Új Ifjúság, 1970. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-03 / 9. szám
I u| iflusag Ezzel a fényképpel búcsúzunk a világbajnokságtól: a cseftszlovák síugró-válogatott tagjait látjuk; balról jobbra Kraus, KodejSka, RaSka, Höhnl, Dolezal és Doubek. fCSTK) BOZSIK, MATTHEWS, KOPA ISMÉT A PÁLYÁN! Dr. Goluhovícs. a jugoszláv edzők felettébb ötletes és vál> lalkozó szellemű vezetője rz elmúlt év végén gondolt egy nagyot, és udvarias leveleket küldött a világ legkülönbözőbb részeibe. A cí nzettek: Alfredo di Stefano Stanley Matthews, Ernst Ocwirk, Fritz Walter. Bozsik József Raymond Kopa, Giam- pero Boniperti. Lev Jasin, Ku- bala László. Puskáp Ferenc és még vagy tíz korábbi híres lab- darúgóesillag. — Kedves Barátom! ötven esztendős a jugoszláv labdarúgás. Ünnepi mérkőzést tervezünk. A belgrádi stadionban az év derekán szeretnénk felvonultatni mindazokat. akik az elmúlt évtizedekben az egész futballvilág vastapsát kiérdemelték. A válaszra nem kellet sokáig várni Minden elküldött levélre beleegyező igen érkezett, azzal a megjegyzéssel: köszönöm a meghívást, örömmel megyek! Június vagy augusztus folyamán Belgrád legnagyobb befő- | gadóképességü stadionjában i megrendezik tehát a Jugoszlá- | via — Kontinens válogatott mérkőzést — öregfiúk szereplésével. Előzetes számítgatások szerint a játékosok életkora 44—45 év és testsúlya 78—80 kg lesz. — Mostanában a szélvész- Iranú, megállás nélküli mérkőzések a divatosak, de hasonlóra egyetlen néző sem számít- 8 hat — mondotta néhány nappal ezelőtt Boskov, Jugoszlávia e- gyik leghíresebb játékosa. — Mégis lesz közönség, amennyi csak befér a stadionba, mert a szurkolók a gladiátormeccsek után szívesen néznek lassúbb, | de látványosabb játékot. Ké- | szülünk, amennyire csak elfog- E laltságunk megengedi, lefaragunk valamit a súlytöbbletből is. hogy külsőre se okozzunk csalódást azoknak, akik még mindig emlékeznek ránk és lelkesednek értünk. Amikor az olasz Boniperti visszavonult, a La Gazetta del- lo Sport így írt: ,,Ha az élő távozóktól is úgy vennénk búcsút. mint a halottaktól, akkor ma az olasz küzdőtereken egy perc hallgatással kellene kifejeznünk tiszteletünket.** Negyvenszer játszott az olasz válogatottban, 444 bajnoki mérkőzésen szerepelt a Juventus- ban. Élete legemlékezetesebb meccse az a kilencven perc, a- mit a Kontinens Vák*gatott tagjaként a Wembley-stadion- ban. Anglia ellen játszott. ...Aligha gondolhattam akkor, hogy még egyszer tagja leszek ilyen rangos válogatottnak“ — mondta most Boniperti. Bozsik József játékára a rendezők feltétlen igényt tartanak. Tudják, hogy súlyos betegséggel bajlódott, de kérlelik, ha csak tíz percet is vállal, nagy örömmel fogadják. — Természetes, hogy vállalom, — válaszolta Bozsik. — Pályafutásom során többször pályára lépett a FIFA vagy a Kontinens Válogatott, de különböző okok miatt az akkori magyar aranycsapat tagjai mindig kimaradtak ezekből az ex- tramérkozésekböl. Túl a negyvenen. túl a száz válogatott mérkőzésen mégis leszek Kontinens-válogatott, Érthető, hogy úgy izgulok, mint mondjuk a húsz évvel ezelőtti nagy mérkőzések előtt. Milyen lesz az összeállítás? Ez a jugoszlávoknál nem nagy kérdés. A magyarok elleni augusztus 2-i helsinki olimpiai döntőben szerepelt Beara - Sztankovics, Morvát. Crnkovics - Csajkovszki Boskov — Ognya- nov, Mitics, Vukas. Böbék, Ze- bec együttes lép majd pályára. Az ellenfél gond.ia, hogy sok a szupercsatár és kevés a védő. Bizonyos, hogy a kaput Jasin őrzi, Ocwirk, Santamaria, Hanappi a védelemben kap helyet. Bozsik és Kubala előreláthatóan a fedezetpárbnn szerepel. a támadósor egyik elképzelése pedig: Matthews, Kopa. Di Stefano, Puskás, F. Walter. ^ A jugoszlávok egyébként sze- ^ retnék létrehozni az öregfiúk 1 Európa-bajnokságát. Mint Bős- j kov is említette, a legelsők kÖ- i zött számítanak az évek óta | rendszeresen, több nemzetközi 1 találkozón szereplő magyar válogatottra is. (X) I A versenyzők már régen otthon vagy más versenyeken vannak. A Tátra ismét nyugodt, nincsen százharmincezres tömeg, a negyvenfokos világbajnoksági láz normális harminchat-kilences hőmérsékletté csillapult. — Szép volt? — Szép. — Emlékezetes lesz? — Minden bizonnyal! —0— Divat volt Raskáról írni, A nyugodt természetű frenstáti ugrót sokkal inkább próbára tette az autogramgyűjtők és újságírók naponta meg-megújuló ostroma, mint maga a verseny. Nem valószínű, hogy Ras- ka 109,5 métert ugrott volna a nagysáncról. De ha nyugodtabban, zavartalanabból edzhetett volna a világ- bajnokság színhelyén, minden bizonynyal első ugrása is jóval hosszabb. Egy nyugodt perce sem volt. Talán csak akkor, amikor a szállóban felesége volt egyetlen társasága. —0— A versenyzők, újságírók és meghívj vott külföldiek szuperlatívuszokban I számolnak majd be erről az első tátrai nagy eseményről. A versenyek szépen, szinte zökkenőmentesen zajlottak le, a „rangos“ személyiségek mindent megkaptak ahhoz, hogy jól érezzék magukat. A sokezres tömeg persze más szemszögből nézte a dolgokat. Külön versenyszám volt a Poprád és Csorba tó közötti autóbuszra begyö- möszölődni vagy forralt borért sorba állni, Dehát ez itt még csak az első vílágszintű rendezvény volt, és egészen bizonyos, hogy mind a szervezők, mind az eladók és autóbuszvezetők majd beletanulnak nehéz munkájukba. —O— A gyönyörű tél, a hegyek tele most meghátrált egy kicsit a tömeg, a falatozó, iszogató, szemetelő, ezerarcú tömeg hadjárata láttán. Az egyébként érintetlen takarójú sétányok, a szinte ősi tisztaságot és csendet sugárzó zugok megteltek emberekkel, zajos, cigarettázó, pipázó, nótázó társasággal. Világbajnokságról, országos ügyről lévén szó. mindez természetes. Még szerencse, hogy a Tátrát nem lehet olvan könnyen leigázni, mint más terepeket. Varázsának egyik titka talán épp ebben rejlik. —O— A tévénézők nem láthatták a színeket, nem érezhették erőteljesen a sebességet és mélységet! A síugrásról van szó. Csodálatos volt látni a repülő embereket, s bámulatra méltó Oueck, Napalkov, Raska és a többiek stílusa. A sífutás és síugrás is érdekes tapasztalatokat hozott: azt eddig is tudtuk, hogy az északi országok képviselőit egyre inkább kiszorítják a dobogó legfelsőbb fokáról a szovjetek. De ezen a világbajnokságon azt is megfigyelhettük, hogv a csehszlovákokon kívül erősen kon- kurrál az NDK. Maholnap alig lesz versenyág, amelyben ne ők lennének a legjobbak. Gondoljunk az úszásra, atlétikára, de akár a