Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-05-28 / 22. szám

1 H Új ifjúság Kedvenceink kedvencei BÚBOS TORTA: Négy tojásból a szokásos módon piskótát készí­tünk, tortaformában kisütjük. Ha megsült, három részre vágjuk, s a következő krémmel töltjük meg: két deci tejbe belekeverünk két e- vokanál lisztet és folytonos keverés mellett sűrű péppé főzzük. Vi­gyázzunk, hogy ne legyen csomós. 10 dkg vajat 10 dkg cukorral ha­bosra keverünk. Amikor a lisztes-tejes pép teljesen kihűlt, a vajjal összekeverjük. A tortát-megtöltjük, kívül is bevonjuk a krémmel és darabos cukros dióval meghintjük. CSERESZNYELEVES: A cseresznyét megmossuk, kimagozzuk, annyi vizet öntünk rá, hegy ellepje és megpároljuk. Szitán áttörjük és visz- szatesszük a lábasba; közben 2 deci tejfelbe egy kávéskanál lisztet keverünk, ügyelve, hogy ne legyen csomós. Az újra felforralt gyü­mölcslébe tesszük és folytonos keverés közben egyszer felforrni hagyjuk. Melegen is íálalhatjuk, de jobb. ha előzőleg jégre tesszük. TEJSZÍNHABOS PISKÓTAFÁNK: 6 tojás sárgáját 6 kanál porcu­korral habosra keverünk. Adunk hozzá fél csomag sütőport és 6 ka­nál lisztet. Vajazott, lisztezett tortasütőbe öntjük és megsütjük. A- mikor kihűlt, a tetejét levágjuk, a torta belsejét vigyázva kiváj- juk. Az így kivett piskótát összeaprítjuk, vaníliás cukorral édesített tejszínhabbal összekeverjük. Ezzel megtöltjük az üreget. A torta le­vágott tetejét tortástálra tesszük, ráhelyezzük a tortát, az üreggel lefelé. Kívül is bevonjuk tejszínhabbal vagy vajas csokoládékrémmel leöntjük. MOKKATORTA: 6 tojásból piskótát készítünk. Amikor kihűlt, tet- sz^s...szennt IaP°t vágunk belőle. A következő vajaskávéskrémmel töltjük meg: 2 deci erős feketekávét 10 dkg cukorral annyira elfő­zünk, hogy az eredeti mennyiségnek a feie legyen. Azután hűlni hagyjuk. 10 dkg vajat, 15 dkg porcukrot egy tojássárgájával habos­ra keverünk. Majd belekeverjük a kávé felét. Ezzel a krémmel tölt­jük a tortát. A megmaradt sűrített kávét meglangyosítjuk, cukorral sűrűre eldolgozzuk és bevonjuk vele a torta tetejét. MANDULÁS GOLYÓK: Vi kg porcukrot sűrű szirupnak megfőzünk, porcelántóiban kikeverünk, teszünk bele Vi kg hámozott, darált man­dulát, golyókat formálunk és Vi kg csokoládét késsel fodrosra kaparunk, Vi kg-t pedig kevás vízben feloldunk és a golyókat előbb a feloldott, azután pedig a fodros csokoládéban meghempergetjük és néhány na­pig állni hagyjuk. CSOKOLÁDÉKRÉM: 4 tojás sárgáját 14 dkg cukorral habosra ke­verünk, teszünk hozzá 14 dkg reszelt csokoládét, szitált vaníliát, Vi liter tejjel feleresztjük, keverés közben felforraljuk. Ha teljesen ki­hűlt, 3 deci tejszínhabot adunk bele és formába téve, jégre állítjuk. Kiborítva, tejszínhabbal adjuk fel. EPERKRÉM: 3 tojás sárgáját 15 dkg porcukorral gőzben sűrű pép­pé főzünk. Kihűlésig keverjük, majd hozzáadunk 40 dkg epret és 10- 15 dkp habosra kevert vajat keverünk a masszához. GYÜMÖLCSPITE: 25 dkg lisztet, 15 dkg vajat, 1 tojás sárgáját, pici sót, fél citrom héját, vaníliát, 3 dkg cukrot egy evőkanál cit­romlével tésztának gyúrunk. Egy órára hűvös helyre tesszük pihenni. Félujjnyi vastagra nyújtjuk és kikent, lisztezett tepsiben világos sárgára sütjük. Mikor kihűlt, vékonyan megkenjük barack- vagy málnaízzel. 6 tojás fehérjéből kemény habot verünk, belekeverünk 12 dkg cukrot, 35-40 dkg epret vagy kimagozíott meggyet. Ezeket mind a kihűlt tésztára öntjük és, langyos sütőben addig szárítjuk, míg meg nem szárad. GRILLÁS TORTA: 10 dkg mogyorót 10 dkg cukorral megpirítunk, azután 9 tojás sárgáját 10 dkg cukorral elkeverünk, tűzön felfőzünk, ha kihűlt, beleteszünk 6 dkg vajat és a megtört grillást. Két karls- badi lap' közé tesszük. KEVERT TÉSZTA: 2 egész tojást 25 dkg cukorral fél óráig keve­rünk, hozzáadunk 6 evőkanál barack- vagy ribizlilekvárt, egy sütő­port 50 dkg lisztet, majd langyos tejjel piskótalágyságú tésztát ké­szítünk belőle. 5 dkg hosszúkásra vágott diót szórunk bele, majd zsí­rozott, lisztezett tepsiben sütjük. BOSZORKÁNY-POGÁCSA: 4 tojás sárgáját, 25 dkg vajat, 25 dkg porcukorral, fél citrom levével és héjával összekeverünk, teszünk be­le 20-25 dkg lisztet, kis gombócokat .formálunk belőle, tojásfehérjé­vel és 5 dkg hámozott, törött mandulával meghintjük, közepére göd­röt formálunk és megsütjük, azután minden gödörbe ízt vagy cuk­rozott gyümölcsöt teszünk. Legdrágább kincsünk A GYERMEK IGEN. VIGYÁZUNK IS RÁ, MINT A SZEMÜNK FÉNYÉRE. Óvjuk minden bajtól, igyekszünk számára minél boldogabb gyermekkort biztosítani. Be kell azonban ismerni, hogy az igyekezet nem elég. Mert nem elég, ha a „nekem úgy sem volt, legyen tehát meg a gye­reknek mindene" alapon elhalmozzuk drága játékokkal, ruhákkal és édességekkel tömjük. Ez bizony csupán a fölösleges kényeztetéshez vezet, ami — ezt mindenki beláthatja — a gyermeknek nem a javát, hanem ellenkezőleg, a kárát szolgálja. A KÉNYEZTETÉS HÁTRÁNYA mór a gyermekkorban megmutatko­zik — az elkényeztetett gyermek tulajdonképpen sohasem elégedett, mert minél értékesebb játékai vannak, annál értékesebbre vágyik. Valójában semminek sem tud igazán örülni, csak egy pillanatra, a- míg meglátja, ezért az elkényeztett gyermek szinte kivétel nélkül fád. egykedvű természetű. Ezenkívül, tiszteletlen az idősebbekkel szem­ben, mindenkitől elvárja, hogy a szüleihez hasonlóan mindent a ked­vére tegyen, minden kívánságát teljesítse — és ez persze csak rit­kán sikerül. A játszótéren — és bárhol másutt — uralja kis pajtá­sait, gátlás nélkül elveszi bárkinek a játékát, s ha az visszakéri, ö a sértődött fél és keserűségét sírásban fejezi ki. Az ilyesmi persze többször előfordul — s már el is érkeztünk ahhoz, miért elégedetlen s miért „keserűséggel teli az élete" annak a gyereknek, amelyet a szülei elkényeztetnek. A LEGNAGYOBB „FÁJDALOM" AKKOR ÉRI AZ ILYEN GYER­MEKET, amikor iskolába megy. A tanítót ellenszenvesnek találja, mert nem veszi tekintetbe az akaratát, nem tud beilleszkedni a kö­zösségbe, minduntalan „sérelem" éri — mert ugyanolyan gyereknek számít, mint a többi. Általában az egyetlen gyereket kényeztetik, ahol pedig több gye­rek van. á kisebbet, ill, a legkisebbet. Ez