Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-03-07 / 10. szám

6 új ifjúság A CSALLÖKÖZCSÜTÖRTÖKI 15 ÉVESEK AJÁNLJÁK, HOGY AZ ALAPISKOLÁK KILENCEDIKES TANULÓI OLVASSAK EL A KŐVETKEZŐ KÖNYVEKET: MAY KAROLY: WINNETOU, JÖKAI MOR: A SÄRGA RÖZSA, VERNE GYULA: A TIZENÖT ÉVES KAPITÁNY. Készülnek a CSiSZ V. kongresszusára Az iskolai CSISZ szervezet lelkesedéssel készül a CSISZ V. kongresszusára. Pedig nemrég alakult az iskolai CSISZ szervezet, 1967 január 19-én. Akkor 45 pionír vált CSISZ tag­gá. Már az alakuló gyűlésen eltervezték a fiatalok, mit fognak tenni a kongresszus előtti kampányban. A határozatokat fokozatosan váltják valóra, pedig nem is éppen kicsiségekről van szó. • Például a tanév második felében elősegítik a kilencedik osztály tanulmányi színvonalának eme­lését. • Megfogadták, hogy az iskolában és azon kívül Is a lehető legfegyelmezettebben és illedelmesen vi­selkednek. • A pionírszervezetet mind a raj- mind a csoport- vezetők minden tevékenységében támogatni fogják. Már ez a támogatás is folyamatban van. • Résztvettek a farsangi jelmezbál megszervezé­sében, mert ez is a határozatok között szerepelt. • Negyven órán keresztül — az iskola igazgatója ugyanis ennyi időt biztosított — tánctanár vezeté­sével mondern táncokat tanulnak. A tánckör már működik, a tanulók örömmel járnak táncolni. • A tánctanfolyam végén záróünnepséget rendez­nek, táncbemutatóval, amelyre meghívják a pioníro­kat és a szülőket is. • Előadásokat szerveznek (vitával egybekapcsol­va), a tizenötéves lányok és fiúk legidőszerűbb problémáiról, egymásközti viszonyáról és az egész­séges erkölcs-szemlélet kialakításáról. • Résztvesznek a járási sportvetélkedőkön. • Az állami gazdaságban személyenként tíz ó- rát dolgoznak le a kongresszus tiszteletére. • Egy ifjúsági esztrád-műsort fognak rendezni, amelynek bevételét a IX. osztályosok ballagási ün­nepségének kiadásaira fordítják. Az iskolában nincs olyan CSISZ tag, aki visszahú­zódna a ráváró feladatok teljesítése elől. A határo­zatokat minden bizonnyel valóra is váltják. Kállay Gyöngyi, a CSISZ iskolai szervezetének vezetője 9 Ajánlod-e a tizenötéveseknek, hogy tanuljanak idegen nyelveket? Az egyik lány azt mondja, hogy ajánlja. Legalább két ide­gen nyelven kell beszélnie egy mai fiatalnak. — Ahány nyelvet ismersz, annyi ember vagy! — felelik vagy tízen a kérdésre. Tehát minden fiatal tanuljon idegen nyelveket. # Szerinted vannak-e nehézségek az életben? — Igen, az életben az embernek nagyon sok nehézségen kell keresztül verekednie magát. De ha a felnőttek végre ki­küszöbölnék a háborút, kevesebb nehézség lenne. Ezt elvárják a tizenötévesek a felnőttektől. Nehézségek mindig voltak, mert ez természetes is. De sokať kiküszöbölhetnénk, ha okosabb lenne az emberiség. n Őszinte vélemények 9 Megfelelőnek tartod-e a félévi bizonyítványodat? — Az ötvennégy tanuló közül negyvenhármán megfelelő-’ nek tartják a félévi bizonyítványukat, hatan nem tartják megfelelőnek (szerintük jobb is lehetett volna), öten pedig azt válaszolták, hogy a tanítók rosszul osztályoztak!?... O Szereted-e a tanítóidat és miért? — Szeretem a tanítóimat, mert nemcsak a tanulásban se­gítenek nekünk, de mert mind n problémánkkal is bizalommal fordulhatunk hozzájuk, pl. az elhelyezkedéssel kapcsolatban is. — A tanítóimat szeretem, mert mindent megtesznek azért, hogy jó szakmát válasszunk és boldoguljunk az életben. A tanulók figyelmébe A kilenc éves általános ís- kola végzett növendékeinek fi­gyelmébe ajánljuk a követke­ző kevésbé ismert iskolákat: Stredná priemyselná škola odevná, Trenčín. Stredná priemyselná škola grafická. Bratislava, Stredná priemyselná škola spojovej techniky, Banská Bys­trica, Stredná škola pre spoločné stravovanie, Kežmarok, Prešov, Priemyselná škola filmová, Čimelice, Stredná škola mliekárskeho priemyslu, Kroméŕíž, Priemyselná škola kožiarska, Gottwaldov, Priemyselná škola jadrovej techniky, Praha (Ječná ul. 20), Priemyselná škola mlynárska, pekárska a cukrárska, Pardu­bice, Stredná priemyselná škola slévárenská, Brno, Šujanovo nám. 1. Interjú Fóihy Ferenc iskolagaizgatóval — Mi a véleménye a tantes­tületnek és az igazgatónak az első télévi tanulmányi előmene­telről ? — A tanulók előmenetele a tanév első felében javult. Szep­temberben a tantestület elha­tározta. hogy milyen nevelési módszereket fog alkalmazni a tanulókkal szemben. Fokozato­san valósítottuk meg az akkor elfogadott határozatokat. En­nek köszönhető a javulás. A párhuzamos osztályok verse­nyeznek a tanulmányi előme­netelben. Ez is kedvezően be­folyásolja és ösztönzi a tanu­lókat. Iskolánk négyszáz ta­nulója közül 82 kitüntetéssel végezte az első félévet és a bukott tanulók száma is csök­kent. A tantestület a múlt fo­gyatékosságait teljesen rendbe­hozza. Jobb felkészültséggel és a korszerűbb nevelési módsze­rek alkalmazásával sikereket könyvelhetünk el az iskola láto­gatás terén is. Ezt a problémát a jövő tanévben teljesen meg­oldjuk. A tanulmányi eredmé­nyeket negyedévenként érté­keljük és az értékelést ismer- tétjük a tanulókkal Is. — A szülőknek miben kelle­ne leginkább segíteniük a ta­nulóknak ? — A szülők általában figye­lemmel kísérik a tantestület működését és a tanulók előme­netelét. Mégis előfordulnak o- lyan esetek, ahol a családban nem biztosítják kellően a ta­nulónak a legelemibb követel­ményeket sem. Az iskola se­gítséget nyújt a szülőknek mindig, s ők el is várják ezt a segítséget. A napközi ott­hon és az iskolai klub a fog­lalkozásban lévő szülők gyer­mekeire vigyáz. A tanítás után nevelőnök biztosítják a diákok között a felügyeletet. Jő len­ne. ha minden szülő a magáé­vá tenné a gyermeke iránti fe­lelősség gondolatát és többször találkozna az osztályfőnökkel és az egyes szaktanítókkal, mert akkor elbeszélgethetnének a gyermekek tanulásáról és vi­selkedéséről. Az oldalt összeállította: BAGOTA ISTVÁN. —a————**~r*r'^ -■ mm AZ ISKOLA IGAZGATÓJA, FÖTHY FERENC, A IX.