labdajátékokra is. Szóljunk néhány szót a magyarokról is. Ahhoz képest, hogy szinte semmilyen. — korszerű! — felkészülési lehetőségük nincs, szépen szerepeltek. Molnár Gyula vagy Gellérék többet ugrottak, mint Wirkola! Molnár Gyula a világbajnokság két legfiatalabb részvevőjének egyike. .A tizennyolc éves postás bátor és tehetséges. Ha csak egy évig Raskáékkal edz- hetne...! —0— Nagyon logikus és érthető nézet az, hogy a világbajnokság után a Tátrában nagyszerű lehetőség maradt újabb nemzetközi versenyek megrendezésére. Oj létesítményeit tovább kell gyarapítani, el kell érnünk az Alpok ilyen jellegű szolgálatainak színvonalát. Nehéz és hosszú munka ez, de megéri. Ezen már senki sem vitatkozik. Mindez annál is inkább igaz, mert az idő sehol sem áll. A^ most felépített Panoráma Szálló szebb és érdekesebb, mint a tizenöt éve befejezett X vagy Y hotel az Alpokban. A turista tehát szívesen jön majd ide, csak — a kiszolgálás, áruellátás és minden más — zökkenömentesebb legyen. —O— Csehszlovákia, de főleg Szlovákia lázasan készült az eseményre, és izgalommal várta a kezdetet. Most, amikor minden lezajlott, és a végső értékeléskor pozitívan vélekednek a különböző nem hivatalos zsűrik és szemtanúk, hiba lenne a megelégedettség álmába ringatóznunk. Nagyon pontosan és korrekt módon föl kell jegyezni azt is, ami hibának számított. Sokszor a legapróbb bökkenő is bosszantani tudja az embert. A józan értékelés az egvik legfontosabb előfeltétele a invöben nálunk megrendezésre kerülő események, sportrandeyúk, még nagyobb sikerének, hogy még nagyobb yisszhangot yáltsanak ki, mint ez az első, ez a „történelmi . (bt) A csehszlovák kuiturista-válogatott csapat edzője nyilatkozik lapunknak Dr. Bacsinszky néhány hete átvette a csehszlovák kulturis- I ta-válogatott „szövetségi kapi- '■ tányi“ tisztjét. Olvasóink nem ismerik még annyira, mint rangja és szakképzettsége szerint illenék. Ezért igyekszünk most pótolni a mulasztást. Elegendő talán azzal kezdenünk, hogy Dr. Bacsinszky pl. Kiéri László csehszlovák bajnok edzője. Kiérit két alkalommal is bemutattuk lapunkban. Edzői munkája mellett van egy főfoglalkozása: a kassai Alatorvosi Főiskola parazitoló- giai tanszékének asszisztense. Itt is alapos munkát igyekszik végezni; a szabad ideje így roppant kevés, annál is inkább, mert erre az idényre még a hétszeres csehszlovák bajnok vízilabdázók erőnlétszerzési felkészülését is ő irányította. Ha ezt is elmondjuk róla, hogy nős és egy kislány apja, lassanként teljes a róla rajzolt kép. .Az olvasó Kolár Péter felvételein is láthatja, széles vál- lű, ma is aktív izommunkát végző emberről van szó, olyan alkatról, aki már-már a jövő század homo sapiensének prototípusa: testileg is, szakmailag is képzett egyén. így érthető, hogy dolgozószobájában tejet, állatorvosi szakkönyveket, de edzésnaplót is felfedezek. Két beszélgetés alapján írtam a róla készült cikkemet. Mindkét terefere hasznosnak bizonyult számomra is, és úgy vélem, az olvasókat is érdekli majd a kulturizmus egy két aktuális híre. — Úgy tudjuk, hogy az ez évi csehszlovák bajnokságot Kassán rendezik. Milyen részleteket mondanál erről? — Májusban kerül sor erre a nagyszabású rendezvényre, minden bizonnyal a sportcsarnokban. Mintegy negyven élvonalbeli versenyző vesz részt rajta. Mindazok, akik az alacsonyabb szintű- versenyekről fokozatosan átverekedték m.a- gukat a legjobbak közé. Kassáról legjobb esetben négy-öt indulóval számítunk. Szeretnénk Brünn és Pozsony után mi is méltóképpen megrendezni a bajnokságot. — Kiéri is készül? Készül bizony, lelkiismeretesen. Mint első beszélgetésünkkor mondtam, tehetséges fiú, akinek bőven vannak kiaknázható tartalékai. Kár, hogy múlt évi utazásaink elmaradtak, mert nemzetközi méretekben is számottevő versenyzőket láthatott volna. Ebben az évben viszont bizonyosra vehető, hogy a csehszlovák bajnok részt vehet az őszi belgrádi világbajnokságon. Csehszlovákia ugyanis tavaly óta a nemzetközi szövetség tagja, vagyis semmilyen akadálya nem lehet annak, hogy legjobb versenyzőink ezeken a versenyeken rajthoz álljanak. — Mint „szövetsági kapitány“ bizonyára élénken figyeled, mi történik a világban? — Már régebben is követtünk minden hozzáférhető szakfolyóiratot és kiadványt. Az edzésmődszereinket mindig új betétekkel frissítjük. A vízilabdázókkal is kísérleteztünk tulajdonképpen, mert ilyen mérvű speciális erőfejlesztő gyakorlatokat sohasem végeztek még az alapozások során. Már eddig is lemérhető a fejlődésük, most csak azért szurkolunk, hogy a bajnokság idejére ismét „laza“ legyen az izomzatúk. Az egri összpontosítás mérkőzésein is tapasztalhatták a fiúk, hogy jobban bírják az összecsapásokat. Visz- szatérve a kulturizmusra: lehetne gyorsabb is a fejlődés, ha megfelelő mennyiségű élei- miszert tudnának a versenyzők vásárolni, mert egy kulturista sokat, de főleg drága dolgokat eszik: húst, tojást, sonkát, stb. A nyugatiaknak előnyösebb a helyzetük. — A múltkor szó esett arról is. hog.y a sajtó és a többi hírközlő eszköz többet tehetne a sportág megismertetése érdekében. — És úgy közeledhetne ehhez a versenyághoz is, mint egy valódi sportághoz, A kul- turisták nem örülnek annak, ha versenyeiket „Szépfiúk viadala“ címen harangozzák be. Remélem, hogy most, miután a nemzetközi szövetsén tagjai lettünk, gyakrabban szerepelnek híreink és problémáink a lapok hasábjain. Itt megemlítek egy új dolgot is, a „Power lifting“-nek elnevezett új versenyágat, amely nem súlyemelés, de nem is kulturizmus. Azok részére keletkezett, akik túl erősek ahhoz, hogy kultu- risták legyenek, viszont mégsem súlyemelők. Lényegében a súlyemelés és a kulturizmus határvonalán álló versenyről van szó A versenyzők itt is kilenc súlycsoportba vannak osztva, azonkívül van még az ún. összetett verseny. — Milyen a csehszlovák válogatott ez évi műsorterve? Nem nagyon gazdag, két külföldi utat terveztünk, amelyre keretünk is van. Lehetőségeink lesznek még csak ez egy most' indult folyamat, amely pezsgőbbé válhat majd. Célunk, hogy mindent megtegyünk e sportág virágzása érdekében. Utószó: Az ember sokféle interjúalannyal és edzővel találkozik az évek folyamán. Nem tudom, milyen Bacsinszky dr. viszonya versenyzőihez, tud-e a nyelvükön beszélni? Ha igen, az ország egyik legképzettebb és legtehetségesebb, s egyben legrokonszenvesebb szövetségi kapitányát ismertem meg benne. KOLÁR PÉTER felvétele B.ATTA György lATRAf bóPIHÉK
