Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1969-08-05 / 31. szám

Hol maradt le a magyar labdarúgás? en nem tudtak mit kezdeni magukkal. Egymást utánozták, azonos gyakorlatokat ismétel­tek, színtelen lett az edzés eme része. Variánsok nélkül kb. 800—1000-re tehető azok­nak a gyakorlatoknak a száma, melyeket a 2 év során velük végeztettem, és ezekből alig néhány jutott csak eszükbe. Nem szólva arról, hogy hol vannak már azok az idők. ami­kor a játékosok maguktól is begyakorolnak valamit! K o- csis edzésenként 200 — 300-s zor is kapura fejelte a labdát, Szu­sza ugyanannyiszor A világ élvonalában nagy változás történt elsősorban erőnlét terén. Fokozódott a mezőnyjátékosok speciális állóképessége és erőnléte. Ez a megállapítás a magyar viszonylatra Is vonatkozik, csak ott a fejlődés maradt el — a világ legjobbjaihoz viszonyítva. 1954—55-ben 70 — 100 sprintet abszolvált egy já­tékos 90 perc alatt. 1967— 68-ban 100—170-et! • Amíg egy angol játékos mérkőzés - mozgásanya­ga cca 800 m gyaloglás, 3600 m lramfutás és 1600 m vágtatás — a magyar játékosok messze elma­radnak ezektől a teljesít­ményektől. Ezt a tavalyi szovjet-magyar is igazol­ta, ott Is végeztünk mé­réseket, és azóta — saj­nos — máskor is. az a körülmény is, hogy csa­patunk a felkészülés során 3 részre szakadt és más-más he­lyen, más-más módon készült. Ezért úgy határoztam, hogy hetenként 3 edzés alkalmával az edzés bevezető részének végzését rájuk bizom. A futás mennyiségét, a gyakorlatok ne­hézségét és az edzés intenzitá­sát önállóan választhatták meg. őszintén meg kell mondanom, hogy — né­hány kivétellel — ku­darcot vallott ez a kísérletem! A játékosok dolgoztak ugyan, de egyszerű­lőtt! Játékosaink külföldi példák­ra hivatkoznak. Igaz, hpgy a hozzánk látogató Benficá vagy Inter játékosai 50 perces ed­zéseket végeztek, de a mérkő­zés előtt nem is szükséges sok­kal több. Mi csak az ismétlést látjuk, a tanulást otthon ők már elvégezték. Klasszis csa­patoknál az edzések Ideje tény­leg rövidebb, de az intenzitá­sa háromszoros! Lakat Károly, Ferencváros Lanyhairamú bajnoki mér­kőzéseken nem olyan szem­betűnő ez a lemaradás, mint amikor a világ legjobbjai­val kerülnek össze a ma­gyarok. A labdarúgásra mint bármely más sportágra ér­vényes a megállapítás: ami­lyen a felkészülés, olyan a versenyzés! KOZMA, BUDAPESTI HONVÉD • A világ legjobb úszói, futói lényegesen többet és erősebben edzenek, mint amennyit maga a versenyzés megkövetel. Az ökölvívó, aki 3 me­netre készül, 9 menetre, aki 15 menetre készül, ' 20—25 menetre edz! Igen: a játékrendszerek, a taktika, sőt a technika vo­natkozásában is követel­mény a mérkőzéseken szer­zett tapasztalat, de a fej­lődés mégis a felkészítésen, az edzésen múlik! Egysze­rűen: a játékos többet és gyorsabban fog futni a meccsen, jobban bírja a megterhelést, újít, erősít akkor, ha az edzéseken töb­bet és gyorsabban futott, tehát ha többet dolgozott. Jobban fog rúgni, labdát ve­zetni, átvenni, cselezni, ka­pura lőni, ha az edzéseken sokkal többet rúg, labdát vezet, átvesz, cselez, kapu­ra lő! Edzésvezetésünk nagy hi­bája: lassú, vontatott az edzések ritmusa! Sok az ál­talános hatású gyakorlat. Ezért van, hogy a magyar játékosok egy-egy kudarc­cal végződött mérkőzés vé­gén kilejentik: — Pedig fá­radt sem vagyok! Igaz, hogy talán még egy mérkőzést le tudnának utána játszani, de frissen, teljes erőbedobással egyet sem! A Ferencvárosnál az év ta­vaszán kísérletet tettem; megszüntettem az „egvkap- tafa-rendsz vt“ azt, hogy egyldőben mindenki azonos edzésadagot azonos arányban végezzen. Indokolta volna ezt v Ki segít rajta ? éhüny héttel ezelőtt mutattuk be olvasó­inknak Kiért László csehszlovák bajnokot, az at- létizmus egyik legkiválóbb képviselőiét. Kiért akkor úgy nyilatkozott, hogy szó lehet arról, résztvesz ősszel az Európa-balnokságon Kypr- rel együtt. Azóta pontosabbá vált a műsora, s itt van a bökkenő. A szövetség ugyan- Is kiküldi őt és társát Bel­giumba, de nem tudta az út­jukat fedeznt. Az indok? Nem számoltak azzal, hogy Csehszlovákiát még ez év­ben felveszik a kulturisták világszövetségébe, így nem Is tervezhették a belgiumi utat. Szalag László New Yorkba utazik, ahol — mint a csehszlovák bajnokság ab szálút győztese a világbaj­nokságon vesz részt. Az ő útját — szerencsére! — ki­fizeti a világszövetség. Kiéri most szomorkodik. Szívesen utazna Belgiumba, de honnan teremtse elő a pénzt? A szövetség ugyanis közölte vele, hegy igyekez­zen megoldást találni vala­miképp. Az újságok most „Mecé­nás: kerestetik“ címmel köz­ük olvasóinkkal az ese­ményt. Akad-e vajon mecé­nás? Es főleg - ki? Né­hány gondolat azért végig­cikázott koponyánkon ezzel kapcsolatban. Milyen rugalmatlan rend­szerű az a sportszövetség, amely nem tud egészen ki­vételes esetekben némi pénzt előteremteni? Bizonyára a- kadna megoldás, csak job­ban utána kellene nézni, és főleg, segíteni akarni. Kiéri még csupán egyszer volt külföldi úton mint sportoló, Magyarországon. Az Európa- bajnokság óriási élménnyel szolgálhatna neki, látná Eu­ARANYLABDÁS MB -1000 - ES BRÜSSZELBEN Szokatlan volt kék-fehér, csíkozott mezben látni. Tizenhat esztendőn át csak sárga-piros mezt visel a Duklában. A kék-fehér hosszanti csíkok karcsúbbá teszik alakját. De Maso- pustnak erre nincs szüksége. A testsúlya ma is pontosan annyi, mint annak idején, tizen-; hét évvel ezelőtt, amikor Teplicéből a Prágai ATK-ba szerződött. Még mindig kiváló futballista. Labdakeze­lése elámítja a belga szurkolót is, milliméter­re pontos átadásai szétzilálják a védelmet. Semmit sem vesztett hagyományos mozgáskul­túrájából. Saját tizenhatosán szerel és az el­lenfél tizenhatosáig merészkedik. És mindezt harmincnyolc esztendős korában! Egy barátságos mérkőzés után Jurion, a belga futball egyik kiválósága ámulattal teli hangon érdeklődött tőle: „öregem, hogy csi­nálod? Az erőnléted ma is kifogástalan!“ Ju­rion az Anderlechtből lépett át Gentbe, de azon a meccsen Masopust teljesen háttérbe szorította, pedig jópár évvel idősebb belga társánál. AZ ARANYAT ÉRŐ GÖL Egyévi szünet után Masopust ismét az első ligában játszik. Bejutott a brüsszeli Royal Crossing Club, a legfelsőbb labdarúgó-bajnok­ságba. Együtt szerepel majd az Anderlecht- tel és a Standard Lütychhel. Még tavasszal. Masopust egyik nagy telje­sítménye után nyilatkozta Elek Schwarz edző: „Ha a Crossing bejut a ligába, az elsősorban Masopust érdeme.“ Akkor még ő sem tudta egész biztosan, hogy Masopust a szó szoros értelmében veszi szavait. Három fordulóval a második ligás csaták befejezte előtt sorsdön­tő mérkőzést játszott otthon a Crossing: ri­válisát fogadta. A döntetlen okvetlen szüksé­ges volt a továbbjutáshoz. Az ellenfél ne­gyedórával a találkozó vége előtt 2:l-re ve­zetett. Fiatalabb csapat volt, több ereje ma­radt tartalékban, mint a hazaiaknak. Csakhogy ekkor Masopusthoz került a labda. Kicselez­te ellenfelét, és huszonöt méterről, futtából, jobbal akkora gólt lőtt a felső sarokba, hogy a kapusnak reagálni sem maradt ideje. Ezzel jutott be tulajdonképpen a Crossing az első ligába. Az esti telesportban háromszor pergették yissza a gólt. egyszer egészen lelassították az akciót, s úgy kommentálták, mint a lövőkész­ség, helyzetfelismerés és váratlan megoldás klasszikus példáját. A brüsszeli sportújságok legrangosabbika pedig azt írta, hogy még most is látni,- nem hiába lett Európa legjobbja an­nak idején. Ez távolról sem volt Masopust egyetlen gól­ja. Annak ellenére, hogy a fedezetsorban ját­szik és főfeladata a középpálya birtokbavé­tele, a csapat második legjobb lövője. Kilenc góllal járult hozzá együttese sikeréhez, há­rommal kevesebbel, mint Mallants, a gólki­rály. A fedezetsorban kezdetben Wandenbegh- hel, majd Loucanival, jelenleg pedig a brazil Roberttel játszott együtt. „A legjobban Wan- denbeghhel értettem meg magam, de ő saj­nos nem bírta végig a meccseket“. Robertonak jó az erőnléte, de játéka egyéni, a közönség kevés hasznát látja. Szívesen játszanék fede­zetet mondjuk Vacenovskyval.“ Masopuston kívül a két brazil szerepel még a Crossingban. Többet mint hármat nem engedélyez a belga szövetség. VAN-E KÜLÖNBSÉG, A PROFK KÖZÖTT? A harmincnyolc éves Masopust, élete köze­pén, labdarúgó-pályafutása alkonyán profi lett. Háromszobás lakása van egy főutcán, zöld MB-vel közlekedik. Az MB hátsó üvegére aranylabda van festve, és ráírva: Masopust, Európa legjobbja ekkor és ekkor. így reklá­mozza a SKODA-kocsik eme fajtáját. Egyet­len kötelessége: hetenként négyszer-, este fél- hétkor megjelenni az edzéseken, ott fölké­szülni és vasárnap minél jobban játszani. „Teljesen elégedett vagyok“ — mondja. „Annak, aki teljesen a labdarúgásnak akarja szentelni magát, nagyszerű alkalmat nyújt az itteni professzionizmus. A játékosnak ninj csenek anyagi gondjai, van szabad ideje, amit úgy oszt be, ahogy jónak látja. Rajta múlik, mennyire körültekintő, mennyit áldoz a lab­darúgásra." _ . Sokszor egyedül is kimegy futkosni a pá­lyára. Meg is látszik a teljesítményén; éppen annyit, olyan intenzitással edz, mint a DUKLA csapatában. A profizmus szíve szerint való. Igaz, mi mértékül nem a Crossingot, hanem az Intert, az AC-t, a Reált szoktuk venni. Csakhogy szerte a világban létezik „kis“ pro* fesszionalizmus is. Az igazi, fényűző profesz- szionalizmust mindössze két csapat engedhe­ti meg magának Belgiumban; az Anderlecht és a Standard Lüttych. Velük szemben — pl. a második helyen végzett SC Chatleroi-ban — például minden játékosnak van „civil“ foglal­kozása. Masopustnak alkalma nyílt megismerni a „kis“ professzionalizmus kulisszatitkait. A Crossingban egy idény alatt három elnökcse­re is volt. A kis klubok ugyanis nagyobb me­cénás megszerzésével igyekeznek elkerülni az anyagi csődöt. Az új elnök olyan komolyan vette tisztségét, hogy egy ízben a felállítást is kihirdette, és kihagyta belőle — mert nem ismerte még — Masopustot. A csapat kika­pott, és ezt Schwarz edző meg is jósolta. Ez volt az egyetlen Masopust-nélküli találkozója a Crossingnak. Más esetekben sohasem hiány­zott. írjuk meg azt is, hogy az elnökben volt annyi betyárbecsület, hogy belássa tévedését és bocsánatot kérjen. (Van-e hasonló példa erre Csehszlovákiában? Aligha!) (A fordító megjegyzése.) AZ EDZŐ ELÉGEDETLEN Masopusttal ellentétben Elek Schwarz elé­gedetlen. Hatvan éves múlt, de nagyon jő erőben van, energikus. Európa elismert edzői közé tartozik, hét évig volt a holland váloga­tott vezető edzője, a Benficánál is dolgozott. „Higgye el, nem az a lényeg, melyik klubnál dolgozik az ember, kisebbnél-e vagy nagyobb- nái? Edzettem amatőr-csapatokat is. Az a fontos, hogy a játékosokban legyen akarat, tettvágy, egészséges optimizmus. A Crossing- nál elégedettek a fiúk, nem kívánnak több sikert, nem izgatja őket különösebben a pré­mium sem.“ Schwartz elmondotta, hogy a játékosok ké­nyelmesek, lazsálnak a tréningeken, nem ér­zik azt az ősi, futball iránti rajongást. Egy győztes meccs után például egy teljes hétig nem jött edzésre a jobbhátvéd. Vasárnap az­tán nem tudta megérteni, miért nincs a fel­állításban? Elégedett-e Schwartz Masopusttal? „Masopust? Vele öröm együtt dolgozni. Ha mindenki olyan szívvel-lélekkel edzene és játszana...“ Schwartz Elek nem újította meg szerződé­sit a Crossinggal. Az FC Porto edzője lesz. MaSepust természetesen marad. Huszadik li­gaidényét kezdi ősszel!) Sok olvasóban felme­rülhet a kérdés: nem vallanak-e vele szégyent a ligában? Egy belga újságírót idézek ezzel kapcsolat­ban. „Masopustnak sokkal jobban megy majd a játék az első ligában. Ott jobbak a pályák, finomabbak az ellenfelek, nagyobb a közönség. Masopust itt mutatja meg majd igazán, mit tud.“ Bár igaza lenne! (bt) rópa kulturistálnak színét­javát, beszélhetne velük, ta­nácsokat kérhetne és adhat­na. Ennyit nem ér meg a szövetségnek az útja? Nem hazardírozásról van szó, nem egy kezdőt küldenek tanul­mányútra, hanem egy bajno­kot. Bosák docens bizonyára segíthetne. Vagy nem is tud a dologról? Az ősz, amikor az Európa bajnokság kezdetét veszi, itt kopog az ajtón. Kíváncsian várjuk, mi lesz Kiért és Kypr ügyével. Ha lehetőségünk lenne rá, az Oj Ifjúság költ­ségén küldenénk ki Belgi­umba a rokonszenves ver­senyzőt. Anyagiak tekinteté­ben viszont ml még az at­léta-szövetségnél Is gyen­gébben állunkl -bt­]—-----------------------­Az Ili ifjúság sportrovatának AUTOGRAM - MÚZEUMA: Móder László

Next

/
Oldalképek
Tartalom