-ESEK OSZTÁLYFŐNÖKE, LEITL MÁRIA ÉS AZ OSZTÁLY LEGJOBB TANULÓI: NAGY ORSOLYA, VARGA ÉVA, KÁLLAY MIKLÓS ÉS BÁLLÁ ORSOLYA. A pályaválasztásról Jankovich elvtárs, az iskola pályaválasztási ta­nácsadója a következőket mondja: — Ötvennégy tanuló fejezi be tanulmányait idén az iskolánkban. A tanulók pályaválasztásával már a hatodik évfolyamtól kezdve foglalkozunk. Ez a mun­ka a kilencedik évfolyamban éri el tetőpontját. Szem előtt tartjuk a népgazdaság igényeit, a tanulók ké­pességeit az elhelyezéseknél. A szülőkkel is meg­beszéljük javaslatainkat és közösen döntünk. Leg­többen az építő-iparban helyezkednek el a végzett tanulók közül. Szakiskolába is sokan mennek. Töb­ben a könnyűiparban vállalnak munkaviszonyt. Meg­lepő, hogy a tanulók érdeklődése inkább a szakis­kolák felé fordul. Ez vonatkozik a lányokra is, akik szintén nem az általános középiskolába igyekeztek — legalább is tőlünk. Ez talán azért van, mert nem látják biztosítva az érettségi után a főiskolai fel­vételüket. A divatos szakmákban alig tudtunk tanu­lót elhelyezni — ez azonban érthető és úgy néz ki, hogy több szakmát teszünk majd divatossá a ta­nulók számára. A mezőgazdasági tanonciskoláktól a tanulók több­sége idegenkedik. Azt mondják, nem biztosít ez az iskola számukra lényegesebb előnyöket sem a mun­kabeosztásnál, sem az anyagi jutalmazásnál. Vitathatónak tartom a közép- és szakiskolákba való felvételi vizsgák időpontját. Ezeket június 15- től 20-ig kellene megtartani, s az eredményről pedig a tanulókat, vagy az iskolát három napon belül fel­tétlenül értesíteni* így azután, ha valaki nem felel meg a felvételi vizsgán, más lehetőséget is keres­het. Az ipari tanuló-viszonyba jelentkezők felvételi beszélgetéseit pedig június 20-30 között volna hasz­nos és észszerű megtartani. Áz élet kapujában A tanulók nemcsak egymásnak ajánlgatták az iskolában, hogy szakmát tanuljanak és szakközépiskolába vagy ipari ta­nulóviszonyba lépjenek, őszintén merik ezt ajánlani más a- lapiskolák végzős tanulóinak is. mert szerintük „ebben van fantázia“ — Á szellemi munkát viszont nem becsülik le. A szellemi és fizikai munkát szerintünk nem is lehet elvá­lasztani egymástól — Mind a kettőt fontosnak tartjuk. Ez a határozott véleményünk1 — mondják. A környezetük, a szü­lők tanácsai és a közeli nagy gyárak, üzemek, sokban befo­lyásolják a pályaválasztó tizenötévesek nézetét és ezért je­lentkeznek egyre többen gyakorlati pályára. A szellemi mun­kát ugyan néhányan könnyebbnek tartják a fizikai munkánál, de előnyösebbnek semmi esetre sem. A szakképzett munkás vagy az iparban alkalmazott szakember, ha fizikai munkát is végez, nézetük szerint a társadalmi ranglétrán ugyanott áll, mint a szellemi munkás. Nagy gépeken uralkodni, ez iga­zán romantikus! És ez jellemző a fiatalok lelkivilágára is. Valami érdekeset előállítani a nyersanyagból valamit előte­remteni! — ez izgatja a fantáziájukat. A fizikai munkát vég­zők is elismerést szereznek maguknak alkotásaikon keresz­tül! — így vélekednek. Ki vagyok, mi vagyok, az kitudódik, ha az iparban, építkezésnél vagy más szakmában bonyolul­tabb feladatot kell megoldani. Ezért is találnak érdekességet a mai tizenötévesek a különböző szakmákban. Ez is egyik oka annak, hqgy a mai tizenötévesek nem idegenkednek a fi­zikai munkától sem, hanem szakképzettséget szereznek és bátran vállalják az életben rájuk háruló feladatokat. Hozzá kell még tennünk, hogy Csallóközcsütörtökön a pedagógusok valóban az életre nevelik a tanulókat. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom