Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-02-21 / 8. szám

ES % új ifjúság A világ filmgyártásá­nak mérlege A világ legtöbb országá­nak filmgyártása a televízió okozta évtizedes pangás után tavaly végre megszi­lárdult. A francia hírügy­nökség adatai szerint Indiá­ban tizennyolc filmmel gyár­tottak többet, mint tavaly­előtt, s Így a múlt évi 332 filmmel rekord produkciót értek el. Az Egyesült Álla­mokban 34, Olaszországban 37, Lengyelországban 6, Franciaországban pedig há­rom filmmel készült több, mint 1965-ben. A Szovjet­unió, Nagy-Brltannia és a Német Szövetségi Köztársa­ság produkciója megmaradt a korábbi szinten. Csehszlo­vákia pedig tavaly Is megő­rizte kiemelkedő helyzetét a a világ filmművészetében. Svédországban csökkent a filmgyártás, de a mozinézők számának apadása megállt. Japánnak, a világ legna­gyobb filmgyártó országá­nak évi „termése“ azonban csökkent, méghozzá 41 film­mel. Ez különösen az önálló producereket érintette. Ja­pánban csökkent a moziné­zők száma is. Franciaor­szágban úgyszintén. Argen­tínában súlyos helyzetbe ju­tott a filmgyártás. Brazíliá­ban viszont remélik a filme­sek, hogy az újonnan alapí­tott állami filmintézet hoz­zájárul majd ahhoz, hogy javuljon a filmművészet . helyzete. A „film-nagyhatalmak“ helyzetéről képet kapunk, ha összehasonlítjuk az egy év alatt gyártott filmek számát. Természetesen eb­ből nem lehet végleges kö­vetkeztetést levonni, mert nem egyenlíthetjük ki az 500.000 frankos előállítási költséggel készült filmeket a harmincmilliós szuperpro­dukciókkal, de ugyanígy nem mérhetjük ugyanazon mér­cével a magas művészi szín­vonalú műveket, és a kom- merszfilmeket sem. De fme a mennyiségi lis­ta: Japán, 442, India 332. Egyesült Államok 214. Olasz­ország 188. Szovjetunió 113, Franciaország 93, Nagy-Bri- tannia 70, Mexikó 56, Német Szövetségi Köztársaság 50. Csehszlovákia 40, Lengyel- ország 20. Brazília pedig 19 filmet gyártott tavaly Ehhez méo hozzá keli számítani Dánia. az Egyesült Arab Köztársaság. Ausztria. Ma­gyarország. Románia, Kana­da, Jugoszlávia és még egész sor kis filmgyártó ország produkcióját is. A világ moziközönsége ál­landóan változik. A filmnek ma már nincs monopolhely­zete a tömegek szórakozta­tásában. s nem szolgálhat többé semmiféle meglepe­tést a közönségnek. így a filmek műfaji összetétele is megváltozott. Két nagy cso­portba oszthatjuk őket; az egyik az óriási költséggel készült attraktív filmek, a másik pedig a művészi fil­mek csoportja. A világ szá­mos kritikusa úgy véleke­dik. hogy ilyen körülmények között az átlagfilmnek nincs semmilyen jövője, s lassan kihal. (ó) A Kassai Nemzeti Színház be­mutatta, és azóta is rendkívüli sikerrel játssza a „Csárdáskirály­nő“ c. operettet. Engedtessek meg e tényről háromféle szemszögből szólnom. Rövid leszek, sőt tömör, mert a helyzet most úgy kívánja. Alkalomadtán visszatérünk majd erre az előadásra. Mindenkeppen érdemes lesz. 1. AZ ANNYIT ÜTÖTT, vágott, csepült, dorongolt, szidott ope­rett úgylátszik agyonverhetetlen. Felgördül a függöny, és a közön­ség élvezi a táncjeleneteket, pár­beszédeket, dalokat, Külön anató­miája van sí. operettnek is, ha levágod az egyik fejé», vígan tűri, mert nyomban kinő egy másik. Nem akarom szidni az operettet. Védeni sem. Ez utóvégre egyéni dolog. Amit regisztrálnunk kell azonban, így kutyafuttában is, az viszont a? a tagadhatatlan, meg­másíthatatlan tény, hogy erkölcsi és kasszasiker egyúttal Kassán, 1967-ben. a Csárdáskirálynö. 2. KASSA Még egyszer az utóbbi két év e városban lezajlott magyar vonatkozású színházi eseményeiről: 1966: A Csehszlovák Televízió kassai stúdiója bemutatta (kassai rendezővel, kassai színészek köz­reműködésével) Fejes Endre, Rozs­datemető c. regényének televíziós változatát. Elsőnek az országban! 1966: A Kassai Nemzeti Színház színre vitte Madách Imre világhí- hü müvét. Az Ember tragédiáját. Szlovák nyelven, teljes terjedel­mében, egy képet sem hagyva ki. Hasonló bemutató nem volt még ebben a/ országban. 3. ÉS VÉGÜL. 1967, a Csárdás­királynő, de kis betűvel is, a csárdáskirálynő. azaz Vereczky Szilvia, azaz Cséfalvay Katalin éve. Illene szó ejteni a társulat többi tagjáról is. A nagyszerű Pacaj, a lenyűgöző Hodorovsky és a töb­biek megérdemlik. Szóljunk azon­ban e rövid írásban mégis ezút­tal Cséfalvay Katalinról. Megér­demli.. Aki végigélvezte teljesít­ményét, az talán nem is túloz, ha a legnagyobbakéhoz hasonlítja já­tékát. De ezen tűi van ennek a főszerepnek egy kulisszatitka Is. Cséfalvay Katalin öt (5) éve tagja már a kassai társulatnak. Most kapott első ízben ilyen szerepet. Addig a kórusban trillázott. A mindenképpen nagyszerű adottsá­gokkal rendelkező. Örökifjú ren­dező, Smažik érdeme is, hogy vegre felfedezték. Az újságíró per­sze azonnal megfogalmazza a kér­dést: ennyire bővelkedne a Kassai Nemzeti Színház tehetségekben, kiváló színészekben, hogy egy Csé­falvay Katalin arra kényszerül, hogy kórista legyen? Nem szeretnénk belső ügyekbe avatkozni Sem jogunk, sem isme­reteink nincsenek hozzá. A kassai Vereczkey Szilvia azonban estéről estére bizonyítja: tökéletesen meg­oldotta feladatát ebben a rendkí­vül igényes, nagy technikai fel­készültséget, jó hanganyagot, és amellett még színészi teljesít­ményt is kívánó főszerepben. A kassai társulat valószínűleg sikeres esztendőként tartja majd számon ezt a mostanit. Három szemszög gyér fényű reflektorai nyomokban sem világítják be a teljes terepet. E néhány sor is mond valamit azonban. De utolsó gondolatként mégis ezt vetném papírra: térjünk még vissza, alkalomadtán erre az elő­adásra. Mindenképpen érdemes lesz. BATTA György Vereczkey Szilvia Cséfalvay Katalin „HA OLYANNAK ISMERNÉNEK, MINT AMILYEN VAGYOK, TA­LÁN NEM IS LENNE ILYEN SIKEREM.“ (Claudia Cardinale) 5. A kulisszák előtt (Színészek és sztárok.) A SZTÁR AZ ŰR! Öltözködése szabja meg a divatot, hajvise­lete a hajviseletet, külseje a korideált — és játéka a sikert... Milliók rajonganak érte, fényképezik és ün­nepük, szeretik. Az álmok megédesítói, 'bál- ványai... egy bizonyos — róvidebb, vagy hosz- szabb — ideig. A nagy népszerűség sem tart azonban so­káig. Kevés olyan színészről tudunk, aki élete végéig nagy sztár lett volna, de a halál vég­érvényesen pontot tesz a népszerűség után. Színészsors... Olyan nevekre, mint Douglas Fairbanks (daglesz ferbenksz), John Gilbert (dzson dzsil- ber), Rodolpho Valentino, Mary Pickford (mé­ri pikford), vajmi kevesen emlékeznek. Pedig a maguk korában hasonló, vagy még nagyobb sztárok voltak, mint manapság Mastroianni, Loren, vagy Claudia Cardinale... Hogy még közelebbi példával éljünk, nem is kell a néma­film sztárjait felhozni: Gerard Philipe (zsérar filip) akit fiatalon bár, de „színészistennek hívtak, csak emlék maradt. Hiába őrzi minden egyes alakítását a celluloid szalag. Vele rokon sorsú az ötvenes évek amerikai il). magyar férfisztárja James DEAN (dzsájmsz din) ill. Soós Imre. (Deant nemrég láthattuk „Az édentől keletre c. film főszerepében remekel­ni.) A sztárkultusz magyarázata? Az emberi egyéniség, báj és elegancia va­rázsa a játékfilm kezdetétől fogva a mai na­pig pótolhatatlan a filmvásznakon. A minden idők legnagyobb filmsikereit ara­tó író-rendező Chaplin, soha sem lett volna olyan népszerű a kedvesen pimasz Charlie ke­—vavrecz&rj GalonGezo 1. kérdés; 2. kérdés: 3. kérdés: A képen 4 olasz, 1 angol, 1 A képen 4 olasz, 1 angol, 1 francia, 1 lengyel és 1 magyar ménykalapos, sétapálcás esetlen figurája nél­kül... A sztár külsejével és játékával hódítja meg a nézők millióit. Egy jelentős egyéniség — divatos kortipus — egész produkciók sikerét jelenti, sok esetben jelentősebb színészi adott­ságok nélkül is. A rajongáson kívül tömegőrületet az énekes sztárok tudnak produkálni. Csillogásuk vi­szonylag rövidebb ideig tart. Viszont Elvis PRESLÉY (elvisz prezíi). Cliff Richard (klif ricsár), Johny Hallyday, (dzsoni halidéj). Frank SINATRA (frenk) a tánczenében tartja rang­ját, a sanzon-műfajában Yves Montand, (ív montan), Charles AZNAVOUR (sári áznávúr), Gilbert BÉCAUD (zsilbert békó) állandóan nép­szerűek. A BEATLES — külön fejezet. Most pedig napjaink filmcsillagai szólalja­nak meg, saját magukról, munkájukról... Ingrid BERGMAN: „Ha nem tudnék játszani, meghalnék.“ Brigitte BARDOT (brizsit bardó): „NEM AKAROK nagy színésznő lenni. Ha a forgató­könyv azt írja elő, hogy vetkőzzem le — hát levetkőzöm.“ Gina LOLLOBRIGIDA: ....a színészet az egyik legnehezebb foglalkozás a világon.“ Romy SCHNEIDER (snájder): „Nó vagyok, és mint nő is akarok élni.“ Jean-Paui BELMONDO (zsán-pől): „Nem ér­dekel mennyire becsülnek, de azt nem sze­retném, hogy leértékelnének.“ Jean GABIN: „Sohasem mértem az inteli- genciát diplomával." PÄGER Antal: „Az olyan típusú szerepek érdekelnek, amelyek valami jobbért, az élet igazi értelméért küzdenek.“ filmhíresség látható. Nevezzé­tek meg őket! (Megfejtés 20 pont) 8 megfejtés 20 pont 6 megfejtés 15 pont 4 megfejtés 10 pont Következik: A vásznon (A film esztétikája.) MIKRO novellák A. STUBŇA: Verseny A verseny kezdetéig sike­rült eltitkolnunk nemcsak a kocsit, amelyen a verseny­zőnk indult, de az üzema­nyagot, sőt magát a ver­senyzőt is. A verseny alatt — felsőbb utasításra — a mi versenyzőnknek el kel­lett titkolnia versenyzésé­nek stílusát, valamint le­győzhetetlen stratégiánkat is. Nagyszerű versenyző volt: éber és figyelmes. Teljes tudatában volt feladata fon­tosságának, amellyel meg­bízták. A verseny befejez­tével büszkén jelentette, hogy riválisai előtt sikerült mindent eltitkolnia — még a legnagyobb sebesség átté­teleket is. Csak egyetlen apróság ke­rülte el a figyelmét: hogy a többi versenyző mind ma­ga mögött hagyta legkeve­sebb egy körrel. J. R. PICK: Paródia Olvastam egy elbeszélést. Nem volt se füle, se farka. Azt mondták: Ez az irodal­mi selejt paródiája. A filmben lövöldöztek és hasonlóan ennek se volt se füle, se farka. Azt mond­ták: Ez a cowboy filmek pa­ródiája. Táncoltak, de úgy, hogy az semmiféle tánchoz nem hasonlított. Azt mondták: Ez a rock and roll paródiá­ja. A színpadon egy nagyon csinos lány vetkőzött. Raj­tafelejtettem a szememet. Azt mondták: Ez a sztrip­tíz paródiája. Elsikkasztottam 4600 ko­ronát. Senki sem akarja el­hinni, hogy a tolvajokat parodizáltam. WOLFGANG HEIM: Teljesen automatizálva „Csatolják be a védööve- ket, fejezzék be a dohány­zást.“ Az utasok hátradől­tek székeikben. A zene el­halkult, majd elhallgatott. A fedélzeti hangszóró pattog­ni kezdett. Nyugodt, kedves hang szólalt meg. „Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim. Aligha vették észre első e- lektronikus irányítású sze­mélyszállító repülőgépünk felszállását. A teljesen auto­matizált pilótánk most há­rom ezer méter magasra vi­szi önöket, tíz perc múlva pedig tizenöt ezer méterre. Ötvenöt perc múlva átrepü­lünk a csatorna fölött és rövidesen meglátjuk Angliát. Önöket azalatt „csendes fe­délzeti konyhánk“ kiváló minőségű ebéden látja ven­dégül, amelyet szíveskedje­nek a jobb kezük mellett lévő étlapról kiválasztani. Azalatt erről a gramofonle- mezröl szólok önökhöz és ismertetem a repülést. A repülőgép a földről a röp- tér állandó felügyelete alatt áll. az elektronikus gépek, mint a legjobb personál, i- rányit jók 'épülésünkét. A technikai berendezésünk e- gészen út és abszolút hi­bamentes. Jó étvágyat kí­vánok önöknek és tudom, hogy semmi okuk a nyugta- lonkodásra... k-ks... a nyug- lalankodásra... , krks... a nyugtalankodásra.. “ (Tóth Eleméi for­dításai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom