Új Ifjúság, 1969. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1969-03-18 / 11. szám

E HETI SZÁMUNKBAN: Politika mindenkinek: A nemzeti kisebbségek Csehszlovákia etnikai felépítésében • Klubhíradó • Ipolyság 1969 • Vád­lottak padján az érettségi • A népművelés buktatói • Né­hány szó a népi táncról • A Beatles-történet • J. Hasek: A koporsó kereskedő • Kulcsár Tibor új versei • Csúzli • A Magyar Tanácsköztársaság 50 éve # J. Danek: A tnono- gramos púderdoboz • Egykor jégkirály — ma szívátültető sebész • A japán miniszterelnök és a gésák — A miniszter- elnök felesége intim részleteket mesél a házasságáról • Mit mondanak a márciusi csillagok? • Sport • A villamos- energia-átvitel kialakulása • TV-műsor • Keresztrejtvény • Milyen lesz a tavaszi divat? • Veronika válaszol A NEMZETEK ÉS NEMZETISÉGEK EGYENLŐK SZŐKE JÓZSEF Tanácskozik a Csemadok legfelsőbb szerve. Nemzetiségi létünk égetően sürgető kérdéseiről kell a küldötteknek dön­teni. Kijelölik a szervezet új feladatait, azt, hogy miként segítheti elő a nemzetiségi politika kedvezőbb alakulását. Ennek azonban elkerülhetetlen feltétele, hogy feltárjuk mind­azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják magatartásunkat, az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek hozzánk való vi­szonyát, azt a helyet és szerepet, amelyet az ország életé­ben betoltunk. Közel kétszáz éve okoz komoly gondot a nemzeti kérdés és jóformán azóta létezik, mióta a nemzetek formálódni kezdtek. Először a francia forradalom tett hitet a népek önrendelkezési joga mellett. Hitvallása azonban mindvégig teljesületlen maradt. Néhány évtizeddel később egész Euró­pát elárasztották a nemzeti mozgalmak, a népek mindenütt hadat üzentek a feudális abszolutizmusnak. Kétszáz év óta azonban sok minden megváltozott. Egyes népek, elsősorban az úgynevezett történelmi nemzetek el­nyerték nemzeti szuverenitásukat, nemzeti államokat terem­tettek. Ezek a történelmi nemzetek hosszú ideig akadályoz­ták, gátolták a gyengébb és fejletlenebb nemzetek önállósu­lását. Az úgynevezett nemzeti államok kialakulásának van azonban egy árnyoldala, negatív vonatkozása. Bizonyos okok­nál fogva egyik sem a nemzeti-etnikai határokon vonja meg államhatárait, hanem az adott nemzetközi erőviszonyoknak — imperialista erőviszonyoknak — megfelelően az etnikai határainál vagy szúkebb, vagy tágabb határokat szab magá­nak. Ennek következménye, hogy az úgynevezett nemzeti államok megalakulásukkor a szó igazi értelmében csak ki­vételes esetben nemzetiek, mert területükhöz idegen népek területei is kapcsolódnak, társadalmukba más etnikai cso­portok is ékelődnek, és ezek a maguk létproblémáival, je­lentős politikai tényezőkként jelentkeznek, a nemzeti kérdés mellé megteremtik az úgynevezett nemzetiségi kérdést. A fejlődés e fő vonatkozásai mellett természetesen minden egyes esetben jelentős szerepet játszanak a konkrét társa­dalmi, politikai körülmények, nemzetközi erőviszonyok, té­nyezők, történelmi hagyományok, stb. Ezek a tényezők azok, amelyek megszabják az új nemzeti állam magatartását, lehe­tőségeit, törekvési irányát az ország területén élő nemze­tiségekkel szemben. Hol agresszív, hol lojális, hol bekapcsol­ja, hol kizárja őket az állam társadalmi-politikai életéből. A nemzeti kisebbségek védekező magatartása, e védekezés módszereinek és eszközeinek megválasztása aktívan befolyá­solhatja az államhatalmi tényezők törekvését, csökkentheti a súrlódási felületeket, csökkentheti a konfliktusokat, de a jó vagy rossz viszony kialakításának fő tényezője minden esetben az állam magatartása, nemzetiségi politikája marad. Csehszlovákia ötven éves történelmére túlnyomórészt az úgynevezett nemzeti kérdés megoldatlansága nyomta rá a bélyegét. Ez azt jelenti, hogy az ország népei kénytelenek voltak politikai energiájuk nagy részét a nemzeti viszonyla­tok rendezésére fordítani. A fő mozgató itt a szlovák ön­rendelkezési törekvés volt, de nem kis szerep jutott a nem­zetiségek jogegyenlöségi követeléseinek sem. Mivel az első köztársaság képtelennek bizonyult a nemzeti és nemzetiségi kérdés megnyugtató rendezésére, a nemzeti feszültségek összefonódtak a szociális, gazdasági feszültséggel és így egymást erősítve győzelemre juttatták a szocializmus ügyét. A szocializmus centralizált, direktív irányítottságú rendszere csak a központi szerepet betöltő vezető nemzetnek oldotta meg nemzeti problémáit. A szlovák nép és a nemzetiségek helyzete bizonyos vonatkozásaiban változatlan maradt. Az elmúlt évben hosszú ideig vitatott kérdés volt, s a Matica jóvoltából most ismét felmerült: alkotói-e a nemze­tiségek is az államnak, ha igen, milyen mértékben, milyen formában érvényesítsék államalkotó szerepüket? Egyes fej­tegetésekből kiderül, nem tagadják, hogy létezünk, de lé­tünket kellemetlen tényezőnek tartják és ezért korlátok, veszélyes, bennünket elemésztő korlátok közé szeretnének szorítani.. Mindazok, akik ma is tagadják a csehszlovákiai magyarok államalkotó szerepét, abból indulnak ki, hogy a nemzetiségek és így a csehszlovákiai magyarok is más nép leszakadt része, és anyaországuk Csehszlovákia határain kí­vül van. Csehszlovákiát viszont csakis a cseh és a szlovák nép államának ismerik el Nem nehéz felismerni e nézet burkolt nacionalizmusát, bármennyire is igyekszik a jogtudomány elvont kategóriái mögé bújni. Ugyanis, mindazok, akik tagadják a nemzetisé­gek államalkotó mivoltát, tulajdonképpen leszűkítik és csök­kenteni akarják társadalmunkban betöltött szerepüket. Nem ismerik el. hogy ugyanolyan arányban és részben vehetnek részt a közélet formálásában, a közigazgatásban és az állam politikájában. Ezeket a jogokat csak bizonyos területekre korlátozzák, és így lehetetlenné teszik a nemzetiségek egyenrangú részvételét a közügyek intézéséből. Különösen kirívó ez, ha megtagadja a nemzetiségek nyelvének egyen­rangúságát, ha államnyelvről, hivatalos nyelvről kezdenek beszélni. A nyelvi nehézségek ugyanis ilyen esetben eleve távol tartják a nemzetiségeket a közügyektől, a társadalmi- politikai tevékenységtől, illetve ennek nem anyanyelven való gyakorlása szükségszerűen denacionalizálódásra vezet. A nemzet ugyanis nemcsak a nyelvében él, hanem az anya­nyelven folytatott társadalmi, gazdasági, politikai és szellemi tevékenységében is. Ha tehát a nemzetiségi kérdést az egyenrangúság elvei alapján akarjuk megoldani, akkor nem tehetünk különbséget nemzetek és nemzetiségek között, akkor el kell ismernünk, hogy a nemzetiség egyenrangú etnikai kategória a nemzet fogalmával. A megoldás önként kínálkozik. Biztosítani kell a nemzetiségeknek, hogy állami és társadalmi alkotó szere­püket Csehszlovákia keretein belül valósíthassák meg, itt realizálhassák nemzeti létüket Az újonnan elfogadott alkotmánytörvény mindezt lehetővé teszi. Sok múlik azon. hogy a nemzetiségek és a nemzetisé­geket képviselő szervezetek élnek-e az adott lehetőségekkel. A most folyó Csemadok közgyűlés bizonyára erről is megal­kotja a maga véleményét. Megjelenik minden kedden • Ki­adja a Smena a CSISZ Szlovákjai Központi Bizottságinak kiadóválla­lata • Szerkesztőség és admi- nlsztráciö: Bratislava, Pratská |. Tel.: 4SS-41-4S. Postafiók 30. • Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, tö- szerkesztöhelyettes: STRASSER GYÖRGY, kaltűra: TÓTH EI.EMER, kUl- és belpolitika: SÁRKÁNY AR- PAD. riporterek: MICHAL MARTA, ZACSEK ERZSÉBET, keletsziovákial szerkesztő és sportrovatvezető: BATTA GYÖRGY, grafikai szer­kesztő: GYUHAK ÉVA. Nyomra Západoslovenské tlaélarne II • Előfizetési díj egész évre 52.— Kis, fél évre 28.— Kés, negyedév­re 13.— Kés • Terjeszti a Posta Hfriapszelgálata. előfizetni minden oostán lebet • Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza • A lapot ktllföld számára a PNS Ostredné expedlcia. Bratislava, Gottwaldovo némestle é. 48 — di­ján tehet megrendelni. MMHHRPMhmmí1 ' -­tekintetre, a történeler zűrzavar és véletlenség; másc logikusnak és szükségszerűnek szik; harmadszorra szükségszerűség szabadság keverékének; ha pedig ne­gyedszer is szemügyre vesszük, nem tudjuk többé, hogy mit is gondoljunk róla, mert ha a jognak az erő a forrá- az erőé pedig a véletlen, akkor ismét csak az első magyarázatra lyu­kadunk ki, de sokkal keserűbben. Amiéi h

Next

/
Oldalképek
Tartalom