

új ifjúság 5 ÉVE SZABADULT FEL MAGYARORSZÁG Tárgyilagos meghatározás. Hely és idő: Budapest, a következő évtizedben. Csakhogy ez esetben az objektív megismerés esz­közeivel nem sokra megyünk. Még ha föl is sorol­nánk az átalakulás színhelyeit: a pesti és a budai Duna-part, a Vár-negyed, a Kálvin-tér, a Marx tér teljes átalakítását, hogy kiépül a Vörösmarty tér, új képet nyer a MALÉV székházának, s egy nagy külkereskedelmi irodaháznak felépítésével a Roose­velt tér, az új telefonközponttal, egy másik iroda­házzal és egy nagy parkolőgarázzsal a Martinelli tér, teljesen megváltozik a Baross tér, belvárosi üz­letközpont megnevezésével, sajátos, kissé romanti­kus passzázsokkal, belső üzlet-udvarokkal tarkított bevásárlószínhely alakul a Váci utca és a Párizsi ut­ca körül stb., stb. Mondom, e felsorolással nem sok­ra megyünk. Nemcsak azért nem, mert „lelki sze­meink“ egy-egy expozícióval aligha képesek befo­gadni azt a töméntelen változást, ami Budapesten most kibontakozóban van. Azért sem, mert a bekö­vetkezhető változásoknak csak egy része ismert és meghatározott, a többi még megfoghatatlan, és fő­leg megszűretlen, nem ritkán egymással is ellenté­tes, igények és elképzelések formájában él. Legfő­képpen azonban azért, mert ez a két fogalom — Budapest és hetvenes évek — a legtöbbek számá­ra személyes jelentőségű, erősen érzelmi töltésű, egy további évtized a rohanvást fogyatkozó élet­ből... De beszéljünk „más“-ról. Beszéljünk a képekről. amelyeknek bizonyára van rajtunk, bennszülötte­ken, budapestieken, városszerelmeseken kívülálló jelentőségük is. Egyebek mellett bennük testesül majd meg az új városkép. Embertársainkról rendszerint az első, hosszabban szerzett benyomásokat őrizgetjük egy életen át. (Is­kolatársainknak például, akikkel együtt ültem a gimnázium padjaiban, ma, jő negyvenesen is, egy­kori képmását dédelgetem, még ha gyakran talál­kozom is velük, hát még ha csak néhanapján.) így raktározódott el nemzedékünkben a régi „Du­na-part“ képe, persze nem a klasszicista házsoré — már csak metszetekről ismerjük —, hanem az ele­gáns szállodavonuiaté, amely gyermekkorunkban a város nemzetközi hírét fémjelezte. És sokunk sze­mében máig is Haussmann palotája a „Budai Vár“, az volt az iskoláskönyveinkben, a fényes képeslapo­kon. Sokunk előtt még ma is ezekkel kell mérkőznie Budapest számos új épületének, csekélyebb vagy jelentékenyebb városrészietének, esetleg csupán félig-meddig kijegecesedett elgondolásokban testet öltött tervezetének, mert nincs más összehasonlítá­si alap, — mint — ó nem a régi város, nemzedékek egymásra épült történelmi városa — „a mi, régi Budapestünk“, azaz mindenkinek a magáé! Persze, kár lenne ezen gúnyolódni. Mindenkit, a- kinek köze van hozzá, megillet a város, ki-ki sze­retheti benne a maga, saját, „különbejáratú“ város­eszményét. De magát a várost is megilleti valami. Hogy polgárai mindenkoron túltegyék magukat sa­ját elfogultságukon, és nosztalgiáikat legyőzve mer­jenek építkezni!. A tervek, amelyeket itt felsorakoztatunk, csupán jelzik a hetvenes évek Budapestjének új vonásait. A következő tíz esztendő fájdalmasan nagyszerű változásokat hoz majd létre a városképben, a mai­nál kényelmesebbé, egészségesebbé, fényesebbé, ér­dekesebbé lesz a város, de hű marad hagyományai­hoz, adottságaihoz és ez nagyszerű; ám óhatatlanul is elveszít valamit régi hangulatából — vagy csak mi öregszünk ki belőle? — és ez fájdalmas. De hát ez a világ és városainak rendje. Az igazán szomorú, az igazán elviselhetetlen az, ha egy város nem változik. Ha megáll az időben és visszafelé te­kint. Budapest, szerencsére, a jövőbe néz, a hetve­nes évekbe; vagy még messzebbre. Balog János A Tanácszőrűtl Ideiglenes üzletsor immár több két évti­zede szegélyezi a városháza területét, a Kis körút felöl. Ogy tűnik, az úf Budapest nagyáruház körül dúló régi és szenve­délyes vitákra és e hosszú életű provizórium sorsára is pon­tot tesz a terv, amely ide helyezi az üf nagyáruházai és — talán — a fővárosi tanács úl hivatali toronyépületéi. Az im­pozáns épületek egyelőre csak a Lakóépület Tervező mérnö­keinek makettfén láthatók. Ez a város a fiataloké Magyarország ma ipari ország. E tárgyilagos tőmondat patetikus csengését azok érzékelik igazán, akik emlékeikböi ismerik, mit Jelentett annak idején a csökevényes ipar és mennyi munkával járt az európai színvonalú ipar megteremtése, szerkezetének korszerűsítése. Ezen változáso-k íöleg a gépipart és a vegyiipart érintették. A vegyiipar a világirányzatokkal egyezően Magyarországon is a népgazdaság leggyorsabban bővülő ágazata. Ezt próbálja igazolni az alábbi riport is, mert Tlszaszederkényról bátra« ki­jelenthetjük, nem létezne és nem élne a Tiszai Vegyi Kombinát nélkül. A város született a gyár révén, és nem fordítva. ott, ahol a Tisza és a Sajó talál­kozik, fekszik Magyarország leg­fiatalabb szocialista városainak e- gyike, Tiszaszederkény. Négy évvel ezelőtt lett azzá. Ráadásul a fiata­lok városa is. Lakosságának átlag életkora huszonhét év. Így kezdték Tizenöt évvel ezelőtt még búza­tenger ringott a 4-5 emeletes la­kóházak helyén. Ma 11000 ember lakik Tiszaszederkényen. 1955-ben, amikor megkezdték a város építé­sét, a lakótelepet még csak 10 000 ember számára tervezték. Azóta már kibővítették 40 000 lakos ré­szére. Ennek jelenleg körülbelül negyed része van készen, rendben. Az építkezés gyorsan megy. Nem kell házbontással foglalkozniok, sem utakhoz Igazítani az épülete­ket. A lakóházak szellős, zölddel körülvett parkokban vannak elhe­lyezve. Jelenleg túlsúlyban vannak a 8-10 emeletes házak, de a vá­rosban terveznek néhány 18 eme­letes épületet is. Kivétel nélkül minden lakás összkomfortos. LÁTOGATÓBAN Hívatlanul jöttünk egy tiszasze- derkényi családhoz. Lakásuk két'^ szobás — lka nem számítjuk az ebédlőt, amely a kon.yhátől elvá­lasztva kis szobácskát alkot. Aférj a Tiszai Vegyi Kombinát alkalmazottja, a feleség az ugyan­abban az épületben elhelyezett ó- voda igazgatóhelyettese. Összjöve­delmük havonként 4000 forint kö­rül mozog. Mindkét szoba beren­dezett — Ízlésesen, csaknem fény­űzően. Mindenüket készpénzért vették, kölcsön nélkül. Egy ajirő gyermekük van, de lesz még több is... A lakásért bért sem fizetnek — szolgálati, a feleség révén. A városban különben megtalál­hatók a mi szövetkezeti és állami lakásainknak megfelelő lakástlpu- sok. A szövetkezeti lakásoknál még az a jő. hogy a befizetendő pénz­összeghez lényegesen hozzájárul a vállalat, üzem. amelynél a jöven­dőbeli lakástulajdonos alkalmazás, ban van. Bizonyos évek ledolgozá­sa után a tartozás a minimumra csökkenhet. Illetve teljesen elen­gedhetik. A hasonlóság a ml sta­bilizációs lakásainkkal valóban csak látszólagos, mivel a lakás akkor is a tulajdonosáé marad, ha az ott­hagyja a vállalatát, amelytől a köl­csönt kapta. És még egy különb­ség: kölcsönt minden vállalat ad. Tekintet nélkül pénzbeli helyzetére. A lakások ára valamivel maga­sabb, mint nálunk. De Itt is van különbség. Abban, hogy az ..alaptő­ke" befizetése nálunk háromszobás lakásnál 32-34 ezer korona, náluk a vállalati kölcsöntől függően kö­rülbelül 24-25 ezer forint. Monda­nom sem kell, mekkora segítség ez főleg a fiatal házasoknak. — Mikor kapnék lakást, ha mondjuk most jelentkeznék magá­nál? — kérdeztem a város tanács­elnökét. Gulyás Istvánt. — Az sok körülménytől függ Kaphatna még ma is. Ehhez szük­séges a Tiszai Vegyi Kombinát a- jánlása, de fél éven belül biztosan kapna családi lakást. Addig eset­leg garzont. Illetve munkásszállói szobát tudnánk adni. . Bizonyára Csehszlovákiában Is van olyan hely. ahol ehhez hason­ló mondat hangzott el — valami­kor régen. És még egy adat: Tiszaszeder- kényben évente 200-300 lakást ad­nak át a város új lakóinak. Majd­nem annyit, mint tavaly a 300 ezer lakosú Pozsonyban... De térjünk vissza magához a vá­roshoz. MIÉRT ÉPPEN ITT ÉPÍTETTÉK FEL? I, A váUaiatok ilecentralizáclója révén akkortájt nagyon sok mun­kaerő szabadult lel. 2. Az építkezéshez rengeteg víz állt rendelkezésükre. (Tisza) 3. Az energiaforrás, a 220 me­gawattos hőerőmű közvetlen közel­sége. 4. Tiszaszederkény mellett halad el a Romániából jövő földgáz ve­zeték. 5. És nem utolsósorban az épí­tőanyag közvetlen közelsége Is be­folyással volt a város felépítésé­re. CSAK ÖSSZEHASONLÍTOK A város vezetői azt az elvet tartják szem előtt, hogy minden negyednek meg legyen a maga be­vásárló központja. Ez így Is van. Az üzletek egy épületben vannak elhelyezve, nem elszórtan, de még a legrosszabb esetben sincsenek 500 méternél nagyobb távolságra a lakóházaktól. A városnak bárom 12 tantermes általános iskolája, négy 75-100 fé­rőhelyes óvodája és négy 40 férő­helyes bölcsődéje van. (A körül­belül ugyanannyi lakósú Dunaszer- dahelynek három óvodája és két bölcsődéje van. A két város tradi dója viszont összehasonlíthatat­lan...) A vegyi kombinátnak még van egy 16 tanulócsoportos szak­középiskolája. ahol 1600 Inas ta­nul, Nemsokára tető alá kerül egy újabb Iskola; tavaly szeptemberben kezdték építeni és ez évben adják át a diákoknak. A varos lakossága A 11 ezerből 9 ezer a Tiszai Ve­gyi Kombinátban dolgozik. 57 szá­zalékuk rendelkezik gimnáziumi, felsőfokú. Illetve egyetemi végzett­séggel. Nincs köztük „óslakő. bennszü­lött", ebből kifolyólag nincs .szom­szédolás" sem. A város vezetői azt mondták. Tiszaszederkényröl nem állítható, hogy egy nagy család Az emberek más és más faluból, vá­rosból származnak, talán majd é- vek múltán ők Is megkapják a „szomszédolásl" lázt. Addig nem Is baj, hogy más a légkör, mint egy régi városban. A FIATALOK Már a város 120 nyugdíjasa is különlegességnek számit. Ók azok. akiket mindenki megnéz, ha végig­mennek az utcán, és ők azok. a- kik rontják a város életkor-átla­gát. A fiatalokkal nincs semmi prob­léma. Nem is lehet, hiszen akkor ml lenne a várossal. Mindenütt fiatalok vannak! A tanácselnök azt mondta, náluk nincsenek hippik, sem hosszú hajúak. Nemzedékek közti összeütközések sincsenek. Ki­vel? A 120 nyugdíjassal? Volt u- gyan egy két botrány, de ezek o- kozől főleg az üzembe máshonnan érkező szerelők voltak, ők csak átutaztak a városon; szerelési munkákat végeztek a gyárban; de ekkor aztán nagyobb volt a hűhő körülöttük, mint egész éven át a város lakói között. 1957 ben a városépítő fiatalok megalapították a KISZ szervezetet. A szervezet, a TVK, és Tiszasze- derkény története tulajdonképpen azonos, problémáik is hasonlóak; úgy segítettek egymáson, ahogy tudtak. De a fiatalok még ott is megálltak helyüket, ahol már min­den kötél szakadt. Kevés kivételével mlndn.yájan a vegyi kombinátban dolgoznak. A gyárban 1964-ben kezdődött a „Zöld utat a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságnak" nevű mozga­lom Ennek keretén belül vietna­mi műszakokkal segítették a ve­gyi kombinát termelését. A város sportpályáját Is társadalmi munká­val hozták létre. Hasonlóképp épí­tették tel a tlszalökl úttörőtábort Is. Talán azért is választottuk tiszaszederkényi riportunkat mintegy kÖszöntóUl a 25 éves Ma­gyarországnak. mert ebben a városban csaknem minden megtalálható, arai az elmúlt negyed év­századra jellemző. Nem írhattam mint közvetlen szemtanú ezekről az évekről. Számomra már csak tananyagul szolgáltak a második világháború eseményei, a felszabadulás és mindaz, ami még ezek előtt volt. De talán nem is baj. hogy lassan érettségi tétellé válik az éhség, az Inségmunka, leckévé az Ady fogalmazta „történelmi lecke". Sokan azt mondták, Magyarország az elmúlt 25 eszten­dőben második honfoglalását élte át. Azt hiszem, ebben minden benne van: a magyar nép for­radalmi elszántsága, áldozatos munkája, szocialista nemzetté válása. A mai fiatalok szUIei és nagyszülei, ha 25 évvel ezelőtt nincstelenek voltak, legmerészebb ál­mukban Is csupán biztos, becsületes kenyeret vártak az élettől. Ma sokkal merészebbek az ál­mok — valóban az egeket ostromolják. De csak Így lehet teljességre vinni a második honfog- Wást. ZÄCSEK ERZSÉBET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom