Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-06-27 / 26. szám

6 új ifjúság —- ....... Hétköznapi írás fiatalokról, akik 3 magyarFAUST egykori iskolájábantanulnak Motto: „A nemzetiségi kérdést hazánkban nem lehet másképpen megoldani, mint a CSKF vezetése alatt. A Párt a kezesség arra, hogy a nemzetiségi érdekek ne kerülhessenek ellentétbe az internacionalista érdekekkel...“ Sáfy Béla igazgatóhelyettes, Szabó Béla igazgató — a napi problémák felett a losonci járásban jelenleg félszáz magyar tannyelvű kilencéves iskola MŰKÖDIK. EZEK KÖZÜL 40 ISKOLA 1.—5. OSZTÁLYOS, A TÖBBI PEDIG TELJES SZER­VEZETTSÉGŰ. A TANULÓK SZÁMA IS JELENTŐS. AZ 1.—5. OSZTÁLYOS ISKOLÁKBAN TÖBB MINT 5000, A 6.-9. OSZTÁLYOKBAN PEDIG 1900 TANULÓ ISMERKEDIK AZ ÉLET­BEN VALÓ ÉRVÉNYESÜLÉSHEZ SZÜKSÉGES TUDNIVALÓKKAL. A járás kétségkívül egyik Jégrangosabb kilencéves alap­iskolája a losonci III. számú magyar tannyelvű Iskola. Már maga a Dr. Herz Sándor utcai iskolaépület is különleges va­rázzsal bír. Hiszen itt tanultak többen a magyar szellemi élet nagyjai közül. Itt járt iskolába — az akkori híres losonci gim­náziumba Kármán József, Hat­vány professzor, a magyar í’aust, Berko Sándor és még sokan mások. így aztán érthe­tő, hogy az idegen meglehe­tősen megilletődik, amikor a hűvösséget árasztó vastag fa­lak közé kerül. Az iskolának jelenleg 553 tanulója van, az osztályok szá­ma 18. Tizenhét községből jár­nak ide a fiatalok, olyan fal­vakból, ahol csak 1.—5. osztá­lyos . iskolák vannak. Amellett tehát, hogy nemzetiségi iskola — ez minden esetben bizonyos oroblématöbbletet jelent egy iskola vezetése számára — nem kis gond a bejáró tanulókkal való munka is. Hogyan értéke­lik ezeket — és még egész sereg más problémát Szabó Béla igazgató, és helyettese, Sáfy Béia. — Gondból — problémából természetesen itt sincs hiány, — mondották — dehát ez ve­lejár a pedagógus munkájával. Mindenesetre nem lesz rossz a munkánk, amit az is bizo­nyít, hogy az iskola megnyi­tásának évében 1950/51-ben csak 181 tanulója volt a loson­ci magyar iskolának, azóta ez a szám megtöbbszöröződött, nyilván, mert a magyar szü- lök látják, hogy gyermekeiket alaposán felkészítjük az életre. Ezzel igen lényeges problé­mához értünk. Hogyan készítik elő az életre, az egyes foglal­kozási ágazatokban való helyt­állásra. a szlovák tannyelvű felsőbb fokú iskolákra való fel­vételre és az ottani tovább­tanulásra a losonci magyar is­kola fiataljait? Folyamodjunk ismét a számokhoz, úgy, ahogy azt az igazgató és helyettesé felsorolták:. — 1960/61-ben 41 fiatal fe­jezte bé az utolsó osztályt. E- zek közül 18-an folytatták ta­nulmányaikat felsőbb fokú is­kolákon — egy részük szlovák iskolákban tanult tovább. Az idei tanévben 91 kilencedike­sünk van. Ügy számítjuk, hogy ezeknek a 40—50 százaléka fog tovább tanulni, persze szlovák iskolákban is. Ezek a számok azonban egy további, nagyon fontos prob­lémakört vetnek fel. Ez azon­ban nemcsak losonci „különle­gesség" — ez minden magyar tannyelvű kilencéves iskola Achilles-sarka: a szlovák nyelv tanítása. Ismert tény, ahhoz, hogy az ember a világon bár­hol teljes mértékben érvénye­sülhessen. ismernie kell kör­nyezete nyelvét. Ez általános követelmény a világ minden országában. S nem lehetünk mi sem kivételek. Hogy egy csehszlovákiai magyar fiatal az ország bármely pontján, bár­mely munkakörnyezetben és helyen úgyanúgy tudjon dol­gozni, mint a cseh és szlovák nemzetiségű munkatársai — ahhoz ismernie kell a szlovák nyelvet: Mi a helyzet tehát a szlovák nyelv tanítása terén a losonci iskolában? — Nekünk is vannak prob­lémáink a szlovák nyelv taní­tásában, — válaszolja Szabó Béla igazgató. De tény az is, hogy e problémák évről évre fogynak, azzal arányban, aho­gyan fokozzuk a szlovák nyelv elsajátítására tett erőfeszíté­seinket. Mi az utóbbi időben új rendszert vezettünk be. A gyerekeket két csoportra oszt­juk: gyengébbekre, és a szlo­vák nyelvet jobban beszélőkre. Mindkét csoportnál különleges módszert alkalmazunk, aminek az a lényege, hogy minden ta­nulóval külön foglalkozunk. Problémáink vannak a vidékről bejáró tanulókkal, akik csak­nem tisztán magyar környezet­ben élnek és nincs alkalmuk a szlovák nyelv aktív elsajátí­tására. Ehelyütt is jó volna megemlíteni, hogy az 1.—5. osz­tályos iskolák pedagógusai el­sősorban a tisztán magyar kör­nyezetben nagyobb gondot for­díthatnának a tanulók szlovák nyelvtudásának fejlesztésére. Államunk széleskörű magyar tannyelvű iskolarendszert lé­tesített. Ez tagadhatatlan tény. Azt is tudnunk kell azonban, hogy számos foglalkozási ága­zatban nincsen magyar tan­nyelvű felépítményi iskola. Aki ilyen foglalkozási ágazatot vá­laszt. számítania kel! azzal, hogy szlovák tannyelvű isko­lában kell tanulnia. A losonci iskola tapasztalatai szerint ez sem olyan megoldhatatlan prob­léma. Az igazgató példákat so­rol, amelyek azt bizonyítják, hogy az iskolában végzett fia­talok szlovák főiskolákon is becsülettel helytálltak. Palcso Béla személyében például a bohunicei atomreaktorig jutott el a losonci kilencéves iskola volt diákja. De ebben az isko­lában kezdte Krista György, Bálint Béla, Hrabusinszky Gyu­la, Fekete Béla, meg sokan má­sok, akik — ahogy mondani szokták — teljes mértékben érvényesültek az életben. Az iskola most végző ki­lencedikeseinek tervei .felől is érdeklődtem. Vannak, akik a mezőgazdaságot választották — 13 fiatal a tizenkétéves is­kolában akar tanulni, 35-en tanoncviszonyba jelentkeztek, heten az építőiparban kívánnak elhelyezkedni, van aki tanító­nak készül, egy fiatal Banská Štiavnicára, a kémiai szakis­kolába jelentkezett. A végzős tanulók közül hárommal, Bog­dán Alicével, Kiss Kálmánnal és Szaniszló Terézzel közelebb­ről is megismerkedtem. Első­sorban az érdekelt, miért ép­pen azt a szakot választot­ták, amelyre jelentkeztek. BOGDÁN ALICE: — „Már é- vek óta nagyon érdekelnek az idegen nyelvek. Az iskolában is elsősorban a nyelveket szeret­tem. Szlovákból, magyarból, o- roszból kitűnő jegyeim vannak. Egy évig jártam német nyelv­tanfolyamra. ősszel a fülekí tizenkétéves iskolában szeret­nék tanulni — aztán pedig Karlovy Varyba szeretnék menni, az ottani nyelviskolá­ba — ha sikerül. Apám kon­zervgyári munkás. Vagy mint tolmács, vagy pedig mint kül­kereskedelmi dolgozó szeretnék majd dolgozni..." KISS KÁLMÁN: — „Számom­ra alig lehet nagyobb öröm, ha egv elromlott gép vagy egyéb szerkezet, amely a kezembe kerül, munkám eredményeként ismét működni kezd. Szeretem a gépeket. Jelenleg egy rá­dióadót építek. Még nincs kész, de remélem, jól fog működni. Ősszel már a Kassai Magyar­nyelvű Gépipari Technikumban' szeretném tanulmányaimat folytatni. Remélem, a felvéte­lin minden rendben lesz...“ SZANISZLÖ TERÉZ: „Nem vagyok jeles tanuló, de ha az volnék, akkor is ezt a szakot választottam volna: a rima­szombat: járásbeli Hrachovóra megyek, az ottani kertészeti szakiskolába. Az iskola három éves... Utána?... Még nem tu­dom. Talán állami gazdaságba, vagy szövetkezetbe... Nem zöldségkertészetet tanulok... A virágok érdekelnek. Virágker­tész leszek. A szlovák nyelv tanulása kezdetben talán ne­héz lesz, de bízom magam­ban...“ B eszélgetett az esti szellővel. Molekulák táncoltak körülötte. A szúnyogok muzsikáltak neki. Azon a napon kémiából és biológiából feleltették a kétszárnyú rovarok rendjéről. Mindig gyalog ment, minden este. Mire hazaért, kissé elfáradt, de szellemileg kipihenve térhetett nyugovóra. Az utcán kissé kikapcsolódott, csak amikor ágyba került, jutott eszébe újból az iskola. Sokszor elgondolkodott, miért érdemes tanulni? Az iskolában minden este meg kell jelen­nie, tanárokkal szembe nézni, felelni, szabad idejében pedig tanulni. Vajon érdemes-e érett­ségizni? Amikor elvégezte az alapiskolát, nem gondolt arra, hogy általános középiskolában tanuljon tovább. Dolgozni ment, odahaza kellett a pénz. Meg szerette is a munkát. Elárusító lett a komáromi 01. számú tejboltban. A vásárlók csakhamar megszokták, megkedvelték. Ju- lika — mindenki a nevén szólította, amikor valamit kértek tőle. Egy komáromi kislány is örül annak, ha becézik a vásárlók. Belekóstolt az életbe, és kissé másnak találta, mint az iskola padjaiban elképzelte .Több iskolatársa tovább tanult. Benne is fellángolt a becsvágy. A becsvágyból tudásszomj lett. Itta hát a tudományt, hogy oltsa az égető hiányérzetet. Olvasott, és magánszorgalomból ta­nult, mert látta, hogy a világon a kultúrált, okos emberek érvényesülhetnek, még olyan elá­rusítóhelyen is, ahol 6 dolgozott. Sok mindenre rájött rövid idő alatt. — A vásárlók mindig friss kenyeret kérnek. Nincs a világon olyan sütőipar, amely mara­déktalanul kielégítené minden makacs vásárló kívánságát. Én csak olyan kenyeret árulhat­tam, amely rendelkezésemre állott. Soha senkit nem károsítottam meg, de észrevettem a körülményekből, hogy a mai korban milyen nagy szerepük van a közgazdászoknak. Elhatározta, hogy tovább tanul, közgazdász lesz. Beiratkozott a komáromi általános közép­iskola esti tagozatára. — Májusban voltam 20 éves. Tanulótársaimmal együtt ünnepeltem a születésem napját. Akkor már kartávolságnyira álltunk az érettségi vizsgától. Elmúltak az évek, ha késve is, érettségi bizonyítványhoz jutok, utána pedig irány a közgazdasági főiskola. A főiskolához vezető utat virággal szórták be előtte, amikor megkapta az érettségi bizo­nyítványt. A napokban volt az érettségi vizsga Ünneplő ruhában járta be utoljára az iskola folyosóit. Az érettségi bankett terítéke még az asztalon van. Ital, virágok, ennivaló. Vendé­gül lát a tanteremben, örömmel beszéli el diákkalandjait. — Az iskolaigazgató szobájában dudlisüveggel állítottam be. Az igazgató rámnézett, majd leesett a székről a csodálkozástól: Mit akarok én itt, kit fogok megszoptatni a tejjel? Me­legíteni vittem a tejet, mert tudtam, hogy az irodában van villanyforraló. Az egyik osz­tálytársamnak ugyanis gyermeke született. Amíg mi a tanteremben voltunk, a gyermeket a folyosón ápolgatták a nappali tagozat tanulói. Az anyja, Stepkó Mária, nem tudta senkire bízni, mert a férje munkában volt, hát magával hozta az iskolába. így szaporodott a lét­számunk. Vasakaratúak, keményjelleműek az esti tagozat tanulói. — Nagyon féltem a matematikától. — Ugye megbocsát, hogy ennyit darálok, de beszélni mindig jól tudtam. — Hát a matematika is nagyon jól sikerült. Pedig elég nehéz tételt húz­tam. Bonyolult feladatot kellett megoldanom geometriából, de soha olyan bátornak nem éreztem magam, mint akkor. A kúpszeletekkel kapcsolatos tételt’ kitűnően oldottam meg. Az idő mindenki számára pénzt jelent, de egy 20 éves lánynak még ennél is többet. Az első tavaszi vasárnapon fiataloktól hemzseg a komáromi korzó. Szerelmi vallomások hang­zanak el talán... Az eszpresszóban működik a zenegép. De van egy lány a városban, a neve Kányái Júlia, aki nem a korzón tölti az idejét és nem ül az eszpresszóba. Kányái Júlia ta­nul, mert közgazdasági főiskolára készül. És angolul, németül tanul, ha idővel bírja, később még franciául is. A komáromi általános középiskola esti tagozatos tanulói ilyen jellemek. — Az érettségi vizsga után most már nyugodtabb vagyok. Maga az első, akinek kimon­dom: ezentúl fiúkra is többet gondolok. Komoly udvarlóm még nincs. Olyan több is lenne, akivel futkoshatnék, színházba, moziba vagy együtt mehetnék vele kávéházba szórakozni. De nekem más kellene. Olyan, akivel komoly kérdésekről elbeszélgethetnék és nagyon jó bará­tom lenne. Szeretném, ha lenne már ilyen udvarlóm. Az érettségi bankett reggelig tartott. Az öreg iskola bizonyára sokszor látott már érett­ségi bankettet. De ezek a zárómulatságok sem egyformák, mint ahogyan az emberek is kü­lönbözők. Egyik mulatságon jobban szórakoznak,, mint a másikon, és a végzős tanulók elha­tározásai is különbözőek. — Holnap reggel tovább árulom a kenyerei és a tejet, messziről mosolygok a vásárlókra. Majd meglátják rólam, hogy minden jól sikerült. Mert ők velem együtt drukkoltak a sike­res vizsgáért. Addig, amíg nem kerülök a főiskolára, tovább dolgozom, mert utálom a he­nyélést és természetesen pénzre is szükségem van. Ha legközelebb újra Komáromban járok, elmegyek kiflit vásárolni a 01. számú elárusító­helyre. Ezt megígértem neki. Bagota István Szaniszló Teréz Az érettségi és a dudlisüveg-4 Bogdán Alice Több mint félezer fiatal nevelésének igen néhéz feladatát látja el a losonci III. számú Kilencéves Alapiskola 28 tagú pedagógiai kara. Sok gondot, problémát jelent ez az igazga­tótól a legfiatalabb tanítónőig mindenkinek. A sikerek, az eredmények azonban kárpótolnak a fárad­ságért, a sok-sok idegeskedésért. Hiszen egy igazgató szá­mára nem lehet nagyobb öröm annál, ha arról értesül, hogy egyik, vagy másik volt tanulója boldogul az életben, hogyha a volt tanulók felkeresik, és beszámolnak sikereikről, ered­ményeikről. Ezekután pedig egészítsük ki az írás mottóját: A nemzetiségi kérdést pártunk vezetésével minden bizony- nyal megoldjuk, különösen akkor, ha a párthatározatokat az életben, a mindennapi munkában tartalommal töltik meg. Ahogy ezt többek között a losonci magyar tannyelvű iskolá­ban is teszik... . , Agócs Vilmos LEVELEZNÉNK Orosz István, Budapest, XVIII. kér., Állami telep 124/5. Általános témákról levelezne magyarul és ismerkedne 20 é- ves gépész-technikus. 0 Gerley Ágnes, Salgótarján, Bajcsi Zsilinszky út 51., Ma­gyarország. Magyarul és fran­ciául levelezne sportról, zené­ről 19. éves, 0 Csűri Mária, Esztergom, Ságvári Endre út 44., Magyar- ország. Általános témákról le­velezne magyarul 17 éves gim­náziumi tanuló. 0 Kucsera Vilma. Budapest, III. kér., Táncsics Mihály utca 18. Magyarul levelezne kultu­rális témákról -17 éves diák­lány. 0 Jakabty Gábor, Budapest VIII. kér., Mező Imre út 21-23. Magyarúl, franciául levelezne, hobbyja a zene, 19 éves. 0 Kovács Árpád, Budapest, VI. kér., Zichy Jenő utca 20. Különböző témákról levelezne magyarul, és ismerkedne 27 é- ves közgazdász. 0 Tóth József, Miskolc, II. kér., Vlrágh Károly utca 6., Magyarország. Magyarul, néme­tül, oroszul levelezd« kulturá­lis témákról, 54 éves egyetemi tanár. 0 Papp János, Budapest, II. ker./a, Vörösmarthy utca 21. Zenéről levelezne magyarul 18 éves. 0 Huszinger István, Csőr, Főút 7., Fejér megye, Magyar- ország. Magyarul levelezne iro­dalomról 15 éves. 0 Rigó Gabriella*, Lajosmizse, Hunyady utca 3., Magyarország. Bélyeggyűjtésröl levelezne ma­gyarul 13 éves. 0 Vass Júlia, Nyíregyháza, Szabolcs utca 26., Magyaror­szág. Színészkép gyűjtésről le­velezne magyarul 19 éves. 0 Tóth Béla, Somogyszob, Eötvös utca 52., Somogy me­gye Magyarország. Németül, o- roszul is levelezne kulturális témákról 17 éves. 0 Hodján Mihály, Kétpó, III. kér, 117, Magyarország. Magya­rul, angolul, oroszul levelezne és ismerkedne 20 éves. 0 Üjváry Margit, Kisvárda, Szabad nép út 4, sz., Szabolcs Szatmár megye, Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne ál­általános témákról 16 éves. 0 Szabó Mária, Csákberény, Bajcsi Zsilinszky út 8., Magyar- ország. Magyarul vagy eszpe­rantóul levelezne különféle té­mákról 19 éves. ,0 Rácz Noémi, Hódmezővá­sárhely, Alkotmány utca 3./b, Magyarország. Magyarul leve­lezne csehszlovákiai pionírokkal 13 éves. 0 Nagy Tibor, Budapest, XX. kér., Zamárl út 16. Magyarul, németül, angolul levelezne 16 éves diák. 0 Végh Lajos, Kaposvár, Fü­redi utca 22, Magyarország. Bármilyen témáról levelezne ma­gyarul és ismerkedne 23 éves. 0 Garamszegi Zsuzsa, Zebe- gény. Árpád út 8., Magyaror­szág. Különféle témákról leve­lezne magyarul 13 éves. 0 Hankó Éva, Budapest (Új­pest) Viola út 27. Sportról, ze­néről levelezne magyarul 14 é- ves. ISMERKEDNÉNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom