Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-03 / 9. szám

I u| iflusag Ezzel a fényképpel búcsúzunk a világbajnokságtól: a cseftszlovák síugró-válogatott tag­jait látjuk; balról jobbra Kraus, KodejSka, RaSka, Höhnl, Dolezal és Doubek. fCSTK) BOZSIK, MATTHEWS, KOPA ISMÉT A PÁLYÁN! Dr. Goluhovícs. a jugoszláv edzők felettébb ötletes és vál> lalkozó szellemű vezetője rz elmúlt év végén gondolt egy nagyot, és udvarias leveleket küldött a világ legkülönbözőbb részeibe. A cí nzettek: Alfredo di Ste­fano Stanley Matthews, Ernst Ocwirk, Fritz Walter. Bozsik József Raymond Kopa, Giam- pero Boniperti. Lev Jasin, Ku- bala László. Puskáp Ferenc és még vagy tíz korábbi híres lab- darúgóesillag. — Kedves Barátom! ötven esz­tendős a jugoszláv labdarú­gás. Ünnepi mérkőzést ter­vezünk. A belgrádi stadion­ban az év derekán szeret­nénk felvonultatni mindazo­kat. akik az elmúlt évtize­dekben az egész futballvilág vastapsát kiérdemelték. A válaszra nem kellet sokáig várni Minden elküldött levélre beleegyező igen érkezett, azzal a megjegyzéssel: köszönöm a meghívást, örömmel megyek! Június vagy augusztus folya­mán Belgrád legnagyobb befő- | gadóképességü stadionjában i megrendezik tehát a Jugoszlá- | via — Kontinens válogatott mérkőzést — öregfiúk szerep­lésével. Előzetes számítgatások szerint a játékosok életkora 44—45 év és testsúlya 78—80 kg lesz. — Mostanában a szélvész- Iranú, megállás nélküli mérkő­zések a divatosak, de hason­lóra egyetlen néző sem számít- 8 hat — mondotta néhány nappal ezelőtt Boskov, Jugoszlávia e- gyik leghíresebb játékosa. — Mégis lesz közönség, amennyi csak befér a stadionba, mert a szurkolók a gladiátormeccsek után szívesen néznek lassúbb, | de látványosabb játékot. Ké- | szülünk, amennyire csak elfog- E laltságunk megengedi, lefara­gunk valamit a súlytöbbletből is. hogy külsőre se okozzunk csalódást azoknak, akik még mindig emlékeznek ránk és lel­kesednek értünk. Amikor az olasz Boniperti visszavonult, a La Gazetta del- lo Sport így írt: ,,Ha az élő tá­vozóktól is úgy vennénk bú­csút. mint a halottaktól, akkor ma az olasz küzdőtereken egy perc hallgatással kellene kife­jeznünk tiszteletünket.** Negyvenszer játszott az olasz válogatottban, 444 bajnoki mér­kőzésen szerepelt a Juventus- ban. Élete legemlékezetesebb meccse az a kilencven perc, a- mit a Kontinens Vák*gatott tagjaként a Wembley-stadion- ban. Anglia ellen játszott. ...Aligha gondolhattam akkor, hogy még egyszer tagja leszek ilyen rangos válogatottnak“ — mondta most Boniperti. Bozsik József játékára a ren­dezők feltétlen igényt tartanak. Tudják, hogy súlyos betegség­gel bajlódott, de kérlelik, ha csak tíz percet is vállal, nagy örömmel fogadják. — Természetes, hogy válla­lom, — válaszolta Bozsik. — Pályafutásom során többször pályára lépett a FIFA vagy a Kontinens Válogatott, de kü­lönböző okok miatt az akkori magyar aranycsapat tagjai min­dig kimaradtak ezekből az ex- tramérkozésekböl. Túl a negy­venen. túl a száz válogatott mérkőzésen mégis leszek Kon­tinens-válogatott, Érthető, hogy úgy izgulok, mint mondjuk a húsz évvel ezelőtti nagy mér­kőzések előtt. Milyen lesz az összeállítás? Ez a jugoszlávoknál nem nagy kérdés. A magyarok elleni au­gusztus 2-i helsinki olimpiai döntőben szerepelt Beara - Sztankovics, Morvát. Crnkovics - Csajkovszki Boskov — Ognya- nov, Mitics, Vukas. Böbék, Ze- bec együttes lép majd pályára. Az ellenfél gond.ia, hogy sok a szupercsatár és kevés a vé­dő. Bizonyos, hogy a kaput Ja­sin őrzi, Ocwirk, Santamaria, Hanappi a védelemben kap he­lyet. Bozsik és Kubala előre­láthatóan a fedezetpárbnn sze­repel. a támadósor egyik elkép­zelése pedig: Matthews, Kopa. Di Stefano, Puskás, F. Walter. ^ A jugoszlávok egyébként sze- ^ retnék létrehozni az öregfiúk 1 Európa-bajnokságát. Mint Bős- j kov is említette, a legelsők kÖ- i zött számítanak az évek óta | rendszeresen, több nemzetközi 1 találkozón szereplő magyar vá­logatottra is. (X) I A versenyzők már régen otthon vagy más versenyeken vannak. A Tátra ismét nyugodt, nincsen száz­harmincezres tömeg, a negyvenfokos világbajnoksági láz normális har­minchat-kilences hőmérsékletté csil­lapult. — Szép volt? — Szép. — Emlékezetes lesz? — Minden bizonnyal! —0— Divat volt Raskáról írni, A nyu­godt természetű frenstáti ugrót sok­kal inkább próbára tette az auto­gramgyűjtők és újságírók naponta meg-megújuló ostroma, mint maga a verseny. Nem valószínű, hogy Ras- ka 109,5 métert ugrott volna a nagy­sáncról. De ha nyugodtabban, zavar­talanabból edzhetett volna a világ- bajnokság színhelyén, minden bizony­nyal első ugrása is jóval hosszabb. Egy nyugodt perce sem volt. Talán csak akkor, amikor a szállóban fele­sége volt egyetlen társasága. —0— A versenyzők, újságírók és meghí­vj vott külföldiek szuperlatívuszokban I számolnak majd be erről az első tátrai nagy eseményről. A versenyek szépen, szinte zökkenőmentesen zaj­lottak le, a „rangos“ személyiségek mindent megkaptak ahhoz, hogy jól érezzék magukat. A sokezres tömeg persze más szemszögből nézte a dolgokat. Kü­lön versenyszám volt a Poprád és Csorba tó közötti autóbuszra begyö- möszölődni vagy forralt borért sorba állni, Dehát ez itt még csak az első vílágszintű rendezvény volt, és egé­szen bizonyos, hogy mind a szerve­zők, mind az eladók és autóbuszve­zetők majd beletanulnak nehéz mun­kájukba. —O— A gyönyörű tél, a hegyek tele most meghátrált egy kicsit a tömeg, a fa­latozó, iszogató, szemetelő, ezerarcú tömeg hadjárata láttán. Az egyébként érintetlen takarójú sétányok, a szinte ősi tisztaságot és csendet sugárzó zugok megteltek emberekkel, zajos, cigarettázó, pipá­zó, nótázó társasággal. Világbajnokságról, országos ügyről lévén szó. mindez természetes. Még szerencse, hogy a Tátrát nem lehet olvan könnyen leigázni, mint más terepeket. Varázsának egyik titka ta­lán épp ebben rejlik. —O— A tévénézők nem láthatták a szí­neket, nem érezhették erőteljesen a sebességet és mélységet! A síugrás­ról van szó. Csodálatos volt látni a repülő embereket, s bámulatra mél­tó Oueck, Napalkov, Raska és a töb­biek stílusa. A sífutás és síugrás is érdekes tapasztalatokat hozott: azt eddig is tudtuk, hogy az északi or­szágok képviselőit egyre inkább ki­szorítják a dobogó legfelsőbb foká­ról a szovjetek. De ezen a világbaj­nokságon azt is megfigyelhettük, hogv a csehszlovákokon kívül erősen kon- kurrál az NDK. Maholnap alig lesz versenyág, amelyben ne ők lennének a legjobbak. Gondoljunk az úszásra, atlétikára, de akár a labdajátékokra is. Szóljunk néhány