Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-01-09 / 2. szám
/ Mit hoz a jövő AZ ÓKORI JÓSOKTÓL A MODERN TUDOMÁNYIG „Öi vagyok minden ami volt, van és lesz. Fátylamat még fel nem fedte halandó“. • Már az óegyiptomi Ptach istennő jelmondata is a halandó ember jövőt fürkésző szüntelen váJ gyára utal, akárcsak később a gőzpáráktól elkábult delphoi Pythia, majd utódai a különféle orákulumok, egészen a mai horoszkóp készítésig. Bizonyos idő óta azonban korunk tudománya vette kezébe a kérdést és immár nem madarak rop-* téből, vagy állatok beleiből akar következtetni a jövőre, hanem a politikai, gazdasági, technikai, társadalmi, kulturális, demográfiai tendenciák elemzésével és a körülmények elképzelhető változásainak számbavételével igyekszik megrajzolni az eljövendő világ képét. A jövőbe látás tudománya a futurológia kifejezés Ossip K. Flechtheim nyugat-berlini profesz- szortól származik, aki még a negyvenes években, amerikai tartózkodása idején kezdett foglalkozni a problémával. Maga sem tagadja, hogy a szocialista rend hosszútávú terveiből merítette az ötletet. A jövő valóban szembe jön velünk és az ember most kezdi csak felfogni a kor hallatlan dinamikájának belső jelentését, ami ismét bizonyítja a tudat fejlődésének lassúságát, a tényleges haladással szemben. Az atomenergia felszabadítása, az automatizmus rendkívüli terjedése, a kitörés a világűrbe, a biológiai forradalom kezdete, a harmadik világ energikus jelentkezése és a népesedési robbanás együttesen mutatják, hogy a jövő tulajdonképpen már elkezdődött. Az elmúlt év szeptemberében Oslóban első ízben ült össze a „Nemzetközi Jövőkutatás“ kongresszusa, amelyen tudósok és publicisták Európából, Amerikából, Japánból (köztük néhány szocialista ország részvevője is) vitatták meg az állam fejlődését, a nyersanyagok és a népesedés várható helyzetét, a születő új világ emberének szellemi, lelki beállítottságát, valószínű céljait. Vagyis a jövővel mint történelmi kategóriával igyekeztek közösen szembenézni. A már említett Flechtheim professzor azt írja, hogy a tudományos feladat három részből áll: prognózis, utópia és tervezés. Róbert Jung Ismert svájci iró a három feladatot egyszerűsítve így nevezi: jóslás, előrelátás, terv. A Komszomolszkája Pravdában I. Beztuzsev, a történettudományok doktora módszertanilag ugyancsak hármas egységről beszél. SZELLEMI BÁTORSÁG Néhány dolgot viszonylag könnyű előre látni. A különféle tervezési rendszerek már a jövő oktatási, közlekedési, város- tervezési, pénzügyi és gazdasági előrejelzésekkel dolgoznak. Ezen túlmenően ma már kiszámítható, mikor fognak például a háztartási munkára robotgépeket alkalmazni. A futurológusok szerint 1988-ban. Az elmúlt hetek két szívátültetési kísérlete arra vélt következtetni, hogy a sebészet természetes, vagy mesterséges szerkezetekkel pótolja majd az ember belső szerveit. 2000-ben a vagyonos emberek már befagyasztathat- ják magukat mínusz 190 tokon és megérhetik a jobb időket (a befagyasztás ára 10 ezer dollár). Amerikában egyébként 84 tudóshoz kérdést intéztek arra vonatkozólag, mikor válik lehetővé mások gondolatainak megismerése. A tudósok 50 százaléka így válaszolt: 40 év múlva. Bár az egyik tudós megjegyezte, hogy vannak gondolatok, amelyeket nem érdemes megismerni. Ne hallgassuk el azt sem. hogy a futurológusok egy részénél ez a születőben lévő tudomány a tőkés rend védelmére szolgái, sőt Hermann Kahn, akinek irányításával készült a „Jövő társadalma“ cimú ötkötetes mú, aktívan propagálja az atomháborút. Minden esetre a múlt században, sőt még e század elején az emberi gondolkodást inkább befolyásolta a múltbanézés, a letűnt kultúrák kutatása és voltaképpen csak 1917 óta a Nagy Októberi Forradalom óta tekint az ember tudatosan előre. A futurológia területén jelentős eszmei, gondolati bátorságra van szükség, mert a jövőkutatás minden értelmét elveszíti, ha nem ragaszkodik elemzéseiben a teljes igazsághoz. A konzervatív szemléletet egyébként is sokan olyan visz- szahúzó erőnek tartják, amely ha nem küzdünk ellene állandóan és folyamatosan, automatikusan és szinte ösztönösen restaurálja önmagát. Az erőszak, az uralomvágy, a zsarnokság újból és újból harcba száll a közösségi gondolkodás, az erőszakmentesség és a szabadság eszméje ellen. A jövö valóban tudományos kutatóinak a szellemi merészségen kívül tehát erkölcsi bátorságra is szükségük van. Cj szabad idő tudat A jövővel foglalkozó elemzések egyik központi témája a munkaidő csökkenésének és ennek következtében a szabad idő megnövekedésének problémája. Dávid A. Morse, a genfi nemzetközi munkahivatal igazgatója feltételezi, hogy a fejlett iparral rendelkező országokban minden munkavállalónak 35 órás munkaidő mellett legalább 4 vagy 5 hét áll majd rendelkezésére. Ez — szerinte — a 2000-re előirányzott szovjet húszórás munkahét egyik lépcsőfokának tekinthető. Mindenképpen szükséges tehát egy új szabad idő tudat kifejlesztése. Egyes nyugati kutatók szerint az ember élete már 2000-ben Is főként szabad idejében játszódik le a munka pedig kiegészítő tevékenység lesz. Azonban még a következő nemzedék Is a szabad idő, a munkából való kikapcsolódás, a fizikai és szellemi regenerálódás eszközének fogja tekinteni. Hosszú időbe telik, míg a szabad időt alkotó módon tudjuk felhasználni. viszont már ma egyengetni kell az eljövendő szabad idő társadalom-fejlődésének útját. A munka, a szabad idő és a tanulás helyes megoszlása a jövő emberét társadalmilag integrált polgárrá teszi. Kétségtelen, hogy a jövőben csökkenni fog az ember függősége a természettől, de komolyan fenyeget egy újabb függőség kialakulásának veszélye. Az újabb függőség éppen a tudományos technikai ipari apparátus tökéletesedéséből származhat, amely mint második természet befolyásolhatja szüntelenül az ember életét. A jövőkutatás egyik feladata éppen a homo faber-nek vagyis a tevékeny embernek segítséget nyújtani az egyensúly megteremtésében, a tudományos, technikai, ipari civilizáció és kultúra között. Ez ad majd arra is választ, mennyiben szükséges a gazdasági, politikai intézmények reformja és miként teremthető meg az egymás mellett élés. a technikai civilizációs folyamat és a kultúr- folyamat között (Szemelvények PEIH0 TIBOR tanulmányából} prj m XVI évi 196? E heti számunkban! A barátság hídja • ENNIVALÓ PROBLÉMA • WALTER HAMANN: SZORlTÓBAN • JÁVOR PÁL életregényének folytatása • Miért éppen MEXIKÓ? • SZÍVET CSERÉLNI NEM KÖNNYŰ • Folytatjuk a REPÜLŐ CSÉSZEALJAK rejtélyét ismertető cikkünket • Mit illik tudni A FÉRFIAK SZERELMI ÉLETÉRŐL • AZ ELNÖK UTOLSÓ ÉJSZAKÁJA • ALBERT FLÓRIÁN az elmúlt év láb- darúgója • JÓ TANÁCSOK lányoknak, asszonyoknak . ' .A szerelemben a lelkiektől . v/ • eltekintve, vt no olyan, mint a kint, amely csak annak szol- tjáliáfja ki titkait, aki jól tud játszani rajta. ,'■■■ • ■' BALZAC * I' '• .V'*’ . . ‘ ‘ ' ■? •' rMegjelenik minden kedden •' Kiadj* * Smen* a CS1S2 Szlovíkial Központi Bizottságának kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Prazská 9. Tel.: 485-41-45, Postafiók 50. • Főszerkesztő: SZŐKE JÓZSEF, fő- szerkesztöhelyettes: STRASSER GYÖRGY, kultúrs: TŐTH ELEMÉR, kül- és belpolitika: SARKÁN? ÁRPÁD, riporterek: M1CHAL MÁRTA, ZÁCSEK ERZSÉBET. BAGOTA ISTVÁN. keletszlovákiai izerkesztő: BATTA GYÖRGY, műszaki szerkesztő: KOPŐCS TIBOR. Nyomta: Západoslovenské tlaéiarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kés, fél év ra 26— Kés, negyed évre 15.— Kés • Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. előfizetni minden postán lehet # Kéziratokat nem őrzilnk meg és nem adunk vtsz- sza 0_ A lapot külföld számára a PNS Üstredná expedfcla, Bratislava, Gottwaldovo námestle é. 48 — útján lehet megrendelni. K—08*81614