dupla nevelési hiba, mert az, hogy eddig mindent megengedtek neki s most háttérbe szorít­ják, bizony nyomot hagy a gyerek lelkén. A KÉNYEZTETÉS ELLENKEZŐJE, A NEMTÖRŐDÖMSÉG — termé­szetesen szintén komoly nevelési hiba. Nem mintha az ilyen szülő nem szeretné a gyermekét, de az „én nekem se írtak elő minden lépésemet, mégis felnőttem“ jelszó alapján magára hagyja a gyere­ket, úgy hogy az a „ne zaklass folyton", „nem látod, hogy dolgom van" és hasonló válaszokon kívül nemigen hall mást tőle. Az ered­mény pedig: a gyerek magába zárkózik, bizalmatlan lesz a szülőkkel szemben — és ezt a tulajdonságát később is megtartja, amikor a szü­lök már nagyon is szeretnék, hogy a bizalmába fogadja őket. Ez a két kiragadott példa két végletet képvisel — de akarattal szóltunk épp ezekről, mert később, a kamasz- sőt felnőttkorban gyakran vetik a gyerekek a szülők szemére, ha nem is nyíltan, de gondolatban mindenesetre. GYERMEKET NEVELNI NEM KÖNNYŰ FELADAT ÉS AMELLETT FELELŐSSÉG IS. Felelősség azért, hogy „ember" váljék belőle, aki a szülőktől kapott irányításra és tanácsokra mindig szeretettel és há­lával gondol vissza. Nincs szándékunkban és módunkban sem a nevelési módszereket részletesen ismertetni, miután egy rövidke cikkben még a legfon­tosabbakat sem lehet összefoglalni — csupán néhány fontos tudniva­lóra hívjuk fel a figyelmet; • A GYERMEK NEVELÉSÉT SZÜLETÉSE NAPJÁTÓL KELL MEG­KEZDENI. Igen. különben hogyan állapítunk meg egy bizonyos idő­pontot, hogy ..na, most nekilátok a nevlésnek". Jegyezzük meg: ha a gyereket pici koriban megszoktatjuk, hogy hallgasson ránk, később is szót fogad. • NE ÍGÉRGESSÜNK A VILÁGBA, de adott szavunkat mindig tartsuk be. akár apróságról, akár fontos dologról van szó. Persze fö­lösleges jutalmat ígérni azért, hogy megegye a spenótot. A spenótot mindenképpen meg kell ennie, nem jutalmazzuk sem nyalókával, sem mozilátogatással. De ha megígértük, hogy elmegyünk vele a cirkusz­ba. ne keressünk kifogásokat. Ne mondjuk, hogy fáradtak vágyunk vagy dolgunk van. • A GYERMEK FOGÉKONYABB ÉS ÉRZÉKENYEBB, mint gondol­nánk. Mindent elraktároz, amit maga körül lát, tehát a családi élet minden mozzanatát. Ha tehát olyan légkört alakítunk ki otthonunk­ban. amit példaképül vehet, nagyon sokat tettünk gyermekünk ne­velése terén. Öltözködési 1XI A LEGKISEBBEKNEK A GYERMEKD1VATOT NEM BEFOLYÁSOLJA a felnőttek divatja, tehát itt nem az e téren beállott változásokról lesz szó, mindössze néhány apróságra szeretnénk felhívni a figyelmet. A GYEREKEK ÖLTÖZTETÉSÉNEK EGYIK FŐ SZABÁLYA, hogy praktikus legyen, s ezzel összefügg, ugyanúgy mint a felnőtteknél, az alkalomszerüség is: Vagyis: ne vigyük a gyereket selyemruhában vagy drága szövetöltönyben a játszótérre, mert akkor ötpercenként figyelmeztethetjük: „Vigyázz, be ne piszkold magad“. „Vigyázz, mert leesel“. „Vigyázz, mert elszakítod a ruhádat“. A játszó- ill. hétköz_ napi ruha mindig mosóanyagból készüljön, ezeknek a mosása-vasa- lása egyszerű, s a gyerek mindig rendes bennük. Itt jegyezzük meg, hogy természetesen helytelen ha a gyerekre piszkos, pecsétes ruhát adunk, hiszen „úgyis bepiszkolja". Nem, ilyesmiről szó sem lehet! A praktikusság palástja alatt nem lehet lemondani az esztétikáról s a higiéniáról sem. Piszkos ruhába öltöztetni a gyereket nem praktikus­ság. hanem gondatlanság. A MÁSIK SZABÁLY, HOGY A RUHA KÉNYELMES LEGYEN, olyan ami szabad mozgást biztosít. A feszes ruha vagy nadrág kirekeszti a gyermeket a játékból, mert nem tud benne szabadon mozogni, fut- kározni. Játszáshoz a lányoknak is a legpraktikusabb és legkényel­mesebb a nadrág. A lehetőséq szerint legyen a gyereknek egy „elegáns“ ruhája, amit ünnepélyes alkalmakkor visel pl. színházban, gyermek-uzsonnákon, stb. Ez annyiból is fontos, hogy megszokja, színházba másképp öltö­zünk, mint a játszáshoz, vagy ha anyukával megyünk bevásárolni. A „klasszikus“ eiegáns gyermekruha (télre) a sötétkék bársony, ám na­gyon- megfelel az egyszínű pasztellszínű szövet is. A bársony hálátlan, mert számolnunk kell azzal, hogy ha kinövi, épp úgy nem „hordhat­ja el" hétköznap — mint a felnőtt a kisestélyi ruháját. Nyári ele­gáns ruhára szép az egyszínű vászon, piké, esetleg aprómintás mű­selyem is. AZ ELEGÁNS RUHÁT IS FENYEGETI A BEPISZKOLÓDA5 VESZÉ­LYE, ha nem is játszik benne a gyerek, mert az ünnepi uzsonna fo­gyasztása közben is rácseppenhet a tejszínhab, ügyeljünk tehát arra, hogy a szalvétával kellőképpen védve legyen. S ha már a ruha kímé­lésénél tartunk, nem hagyhatjuk ki a kötény fontosságát sem. Az utóbbi időben ugyan egy kissé elhanyagolták, pedig a szövetruha fö­lött nagyon jó szolgálatot tesz. A GYERMEK MINDENBEN SZÉP. AMI TISZTA — ez így van, még­sem árt, ha egyet-mást megemlítünk ezzel kapcsolatban. Nem egy­szer előfordul, hogy az anya meglát egy maradékot — s tekintet nélkül a mintájára vagy minőségére — megveszi, mert kitelik belő­le a kislányának $gy ruha; esetleg saját régi, kihízott vagy divatja- . múlt ruháját varratja át a részére. Valóban nem szükséges, hogy a kislány divatos mintázatú ruhában járjon, de ne feledkezzünk meg arról, hogy nagymintás anyag nem való gyéreknek. Legszebb a pety- lyes, csíkos, kockás vagy az apróvirágos anyag. A GYEREK GYORSAN NŐ, EZÉRT EGYES ANYÁK HOSSZABBRA csináltatják a ruhát vagy nadrágot, hogy tovább viselhető legyen, a- nélkül, hogy le kellene engedni. Ne tegyük ezt. A kislány rövid ru­hában, a kisfiú rövid nadrágban sikkes. A fontos, hogy elég nagy legyen a felhajtás. így amikor szükséges, egyedül is leengedhetjük. Nem olyan nagy munka ez, ne takarékoskodjunk hát vele. A gyerekek ruhatárában fontos szerepet játszanak a kötött holmik; a szoknya- vagy nadrág-pulóver és szvetter a gyerekeknél is a ked­venc ruhadarabokhoz tartozik. VÉGÜL MÉG ANNYIT. HOGY NE DÍSZÍTSÜK TÚL a gyerekruhá­kat. Ne legyen egy ruhán fodor, nagy masni meg szalag, vagy még más díszítés is. Nagyon finomat mulat a kislányruhán a kézimun­ka díszítés. (Pl. egy egyszínű vászonruha tarka keresztöitéses bor­dűrrel.) Épp úgy, mint a felnőtt öltözködését illetően, a gyermekek­nél is az egyszerű a legszebb és legízlésesebb. KÉPEINKEN: Fiú- és