szót a magyarok­ról is. Ahhoz képest, hogy szinte semmi­lyen. — korszerű! — felkészülési le­hetőségük nincs, szépen szerepeltek. Molnár Gyula vagy Gellérék többet ugrottak, mint Wirkola! Molnár Gyu­la a világbajnokság két legfiatalabb részvevőjének egyike. .A tizennyolc éves postás bátor és tehetséges. Ha csak egy évig Raskáékkal edz- hetne...! —0— Nagyon logikus és érthető nézet az, hogy a világbajnokság után a Tá­trában nagyszerű lehetőség maradt újabb nemzetközi versenyek megren­dezésére. Oj létesítményeit tovább kell gyarapítani, el kell érnünk az Alpok ilyen jellegű szolgálatainak színvonalát. Nehéz és hosszú munka ez, de megéri. Ezen már senki sem vitatkozik. Mindez annál is inkább igaz, mert az idő sehol sem áll. A^ most felépített Panoráma Szálló szebb és érdekesebb, mint a tizenöt éve befejezett X vagy Y hotel az Alpok­ban. A turista tehát szívesen jön majd ide, csak — a kiszolgálás, áruellátás és minden más — zökkenömentesebb legyen. —O— Csehszlovákia, de főleg Szlovákia lázasan készült az eseményre, és izgalommal várta a kezdetet. Most, amikor minden lezajlott, és a végső értékeléskor pozitívan vélekednek a különböző nem hivatalos zsűrik és szemtanúk, hiba lenne a megelége­dettség álmába ringatóznunk. Nagyon pontosan és korrekt mó­don föl kell jegyezni azt is, ami hi­bának számított. Sokszor a legapróbb bökkenő is bosszantani tudja az em­bert. A józan értékelés az egvik legfon­tosabb előfeltétele a invöben nálunk megrendezésre kerülő események, sportrandeyúk, még nagyobb sikeré­nek, hogy még nagyobb yisszhangot yáltsanak ki, mint ez az első, ez a „történelmi . (bt) A csehszlovák kuiturista-válogatott csapat edzője nyilatkozik lapunknak Dr. Bacsinszky néhány hete átvette a csehszlovák kulturis- I ta-válogatott „szövetségi kapi- '■ tányi“ tisztjét. Olvasóink nem ismerik még annyira, mint rangja és szakképzettsége sze­rint illenék. Ezért igyekszünk most pótolni a mulasztást. Elegendő talán azzal kezde­nünk, hogy Dr. Bacsinszky pl. Kiéri László csehszlovák baj­nok edzője. Kiérit két alka­lommal is bemutattuk lapunk­ban. Edzői munkája mellett van egy főfoglalkozása: a kassai Alatorvosi Főiskola parazitoló- giai tanszékének asszisztense. Itt is alapos munkát igyekszik végezni; a szabad ideje így roppant kevés, annál is inkább, mert erre az idényre még a hétszeres csehszlovák bajnok vízilabdázók erőnlétszerzési felkészülését is ő irányította. Ha ezt is elmondjuk róla, hogy nős és egy kislány apja, lassanként teljes a róla rajzolt kép. .Az olvasó Kolár Péter fel­vételein is láthatja, széles vál- lű, ma is aktív izommunkát végző emberről van szó, olyan alkatról, aki már-már a jövő század homo sapiensének pro­totípusa: testileg is, szakmai­lag is képzett egyén. így ért­hető, hogy dolgozószobájában tejet, állatorvosi szakkönyve­ket, de edzésnaplót is felfe­dezek. Két beszélgetés alapján ír­tam a róla készült cikkemet. Mindkét terefere hasznosnak bizonyult számomra is, és úgy vélem, az olvasókat is érdekli majd a kulturizmus egy két aktuális híre. — Úgy tudjuk, hogy az ez évi csehszlovák bajnokságot Kassán rendezik. Milyen rész­leteket mondanál erről? — Májusban kerül sor erre a nagyszabású rendezvényre, minden bizonnyal a sportcsar­nokban. Mintegy negyven