Új Ifjúság, 1969. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1969-08-05 / 31. szám
2 r w U| #» ♦£»f aSeméoyl^Ptór Augusztus 4: 1875-ben halt meg Christian Andersen, dán meselrö. Augusztus 5: 1850-ben született Guy de Maupassant, francia realista prózalró. 1695- ben halt meg Frldrich Engels, a marxizmus klasszikusa, Marx munkatársa. Augusztus 8: 1660-ban halt meg Diego Rodriguez y Velazquez, nagy spanyol festő. 1945- ben az amerikaiak ezen a napon vetették le Hirosimára az atombombát. Augusztus 7: 1900-ban halt meg Wilhelm Liebknecht, a német munkásság vezető alakja. 1921-ben halt meg Alekszander Block, nagy szovjet kőltő. Augusztus 9: 1919-ben halt meg Rugiero Leoncavallo, olasz zeneszerző. Augusztus 10: 1912-ben született Jorge Amado. brazil Irő. nangiiiliii Meri bátrak voltait —> Csikmálc Imre riportja a magyar partizánokról Tarka jegyzetelt — Palágyl Lajos Írása Németh István: Táborozások előtt — táborozások után I. (Az V. Nyári Ifjúsági Találkozó értékelése) X halott falu — Moyzes Ilona riportja egy kiürített liptói településről Politika mindenkinek: Még egyszer a kisebbségekről —. Ján Sindeíka docens írása Olaszországi ütijegyzet Sztárparádé Pipacs, a fenegyerek Csúzli 'A szerelem buktatói . Könyvespolc TV műsor Törd a fejed Divat Kézimunka .Veronika válaszol 1969. augusztus 7—10 között Turanyban rendezi a középiskolások és ipari tanulók központi tanácsa az első ossz- szlovákiai turista találkozót. 1969. augusztus 9-én és lóén első Ízben rendezik’ meg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok országos ifjúsági találkozóját az Ifjúsági Faluban. Ä részvevőket gazdag műsor várja. Augusztus 15—16—17-én a terebesi járás Magyar Ifjúsági Klubok Tanácsa Iskolázást szervez a klubvezetők részére. Szlovákia Gyermek- és Ifjúsági Szervezetei Társulásának' lapja • Megjelenik minden kedden (9’ Kiadja a SMENA' kiadóvállalata <9 Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Prazská 9. Telefon: 485- 41-45. Postafiók 30 ® Főszerkesztő: dr. STRASSZEH GYÖRGY, föszerkesztőhelyettes és kultúra: TÓTH ELEMÉR. A riportrovat vezetője: PALÁ- GYI LAJOS. Riporterek: ZÄ- CSEK ERZSÉBET, RESZELI FERENC, NÉMETH ISTVÁN, ke- let-szlo-vákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovatvezetője: HORVÁTH RUDOLF, Grafikai szerkesztő: GYURÁK ÉVA. Nyomja: Západoslovenské tlaciarne 01 ® Előfizetési dij egész évre 52.— Kés, fél évre 26.— Kés. negyedévre 13.— Kis ® Terjeszti a Posta Hír- tapszolgálata, előfizethető minden postakézbesftőnél vagy postahivatalnál 09 Kéziratokat nem őrzünk meq és nem küldünk vissza ©_ A lapot külföldre a PNS Ostredná exoe- dicia rlafe, Bratislava, Gott- waldovo nám 5. 48 útján lehet megrendelni.- második félidő Újra a táborban Amikor két nap után újra megérkeztem a táborba, zúgolódtak az emberek: „Jó volt a kirándulás, csak kicsit sok volt egy napra. A másik, aki komoly pedagógus létére azé/t Jött el a táborba, hogy meghallgassa Rácz Olivér iskolaügyi miniszterhelyettes előadását és az u- tána következő vitát, csupán annyit mondott: „A miniszterhelyettes csak a helyetteseit küldte el.“ A parancsnokok arról panaszkodtak, hogy lusták az emberek és aMg érdekli ő- ket valami. Úgy kellett őket összeterelni az előadásokra. Különben gondolkodni nem maradt időm, mert a főiskolások már gyülekeztek és engem Is meghívtak a megbeszélésükre. A főiskolások tanácskozása Bubenko, Bába, Fodor, Nyúl Katalin, Kalácska, Korpás, Egyházi, Keszeg, Grendel Lajos, Nagy László, Szarnák Mihály, Bene Zsolt, Kollár Péter, La- cza Tihamér, már másodszor találkoztak az idén és így rákapcsolhattak az előző beszélgetésre. Kavarogtak a gondolatok. Az egyik arról beszélt, hogy mindenkinek saját klubjában, odahaza Prágában, Pozsonyban, Nyltrán, Kassán kell rendet teremtenie. A másik pedig fontosnak találta, hogy állandóan érintkezzenek egymással és tájékoztassák