lánytestvér egyforma ruhában. Sötétkék szö­vetnadrág ill. rakott szoknya, hozzá azonos anyagból készült mel­lény. A spicces kivágást és a zsebfedőket fehérpiros csíkozású pánt szegélyezi. A kisfiú és kislány hosszúujjú fehér ingblúzt visel hozzá. — Fehér alapon sárga és zöldmintás pikéruha, lapos bubigallérral, elöl öt fehér gombbal. A szoknya ferdén szabott. — És egy „legú­jabb divatú“ modell: a vállakat szabadon hagyó, trapéz formájú ru­hácska, a nyaknál húzva, kámzsagallérral. A ruha két részben fer­dén szabott, csak az eleje közepén húzódik egy egyenes pánt. A zsebek ellenkező irányban ferdén, szabottak. Anyaga: fehér-rózsaszín csíkos vászon. (Külföldi modellek) Norvégkötéssel díszített A pulóver eredetiben középkék- fehér színezésben készült. Az Itt közölt méret 6-8, ill. 10-12 éves kislánynak telel meg. A zárójel­ben lévő számok a nagyobb mé­retre vonatkoznak. Ahol nincs má­sik szám feltüntetve, a szám­mennyiség egyezik. A patentkötéses részek 1 sima, 1 fordított váltakozásával készül­nek; a jersey kötés a színén si­ma, a visszáján fordított szemek­ből áll. Kötéspróba: 27 szem 40 sorban egy 10 cm-es négyzetet ad. 2 Vi­es tűkkel dolgozunk. Háta: 93 (103) szemre kezdjük és 4 cm-t patentkötéssel készí­tünk, majd jersey kötéssel foly­tatjuk. A patentkötéstől számított 15. (17.) sorban mindkét oldalon 1 szemet szaporítunk, majd a sza­porítást minden 16. (18.) sorban ismételjük 4-szer. Az így kapott 103 (115) szemmel dolgozunk to­vább 23.5 (28.5) cm magasságig. Itt kezdjük a karöltő fogyasztá­sát, mindkét oldalon minden 2. sorban 1X3, 1X2, és 6X1 szemen­ként. Az így kapott 81 (93) szemmel dolgozunk 6 (8) cm ma­gasságig. Itt középen kettéválaszt- juk a munkát és a két részt kü­lön fejezzük be. 13 (15) cm kar- öltömagasságnál kialakítjuk a váll- vonalat 2X5, 4X4 (6X5) szem fo-i gyasztésávaf. /f maradék 14 (16) szemet egyszerre fejezzük be. Eleje: A hátához hasonlóan ké­szül, de nem osztjuk ketté a munkát. 11.5 (13.5) cm karöltőma- gesságban lekötjük a középső 11 szemet a nyakkivágás részére, majd mindkét oldalon, minden 2. sorban a következőképpen fo­gyasztjuk: 1X3, 1X2, 4X1. A vál­tak úgy készülnek, mint a hátá­nál. Ujjak: 67 (71) szemre kezdjük és 8 sor patentkötés után jersey kötéssel folytatjuk, miközben a jersey kötés első sorában, mind­két oldalon 1 szemet szaporítunk, maid ezt a szaporítást még min­den 4. sorban ismételjük 4-szer. 77 (81) szemünk lesz. 5 cm kö­tésmagasságban kezdjük kialakí­tani a karöltőt. A két szélen min­den 2. sorban 1X3, 1X2, 7X1 (9X1) 8X2, 1X3 szemet fogyasztunk. A megmaradt 15 szemet egyszerre fejezzük be. Kidolgozás: Az elejébe a leszá­molható rajz szerint belehlmezzük a mintát. A minta szélessége 27 szem. A kész részeket átvasaljuk. A nyakkivágás körül felveszünk 85 (91) szemet és 16 sort kötünk patentkötéssel, majd ezt a pán­tot kettéhajtva, a visszáján le­öltögetjük. A háta nyílását 2 sor rövidpálcával körülhorgoljuk, a nyílás jobb szélére láncszemekből 1 gomblyukat horgolunk. Felvarr­juk a gombokat. kislány­pulóver

Next

/
Oldalképek
Tartalom