élvo­nalbeli versenyző vesz részt rajta. Mindazok, akik az ala­csonyabb szintű- versenyekről fokozatosan átverekedték m.a- gukat a legjobbak közé. Kassá­ról legjobb esetben négy-öt in­dulóval számítunk. Szeretnénk Brünn és Pozsony után mi is méltóképpen megrendezni a bajnokságot. — Kiéri is készül? Készül bizony, lelkiismerete­sen. Mint első beszélgetésünk­kor mondtam, tehetséges fiú, akinek bőven vannak kiaknáz­ható tartalékai. Kár, hogy múlt évi utazásaink elmaradtak, mert nemzetközi méretekben is számottevő versenyzőket láthatott volna. Ebben az év­ben viszont bizonyosra vehe­tő, hogy a csehszlovák bajnok részt vehet az őszi belgrádi vi­lágbajnokságon. Csehszlovákia ugyanis tavaly óta a nemzet­közi szövetség tagja, vagyis semmilyen akadálya nem lehet annak, hogy legjobb verseny­zőink ezeken a versenyeken rajthoz álljanak. — Mint „szövetsági kapitány“ bizonyára élénken figyeled, mi történik a világban? — Már régebben is követ­tünk minden hozzáférhető szakfolyóiratot és kiadványt. Az edzésmődszereinket mindig új betétekkel frissítjük. A vízi­labdázókkal is kísérleteztünk tulajdonképpen, mert ilyen mérvű speciális erőfejlesztő gyakorlatokat sohasem végez­tek még az alapozások során. Már eddig is lemérhető a fej­lődésük, most csak azért szur­kolunk, hogy a bajnokság ide­jére ismét „laza“ legyen az izomzatúk. Az egri összponto­sítás mérkőzésein is tapasztal­hatták a fiúk, hogy jobban bír­ják az összecsapásokat. Visz- szatérve a kulturizmusra: le­hetne gyorsabb is a fejlődés, ha megfelelő mennyiségű élei- miszert tudnának a versenyzők vásárolni, mert egy kulturista sokat, de főleg drága dolgokat eszik: húst, tojást, sonkát, stb. A nyugatiaknak előnyösebb a helyzetük. — A múltkor szó esett arról is. hog.y a sajtó és a többi hír­közlő eszköz többet tehetne a sportág megismertetése érde­kében. — És úgy közeledhetne eh­hez a versenyághoz is, mint egy valódi sportághoz, A kul- turisták nem örülnek annak, ha versenyeiket „Szépfiúk via­dala“ címen harangozzák be. Remélem, hogy most, miután a nemzetközi szövetsén tagjai lettünk, gyakrabban szerepel­nek híreink és problémáink a lapok hasábjain. Itt megemlí­tek egy új dolgot is, a „Power lifting“-nek elnevezett új ver­senyágat, amely nem súlyeme­lés, de nem is kulturizmus. Azok részére keletkezett, akik túl erősek ahhoz, hogy kultu- risták legyenek, viszont még­sem súlyemelők. Lényegében a súlyemelés és a kulturizmus határvonalán álló versenyről van szó A versenyzők itt is ki­lenc súlycsoportba vannak osztva, azonkívül van még az ún. összetett verseny. — Milyen a csehszlovák vá­logatott ez évi műsorterve? Nem nagyon gazdag, két kül­földi utat terveztünk, amelyre keretünk is van. Lehetőségeink lesznek még csak ez egy most' indult folyamat, amely pezs­gőbbé válhat majd. Célunk, hogy mindent megtegyünk e sportág virágzása érdekében. Utószó: Az ember sokféle in­terjúalannyal és edzővel talál­kozik az évek folyamán. Nem tudom, milyen Bacsinszky dr. viszonya versenyzőihez, tud-e a nyelvükön beszélni? Ha igen, az ország egyik legképzettebb és legtehetségesebb, s egyben legrokonszenvesebb szövetségi kapitányát ismertem meg ben­ne. KOLÁR PÉTER felvétele B.ATTA György lATRAf bóPIHÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalom