Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-05-27 / 21. szám

2 új ifjúság jB^eménynaptár Május 2*. 1910-ben halt meg Mikszáth Kálmán. Május 29. 1964-ben halt meg Andrej Mráz, szlovák kritikus, aki a cseh­szlovákiai magyar irodalommal is foglalkozott. Május 30. 1640-ben halt meg Peter Paul Rubens. 1778-ban halt meg Francois Maria Voltaire. 1960-ban halt meg az egyik legtöbbet bírált szovjet költő, Író, és möfordltő, Borisz Pasz­ternák. Május 31. 1809-ben halt meg Joseph Haydn, német zeneszerző. lB19-ben született Walt Whit­man. az egyik leghíresebb ame­rikai költő. 1941-ben tépte le Manolis Glezos a gyűlölt náci zászlót az Akro- poliszról. Június 1. 1954-ben halt még Martin An­dersen Nexö a híres dán prő- zaírő. Június 2. 1882-ben halt meg Guiseppe Garibaldi olasz-forradalmár. Június 3. 1924-ben halt meg Franz Kaf­ka, a prágai születésű híres né­met prőzaírő. FELHÍVÁS A Magyar Ifjúság Központi Tanácsa és a magyar Ifjúsági klubok ebben az évben még­rendezik az V. Nyári Ifjúsági Találkozót Kéménden (Kame- nín), az érsekújvári járásban, 1969. július 17-töl (csütörtök) 27-ig (vasárnap). Az V. NYIT műsora: szóra­kozás, sportrendezvények, ta­lálkozás belföldi és külföldi személyiségekkel, ismeretter­jesztő előadások, szemináriu­mok. kirándulások. A részletes műsortervet június végén kö­zöljük az érdeklődőkkel. A táborozás szervezési kia­dásainak fedezéséhez (sátor­kölcsönzés, autóbusz, stb.) a jelentkezők 20 Kés összeggel járulnak hozzá. Étkezési díj na­ponta 15 Kés. elszállásolás sátrakban. A jelentkezéseket 1969 jú­lius 5-ig küldjétek a követke­ző címre: Magyar Ifjúság Köz- patská 2/214, Tóth' Elemér interjúja Robert Harenéár mérnökkel, a Szlo­vákiai Gyermek- és ifjúsági Szervezetei Társulásának elnö­kével. Zácsek Erzsébet riportja az ér­sekújvári egészségügyi iskola felvételi vizsgáiról. Megér-e egy beat-misét? Né­meth István írása. Bemutatjuk Kele Lajost Árdamica Ferenc: Ráczné (no­vella) 500 szó külpolitika Politika mindenkinek Sztáralbum Könyvespolc A szerelem buktatói Kézimunka Veronika válaszol Szlovákia Gyermek és Ifjúsági Szervezetei Társulásának lapja 0. Megjelenik minden kedden 0 Kiadja a SMENA kiadóvállalata 0 Szerkesztőség és adminisz­tráció: Bratislava, Prazská 9. Telefon: 465-41-45. Postafiók 30. # Főszerkesztő.Dr. STR\S- SER GYCÍRGY. főszerkesztolie- lyettes és kultúra: TÓTH ELE­MÉR. Riporterek: ZÁCSEK ER­ZSÉBET. HORVÁTH REZSŐ. RESZELI FERENC, NÉMETH ISTVÁN, kelet-szlovákiai szer­kesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY, grafikai szer kesztö GYURÁK ÉVA. Nyomja: Západoslovenské tlaciarne 01 0 Előfizetési díj egész évre 52.- Kcs, fél évre 26.- Kcs, negyed­évre 13.- Kcs. 0 Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. előfizet­ni minden postán lehet 0 Kéz­iratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza 0 A lapot külföld számára a PNS Ústred- ná expedicia Bratislava. Gott- waldovo nám. c. 48 - útján le­het megrendelni. Kedves Borovy Elvtársi A rossz nyelvek híresztelése szerint május 27-én betöltőd életed V. évti­zedét. Ha ez a hír igaz, engedd meg, hogy mint 50 éves ifjút köszöntsiink. Úgy látszik, ha valaki mindig a fiatalokkal és azok problémáival foglalko­zik — márpedig a számukra szánt könyveket és újságokat ide sorolhatjuk — annak nincs ideje öregedni. Ezen a valóban kerek születésnapod on úgy érezzük, nyilvánosan is köszö­netét kell mondanunk azért a 16 éves munkádért, amelyeí mint a Smena Kiadóvállalat igazgatója végeztél és amelyet e napokban köztársaságunk el­nöke magas kitüntetés adományozásával jutalmazott. Jóleső érzéssel szö­gezhetjük le azt is, hogy mindig sziveden viselted mind az Űj Ifjúság mind a többi magyar nyelvű lap sorsát. Ennek köszönhető, hogy a nemzetiségi saj­tó a mi kiadóvállalatunknál sohasem számított , a mostohagyermekek közé. Reméljük, még sok évén át dolgozhatunk Veled együtt áz ifjúsági és gyer­meksajtó fejlesztésén. Kívánjuk, hogy maradj továbbra is fiatal, egészséges és vidám, hogy munkádban és magánéletedben egyaránt mindig elégedett maradhass. ..... , . Az Üj Ifjúság szerkesztőségi kt . ktívája í NÉMETH ISTVÁN: Táborozások előtt - táborozások után Aki első ízben vesz részt a magyar ifjúsági klubok Nyári Ifjúsági Találkozóján, az elragadtatva és jó érzésekkel távo­zik a találkozóról, mert minden táborozáson kialakulnak a jó baráti kapcsolatok, örülnek egymásnak az emberek, r~ nem képes bírálatot mondani. Aki viszont részt vett az elsőn, esetleg a másodikon, harmadikon, negyediken — minden eset­re legalább másodszor van már nyári táborozáson, az vagy nem jön el többé, vagy legalábbis nagyon fanyar szájjal megy haza, mert a találkozók intenzitása, emberi kapcsolatainak mélysége egyre jobban sekélyesedik. sok rossz körülmény za­varja, és így végső soron a találkozók nem teljesítik eredeti küldetésüket, eltérnek az egykqri mintától és elképzeléstől; képtelenek ugyanazt nyújtani, atjii szándékban és akaratban talán még mindig ott van. Ha ez így van, és valóban így van, kénytelenek vagyunk feltenni a kérdést, miiért van ez így, és miért nem próbálunk valamit tenni ellene, illetve mit csinálunk rosszul mit te* hetnénk jobban?! Próbáljuk megkeresni rá a választ! Kezdjük. Valamikor öt évvel ezelőtt, amikor első ízben öt­lött fel a gondolat, és először próbáltuk megvalósítani a tá­borozást, az volt az elképzelés, hogy a találkozón párhuza­mosan fog egymás mellett haladni az önképzés és Önrealizálás a szórakozással, aktív pihenéssel. Mindenki saját alkata, lelki és testi adottságai szerint vesz részt egyikben vagy a má­sikban. Egyáltalán, ha mód nyílik rá, olyan tervet, műsort, időbeosztást szervezni, hogy az ne kösse meg az embereket, hanem mindenféle erőszak és katonai diktatórikus módszerek nélkül is olyan programot nyújtson, amely a két elemet ügye­sen kombinálja és mintegy mindenki, vagy legalább majdnem mindenki részére elfogadhatóvá tegye. Meglepő, hogy bár az első táborozásra sem annyi idő, sem pedig olyan tapasztalatok nem állottak a rendelkezésünkre, az mégis sikerült és a koncepció ellen item volt senkinek nagyobb kifogása. A másodikon és a negyediken (a harma­dikon nem voltam) minden; komolyabb meggondolás és indok­lás, illetve más koncepció érvényesítése nélkül, eltértünk az eredeti koncepciótól, és nagyon sok üresjáratot, érthetetlen hézagot hagytunk a tíznapos találkozóban. Sőt, nem is állí­tanám, hogy eltértünk, csak éppen az elsőnek a képét, el­képzelését mállasztottuk szét, sekélyesítettük el. Az eredeti elképzelés a későbbiek folyamán a belső moz­galmi problémák megvitatásán túl inkább a nyári szabad- egyetemek felé szerette volna billenteni a mérleget. A má­sodik és a negyedik ellenkezőleg inkább ezeket a lehetősé­geket hagyta ki. és növelte az üresjáratokat. Pedig szerve­zésiig, tapasztalatilag mennyit léptünk előre! A negyedik találkozó már majdnem tökéletes anyagi és fogyasztói viszo­nyokat teremtett; a koszttal a legkényesebb gyomor is meg lehetett elégedve, de nem fordítottunk kellő figyelmet a tar­talomra. Ha mégis megvalósult valami a tartalomból is, és volt előadás, beszélgetés, kirándulás — az inkább a véletlen műve, nem pedig a tudatosság és önfegyelem megérdemelt gyümölcse volt, mert tulajdonképpen, minden csak az utolsó pillanatban vált valóvá. Sőt, ha lehet így mondani, az első táborozáshoz képest a következők lényegileg, tartalmilag nem hoztak semmi újat. Vegyük csak az egyes táborozások műsorát és hasonlítsuk össze.. Kitűnik; hogy szinte azonos sablon és minta szerint tervezgették a következők műsorát —«. csak éppen vagy si­került ezt vagy azt megvalósítani vagy se*n. Az elsőn volt találkozás íróval is (F'ábryval). a másodikon és a negyediken is volt. (Németh Lászlóval, Juhász Ferenc nem jött el). Az elsőn volt városnézés, történelmi emlékek megtekintése. A második és a negyedik is tervbe vett vá­rosnézést, történelmi nevezetességek megtekintését — csak éppen elmaradtak. Az elsőn volt történelmi, geológiai előadás. A következőn is volt, vagy legalább tervezték. (A másodikon csúfosan elkönnyelmüsködíük.) És folytathatnánk. Beszélget­tünk a terveinkről, feladatainkról, a szükséges és fontos lap­ról, a szociológiáról, az ifjúsági mozgalomról, a pedagógusok küldetéséről, próbáltunk találkozni a környék értelmiségével, műsort adtunk a vendéglátó falu lakossága részére, de hol van a nóvum, az új, az igazi többlet. Nincs, mert nem is volt, vagy legalább csak halvány körvonalakban. És nem is arról van szó. hogy a felsoroltakból valamit is el kellett vol­na hagyni hanem hogy ennek az egésznek egységgé kellett volna válnia, és hogy a végső célnak is ki kellett volna be­lőle rajzolód nl^,­A táborozások, a találkozások végső képe azután olyan volt, hogy még szórakozni, sportolni, fürödni sem fürödtek eleget az emberek; nem :látták a kornyék nevezetes történelmi és természeti szépségeit. Csak jöttek, voltak és elmentek. De mindez nem elég, ezért nem érdemes összejárni, nagy hang­gal, dérrel-dúrral hirdetni a dolgokat. Ezt úgy is megcsinál­hatjuk, hogy nem nevezzük ifjúsági mozgalomnak az egészet, nem beszélünk az ifjúság aktivitásáról, hiszen így csak ámí­tás az egész. És még az se ámítson el bennünket, hogy egyet­len lap sem akadt, amely bírált volna, amely mindezt meg­írta volna! Ezt a kritikai megjegyzések sorozatával elárasztott írást azért vetem papírra, és azért olyan erős hangsúllyal, mert öt év után elérkeztünk egy olyan szakaszhoz, amikor a moz­galom kiszélesedett, megnőttek a keretek és szétfeszítik a régi formát. Valahogy felosztani szándékoznak az eredeti ta­lálkozók egyediségét és új formákat készülnek kialakítani. Ügy lesz, hogy külön rendeznek majd az egyes tájegységek (mint ahogy az már a Tisza partján meg is történt) maguk­nak táborozást, esetleg a központi találkozók is megoszlanak érdeklődés és korcsoportok szerint és így okvetlen szüksé­ges, hogy pontosan meghatározzuk, salakjától megtisztítsuk az eredeti, központi találkozókat. Ha az eredeti szétmállik, elsekélyesedfk, akkor hogyan néz majd ki annak a mintájára elképzelt és szervezett ifjabb testvér? Bizonyára rosszul. Ezt meg kell akadályoznunk, mert akkor a kisebb méretű tábo­rozásokon egyáltalán nem lesz komoly műsor, nem lesz mit megbeszélni, megfe^dkeznek a tartalomról, a fegyelemről, egyszerűen cél- és értelem nélküli gyülekezetek lesznek. Ami pedig fölösleges. Ügy érzem, nagyon fontos ezekre a jelenségekre figyel­meztetni, mert az adott körülmények kpzÖtt, amikor már ez a folyamat megindult, nagyon hamar és nagyon könnyelműen elherdálhatjuk ezt a formai-tartalmi vívmányunkat. Már pe­dig. ha ez így lesz, akkor mit csináljon ifjúságunk, hogyan, hol és mikor találkoznék, hogy megbeszélhesse saját gondjait, bajait. Tudni kell ugyanis, hogy a találkozóknak nemcsak önmagukban; — ;j azért hogy összejöjjenek és szórakozzanak a fiatalok, van küldetésük, hanem a fiatalok, az ifjúsági mozgalom szempontjából is. Hiszen a találkozóknak, úgy mint ahogy az első esetében volt, hatnia kell a mozgalomra, új erőt, ösztönzést, ha tetszik célt és elképzelést, kell adnia az egész ifjúsági lomnak. Az az érzésem hogy mindezt a jelenlegi állapotában lévő mozgalom és talán a vezetés sem képes megadni. Vegyünk csak még néhány összehasonlításra alkalmas adatot. Mikor, hol és v.olt-e már publikálva az idei ifjúsági találkozó idő-. pontja, műsora — egyáltalán megvan-e már? Ügy tudom, : hogy nincs, és ha igen, akkor is csak halmaz-állapotban. Te­hát magán a találkozón nem lehet semmi komoly és konkrét eredmény; mert hiszen Inkább csak oktalan Ígéretekkel fog­juk odacsalogatni az embereket, nem pedig konkrétumokkal várni. Marad tehát utolsó pillanatra a kapkodás éa a bizony­talanság de ez semmi esetre sem segít a találkozón és annál kevésbé segít a mozgalmon. De mehetünk tovább. Hogyan állunk a demokrácia kérdésével, a táborozások, találkozások vezetésével? Az elsőn — az elsőn még — a fiatalok elé ter­jesztettük a javaslatot a parancsnokokra, azok választották meg őket, de a következőn erről már szó sem volt. Mi az, ezek a tisztségek talán úgy öröklődnek, mint a királyi koro­na? Vagy aki egyszer parancsnok volt, az megválaszthatja maga helyett az utódját? Azt hiszem, ném. De ugyanez a helyzet a költségvetések elszámolásával, nyilvánosságra való hozatalával, a funkciók családias felfogásával, a dokumentá­cióval, a publicitással stb. Végső konklúzió csak egy lehet: a. táborozások szervezését az előző táborozás befejezésével kell kezdeni azzal, hogy már ott kell megvitatni a táborozás eredményeit, erényeit és hibáit, meg kell választani az elökés/itö bizottságot, meg kell álla­podni a főbb elvekben, mert csak ebben az esetben lehet i igazán sikeres a következő évi táborozás. I Bemutatjuk: OU­RAY MIK­LÓS i Alig huszonöt éves, de már nagyon sok az ellensége, sokan gyűlölik. Vannak, akik azért, mert még nem fejezte be az isko­láit (a szakbarbárok), vannak, akik határo­zott, türelmetlen és nem ritkán erőszakos fellépéséért, mások meg közéleti szereplé­séért, sikereiért, esetleg a jelenlegi nagy fizetéséért Nem merném'ezt politikai el­lenzéknek nevezni, de annyi biztos, hogy nem a semmiből keletkezett ez az ellen­szenv, és ezért el kell fölötte gondolkod­nunk. Hogy iskoláit nem fejezte be — nem rő- hatja fel neki senki és legkevésbé a szak­barbárok, mert amikor megismertem, és ő először (még ő is szakbarbár) belekóstolt a politikába (a JAIK egyik vezetője lett), másodéves, harmadéves geológusként már a jövendőbeli tanársegédet látták benne az egyik tanszéken. Szórakozni is a szakmája terén tudott a leginkább Az első táboro­zásokon vele volt a hegymászó kalapács és a geológus életéhez ■ olyan szorosan hozzátartozó karbidlámpa. (Ma is kapás­ból szórja a legkülönbözőbb kőzetek nevét jelenségek szakmagyarázatát.) Azóta per­sze nagyot fordult vele a világ, mert ma jd­nem az egész életét a közéletnek szentel­te, szenteli, és így nem nagyon maradt i- deje arra, hogy jól vizsgázzon. A ráter­mettsége és a körötte élő emberek bizto­sítéka annak, hogy az esetleges politikai pályához olyan nagyon szükséges és fon­tos egyetemi, főiskolai végzettséget is el­érje. — Szeptembertől, addig amíg az is­koláit be nem fejezi, megválik (ha úgy tetszik lemondatják) magas fizetésű állásá­ról. Akik a mostani szép fizetéséért gyűlö­lik, azok megfeledkeznek arról, hogy ez a fizetés esek a mi berkeinkben tűnik ma­gasnak és aránytalannak. Tudnunk kell u- gyanis, hogy az ő fizetését a szlovák köz­életi személyiségekhez mérten állapították meg, és tulajdonképpen nem is olyan nagy. Ha figyelembe vesszük azokat a hat, öt. négy és háromezres fizetéseket, amelye­ket például a jelenlegi ifjúsági vezetők kapnak, akkor az övé! valóban nem olyan nagy. Sőt, ha ehhez hozzátesszük azt a munkát, amit már elvégzett az ifjúság ér­dekében. akkor szinte azonnal helyesel- . nünk kell az ő gázsiját, mert hiszen alig­ha dolgozott más olyan lelkesedéssel, o- daadással, mint ő. Losoncról származik. Lehetett volna ki­váló geológus, remek újságíró, esetleg író is, de talán mégis politikus lesz. Megvan hozzá az akarata, odaadása, de ha kell, szimpatikus és megnyerő modora, megnye­rő testi és szellemi adottságai. Sőt, célra­törése is! A szemüveg sosem hiányozhat a szeméről, mert akkor elbizonytalanodik euy kicsit — bár az is fontos, hogy ne legyen később mindenben annyira bizonyos, mert akkor az ilyen pályán nagyon sokat vét­het...-nth-

Next

/
Oldalképek
Tartalom