egymást. Záporoztak a javaslatok. Látogassák meg egymást a vezetők és a tagság is, barátkozzanak, ismerkedjenek. Levelezzenek. Rendezzék meg a főiskolások irodalmi színpadjainak fesztiválját A pozsonyiak úgy érzik, hogy a klubozás eddigi formája „elavult“ és át kellene térni egy önművelő formára. Vagyis hogy ne csak vendégeket fogadjanak a klubokban, hanem sa- Játmaguk Is alkalomadtán vagy rendszeresen tartsanak beszámolókat, előadásokat. U- gyanez a felismerés vezette ő- ket, amikor a körök, kérdését vetették fel. össze is írták, hogy hol, milyen köröket lehetne és kellene létrehozni. Az a javaslat, hogy a klub keretén belül működő köröket „klu- bosítani“ azaz társadalmi ösz- szejövetelekké kell alakítani, eléggé lárhatö űtnak tűnt. Meg Is egyeztek, hogy az ősz folyamán újra találkoznak, megvitatják újra elgondolásaikat és megegyeznek, úgy mint a „tá- lékoztatő bizottságok“ esetében, megint összpontosítani és koordinálni fogják a munkájukat. Közben a többiek fürödtek, napoztak. Néha egyik .vagy másik táborozó útba ejtette a ponyva alatt ülő kis társaságot, odafülelt egy kissé, de aztán továbbment. A szomszéd asztalnál kártyáztak, némán tologatták a kártyát, csak olykor-olykor amikor össze szólalkoztak, váltak hangosabbá, mint a főiskolások. Távolabb az Ifjúsági vezetők, Dubeft, Miklis, Solár, Crman és mások röplabdáztak. Számomra kicsit furcsa volt, hogy sem Dubeö, sem pedig a Magyar Ifjúsági Klubok Központi Tanácsának a vezetői nem vettek részt a megbeszélésen. Azt hiszem, lett volna mit megtárgyalniuk, érdekelhette volna őket a téma Is, hiszen főiskolásaink helyzete, kapcsolata az Ifjúsági mozgalommal, egyáltalán nem tisztázott. Az említett vezetők különben Is azért lőttek, hogy tájékoztassák a magyar fiatalokat az e- gyes Ifjúsági szervezetek, a főiskolások, a falusi és városi Ifjúság, a STRETA, a középiskolások, valamint a munkás- fiatalok szervezetének a munkájáról. Kitértek a magyar fiatalok lehetőségeire Is. A rövid kis beszámoló után sajnos vita nem alakult ki. Műsor — a kéméndieknek A fennmaradt időben az esti előadásra készült, — mondom „készült“ — a tábor. Emlékszem, az előző táborozások 1- delén ez a délután volt a legfeszültebb és leglázasabb. Az egyik a táborozásról, táboro- zókról szőlő csasztuskáját felezte be. Egy másik csoport népdalokat próbált, voltak akik szavaltak, furulyáztak, mások pedig az előadásukat gondolták végig. Most „lázas“ csend volt. Csak három komáromi szavaló mormolta a verselt. „Csillagok, csodálatos csillagok...“, aztán Deus ex machl- na, valahonnan az égből, Illetve Újvárból, Tardoskeddről, befutottak a táncosok, eljöttek a népdalénekesek, Komáromból vagy honnan ott termett „Gu- gyerák“, megérkeztek a csata! Vénusz-együttes tagjai, összegyűlt a közönség és megkezdődött a műsor, amelyet legjellemzőbben „kis Gombaszögnek“ lehetne nevezni. Amolyan egyveleg. Kéméndre népművészetet hoztunk! Arra a Kéméndre ahol már a háború előtt is híres és eredeti volt a kéméndt Gyöngyös bokréta, ahol még ma is ugyanezek az emberek táncol ugyanezek az emberek táncolnak, énekelnek, és ahol olyan eredeti és önálló szép népművészeti kiállítással dicsakeflhet- nek. A lecke kézenfekvő volt és meg is kaptuk. Az egyik 1- dös kéméndl néni felment a színpadra és elénekelt néhány szép dalt. Igen, ez népművészet! Nem azért, mert a nép énekli, hanem mert szépen és természetesen csinálják. Az u- tolsó táborozások műsor-elképzeléseinek a csődje: nem a tá- borozők nyújtanak műsort, hanem berendelünk embereket, hogy produkálják magukat. Hát igen, így is megoldható a dolog, főleg ha pénz van rá! Ifjúsági nap (egész nap) Július 25 — péntek: Ifjúsági nap; (egész nap): vita az ifjúsági mozgalomról, a csehszlovákiai magyar fiatalok társadalmi mozgásáról, a csehszlovákiai magyar fiatalok feladatai és programja. Előadó: Du- ray Miklós — áll a programban. En lelkileg felkészültem, már korán reggel megfü- rödtem és később is siettem, csak a kimerítő programra gondoltam. Mintha a többiek is Így tettek volna. Azt hittem, ők Is azért fürödnök ilyen sokat, mert tudják, milyen megterhelés vár rájuk. Olyan meleg volt, mint a vaskohók mellett. Majdnem mindenki a folyó mellett tartózkodott. Négy fiatal költő és Író önmaga szórakoztatására még játékot Is kitalált: „Felépítették“ és „megrendezték“ a Wukava-tó kiállítást, a- mi annyiból állt, hogy a leapadt Garam jobb partján megmaradt iszapos tó környékén egy rögtönzött kiállítást Imitáltak, szórva a jobbnál-jobb bizarr ötleteket. Volt is a kiállításnak sikere: a tábori újságon az Arcátlan Harsonán, még kritika is jelent meg La- cza Tihamér tollából. Amikor híre ment, szinte csapatostól keltek át a táborozók a folyón, hogy megnézzék és jól- zűeket kacagjanak a „szerzőkkel“ a vaskos, öngúnyoló ötleteken. Valamikor a délutáni, kicsit az esti órákba hajló Időben már a vezetőknek is úgy látszik furcsa volt a dolog és hírlett, hogy mégis megtartják az előadást. Továbbra Is azonban mozdulatlan maradt minden. Egész a szürkületig. Ekkor hirtelen sípszó, hangos kiabálás verte fel a tábort és h hangok előadásra hívták a tá- borozókat. össze is gyűltek. Vártak. Ütemesen tapsoltak és talán ez a taps kényszerltette rá végül Is a tábor parancsnokait, hogy mind a hárman oda jöjjenek az előadást váró tá- borozők közé. Nos, rendben van — gondoltam: bizonyára megbeszélésük volt, fontos teendőjük. Majd megmagyarázzák és következik az előadás. Nem így történt. De hogy hitelesebb legyek, megpróbálom Idézni a tábor parancsnokai közt és az előadásra váró táborozók közt kialakult rövid párbeszédet: „Ma meleg volt, olyan meleg, hogy nem mertük megtartani az előadást. Most már kicsit lehűlt a levegő, tehát megtarthatnánk. Feltesszük ezért a kérdést: tartsuk-e meg most, vagy holnap reggel?“ Néhányan a- mellett szóltak, hogy jobb lesz elnapolni, mások — és ezek voltak többen — úgy szóltak közbe, hogy ha már összegyűltek és ennyit vártak, akkor tartsák meg most. A döntést megtoldottak egy úlabb „ésszerű“ javaslattal. A- jánlották, hogy a táborozók szedjenek fát és gyújtsák meg a tábortüzet. Néhányunknak u- gyan furcsának tűnt a javaslat, de a táborozók kis zúgolódás után mégis összekapartak a koromsötétben némi tüzelőt és meggyújtották a tüzet: teli tüdőből, vidáman énekeltek. Még a csárdából Is lejöttek a tábonozók, mulatozók és énekelve közeledtek a tűzhöz. Az egyik parancsnok már mesz- szíről csttítgatta, majd keményen leintette őket. Nem volt nagy kedvük engedelmeskedni, de végül mégis engedelmeskedtek, vagy kitudja, lehet, hogy összeolvadt a hangjuk a tábortűz körűi daloló táborozók hangjával. Volt még később is egy ilyen pionlrtábor- szerfl helyzet. Az egész nap fürdő, napozó, alvő táborozók egy részének nem akarődzott aludni, és így még éjfél felé is tele tüdőből énekeltek a tűz körül. Még az egyik helyettes parancsnok is közöttük volt! Ekkor megjelent a táborparancsnok és erélyesen megfenyegetvén a táborozőkat, kot- rődásra kényszerltette őket. Az utolsó előtti nap Az utolsó előtti nap ennek éppen a fordítottja volt. Mintha az előző napot akartuk volna bepótolni, mindjárt reggel megvolt a tegnapra tervezett előadás, amelyet vita követett, és még egy újabb, korábban 11- gyan nem tervezett, de a tábo- rozás programjába jól beleilleszkedő és beleférő megbeszélés. Arról van ugyanis szó, hogy a kassal magyar ipariskola átépítése megkezdődhet, az építkezési vállalat elvállalta, csak kőműveseket kell hozzá toborozni. Tekintve, hogy ez az építkezés közvetlenül érinti a kapsal színház kérdését, így a vezetők az Ifjúsághoz folyamodtak, hogy segítsenek a kőművesek toborzásában. Kár, hogy kevés klub-képviselő vett részt ezen a megbeszélésen és a többi táborozót pedig meg sem hívták. Alig maradt Idő befejezni a megbeszélést, máris következett Michal Chorváth szlovák irodalomtörténész érdekes és számunkra nagyon fontos előadása a szlovák és a magyar kapcsolatokról. Az előadást sok kérdés követte. Este búcsútábortűz, másnap reggel, az V. Nyári Ifjúsági Táborozás értékelése, zászlólevonás, táborbontás. Jövőre újra találkozunk. Talán úgy vonul be ez a találkozó a kis „történelmünkbe“, hogy ez volt az első ..hivatalos“, „hivatalosan Is elismert“ találkozó. Egyesek talán újra lelkesednek és dicsérik. Talán még Győry Dezsőt is 1- déznl fogják: „Csillagok, csodálatos csillagok“, „Új arcú magyarok“. Talán Fábryt is! „A Vox humána népe“. Kavarognak bennem is a sokszor idézett képek, gondolatok. „Másfajta raj“. József Attilát nem idézték, de én Idézni merném, sőt még ki is forgatnám: „Felemás“, módosítanám — és talán ez lenne a legjellemzőbb. A táborozás — főleg a második fele. erről tanúskodott. Ae. előző napok egyikén Dobos László miniszter az átgondoltságot, a tervszerűséget és a következetességet hangsúlyozta. Azt hiszem, ez az ami az V. Nyári Ifjúsági Táborból hiányzott... NÉMETH ISTVÁN A gus zónái prózamondó Az trodalomszeretetet azelőtt facsmenyík Frigyes olto- gatta belé, most Szakó László irodalomtanár, de fűként az édesanyia, akt a falu könyvtárosa. öh, hogy ismeri már Juhász Matild ezt a könyvtáratI Guszona csendes kts falu, ahol bőven fut idő az olvasásra. Filmvetítés nincs, a MATESZ színészet még egyszer sem látszottak a helybeli kultúrházban. A televízió műsora sem olyan, hogy állandóan a készülék mellett ücsörögjön az ember. Marad a könyv, a lóbarát. Matild olvas, először csak a szeme futkároz betűről betűre, később egyes művek ma qukkal ragadták, hangosan Is ízlelgeti, kóstolgatja a leírt szavakat. A magyar klasszikusok közül fókát Mór és Gárdonyt Géza, a világirodalom nagylat közül Maupássant írt szájíz e szerint. A hazaiak közül Mács József és Egri Viktor a kedvence. Most Palotai Boris „Zöld dlé“-Ját olvassa. Hatodik osztályos korában kezdett el prózát mondani. Még minden versenyen, amelyen indult, sikerült helyezést elérnie. Hetedik osztályos korában Andref Plávka művével tTörténet a hős Jankóról) megnyert a Járást szavalóverseny próza-kategórtálát. A Jókat-napokra azonban mégsem öt küldik, hanem egy „befolyásosabb" Iskola tanulóját. Matildnak rosszul esik a mellőzés, őszinteségéért őszinteséget vár cserébe, sajnos az emberek nagy részében eddig csalódnia kellett, 1968-ban még háttérbe húzódik, de ez évben már megemberelt magát, és benevez a losonci Kármán József napok keretén belül megrendezett szavalóversenyre. Bár a verseket Is kedvelt, de ismét prózát mond, és ebben a kategóriában első lesz. így kerül Komáromba a Jókat-napokra. Egri Viktor mondájával (Ártatlanok Igazsága) elnyert a Szlovákiát Írók Szövetsége magyar szekciójának egyik díját. Most a vakáció alatt Ady és Berzsenyi müveivel foglalkozik. Es lassan már az újabb prózamondó versenyre és az életre készül. Először (mint a lányok többsége) 0 is színésznő akart lenni, de ezen már túljutott. Pedig gitározni is megtanult, a zongorán is pötyög, csak éppen a saját hangját, éneket nem tudja komolyan venni. Két év választja el az érettségitől, azután Jogot szeretne tanulni. Be ha ez nem sikerül, akkor nem tudja, mihez kezdjen. Á tantárgyak közül az irodalomért és a történelemért rajong. A többi...? A többit szükségesnek tartja. Matild 17 éves. Most készül kinőni a mesékbOl és a romantikából. Ismerkedik az élettel. S ehhez az Irodalomtól is sok segítséget remél. Az irodalomtól, amelytől megkövetelt az igazmondást és közérthetőséget. Dicsért a füleki iskolát, mely igyekszik rendszeresíteni az író-olvasó találkozókat. Eleven írókkal szeretne elbeszélgetni és olyan novellákat olvasni, melyek elevenbe vágnak. Es áhltatos közönségre vágyik, amely a szép szót értékelni tudja. Ardamlca Ferenc
