Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-08-19 / 33. szám

7 ®@eményEÉDtór Augusztus 19: 1662-ben halt meg Blaise Pascal, francia ma­tematikus és filozófus, a je­zsuita rend legnagyobb ellen­sége. 1865-ben szabadították fel Érsekújvárt a török el­nyomás alól. 1819-ben halt meg James Watt, angol gé­pészmérnök, a gőzgép felta­lálója. 1936-ban ezen a napon gyilkolták meg Frederico Gar­cia Lorca spanyol költőt. Augusztus 20: 1847-ben szü­letett Boleslav Prus, a lengyel realista próza nagy alakja. 1854-ben halt meg Fridrich Schelling, német idealista fi­lozófus. 1901-ben született Sal- vados Quasimodo, olasz lirikus, Nóbel-dijas költő. Augusztus 22: 1862-ben szü­letett Claude Debussy, a nagy francia imprésszionista zene­szerző. 1862-ben született Mau­rice Metterlinck belga új-ro­mantikus Író. 1891-ben halt meg Jan Neruda, a nagy cseh költő. író és újságíró. Augusztus 23: 1831-ben halt meg Kölcsey Ferenc. 1851-ben született Alois Jirásek, cseh prőzaíró. Augusztus 24: 1820-ban szü­letett Samo Bohdan Hroboft, a Stúr-iskola egyik költője. Augusztus 25: 1749-ben halt meg Bél Mátyás, a nagy tör­ténész. 1776-ban halt meg Da­vid Hume, angol filozófus. Rabolt leszünk vagy szaba­dok?, — Grek Imre visszaem­lékezéseinek folytatása .Meghalt egy lány — Zácsek' Erzsébet megrázó Írása egy partizánlányról Azért mégis érdemes volt — Palágyi Lajos riportja egy in­dokolatlanul mellőzött parti­zánról A vaskirály — Keszeli Fe­renc riportja Németh István: Egy ifjú tör­ténészről és müvéről. Táborozások után — táborozá­sok előtt (befejező rész) Sztáralbum Csúzli ’A szerelem buktatói Fred Davis: A seriff rossz napja — új folytatásos ka­landregényünk. Könyvespolc Törd a fejed Divat 1969. augusztus 4-én, csüa törtökön, bent járt szerkesz­tőségünkben Bari Anna, az i- Üei táncdalfesztivál győztese. Egyiptomba készül és megí­gérte, hogy útjáról Írásban számol be az Új ifjúság ol­vasóinak. Ha képekben akarod viszont­látni a NYIT-et, a következő címen rendelhetsz fényképeket: MIKI, Bratislava, Karpatská 2/214. Formátum 18x24 cm. Kis sorozat (10 darab) 100.— Kcs, nagy sorozat (20 drb.) 200.— Kcs. Szlovákia Gyermek- és Ifjú­Í iági Szervezetei Társulásának apja • Megjelenik minden kedden 9 Kiadja a SMENA kiadóvállalata O Szerkesztő­ség és adminisztráció Brati­slava, Prazská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiók 30 © Főszer­kesztő: dr. STRASSZER GYÖRGY, főszerkesztőhelyettes is kultúra: JTÖTtí ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALÁ­GYI LAJOS. Riporterek: ZÁ­CSEK ERZSÉBET, KESZELI FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke- let-szlovákla! szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVÁTH RUDOLF, Grafikai szerkesztő: GYURÁK ÉVA. Nyomja: Západoslovenské tlaöiarne 01 © Előfizetési díj egész évre 52.— Kis, fél évre 26.— Kös, negyedévre 13.— Kés • Terjeszti a Posta Hfr- lapszolgálata, előfizethető min­den postakézbesltőnél vagy postahivatalnál © Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza © Á lapot kül­földre a PNS Ostredná exoe- Ölcia tlaée, Bratislava, Gott- waldovo nám. í. 48 útján le­het megrendelni. DURAY MIKLÓS: Az egyéni kezdeményezéstől a tömegmozgalomig Részletek az V. NYIT-ón elhangzott előadásból Az ifjúság a társadalmi mozgások egyik legerősebb rea­gense. Többnyire előre érzi és tulajdonképpen sietteti is a társadalmi változásokat. Ez természetes, hiszen ez az ifjúság lényéből adódik, abból a természetszerű igyekezet­ből, hogy elképzeléseihez akarja alakítani a társadalmat, elképzelése szerint akar élni. Adódik ez a természeti tu­lajdonságból, erőszakosságból, tisztaságból, jó értelemben vett tapasztalatlanságból, ideális elképzelésekből. Általá­ban az ifjúság forradalmiságéból. A társadalmi rendszerek által nyújtott mozgástérnek megefelelően forradalmi az ifjúság. A demokratikus viszonyok között felnövő ifjúság forradalmibb, viszont forradalmisága nem a demokrácia ellen irányul, hanem éppen annak a lehetőségeit igyekszik kihasználni saját érdekében, a nemzedék érdekében. Hang­zatosam a jövő érdekében. Az ifjúság társadalmi réteg. Még osztálykülönbségek el­lenére is közösek a céljai. A hivatalos direktívák szövevényében élő ifjúság forra- dalmiságá kevésbé látványos, helyzete nehezebb. Sokkal inkább függvénye a hivatalos politikának, mely erősen rá­nyomja bélyegét az ifjúság egészére. Az ifjúság ugyanis ebben a helyzetben kénytelen védelmezni elsődleges jo­gát, alanyiságát, szubjektivitását. A politikai életben, azaz a társadalmi élet fő visszatükröződésében nem vehet részt önállóan, csak az irányítás függvényeként. A csehszlovákiai magyar fiatalság forradalmisága, előre­haladása, törekvései a meglevő lehetőségek függvényében rajzolódtak. Minden kor, minden történelmi szakasz, a- kár egy-két éves tagozódás rányomta bélyegét az ifjúság arculatára, kiállására, önformálására. Mennyiben hatott mindez az ifjúság társadalmi tudatára? Amennyiben az ifjúság gyakori megalkuvásra kényszerül, elveszti ideál­jait. bábuként mozog az előírások keretei között, érdek­telenné válik. így jön létre kitűnő talaj az ifjúság „meg­dolgozására", a társadalmi életből való kirekesztésére. A csehszlovákiai magyar ifjúság mozgalma egyidős a köztársasággal, ötven éves. Az irányzatok a politikai meg­győződés széles palettáját töltik ki. Nem célom az, hogy statisztikailag foglalkozzam az ifjúsági mozgalommal, de mai helyzetünket nem szemlélhetjük külön választva az első köztársaság, sem az elmúlt húsz év csoportosulásai­tól, törekvéseitől. Az első köztársaság sokrétű mozgalmá­ból leginkább a Sarló maradt meg emlékezetünkben, tuda­tunkban. Persze ez nem azt jelenti, hogy a többi ifjúsági csoportulásnak nem volt meg a maga pozitív oldala. A Sarló elsősorban azért rokonszenves, mert megfogalmazta azt a társadalom-erkölcsi követelményt, melyre Közép- Európának olyan szüksége van, mint az éhezőnek egy falat kenyérre! Ez pedig nem más, mint Közép-Eurőpa népé­nek, nemzeteinek összefogása. Ebben nagy szerep hárul a kisebbségben élő nemzetiségekre, tehát a csehszlová­kiai magyar kisebbségre is. A kisebbségnek kell vállalnia a híd szerepét. A Sarló vetette fel először szociális szem­pontból a kelet-európai kérdést is. Ezt valljuk mi is, de már más viszonylatokban. A második világháború után az új formálódás következ­tében kijózanodva kezdett magához térni a csehszlová­kiai magyarság. Ezért nem beszélhetünk külön a cseh­szlovákiai magyar fiatalság mozgásáról. A fiatal magyar nemzedék szava elsősorban irodalmi vonalon hallatszott a szocialista realizmus tökéletes függvényeként. Sző sem lehetett sajátos arculat kialakításáról. Am most úgy látszik, hogy az első köztársaságbeli ha­gyományok eléggé serkentőleg hatottak arra, hogy egy lappangó gondolat, pontosan még meg nem fogalmazott óhaj lassan gyökeret eresszen, s évek során fokozatosan valósággá váljék: létrejöjjön a csehszlovákiai magyar fia­talság klubmozgalma, a második világháború utáni ifjúsá­gunk legjelentősebb megmozdulása. Tömeghatásában lé­nyegesen túlnőtte a Sarlót; jelentősége társadalmi, poli­tikai, kulturális szempohtból is nagyobb. Elsősorban azért jelentős, mert egyedüli. Amennyiben más vonalon is lehe­tőség nyílt volna a fejlődésre, talán másképpen alakult volna a helyzet. AZ UTAK amelyeken 400 ember júliusban Kéméndre in­dult Szabadkáról. Debrecenből, Kolozsvárról. Csehszlovákia magyar Ifjúsági klubjaiból, lehet­tek rázósak, forrók, kihaltak, élménytadók. A 400 ember közős akarata a Garam partján egy kis szigetre vezetett. Kettesben vagy tizenket- ten, vagy éppen alkalmi csoportokban a víz­hez, a hegyre, a népművészeti kiállításra, a va­sárnap délelőtti misére mentek, hogy lássák a kéméndi népviseletet. SZÍNEK Ha divattervező lennék, Kéménden telepednék le, hogy ihletet merítsek és kéméndi népvise­letbe öltöztetném, ha nem is az egész világot, de legalább egy kis részét. Minden lány da- rázsderekű lenne, és minden fiú fehérbokrétás vőlegény, ott adnám össze őket a Garam part­ján, s a keresztelőre a szentelt víztartót is népviseletbe bugyolálnám. S ha fényképész lennék, akkor nem a „Tsár- dáról“ készíteném felvételeimet, hanem népvi­seletbe öltöztetett kislányokról. A TÁBOROZÁS TANULSÁGAI Nemcsak a táborozásról, hanem a világról is nagyon sok új gondolat, új kombináció, új meg­látás született. Az ember azonban korlátok kö­zé van szorítva, amióta kiemelkedett a végte­lenből, s az egészből csak parányi részeket tud magáévá tenni. így van ez a táborozás esetében is. Találkozó vagy táborozás? Azt hiszem, hogy mindkettőnek megfelelő arányban kell lennie. A táborozásnak legyen munkajellege, mint a- hogy az előző négyen megvolt, és ehhez ará­nyukon az üdülés-szórakozás. A népi bölcsességgel élve: „Sok bába közt elvélz a gyerek!" E tanulság igazat ad azok­nak a táborozó veteránoknak, akik a pinci és J keszegfalusi táborozásokat tartják a legjobbak­nak, mert ott a létszám 200 körül mozgott. De mi legyen az Idei kétszáz „többlettel" és a jövő évben táborozni akaró még plusz két­százzal? Nehéz elképzelni ekkora létszámú tábort a mi kereteink között. Ahhoz hivatásos táborszer­vezőkre, fizetett alkalmazottakra, camplng-sze- rtien előkészített terepre volna szükség. Viszont ez magával hozná a hátrányait is. Ha így nem megy. akkor két tábort kell szervezni. Egymás­tól egy vagy két kilométerre, hogy semmi szét ne forgácsolódjék. De ott nem szabad keres­nünk a megoldást, hogy külön főiskolás tábort létesítsünk! Ne bontsuk meg a táborozások meg­hatóan szép demokratizmusát! A táborozások értékét, élményeit növelné a fiatál képzőművészek kiállítása. TÁBOROZOK (TÄBORITÄK) Volt egy ember, szikár, játékos és szilárd a játékosságban, még akkor is, ha különcnek néz­ték őt a felületes szemlélők. Képzeljenek ei egy diétázó embert, körszakálial, bajusszal meg szal- ■nakalappal a fején. Hozzá a kakukkos órát, ó- divatú, pár fogaskerékkel, félnapi munka ered­Tábori hangulat­képek ményeként egy zöld ecetfára szerelve, és ez a Nőé előtti óra pontosan jár,, plusz a Garam vi­zét, izzó napfénnyel, fiirdőző, viháncoló fiata­lokkal. A vízen csak egy kalap leng. Aztán megjele­nik a körszakáll és a bajusz, és néha egy-egy kar, amely vidáman integet. Akiknek a felis­merés után Zilahy regénye és készülő filmje jut eszükbe a ,.Valamit visz a víz!“, Így hitet­lenkednek: „Jé, a kalap úszik!“ A LEGIFJABB TÁBOROZÓ alig kilenc hónapos. Minden bajszos táborozó felé megkülönböztetett figyelemmel nyújtja bar­na kacsóját. Az apukája is bajszos. Már a ko­ra délelőtti órákban fürdik a Garam vizében, de lavórból. Mindig akad dajkája, s olykor sárga színnel dedikál. A LEGÖREGEBB TÁBOROZÓ A faluból egy öreg néni jött fekete ruhá­ban. Mindenkinek köszönt, aztán eljutott a tá­borvezetőség sátrához. Ott is mindenkit illedel­mesen köszöntött, s mivel nem ismerték jöve­telének célját, s az officiális programban sem A legfiatafabft táborozó (Kolár Péter felvétele) szerepelt, leültették egy kis tábori székre. Ott egy. darabig elnyelődött, dicsérve a fiatalságot, kicsit kérdezősködött is. majd felemelkedett a székről, és a kéméndi népviselet fekete marad­ványaiban eltűnt a sziget fái között. A sziget hldján fiatalokkal találkozott. — Nagyon szépek ezek a lányok! — mondta. Vállveregető mosoly volt a válasz, amely lehet, hogy az Öregségnek, a fekete ruhának szólt, vagy talán az egész szigetnek, amelyet a Ga- ram-szabályozási munkáknál megsemmisítenek. Kár érte. Az V. Nyári Ifjúsági Találkozó szín­helye volt. Wurcell Gábor Háromszázötvenen vagy talán négyszázan is résztvettek az idei V. Nyári Ifjúsági Találkozón. Ez igen nagy szám, főleg ha az el­sőhöz, illetve az előzőkhöz mér­jük. Hikzen még a negyediken is csak kb. kétszázötvenen voltak. De vizsgáljuk meg csak köze­lebbről ezt az adatot. A tiz nap folyamán váltakoztak az emberek, volt, aki csak egy napot töltött a táborban — és az is benne van a létszámban. Továbbá több mint 200 klubról beszéltünk már vagy két hónappal ezelőtt. Pedig azóta már legalább 100 újabb magyar ifjúsági klub alakult. Ha ehhez a számhoz mérjük az említett 350- 400 táborozót, akkor bizony nem lehetünk elégedettek. Hogy ez így van és nincs miért örülnünk, az egy be nem tervezett tábori ese­mény kapcsán derült ki. A kas­sai ipariskola átépítéséről és az ezzel összefüggő kőműves-tobor­zásról van szó. Amikor szombaton kérték, hogy a klubvezetők ma­radjanak még egy kis megbeszé­lésre, csupán 15-20 klub-képvise­lő maradt a helyén. Nyilvánvaló, hogy egyes klubok vezetői nem jöttek el, illetve a klubok nem küldték el képviselőiket a tábo­rozásra. Tehát elsősorban nem az ifjúsági vezetők voltak táborozni, hanem ráérő emberek, akik ugyan hívei az ifjúsági mozgalomnak, sze­retik a táborozásokat, jél érzik magukat ott, de yégSő soron ott­hon nenj adják tovább élményei­ket,- tapasztalataikat a fiataloknak, ám» után - táborozások előtt nem gyümölcsöztetik az itt töl­tött időt. • Ezzel kapcsolatban szeretném felidézni az első találkozót. Akkor valójában csak három klubunk volt: Pozsonyban, Kassán, Prágá­ban. Megalakult az előkészítő bi­zottság és az végezte el a mun­ka oroszián részét. De a klubok­ban sem tétlenkedtek, mert Po­zsony, Prága, és Kassa is meg­kapta a maga feladatát: propagál­ja, szervezze, küldje el képvise­lőit a táborozásra. Most ez nem jutott eszünkbe. Sőt, még a já­rási tanácsokat sem ösztönöztük erre. Pedig ha megtettük volna, akkor még több ember jöhetett volna el táborozni és épp á já­rások valamint az egyes klubok vezette csoportokkal még a ren­det is jobban tudtuk volna fenn- . tartani. És itt meg kel! állnunk egy pillanatra! Már a táborozás előtt, de főleg alatta és utána, amikor a szervezők kezéből teljesen ki­csúszott a táborozás vezetése, a legtöbben magába|t a formában kezdték a hibát keresni és több­féle ötletük tfimadt. Például el a- karták különíteni a fiatalokat, kü­lön karámba zárni a „véneket", főiskolásokat — szóval keresték a megoldást. Pedig nem a forma rossz, nem azt kell elvetni, In­kább tökéletesíteni kellene, meg­teremteni a meglevő formában a rendet, hogy mind a forma, mind a tartalom összhangba kerüljön. Á szellemi rend hiányzott az idei táborozásból és tulajdonképpen már az előzőkből is. Ezért volt az­tán, hogy a táborparancsnokok qyakran elvesztették a fejüket és 'puszta parancsolgatásokra, „csak- azértis" rendfenntartásra szorít­koztak. Véleményünk szerint már a tá­borozás megszervezésekor, a sát­rak felállításakor kellett volna megkezdeni a szellemi és formai rend szervezését. Az első talál kö­zűtől a mostani ötödikig „U“ alak­ban állítottuk fel a tábort, úgy. hogy a parancsnoki sátor volt a főhelyen, és a betű két szárnyán hosszú sorban húzódtak és tele­pedtek meg a táborozők, külön- külön a fiúk és lányok. A tábor közepén pedig ott lengett a tá­bori zásziő. Akik valamit közölni akartak a táborozőkkal. azoknak végig kellett szaladniok a táboron, mert a „főhelyről", a parancs­noki sátortOl nem hallatszott a sz6 végig a táboron. Az első eset­ben ez a forma még megfelelt, a másodiknál és a többinél még ta­lán nem feküdte meg . teherként a tábort, de az utolsón sajnos, már igen. Egységesebbé, tömöreb­bé kell a tábort építeni. Mondjuk csillag, vagy köralakban, hogy a zászló körül kialakult kis teret gyülekező helyként használhassuk ki, és hogy a körülállő sátrakat az egyforma távolság folytán egy­forma figyelemben részesíthessük. Persze, ezen még gondolkodni kell, esetleg még jobb megoldás is kí­nálkozna, A parancsnoki sátorból A tábor vezetői arra voltak hi­vatottak, hogy irányítsák a tá­bort. Az egyes részleg-felelősök, mint az őrségparancsnokok, gaz­dasági felelősök, műsorfelelösök, az Arcátlan Harsona a tábori újság felelőse, valamint a szakaszpa­rancsnokok pedig arra, hogy az u- tasításokat a gyakorlatban érvé­nyesítsék. Sajnos, nem végezhet­ték el kellőképpen a feladatukat, mert egyrészt felülmúlták az ere­jüket, és másrészt (ez egy újabb probléma) nem is rendelkeztek kellő tapasztalattal. Mint ahogy fent már kifejtettük, a tábor nem volt ésszerűen és a célnak meg­felelően felállítva. Ha ugyanis az első találkozón ösztönösen támasz­kodtunk az egyes klubokra, akkor ennek most tudatosan kellett vol­na így lennie — és mivel több, mondhatnám sok klubunk van, já­(Kurucz Sándor felvétele) rási sejtekre — azokon belül klu­bokra kellett volna osztani a részt­vevőket. Azután pedig fezeket a sejteket mint egységeket kellett volna igazgatni. Az eddigi szakasz- parancsnokok helyett, akik nem Is ismerték a saját embereiket, pedig járási parancsnokokat kellett volna kinevezni. Ugyanezeknek a járási szakasz-parancsnokoknak a vezetőségben lett volna a helyük, hogy legalább közvetíthették vol­na a parancsnokság felé a felme­rülő gondokat. (Csodálkozunk e- zen a szervezetlenségen, mert hi­szen ez már tavaly is komoly gondot okozott. Hiszen már ta­valy is javaslatok hangzottak el. hogy jelvénnyel, de mindenképpen rtieg kell jelölnünk a táborozókat, táborlakókat.) (Folytatjuk) Németh István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom