Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-08-19 / 34. szám

új ifjúság 'll BRATISLAVA J Kedd: 18.00 Ifjúsági műsor 19.00 TV-HIrad6 19.35 Idősze­rű kérdésekről 20.05 Hajdani szabad király!... — dokumon- tumftlm 20.35 Pozsonyi Líra 68 21.20 Ünnepélyről és vendégek­ről — csehszlovák film 22.25 TV-Hlradő. Szerda: 10.25 Spar­tak Tmava — CZ Beograd KK labdarúgő-mérközés — az In- tervlzlő műsora 18.15 TE-RE- ZA 19.00 TV-Hlradő 19.25 Csak egyszer hitték el... Műsor a Szlovák Nemzeti Felkelés al­kalmából 20.10 Hammet: A málatl sólyom — TV-detektlv- tilm 21.15 Betegek lesen 22.05 TV-Hlradő 22.25 A hangver­senyteremből. CsUtdrtök: 17.20 Krlíanová-Brindzová: Aranyai­mét Johankának 18.40 Esti me­se 19.00 TV-Híradó 19.40 Ka­merával az utakon — A román tengerparton 20.05 Duslk: A kék rózsa — operett 22.35 TV- Híradő. Péntek: 17.40 Katona- műsor 18.00 Utolsó a sorban — publicisztikai dokumentum­film 19.00 TV-Híradó 19.20 Tánczene 20.05 Az alagút — román film 21.40 TV-Hlradő 22.05 Grenoble 68 — Téli O- llmptai Játékok — dokumen­tumfilm. Szombat: 9.30 Csak egyszer hitték el... 10.00 Zá- borsktf: Lelenc 16.55 Dukla Praha — Lokomotive Koälce bajnoki labdarúgó-mérkőzés 18.50 Fecske 19.30 TV-Hlradő 20.00 Nemzetközi kérdések M műsor 20.15 Életre - haléira — kisfll- mek 20.40 Telelotto 22.10 La Fontaine mesél 23.00 Zenét ké­rek 23.30 TV-Hlradő Vasárnap: 9.05 Óvodások műsora 10.15 Ifjúsági műsor 11.15 Térzene 16.40 Utazás a léghajón 18.45 Esti mese 19.00 TV-HIradó 19.20 Sportműsor 19.45 Mit szól hoz­zá Werich úr? 19.55 Dokumen- tumfllm a búvárokról 20.15 Nemzetközi dalfesztivál közve­títése Lengyelországból 22.45 TV-Híradó 22.55 Sportműsor. BUDAPEST Kedd: 9.35 Fiatalok muzsikál­nak 10.00 Debreceni virágkar- nevál 11.00 Csak gyerekeknek! 11.55 Zseb-tévé 16.13 Reklám­film 16.25 MTK — Budapesti Honvéd MNK döntő labdarú­gó-mérkőzés 18.30 Repülő Hol­landi, Európabajnokság a Bala­tonon 19.00 Feltámadott a ten­ger — munkáskórusok 19.20 Esti mese 19.35 Mindennapi ke­nyerünk — népköltészet 20.00 TV-Híradő 20.20 A cirkusz po­rondján — szovjet klsfilm 20.50 Zsákbamacska — Abody Béla vidám látéka 22.20 TV-Híradó, Csütörtök: 17.58 Hírek 18.10 Kuckó — közvetítés az Állat- kert Pálmaházából 18.30 Sport­iskola a tavon — klsfilm 18.55 Telesport 19.20 A világ térké­pe előtt 19.40 A Himnusz köl­tője 20.00 TV-Hlradő 20.20 Halló fiúk, halló lányok! 21.20 Emlékezés Hemingwayre 22.05 TV-Híradó Péntek: 17.58 Hírek 18.00 Reklámműsor 18.15 Gye­re pajtás énekelni 18.30 Falu­si dolgokról 18.55 Európai If­júsági Atlétikai Játékok — köz­vetítés Lipcséből 19.20 Esti me­se 19.35 Románia nemzeti ün­nepén 20.00 TV-Híradó 20.20 A négy páncélos és a kutya — lengyel filmsorozat 5. rész 21.10 A táncdalfesztlvál győz­tes dalaiból 21.30 Természet- film 21.55 TV-Híradó Szombat: 9.25 Lavina — tv-játék 10.25 Prelűd — riportfilm 10.45 Csak tiszta forrásból 11.20 A cir­kusz porondján 15.33 Tüskevár 16.15 A föld kapuiéban — ro­mán film 17.20 Hírek 17.25 Eu­rópai Atlétikai Ifjúsági Játé­kok — közvetítés Lipcséből 18.45 A TV jelenti - aktuá­lis riportműsor 19.30 Cicaví­zió 19.40 Boldizsár Iván úti­jegyzete 20.00 TV-Híradó 20.20 Robin Hood — m. b. nyugat­német musical I. A seriff fele­sége 21.50 TV-Híradó 22.10 A világ operah^zal — a prágai Nemzeti Színház 22.45 Jó éjsza­kát felnőttek. Vasárnap: 10.00 Hétmérföldes kamera 10.15 A tenger enciklopédiája VIII. rész 11.Ó5 Ki lesz a győztes? — úttörővetélkedő 15.28 Gusztáv és az állami elefánt 15.35 Vi­har- jég- és tűzkárok a mező- gazdaságban 15.45 Jászkúnságl körkép 16.55 Mindennapok mű­vészete 17.15 A magyar tudo­mány nagy öregei 17.55 Euró­pai Atlétikai Ifjúsági Játékok — közvetítés Lipcséből 19.00 Nötasző 19.20 Á kincses sziget — francia filmsorozat 19.45 Es­ti mese 20.00 TV-Híradó 20.20 Robin Hood — m. b. nyugat­német musical II. Nancy és a királyné 21.50 Az érem 3. ol­dala 22.00 TV-Hiradó Vízszintes sorok: 1. Tó Közép-Azsiában. 4. Ba­ráti nép. 9. Város Ausztriában a Duna mellett. 13. Csuk- 14. Gyengélkedő. 16. Ezek — Szlo­vákiában. 17. Mutatőszó. 18. Tantál vegyjele. A gondolkodás központja. 20. Csont latinul. 22. Határmenti város Csehor­szágban. 23. Szükséges. 24. Dal zenekari kísérettel. 25. Bírás­kodásban van! 27. Fél atom. 28. LIterétus. 30. Gyermekkö- köszöntés (ford.).l31. M. N. 32. Én — latinul. 34. V ventll. 37. Szovjet sakkmester, exvllágbaj- nok. 38. Nagy európai főváros 40. Francolse. .. fiatal francia írónő. 41. Kugli. 42. Tér pere­mei. 43. Morse-jel. 45. R. S. J. 46. Azonos a vízszintes 18-al. 47. Tengely — szlovákul. 48. Tó — olaszul. 49. Testrész. 50. Azonos betűk. 52. Zokog. 33. Lom ikerszava. 55. Ák! 56. An­na Olga. 57. Fa. 59. Ismert budapesti kórház. 61. Az an­gol fllmklrály. 63. Híres ma- pvar forradalmi költő. 64. Bá­tor-e? 66. Ilyen — angolul. 87. Tegnap és holnap között van. 68 Valuta röv. 69. D. S. T. 70. Kettős betű. 72. Dénes Sán­dor. 73. Göngyölegsúly. 74. Nu­mero. 75. Sír. 77. Görög betű, 79. Liba. 80. ő — németül. 81. Háziállat. 83. Ba-be — szlo­vákul. 85. Kísértet. 88 A hét egyik napja (fon.). 89. Tógő fővárosa. 90. Sportág. 91. Név­KERESZTREJTVÉNY elő. 92. A Lett SzSzK fővá­rosa. Függőleges sorok: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 6. és 12. sorban. 2. A kocsi teszi rossz úton. 3. Aranyban van! 4. Hely- rag. 5. Időhatározói névutó. 8. A függőleges 1. folytatása. 7. Pihenésre szolgál. 8. Tiltószó. 10. Latin ..és". 11. Becézett nőt név. 12. A függőleges 6. folytatása. 14. Fejsze. 15. Ket­tős (ford.). 18. Növény, főze­te üdítő Ital. 21. Hangszer. 28. ....herceg, Borodin operájá. 28. Folyó az NSZK-ban (z-s). 29. Zsiradék. 31. Hagymájáról Is­mert magyarországi város. 33. Folyó Szibériában. 35. Kétes! 36 Ékezettel: személyem. 37. Bizalmas megszólítás. 39. A kompanista. 41. Palást. 44. Kis Agnes. 46. Azonos a füg­gőleges 18-al. 51. Göngyöleg, 53. Angol főnemes. 54. Szőlő­lé. 56. Pozitív töltésű elektród. 58. R. Y. 59. Király — olaszul 80. Kettős betű. 62. Asztatin vegyjele. 64. Folyó Erdélyben. 65. Táplálkozom. 68. Erőd. 71. Lakat. 76. Mesterséges nyelv. 78. Román pénzegység. 79. Sze­rint — Szlovákiában. 81. A mel­léknév felsőfokának jele. 82. Lírai költemény. 84. Hiányos rom. 86. Kettős betű. 87. Mu­tatőszó. 88. Kérdősző. Beküldendő a függőleges 1, 6, és 12. számú sorok megfej­tése. Vigyázó szemetek Prágára vessétek! Egy augusztusi hétvégét Prágában töltöttem a bár fanyar arccal indultam útnak (a horoszkóp szerint is vannak az embernek ilyen napjai), végül is nem bántam ineg, hogy a fővárosba utaztam. Sőt! Ügy hiszem, mondanivalóm lényege meg is fogalmazódott a címben, s a cikk maga már csak kommentálja azt, amit a módosított verssor tökéletesen kifejez. Ezen a hétvégén Tito elnök érkezett ide. Fo­gadtatása minden képzeletet felülmúló volt számomra márcsak azért is, mert az én képzeletemben elevenen élnek még a különféle poli­tikai eseményekre kivezényelt iskolások és dolgozók, akik esőben- napsütésben-fagyban rivallják a begyakorolt jelszavakat, gondosan ügyelve a szempilla csücskei alól a káderesre, aki minden unalmas pillantást jegyez, hogy aztán a törvényszék elé kerüljön az, aki el­lensége a rendnek. Tito fogadása spontán volt, szívből jövő, ezért emberi. A Várban rendezett megbeszélés egyik szünetében Dubéek és Smrkovsky jött az emberek közé. Dubéek elmondta, hogy néhány vendég kívánságára most egy borozóba vonulnak, ahol megízlelik « hordók aranyát. Egy prágai megjegyezte, hogy a párt első titkára Szlovákiában bizonyára jobb borokat szüresölt, mint itt. Dubcek ő- szintén válaszolt, amikor kifejtette, hogy Prágában még arra sincs Ideje, hogy felfedezze a borozókat,, szinte egyikben sem járt még a sok gond miatt. Smrkovsky szemei duplán karikásak voltak a ki­merültségtől, és szokott eredeti hang ján mondta el. hogy ha meg- állna egyálltó helyében elszenderedne, annyira ki van merülve, de nem bánja, mert most jön a java: vége a fogadásoknak, szónoklatok­nak. következik a munka időszaka. A prágaiak egyébként naponta élnek a demokráciával, mintha az eltelt esztendők alatt annyira hiányolták volna, hogy énost kéjesen vetik bele magukat a szabadabb légkörbe. Számos helyen amolyan Hyde-park-szerüséget hoztak létre. Összegyűlnek az emberek, s ki-ki elmondja gondjait, javaslatait, örömeit. Képtelen s kevésbé képtelen szónoklatokat hallani itt, olyasmit is, hogy el kellene szakadni Ke­lettől és Nyugattól is, és semlegessé válni, és olyasmit is, hogy mi­nél előbb törvényerőre kell emelni a legfontosabbakat: a cenzúra el­törlését, stb. Prágának szívügye a demokrácia, s örömteli, hogy itt nem a túl­buzgó nemzeti érzés a mozgatórúgója, hanem a humanista elvek, bár érthető a két országrész közötti különbség, hiszen merőben más fel­tételekből indult ki az egyik és a másik nép. Nagyszerű rövidfilrnet láttam a Jalta-moziban. Jellemző a minőségre, hogy sokkal jobbnak találtam, mint a kétórás, Beatlesek főszereplésével bemutatott an­gol produkciót. Aki nem tudja pontosan, hogyan alakult Csehszlová­kiában az elmúlt hónapok történelme, s mi is ezekben az esemé­nyekben a történelmi, az nézze meg a ..Csehszlovák Tavasz 1968“ c. aikotást. Külföldiek számára oktató-filmként is megállná a helyét, s különösen ajánlanám azoknak a szomszédos országbeli újságíró-kol­légáknak, akik még most is a régi hangnemben írnak. (Lásd: Tükör, 32. szám Budapest, Barátok szava“. V. J.). Jó lenne, ha eljönnének Ide különösen magyar kollegáink néhányan. Közel élünk, írjanak inkább személyes élmények alapján, ismerjék meg Zátopeket, s ak­kor nem fogják a cikkben igazságtalanul szapulnl. Sőt: Prágában ta­nulhatnak egy kis diplomáciát Is. amely a magyar nemzetnek soha­sem volt — sajnos — erőssége. Inkább ellenkezőleg. Visszakanyarodva azonban a rövidfilmre: találóbbnál-találóbb, Jel- lemzőbbnél-jellemzőbb felvételekből összenyírt dokumentum-remek­mű. Novotnf néhány arca. a mindig sugárzó Duböek, a blzalmatlan- kodó külföldiek. Tárgyilagos, realista alkotás. A népköltészetről számos vita folyt már. Amennyiben az atomkor­szaknak van ilyen műfajú művészete, úgy az elsősorban as Illemhe­lyek ajtaln virágzik. town* , Elbeszélgettem egyébként számos ős-prágaival. Egy cipőtisztító mester, aki a második világháborúban megrokkant, s most a Václav- téren tisztítja az arra kényszerülő hölgyek és uraságok lábbelijét, közölte, hogy ez a folyamat törvényszerű, hogy visszaút nincs, mert akkor bajok lennének, s remélhető, hogy mások is követik majd Csehszlovákiát. Amikor megtudta, hogy magyar vagyok, s ráadásul újságíró, azonnal felelősségre vont, mert mint mondotta olvasta az egyik újságban, hogy a szlovák országrész lakossága kevesebb kaló­riát vesz magához étkezésnél, mint a csehek, ami fölött ő borzasz­tóan megütközött, ugyanis Szlovákia gazdagabb föld. remek búza és gyümölcs terem ott, vagyis a nép nem tud helyesen élni lehetősé­geivel, vagyis valószínűleg az újságírók a ludasak, mert nem oktat­ják ki őket, vagyis ha visszamegyek azonnal írjak egy cikket a he­lyes étkezésről, mert az ember csak egyszer él, akkor sem sokáig, hát akkor legalább lakjon alaposan jól. A kávéházakban sok a külföldi, élvezet a külföldi újságírókat fi­gyelni, hemzsegnek Prágában, mindenütt ott vannak, mindenről tud­nak. autóikon úgy száguldoznak le-föl. mintha itt születtek volna. Am le a kalappal a prágai újságírók elötu is. Mindenüvé bejutnak, s ha hivatalosan nem tájékoztatják őket, altkor is kicsikarják a szük­séges információkat, ha kell, magától Dubcektől a tárgyalások szü­netében. A főváros falat is jegyzik az eseményeket. Az egyik épü­leten ,,Císa?-t akarjuk elnöknek“, a másikon „Svoboda legyen az új államfő“ felkiáltásokat olvashatunk, az elnökválasztás napjait megelő­ző időszakból. A prágai lapok nagy figyelmet szentelnek az éppen akkor közzé­tett párt-aiapszabályzatoknak. Minden részletkérdésről vita folyik a lapokban. Végigolvastam valamennyi prágai napilapot és hetilapot. Mindegyikből kiérezni a nagy lehetőség hangulatát. A képeslapok címlapján gyakran fordul elő Dubcek, Svoboda vagy Smrkovsky. A külföldi lapok szinte kivétel nélkül közük Dubcek képét. Nem lenne káros tevékenység