Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-02-13 / 7. szám
Ul Vallomások, történetek címen sorozatot indítunk az ÜJ IFJŰSÁG-ban a 15. évfordulóját ünneplő komáromi Magyar Területi Színház művészeinek munkájáról, emlékezéseiről és dolgos hétköznapjairól. Tizenöt éve annak, hogy Komáromban, Fellegi István igazgató vezetésével négy lelkes műkedvelő színész: Király Dezső, Konrád József, Lőrincz Margit, valamint a hozzájuk csatlakozott, 1950 óta a Faluszlnháznál működő tehetséges társaik: Bugár Béla, Ferenczy Anna, Gyurkovics Mihály, Bottka Zsuzsa, Lelkes Magda, Turner Zsigmond, és Udvardi Anni, Fekete Gyula és a többiek, úgyszólván a semmiből megteremtették a ma már 94 tagot számláló MATESZ-t és megkezdték Urbán Ernő „Tűzkeresztség“ című drámájának, a színház első bemutatójának betanulását az 1962-ben elhunyt Műnk István rendező irányításával. Háromhónapos előkészület után 1953 január 31-én gördült fel először a MATESZ előadásán a bársonyfUggöny és az elmúlt 15 esztendő alatt felgördül' meg több mint 3900 esetben, közel másfél millió néző élőt' és annak örömére. A tizenöt év alatt 100 drámát adott elő a színház és a Tűzkeresztségtől a Rómeó és Júliáig, a nagysikerű jubileumi bemutatóig sok minden történt a színházban Röviddel a megalakulás után jöttek az új tagok, mint Fazekas Imre, Tóth László,. Korai Ferenc, Nagy Eszter, Rozsár József. Slposs Ernő és jöttek az ígéretes fiatalok később: Budiás Ida, Boldoghy Kató, Csendes László, Boráros Imre, Ta- káts Emöd, Petrécs Anni és Ropog József személyében. 1958- ban a színházak átszervezésének idején a MATESZ együttese örvendetes módon gyarapodott és erősödött a magyar faluszínházi részleg művészeinek Komáromba jöttével. A MA- TESZ-hoz kerültek Lengyel Ferenc, Palotás Gabi, Lengyel Ilona, Várady Béla, Szabó Rózsi, Szentpétery Aranka, Ná- dasdy Károly és a többiek és a tízéves évfordulót velük e- gyütt ünnepelte már a színház Dávid Teréz „Az Asszony és a Halál“ c. verses játékának bemutatásával. Üj igazgatót kapott a jubileum után a színház Dr. Krivosik István személyében és a színházhoz jöttek egymás után a Színművészeti Főiskolát végzett és a MATESZ számára tanuló fiatal művészek is: Beke Sándor, Dráfi Mátyás, Gálán Géza. Thirring Viola. Németh Ida és Melichárek Jana. Gyarapodott, erősödött és fiatalodott a színház a tizenöt év alatt, bár többen akik ott kezdték, örökre eltávoztak: Fekete Gyula. Műnk István és Wieder Antal. akik halálukig híven szolgálták a szlovákiai magyar színjátszás ügyét. A tjzenöí esztendő alatt a MATESZ alkotó munkájában is nagyot lépett előre, és ma ott tart. hogy hazánk egyik eredményeiben legjobb és összetételében legkíegyensúlyzottabb színháza lett. Erről a harcos tizenöt esztendőről kíván vallani a sok kedves és népszerű színész, alapító tagok és most jött fiatalok, a nesztor Király Dezsőtől kezdve Petrécs Annikéig. A ..Színész elmondja" sorozat egy kicsit a komáromi Magyar Területi Színház története is lesz, hisz mindaz amit elmondanak. amire emlékeznek és ami velük történt a tizenöt év alatt, az mind a MATESZ tizenöt esztendős munkájának a része. Harminckét színész és színésznő élménye, visszaemlékezése módot ad arra, hogy ifjú olvasóink megismerjék ezt a küzdelmes másfél évtizedet, melyet a komáromi színház vívott a nézők szeretőiéért és megbecsüléséért. Hogy mi minden történt a MATE$Z-ban a megalakulástól napjainkig? * * * Talán azzal kezdhetném: nagyon boldog ember vagyok, hisz munkámmal, igyekezetemmel és tehetségemmel azt szolgálom, amit a legjobban szeretek: a színpadod. Tagja vagyok a tizenötéves fennállását ünneplő komáromi Magyar Területi Színháznak, melynek bölcsőjénél álltam. Hogy hol kezdődött a művészet utáni vágy, rajongás a színpad után? Talán hét éves koromban, amikor Kálmán Imre: Tatárjárás című darabját láttam. Tizenkét éves voltam, mikor az akkori bencés gimnáziumban a Tragédia londoni színében a vásári árust alakítottam és tizenöt éves koron óta rendszeresen játszottam a komáromi főiskolások egyesületében, a helybeli Dalegyletben, az Iparoskörben és a Jókai E- gyesület matinéin. A felszabadulás után a komáromi Csema - dók csoportban és a Hajógyár üzemi klubjában kezdtem újra a mükedvelést, melyet egy időre megszakított a történelem szörnyű vihara, a második világháború. Játszottam és rendeztem, minden új darab sikert hozott: Mélyszántás, Vitézek és hősök, Gül Baba, Uborkafa, Bűjócska, Szabin nők elrablása, mind-mind szép emlékeim közé tartoznak abból az időből, mikor még műkedvelőként szolgáltam azt, amit ma hivatásból teszek. Sikereim ebből az időből? Az „özv. Varga Abrlsné“ rendezéséért szlovákiai első díj, a „Vitézek és hősök“ rendezéséért és egyik szerepéért a prágai fesztiválon első díj. Büszkén őrzöm ezek emlékét. 1952-ben a megalakult Magyar Területi Színházhoz elsőként vettek fel, megalakulása után társaimmal hol szerepet tanultunk, hol téglát hordtunk és színpadot szereltünk, építettük a MATESZ otthonát, amelyben 1953 január 31-én bemutattuk első darabunkat, a „Tűzkeresztséget“, melyben hivatásos színészi pályám első szerepét játszottam el. És utána jött a többi kedves, szép szerep, a „Fösvény“, Harpagonja“, a „Csikós“ öreg csikósgazdája, Csiky Gergely „Ingyenélök“ c. drámájában az öreg Mosolygó Menyhért. A „Hídépítők“ Hulej bácsijának megformálásáért és alakításáért a szlovákiai hivatásos színházak fesztiválján ezüstéremmel jutalmaztak. Talán epy kicsit ezért nőtt a többi között is legjobban szívemhez ez az esett, sánta munkásember alakja. Azután soksok, számomra kedves szerep következett, a „Tanítónő“ ö- reg papja, a „Kalandor grófnő“ Huggolini grófja, „A néma levente“ Mátyás királya, — elsorolni is nehéz a 66 szerepet, melyet a MATESZ színpadán játszottam. De a sok közül talán a legszívesebben Csehov: „Ványa bácsijára“ és a „Viharos alkonyat“ Polezsájev professzorára emlékszem vissza. No, és persze a zenés vígjátékokra a „Bekopog a szerelem“ Kerekes bácsijára, a „Három szegény szabólegény“ csoda-apójára es a „Nyári kaland“ széltoló, korrupt igazgatójára, Dusecskin elvtársra. Szeretettel emlékezem vissza a színház születésének napjaira és első rendezőnkre, az azóta elhúnyt Műnk Istvánra, akitől sokat tanultam, aki a pályán elindított. Mit mondjak még magamról? Szenvedélyes bélyeggyűjtő vagyok ez a hobbym. Életem a színház, kedves költőm Vörösmarty. Arany és Kiss József, kedvenc íróm Heltai Jenő, Kodolányi János, Hasek. Vágyaim? Persze, csak a színész vágya ez: Pros- pero: Azt nagyon szeretném még eljátszani. Shakespeare-t egyébként is kedvenc drámaírómnak vallom. Kedves időtöltésem a séta, melyben partnerem: Pajti, a gubancos szőrű magyar puli, az én drága kis barátom. Egy vidám élménnyel búcsúzom: a „Fösvényben“ Harpagon szerepében borzas parókában, háziköntösben jajongok az ellopott kincsek irtáfl,, Lemegy az előadás és a végén a színházból kijövő kj>«Önség^ színészi alakításokat dicséri. Egy* a nézők közül fgy nyilatkozik: ..Nekefh legjóbban az öregasszony tetszett, Aki úgy rítt a kigcsei útán“. — Hát tessék, öregasszonnyá avanzsáltam aznap az előadáson. (De a^ a fa. hogy tetszettem nekik.) , (j j rfr Jf* A Ä Nektek, boldog fiatalok, fikil^fpKélünk és dolgozunk, és akik a MAÍBSZ jikeódő kö4jn»ge vágytól, ireénem, hogy szeressétek a szíuhipaát, f szép magyar] szót és a művészetet. Mert művészek.líélkiil sivár, üres. tartalmatlan az élet. Higgyétek el nekem, aki már túlléptem az I Ötödik X-et és boldog vagyok, hogy eddigi életemmel a nÉiívészetet szolgálhattam. És szeretném még soká szolgálni jó szerepekben, jó színdarabokban a mi kedves Magyar Területi Színházunk előadásain A zsűri taqlai: (balról) JARÄBEK, ZÄCSEK, MAXCS, MÄCZA, VRÄBEL HOGY VOLT! A csehszlovákiai magyar táncdalénekesek fesztiváljának dunaszerdahelyi járási döntője ISMERJEK A fUKKI tlOOOYIO EL5Ó R£S/Vt\OIT A PEBHUAK .5-AN,DUN ASZ6RDAHEIYEN LEBONYOLÍTÓIT JÁRÁSI FINÁLÉN A MOHI DÖNTÉSE ALAPJÁN A KÖVETKEZŐ NÉGY LKSENYZÖ KEBELT .A Fl»LfcKI ELŐDÖN IGRE: HORVÁTH MAGDA, A fesztivál központi szervező bi- | zottsága elfogadta és egyetért a dunaszerdahelyi járási forduló zsü- I rijének döntésével, A 347 TAGÚ ZSŰRI Pontosan ennyien voltak az I üzemi kigb kis- és nagytermében, I balkonján, színpadán és (függönyei I mögött. Se szeri, se száma nem I volt azoknak, akik nagyon szeret- I tek volna bejutni, de a jegyek I már egy héttel a verseny előtt el- I keltek.. Valóban nagy kár. hogy I Dunaszerdahelyen nincs nagyobb I klub. illetve kultúrház... I Mindenki szép, fehér abrosszal I leterített asztalnál ült, illetve csak I itt-ott ült, mivelhogy a verseny 1 tánccal volt egybekötve. Üvöltés és füttykoncert is volt 1 a közönség részéről, de csak ak2 kor, amikor a szereplők éppen azt I érdemelték. Hiába, mindig akad- | nak, akik így fejezik ki tetszésüI két... Hogyan értékelt a dunaszerdahe- 1 lyi közönség még a zsűri végle- | ges döntése előtt: NAGY KLÄRA, a lévai Pedagó■ piai Iskola 3. osztályos tanulója: | Valamivel többet váriam a feszti- I váltói és meglepett az. hogy a | verseny idősebb részvevői többet | produkáltak, mint a gitáros nem■ z©déh POTHÁCZKY ETA, a komáromi I Agrostroj könyvelője: Nekem leg- 1 jobban tetszett Dobos Attila re- I pertoárjából. Botló Tibor előadásá■ ban a Kövek a vízparton cimü 1 szám. Nem tudom, hogy dönt majd 2 a zsűri, ez az én véleményem. SOLTÉSZ ÉVA, dunaszerdahelyi I kislány, a lévai Pedagógiai Isko- I la növendéke: Láttam a tava- | lyi fesztivált is, akkor az ifjú- | sági alkotóverseny keretében ren1 dezték meg és az a véleményem, 2 hogy az idei sokkal szinvonalaÍ B sabb. TÖRÖK MIKLÓS, bratislávai diák: A körülményekhez és lehetőségekhez képest a verseny valóban szín_ vonalas volt és magyarországi barátaim véleménye szerint Is elérte bármely magyarországi megyei verseny nívóját. NYÁRI járási tanfelügyelő: Az BOTLÓ TIBOR, én tippem: Botló, Farkas, Szú- nyogh, ami pedig a véleményemet illeti, az idén általában nagyobb a lelkesedés a fiatalokban és több volt az izgalom a verseny körül. Érthető okok miatt: országos jellegű versenyről van szó és ezenkívül az énekesek előtt megnyílt az út a rádió és azt hiszem, hogy általában a nyilvánosság e- lőtti érvényesülés felé. BOHUS elvtárs, a szakszervezetek megbízottja a fesztiválon: Tipp- jeim tekintet nélkül a sorrendre ugyanazok, mint Nyári tanfelügyelő elvtársé. És azt hiszem, •felesleges lenne ismételni az előttem nyilatkozók véleményét. A közönség tippjei egytől-egyjk beváltak annak ellenére, hogy a zsűri valóban objektívan értékelt minden versenyzőt és nem befo- lyásoltatta magát a közönség tetszés- illetve nemtetszésnyilvánitá- sától. APROPÓ. A ZSŰRI Elnöke: Matus János, a bratis- lavai Űj Színpad. Tagjai: Mácza Mihály, a Cse- madok KB kiküldöttje, Vrábel íztaniszlav. a somorjai zeneiskola tanítója, Jarábek Imre, a csallóközi népi együttes karnagya és Zá- csek Erzsébet, az Új Ifjúság küldöttje. Mit értékelt a zsűri? A hanganyagot, intonációt, ritmusérzéket és a versenyzők fellépését. Minden kategóriában az elérhető legmagasabb pontszám öt volt. Érdekességként megemlítjük, hogy az egy zsűri tagnál elérhető legmagasabb pontszámot 20-at. csak egyetlen versenyző. Botló- Tibor kapott. A zsűri sajnos kénytelen voll diszkvalifikálni Kovács Katit, aki talán az ötperces sötétség, esetleg az izgatottság hatása miatt indiszponált állapotban volt és így sajnos sokkal kevesebbet produkált, mint arra esetleg más körülmények között képes lett volna. A FESZTIVÁL LEGSZIMPATIKUSABB RÉSZVEVŐI: DERZSI KATALIN: Igen, ez a kis ordítozó, temperamentumos, rebellis Derzsi Kati, ez a kislány, akit múlt számunkban már bemutattunk, olvasóinknak. Remek a fellépése, előadásmódja és jövőre feltétlenül számolnunk kell vele, mint az első helyek egyik esélyesével. Ügy, ahogy Derzsi Kati harsogta a Nem várok holnapig-ot, még talán Zalatnay sem tudja... Csak ne engedd búnak a fejed Fülek miatt, egy év nem a világ, és meglehet akkor majd nagyon boldog leszel te is. WIEDERMANN GYULA, » járéFARKAS MÁRIA. si építészeti vállalat másodéves 1- nasa. Nem nagy pontaránnyal „szorult." a négy ..elődöntős" mögé. Vele jövőre szintén számolni kell. Kár, hogy a „Tranzisztori" elöadá. sa nem volt olyan tökéletes, mint a Fekete vonat. A MEGLEPETÉSEK AZ ÖTPERCES SÖTÉTSÉG. A hiba valóban nem a fesztivál rendezőiben, hanem a kispiripócsi á- ramszolgáltatási üzem készülékében volt. Bezzeg, ha tudták volna, hogy Dunaszerdahelyen a táncdal- énekesek járási döntője van! BOTLÖ TIBOR, a hősi IX/B osztály diákja. Félévi bizonyítványában három kettese volt: matematikából, kémiából és németből. Szeretné elvégezni a losonci építőipari iskolát és természetesen szeretne jó helyezést elérni a csehszlovákiai magyar táncdalénekesek első fesztiválján is. Egy éve énekel, két éve gitározik. E- löadásmődja már az elődöntők a- latt sokat ígérő volt, de mégis kevesen számoltak azzal, hogy ez a 15 éves fiú jobban megállja a helyét a több rutinnal rendelkező versenyzőkkel szemben. A fesztivál előtt senki sem ismerte ötlött, látott és győzött. Az eredményhirdetés után Dunaszerdahelyen ö volt a legboldogabb ember... S/ARÓ ERZSI szarvai kislány a fesztivál második nagy meglepetése. Bekerült az első hat közé és ez nem csekélység. Sokat próbált, habár rengeteg nehézség közepette tudott csak részt venni a zenekari próbákon. Amíg Szarváról nem jár villamos Dunaszerda- helyre, addig a hegy megy Mohamedhez... A CSINNADRATTA CS1NÄLÖI Két zenekar is húzta, verte, ü- tötte és fújta a cé-dúrokat és a többit. Egy három tagú beat-zene- kar, Akantisz József vezetése a- latt és egy négytagú tánczenekar, Wollner Tibor vezetése a- latt. Az, hogy a fesztivál tökéletesen sikerült és hogy az énekesek valóban felkészülve álltak a közönség elé, a zenekarok érdeme is. A sok próbának, szüntelen csiszolásnak meg is volt az eredménye. A taps és elismerés, amit a versenyzőknek szántunk, minden esetben nekik is szólt. Kár, hogy a zsűrinek nem állott módjában értékelni a zenekarokat is. Kárpótlásként most csak nekik tapsolunk. Szóló a két zenekar tagjainak! Köszönet mindazoknak, akik vezették. irányították és egyengettek a fesztivál útját és... SZONYOGH LÁSZLÓ . . . akiknek úgyszintén nem volt alkalmuk tapsolni. (De csak azért, mert nem énekeltek). Tehát azok, akik nem énekeltek és mégis ö- vék a fesztivál sikerének oroszlánrésze: MÄCSAY GYULA, járási CSISZ-titkárnak szívügye volt a fesztivál, de hogy mit szólt mindehhez a felesége... NYÁRI FERENC tanfelügyelő elv társ. BOHUS ZOLTÁN elvtárssal, aki a szakszervezeteket képviselte a járási fesztivál előkészítő bizottságában, és Molnár János az üzemi klub vezetője, minden téren segítették a fesztivál mielőbbi megvalósulását 'és magukat a versenyzőket is. A negyedik nélkülözhetetlen ember SUCHY EMIL rendező volt. Az ö érdeme, hogy a döntőn minden „ült“ és senki sem panaszkodott mégcsak fejfájásról sem. Köszönjük a Csallóközi Színház tagjainak és Érsek Gyurinak a konferansziénak azt a néhány jelenetet. amellyel tarkítani igyekeztek a két versenyző fellépése közötti perceket. KI VOLT MÉG A FESZTIVÁLON? Képviseltette magát a Csemadok KB Dukon József elvtárs személyében, a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztői, akik felvételt készítettek a fesztiválról, továbbá a Szabad Földműves Gál Sándor képviseletében és természetesen jelen voltak az Oj Ifjúság szerkesztői is. Végezetül egy nagy adag vi- qaszkoktél a 11 versenyzőhöz, a- kik ha nem is mint szereplők, de mint nézők és szurkolók eljuthatnak Fülekre. Nem kullogtok a négy első helyezett mögött, inkább azt mondanám, hogy egy vonalban haladtok velük, csak az a baj, hogy nekik könnyebb a cipőjük és fürgébb a lábuk... Reméljük, a február 3-i döntö nem csalódást. de több öntudatot, bátorságot és lelkesedést öntött mindnyájatokba. Erre az év folyamán és egy év múlva újra szükségetek lesz. Akkor majd biztosan 6ikerül! Zácsek Erzsébet
