Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-07-23 / 30. szám
2 új ifjúság — Félelmetes Két hétig nem tartózkodtam Csehszlovákiában és ezalatt az idő alatt — mivel „egészen" Magyarországon voltam — hazai sajtó nem jutott a kezembe, a pozsonyi rádiót már Komáromban sem lehet érthetően hallani, úgyhogy szinte két hétig információk nélkül maradtam. (A magyarországi sajtót íenyhé túlzás lenne információs feszköznek tartani.) Vissza jövet átolvastam mindent ami a kezem ügyébe került és akarva- akaratlanul e néhány papírra- vetett sóhaj címe jutott az e- szembé. Félelmetes az a hiú gyávaság ahogyan egyesek a Kéte- zer szóra reagáltak, félelmetes az égvre nagyobbhangű „demokrácia, de csak nekem“ — komplexus, félelmetes, hogy 'jópár szolid — nyugdíjraérde- mes bácsika mit szeretne itt ránkhagyni, — akikre az emberi élet törvényszerűségei szerint még hosszabb lélegzet, több veríték és talán kevesebb keserűség várhat! A Kétezer szóról... Olvasva ízt a nagyszerű felhívást, hihetetlenül jól éreztem magam. Tetszett tisztasága, jóakarata, pontossága és nem utolsósorban okossága. Később fagyott csak belém a „szufla“, amikor az egyik feleletben szíves tudomásomra hozták, hogy ellenforradalmár vagyok. Ugyanis a Kétezer sző tartalmával e- gyetértek és a Kétezer szót ellenforradalommal vádolták. Sőt! Az egyik állásfoglalásban még azt is tudomásomra hozták, hogy a Kétezer szóval nem értek egyet. Ugyanis azt írták, hogy Szlovákia lakossága ezt a felhívást visszautasította és nem ért vele egyet. Én úgy érzem, hogy a^ a polgár, aki nem fogadta szimpátiával ezeket a gondolatokat, annak vagy a jóhiszeműségével, vagy az agytekervényeivel van valami baj. Persze hozzá A rappi Kármán József Ifjúsági Klub már a tizedik a losonci járásban A MISZ egy újabb alapszervezete alakult meg július 7-én Rappon (losonci járás) a Kármán József Ifjúsági Klub. Célunk a haladó hagyományok ápolása, a művelődés, szórakozás. Az ülésen megválasztottuk az ifjúsági klub ideiglenes vezetőségét. Szorosan együtt kívánunk működni a Csemadok helyi szervezetével és a járásban már működő ifjúsági klubokkal. Megfelelő helyiséggel sajnos, nem rendelkezünk, e- zért összejöveteleinket egyelőre a szabadban fogjuk megtartani. Reméljük azonban, hogy a HNB vezetősége fontolóra veszi a község fiataljainak kulturális igényeit és rövid időn belül sikerül megoldania a klubhelyiség kérdését, ígérjük, munkánk gyümölcsé nem várat sokáig magára. Nádasi Anna, a KJIK elnöke ' A losonci járás 9. ifjúsági klubra kell tenni, hogy éppen a Kétezer szó aláíróit vádolták bár- qyún irracionalizmussal, rossz ítélőképességgel. Legjobban mégis az a kitétel döbbentett meg, hogy nem lenne szabad ilven és hasonló felhívásokkal dezorientálni a lakosságot! Hát nem tudom, hogy a még kisded-törvény, a szólásszabadság mire jó? Vagy még mindig o- lyan primitívnek és ostobának tartják az ország népét, amelyet csak úgy uk-muk-fuk dezorientálni lehet? Éppen az igazsággal és jóakarattal?, Enyhén szólva, félelmetes... Gálán Géza Deákin is megalakult a MISZ klubja Deákin Is megalakult a MISZ egy újabb alapszervezete, amely 90 tagot számlál. Aktív munkával kívánunk hozzájárulni az új szervezet céljainak eléréséhez, amihez kérni a- karjuk a falu vezető szerveinek a segítségét. Szeretettel üdvözöljük a többi alapszervezetet és munkájukhoz sok sikert kívánunk. A klub vezetősége 1968 július 6-án Galsán (losonci járás) megtartotta alakuló ülését a Mikszáth Kálmán Ifjúsági Klub. Ülésünkön 37 fiatal vett részt. Képviseltette magát a Csemadok helyi szervezete és más szervezetek — akik szívükön viselik a falu fiataljainak sorsát — vezetőségi tagjai is. Három falu- egy ifjúsági klub A három egyesített falu '(Lekér, Damásd, Garamve- zekény)' 1968 május 28-án megalakult Széchenyi Ifjúsági Klub tagsága vitadélutánt rendezett a csehszlovákiai magyar nemzetiségű ifjúság és a CSISZ viszonyáról. Arra az álláspontra jutottunk, hogy a CSISZ sem jellegével, sem módszereivel, de tartalmával sem képes kielégíteni kulturális igényeinket, ezérí támogatjuk és elengedhetetlennek tartjuk a Magyar Ifjúsági Szövetség mielőbbi megalakulását. A SZIK vezetősége (40 aláírás) A tényleges nemzeti egyenjogúságért BESZÉLGETÉS ANTONIO BORME PROFESZ- SZORRAL, AZ ISZTRIÁI ÉS RIJEKAI OLASZ UNIÖ ELNÖKÉVEL Huszonöt éve, hogy Isztria Jugoszláviához csatlakozott, s ezzel a félsziget dolgozói számára megnyílt a szabad szocialista fejlődés útja. Hogy él itt az olasz kisebbség, nemzetiség, milyen mértékben érvényesülnek alkotmányos jogai a valóságban — erről beszélgettünk Antonio Borme professzorral, a rovijni gimnázium igazgatójával, az Unió elnökével. Meg kell mondanom, már előbb ért egy meglepetés: mintegy 4000 olasz él Rijekában, s ennek a négyezer lakosnak négy általános iskolája van, meg egy gimnáziuma. A négy általánosban 212 gyerek tanul, vagyis ötven valahány jut egy iskolára és alig hat tanuló egy- egy osztályba. Mégsem szüntetik meg az iskolákat, még csak össze sem vonják őket! Hogy miért? A válasz egyszerű: az iskolára ott van szükség, ahol a tanulók élnek. Ez a tényleges egyenjogúság feltétele. — Állandó harcot folytatunk a kétnyelvűségért — mondja Borme elvtárs — mert csak ez szavatolja a nemzetiségek fejlődését. Enél- kül — hiába minden jelszó, — a nemzetiségek egy-két nemzedék után eltűnnének. Az Olasz Uniónak határozott álláspontjai vannak, ezeket el is fogadták az illetékes fórumok, noha előbb néhányan hevesen támadták, nacionalistának és irredentának minősítették bennünket. Az összeütközések főképp vidéken jelentkeztek, a vidéki vezetők egy része még ellenállást tanúsít követelményeinkkel szemben. Egy kicsit megütközöm ezen, hiszen látva a rovijni horvát és olasz feliratokat, arra kell gondolnom, hogy a zentaiak vagy szabadkaiak is tanulhatnának itt kétnyelvűséget. — Igen, itt Rovijnban — folytatta — a községi szkupstina satútuma pontosan szabályozza a kétnyelvűséget, mind a két nyelv hivatalos. Hogy többe kerül? Minket az nem érdekel. Ez a község kétnyelvű, s az elvek gyakorlati alkalmazását az anyagiak hiánya nem akadályozhatja. Nemrég, az évforduló kapcsán nyilatkozatot kértek tőlünk. Azt mondtuk: az Isztriái olaszok annak idején a- zért választották Jugoszláviát, mert úgy látták, hogy ez a rendszer biztosítani .fogja szabad fejlődésüket. Az olasz kommunisták akkor nem a Péter Király országáért harcoltak, hanem az új társadalmi rendszerért, s mi ma ezeknek az eszméknek a nevében akarjuk ünnepelni az évfordulót. Ezért harcolunk az egyenjogúságért, mert ha az akkori eszméket ma nem tudnánk érvényesíteni, akkor ez azt jelentené, hogy becsaptak, cserben hagytak bennünket. Önként adódott a kérdés: És hogy ítélik meg a „helyzetet?“ Meg vannak-e elégedve? — Sok mindenben igen, szépek az eredményeink, de vannak még megoldatlan kérdések. Most azért harcolunk, hogy az olasz Iskolák különváljanak, önállósuljanak. Bebizonyult ugyanis, hogy a Közös (területi), iskolák gyakorlata rossz volt, tagozataiban állandóan csökkent az olasz tanulók száma, kiderült. hogy a vegyes iskolák valójában a többség iskolái! Az egymás közötti érintkezésben a tanárok és diákok Is rendszerint a többség nyelvét használják. A rovijni gimnáziumban 62 olasz és 1968 horvát diák van. A tanulók már az elemi iskola második osztályától kötelezően tanulják egymás nyelvét, a tantestületben mindenki a maga anyanyelvét használja, ami azt jelenti, hogy mindannyian értjük egymás nyelvét. Ez itt nálunk alapfeltétel, különben le is út, fel is üt! Egyszóval: most egyik legnagyobb feladatunk, hogy kiharcoljuk az olasz iskolák autonómiáját. A gyakorlat bebizonyította, hogy a közös iskola rossz, s ha mégis erőltetik az gyanús... Tulajdonképpen nincs Is, már csak Porecon egy. Ezenkívül a horvát szábor határozatainak értelmiében most ki kell építeni az olasz nyelvű középiskolahálózatot is. Ipariskola nyílik és szakiskolák is. Ez megint meglep. Ügy hallottam, 25 000 olasz él itt, milyen középiskolai hálózatot é- pítenek ki nekik? — Ez is probléma, ml nem fogadjuk el az utolsó népszámlálás adatait. Hivatalosan most 27 000-en vagyunk, de úgy gondoljuk, valójában negyvenezren felül. Az idők megváltoztak. s hiszem, hogy a következő összeírásnál reálisabb képet kapunk. Akkor majd más színben tűnik fel az olasz iskolák szükségessége is. Az ötvenes évek elején például névvegye- lemzés alapján pár száz olasz gyereket áttették a horvát tagozatra, az olasz iskolát pedig bezárták. Végül még néhány szót az Olasz Unióról: — Ez kulturális szervezet, de elismert joga, hogy politikai kérdésekkel is foglalkozzon, ha erre szükség van. A szervezet a háború folyamán, 1944-ben létesült, minden három évben tart közgyűlést, amelyre az olasz kulturális egyesületek, színházak, műkedvelő társulatok küldik el képviselőiket. Az Unió állást foglal minden, az olasz kisebbség sorsát érintő kérdésben. Lényegében csak alkotmányos jogaink következetes érvényesüléséért harcolunk, hogy az egyenjogúság ne csak papíron és szavakban legyen meg, hanem a valóságban is. Márpedig ez azt jelenti, hogyha egy városban van gyermekkert a többség számára. akkor kell, hogy legyen a kisebbség számára is. Nem lehet, hogy az egyikre jusson pénz, a másikra ne. Ugyanígy van az iskolákkal és kulturális egyesületekkel is. Ezeket az elveket valljuk, ezekért harcolunk, s hogv nem eredménytelenül, bizonyítja ez az adat is: 1948 után mi Itt úgyszólván értelmiség nélkül maradtunk, talán ha 20 egyetemet végzett emberünk volt, ma legalább 300-an vannak... Év végén jártam ott, s ilyenkor az iskolában sok a munka, búcsúzom hát, ha lenne is még kérdezni valóm. Talán az olvasó is egyetért velem: ez a röpke beszélgetés is bizonyítja: az élénkebb tapasztalatcsere nem ártana.* Az ülésen megválasztottuk a vezetőséget. Tervünk, hogy kéthetente tartunk összejövetelt. A nyári időszakban az Ipoly partján, a hidegebb idő beálltával pedig berendezünk egv klubhelyiséget. Fiataljaink lelkesedését bizonyítja, hogv az alakuló ülésre kultúrműsorral készültek — amely odacsalta a falu lakosait. Az összejövetel végére még egv gramofon is előkerült és megkezdődött a spontán teaest. Klubunk a megalakuló MISZ-nek alapszervezete kíván lenni. Zsélyi Géza, A Mikszáth Kálmán Ifjúsági Klub elnöke Főiskolások és „túlzott általánosítás" Az ÜJ SZŐ 1968 július 11-1 számában „Túlzott általánosítás" címen megjelent cikk kifogásolja az Üj Ifjúság 27-i számában közölt „Napjaink problémái a publicista szemével" cikk azon részét, mely rámutat „a magyar főiskolások zömének begubózódására." A cikkíró kifogását főképp a prágai Ady Endre Diákkör és a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub tevékenységével indokolja. Ismeretes a két diákkör örvendetes, tevékenysége, de ezek valószínűleg nem ölelik fel az 1800 főnyi magyar főiskolai ifjúságot. A kifogásolt cikkrész nem szól az e- gész főiskolai ifjúságról, hanem csupán zöméről, mely távol marad. A cikkíró rámutat arra is, hogy a magyar főiskolai ifjúság kihasznált minden lehetőséget, hogy „segítse a magyar fiatalok kulturális és szellemi kibontakozását". Dicséretes tevékenység ez. De elegendő-e? A főiskolások nagykorú és már választójoggal is bíró polgárok. Vajon az ilyen teljes jogú polgároknak nincs- e vagy nem lehet-e egyéb tevékenységi körük is és kötelességük a közösséggel szemben? Minap Husák miniszterelnök- helyettes kifejtette, hogy a szlovákságnak sok év után most nyílik alkalma arra, hogy érdekeinek megfelelő helyet nyerjen az államban. Ha ezt az alkalmat elszalasztja, ki tudja, mikor adódik megint ilyen alkalom. Vajon ez a helyzet- megállapltás nem vonatkozik-e a szlovákiai magyarságra is? És ilyen körülmények között megelégedhet-e a magyar főiskolai ifjúság „szellemi-kulturális kibontakozásával”? Különösen ha figyelembe vesz- szük — ahogy az Üj Sző írja, — hogy csak „taktikázgatunk... a politikusok pedig a magyar ügyben hallgatnak". , Persze, minden azon fordul meg, hogy milyen mércével mérjük az elkötelezettség mértékét. Az alkalmazott mércétől függ az is, hogy miként Ítéljük meg azt a tényt, hogy a CSEMADOK központi bizottságának 65 tagja közül csak egy főiskolás. Végül: A cikk célja nem volt elmarasztalni bárkit is, csupán rá akart mutatni azokra a legális lehetőségekre, melyek most a magyar ifjúság, főképp pedig a főiskolai ifjúság előtt állnak. BADÉÁR KRÓNIKA • 1802 július 24-én született Alexandre Dumas, a híres francia író • 1874 július 24-én született Karel Myslbek, cseh festőművész • 1867 július 25-én jelent meg Marx Tőké-jének első kötete • 1955 július 25-én halt meg Iszak Oszipovics Dunajevszkij, szovjet zeneszerző • 1856 július 26-án született George Bemard Shaw, a világhírű angol író • 1914 július 26-án tört ki az első világháború, amelyben több mint 10 millió ember pusztult el • 1635 július 27-én halt meg Lope de Vega spanyol költő • 1841 július 27-én halt meg párbajban Mihail Jurievics Lermontov, a nagy orosz költő • 1741 július 28-án halt meg Antonio Vivaldi, olasz hegedűművész • 1750 július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, a nagy német zeneszerző • 1794 július 28-án végezték ki Maxmilián Robespierre-t, francia bur- zsoá forradalmárt, a radikálisok vezérét. • 1804 július 28-án született Ludwig Feuerbach, német materialista filozófus • 1824 július 28-án született ifj. Alexandre Dumas, francia író • 1869 július 28-án halt meg Jan Evangelista Purkyné, cseh biológus • 1951 július 28-án halt meg Ferdis Kostka, szlovák népművész • 1793 július 29-én született Ján Kollár, szlovák költő • 1856 július 29-én halt meg Robert Schumann, német romantikus zeneszerző • 1856 július 29-én halt meg Karel Havlícek Borovsky, cseh író • 1890 július 29-én halt meg Vincent -van Gogh, a nagy holland festőművész • 1914 július 29- én született Ján Cikker szlovák zeneszerző • Tíz napig a fiataloké lesz SZÓFIA Július 28-án Szófiában minden pompával megnyitják a IX. Világifjúsági Találkozót. Hogyan készült fel Csehszlovákia fiatalsága az év legnagyobb méretű ifjúsági akciójára?, A csehszlovák delegációnak, amelyet dr. Zbynék Vokrouh- licy vezet, kb. 510 tagja van. Ebből a politikai — valamint a kultúrdelegációnak 190—190 tagja van. A sportolók száma 95, a többiek (tolmácsok, technikusok) száma kb. 30. A politikai delegáció összetétele megfelel a jelenlegi csehszlovákiai ifjúsági és diákmozgalom összetételének. Képviselve vannak az újonnan létrejött szervezetek is, mint például a Cs. pionier, különféle főiskolai szervezetek, klubszerveze- tek, Junák, és zálesák stb. A politikai delegáció további képviselői az egyes járásokból kerültek ki. A múlt héten megtartott sajtóértekezleten Bedrich Baroch, a CSISZ KB nemzetközi osztályának információja szerint a magyar, lengyel és ukrán nemzetiségű fiatalok is a politikai delegációban kaptak helyet. A kulturális delegáció vezetője Prusák Mikulás, a reprezentációs program rendezője Ivó Paukert. Ezen műsor keretén belül fellépnek: Tomás Hás Star-klub tánczenekara, a kassai főiskolai klub Forty Theree big-beat csoportja, Dusán Konecny táncmesterünk a csehszlovák klub látogatóit társasági táncokra fogja tanítani, Jablonex bizsu, Mirodev bemutatókat tartanak Csehszlovákiai legszebb lányai és érdekesnek ígérkezik a Zelezny Brod-i üvegipari középiskola tanulóinak bemutatója is. A fesztivál résztvevői közül nem hiányzik a sokszoros fesztivál-díjas Lúcnica sem, Milan Sládek pantomim színháza és Pavel Novák énekes a prágai Juventus big- beat zenekarral. A Miss Fesztivál megválasztását a Csehszlovákia második legszebb lányát, a pilzeni Jarmila Grossovát küldi a CSISZ KB. A csehszlovák reprezentációs műsort Jlrina Bohdalová fogja konferálni. Két filmmel veszünk részt a fesztivál kéíetén belül megrendezendő filmszemlén: Jan Nemec: Ünnepről és vendégekről, valamint Juraj Jakubisko: Krisztus évei című filmekkel. A sport-delegációban nincsenek kimondottan élsportolók. A szófiai vetélkedőn a reprezentációs csapatok B csoportjai vesznek részt. Kompetens körökben kuriózumként emlegetik, hogy a csehszlovák delegáció a szocialista tábor delegációitól elkülönítve, a kapitalista országok delegációival lesz elszállásolva Szófiában. Bolgár vendéglátóink bizonyára nem szánták diszkriminációnak ezt a gesztust. Mi nem vesszük annak. Olvasóinkat a fesztivál minden mozzanatáról, az Üj Ifjúság kiküldött munkatársa Zácsek Erzsébet fogja informálni. Talán kissé megkésve — a napilapokkal szemben —, de annál objektívebben. -ze-