gyakrabban Prága felé tekintenünk. Igaz, hogy Szlovákiában élünk, de az ország neve Csehszlovákia, s ha valahol haladót, követésre méltót látunk, arról nem szabad a te­kintetünk et levennünk. Tény az, hogy a prágaiak halálos komolyan gondolják az országban végbemenő folyamatot, minden megmozdulá­suk, minden tettük erről tanúskodik. Utaznunk kellene gyakran, mi­nél gyakrabban, minél többet. Az utazás még senkinek sem vált ká­rára, sőt. Jó utat a diplomácia fővárosába! BATTA GYÖRGY Az új pártaiapszabályok és a Magyar dolgozók M véletlen találkozásokkor beszélgethettek múltbeli harcaik­ról és a jelenlegi problémákról. Az új alapszabályok említett rendelkezése elejét veszi az ilyen elviselhetetlen helyzetnek, és lehetővé teszi a sztálini- parancsuralmi módszerektől a pártélet lenini normáihoz való visszatérést. Mert a kisebbségi nézetekre való jog tulajdon­képpen nem jelent egyebet, mint felújítását a pártélet ienlni normáinak, vagyis a pártélet demokratikus formáinak. Leninről ismeretes, hogy az Októberi Forradalom után, •- mikor már nagy hatalom összpontosult kezében, nem egyszer leszavazták a Központi Pártbizottságban. Ilyenkor mindig a- lávetette magát a többség határozatának, de tovább is har­colt nézetének elfogadásáért, ha azt helyesnek látta. Jellem­ző, hogy a Lenin-életrajzokban nem volt szabad Lenin eme magatartását megemlíteni, mert hiszen Sztálin és hívei, mai hívei is. jogosan attól tarthattak, hogy esetleg akad, aki hivat­kozva Leninre, ragaszkodik saját véleményéhez.-0-­Mivel a kommunista párt döntő, vezető szerepét játszott a társadalom minden területén, a vázolt, pártön belüli viszo­nyok természetszerűen kihatottak az egész társadalom életé­re. Míg a párttagok közömbösek lettek, addig a pártonkívü- liek természetesen még negatívabb hatás alá kerültek, mely a párt- és a kormányrendszer ellen irányult. Ennek a körül­ménynek tudható be, hogy a demokratizálódási folyamat ao- rán sok bírálat érte a pártot és kormányát'. Az Így kialakult’ helyzet különösen nehéz súllyal neheze­dett a szlovákiai magyar dolgozókra. Teljes jogfosztottság- nak voltak kitéve 1948-ig. Sajnos, ebben része volt a kommu­nista pártnak Is, mely akkor a polgári pártokkal együtt kor­mányt alakított, és ennek a körülménynek hatása alatt ál­lott. Igaz, 1948 után, amikor a kommunista párt teljesen átvet­te az államhatalom gyakorlását, megindult a magyarság e- gyenjogústtása. A keliö mértéket azonban nem érte el, és nem utolsó sorban a pártban dúló sztálini-parancsuralmi módsze­rek miatt. A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy abban az időszakban a szlovákság egyenjogúságának kérdése sem nyert megoldást. Mindennek következtében sok keserűség gyülemlett fel a magyar dolgozók lelkében és nem egyszer — ezt őszintén "ki kell mondani — a kommunista párttal kapcsolatban Is. A magyar dolgozók és általában a magyar lakosság zöme ma­gába zárkózott, főleg közvetlen érdekeivel törödött, és néha szinte bizonyos közönybe dermedt, éppen az akkori társadal­mi viszonyok miatt. Most azonban gyökeres változásokon megy át társadalmunk egész élete és annak irányítója, a kommunista párt is, ami a módosított alapszabályokban Is kifejezésre jut. Mindez lehetővé teszi, hogy a magyar dolgozók legyűrjék a felgyülemlett keserűséget, minden fájó emléket, és felve­gyék a közvetlen kapcsolatot a megűjhodott kommunista párt­tal. Ezt kívánja saját érdekük, de népük és az egész hala­dó emberiség iránti kötöelességük Is. Ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az ismert tényt, hogy aki jogok­hoz akar jutni, annak oda kell igyekeznie és jutnia, ahol a jogokat adják, illetve ahol a Jogokat megszabják, ahol a jo­gokról döntenek. i-O­Az a megújhodási folyamat, mely most országunkban le­zajlik, valóban egy új élet pezsdlllését jelenti, és benne részt venni elsősorban munkásifjúságunk és tanulóifjúságunk kö­telessége. Megbocsáthatatlan önzést Jelentené, ha ifjúságunk napjaink mozgalmas perceiben csak egyéni érdekelt tartané szem e- lótt. — Talán nem időszerűtlen rámutatni arra, hogy miként vélekedett Marx az egyéni érdekekről, az önzésről. Egyik ba­rátjának írta: „Nevetnem kell az úgynevezett „praktikus“ embereken és bölcsességükön. Ha az ember ökör akarna len­ni, akkor természetesen hátat fordíthatna az emberi szenve­déseknek. és csak saját irhájával kellene törődnie..." Mi se törődjünk csupán saját irhánkkal! Hacsek és Sajó és a többiek p I £ ■ „tj A magyarországi művészek, vendégszereplése a pozsonyi Kultúra és Pihenés Parkjában már szinte hagyományossá' vált. Az idén a budapesti Vidám Színház Hacsek és Sajó és tár­sai címen mutatta be zenés ka baré-mfisorát. Az előadásra hétfőn, augusztus 19-én került sor. A hírneves művészek kö­zül felléptek: Kazal László, ér­demes művész, Balogh Erzsi, Csala Zsuzsa, Vass Mari és má­sok. A konferanszié szerepét Fejér István, József Attila-dí- jas töltötte be. A többi között bemutattak egy jelenetet két fiatalemberről. Szerelmes leve­let akartak írni egy szlovák kislánynak, de minden balul U- tött ki, mert csak egy pár szót tudtak szlovákul. Szép sikert aratott az a Jelenet Is, amely­ben egy amerikai rokontól a- kartak megszabadulni, valamint az elmélkedés az idegenforga­lomról, A műsort fiatalt és ö­reget egyaránt szórakoztató zc nei betétek és táncszámok ege szítették ki. JA kabaré Ismertetésére kö­vetkező számuíikban még visz- szatérünk. Lapzárta miatt eb­ben a számunkban nem közöl­hetünk részletes tudósítást.) A pozsonyi Kultúra és Pihe­nés Parkjában további magyar vendégművészek fellspésére is sor kerül. Ezúttal közös mű­sorban mutatkoznak majd be Rlgő Pál komáromi népizene­karával. A népdalok kedvelői ezenkívül Szolnoki Gyula (a ké­pen), Madarász Katalin és Pus­kás Sándor fellépését ts élvez­hetik. A műsorral augusztus 25- ig több szlovákiai városban is bemutatkoznak. A Szlovákiában már többször nagy sikert aratott budapesti Fővárosi Operettszínház együt­tese az Idén novemberre tűzte szlovákiai vendégszereplését. (dl)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom