Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-02-14 / 7. szám
6 új ifjúság leveleznénk® Farkas Pál, Véménd, Ziinyi u 210, Magyarország, Baranyamegye. Magyarul levelezne általános kérdésekről, 17 éves. • Simon Károly, Székes- fehérvár, Horváth István út 19 sz. Magyarország. Magyarul levelezne és ismerkedne, 20 éves. • Deák Erzsébet, Beregszász (Beregovo) Listopad u 68 sz. Kárpátukrajna, SSSR. Magyarul levelezne különböző témákról, 22 éves. ® Varga János, Lenti, Dózsa György út 37 sz. Levelezne és ismerkedne, 22 éves, gépkocsivezető. • Fogarasl István, Zala- apáti. Deák Ferenc út 117 sz. Magyarország. Általános témákról levelezne magyarul, 19 éves. • Juhász Borbála P. M. š Viničky P. p. Streda n. Bodrogom, okr. Trebišov, ČSSR. Levelezni és ismerkedni szeretne, 17 éves diák. • Horváth Lajos, Magyar- azecsőd, Kossuth Lajos u 37 sz. Magyarország. Kü„Nem bírunk a fiammal. Valósággal zsarnokoskodik fölöttünk. Érettségi előtt otthagyta az iskolát. Azóta nem tanul, nem dolgozik. Tele van igényekkel. Az apjának egy pár cipője, egyetlen rend ruhája van. neki viszont szmokingot kellett csináltatnunk, mert ő olyan társaságba jár, ahol erre szükség van. Az uram fizetéséből persze nem telt volna erre. a menyasszony lányom adta oda megtakarított pénzét, azon vettük meg. Most pedig motorkerékpár a rögeszméje. Tudja, hogy van egy kis telkünk, azt akarja, hogy eladjuk és megvegyük neki a motort. Félek, hogy meg is tesz- szük, mert az apja egyetlen kívánságát sem tudja megtagadni. A három lányhoz szigorú. de a fiában istent lát. Fáj ugyan neki, hogy nem tanul, nem dolgozik, de ezért még szólni sem mer neki. Ha pedig én próbálok a lelkére beszélni. még ő veszi védelmébe. Azt mondja: nem értem meg a fiamat," — írja egy elkeseredett anya. Hogyan vált ilyenné ez a fiú? Mi minden történhetett 17 év alatt, amíg a kedves, szelíd kisfiú zsarnokká fejlődött? Már három lány volt a családban, amikor megszületett. Az apa mindig fiút várt, a lányok születése csalódás volt számúSztár a családban / ra. Nem is sokat törődött a kislányokkal, nevelésüket e- gészen a feleségére bízta. Derék, szorgalmas, jó tanuló gyerekek lettek belőlük. A legidősebb hivatalnoknö, a középső fodrász, a legkisebb gyárba jár. Komoly, kötelességtudó, szülőtisztelő mind a három. A fiú nem várt ajándék volt a sorstól. Az apa számára magát a beteljesedést jelentette. Már születésétől kezdve kisajátította. Ö pályázta, fürdette, etette, és mérhetetlenül elkényeztette. A gyerek szép volt, jól fejlett és értelmes. Ennyi és semmi több. Az apa azonban kivételes lényt látott benne. Abban a hitben ringatta magát, hogy amit ő nem ért el az életben, azt a fiú pótolni •fogja. „Az én fiam Valaki lesz. Nekem mindig mindenki parancsolt. de a fiam parancsolni fog!" — mondta gyakran a fiú előtt is. Elhitette vele, hogy szebb, okosabb, tehetségesebb másoknál. Ennek a következménye volt, hogy már kisiskolás korában sokat bajlódtak vele a tanítók. De ha intőket hozott haza, az apa nem őt okolta, hanem az iskolát szidta. Ahelyett, hogy rászorította volna a tanulásra, instruktort vett melléje. így sikerült eljutnia nagy nehezen az érettségiig, de annak már nem mert nekimenni. Az anya és a nővérek látták, hogy az apa vak szeretete vesztébe sodorja a fiút. de felszólalni nem mertek. Sót, úgy igyekeztek az apjuk kedvébe járni, hogy ők is kényeztették a fiút. Élőbb talán csak megalkuvásból tették ezt, később azonban már beléjük idegzödött a tudat, hogy a fiú különb mint ők: nagyra hivatott. Ők szerények, igénytelenek voltak. Magától értetődőnek találták, hogy fivérük „előkelő“ társaságba jár, és az 8 fizetésük nagy részét is szórakozásra költi. Ma már terhűkre van a fiú. Szenvednek zsarnoksága miatt. Restellik henye életét, de már késő, nem tudnak segíteni rajta. Féltik a nyugalmukat, ezért úgy védekeznek ellene, hogy táplálják igényeit. Hagyják, hogy uralkodjék felettük. Kiszolgálják öt. mini elnyomott rabszolgák urukat. Áldozatnak érzi magát az e- gész család. Valóban az is, de legfőbb áldozat mégiscsak a fiú akkor is, ha ma már az egyetlen bűnösnek látszik, öt a helytelen nevelés, az apa ma- jomszeretete nemcsak a család zsarnokává tette, hanem semmit érő felelőtlen emberré is: A fiú esetével azért foglalkozunk, mert nem ö az egyedüli. akit a rosszul értelmezett szeretet a család sztárjává tett. Számos esetben látjuk, hogy a gyermekek közül egyet-egyet kiemelnek a szülők, hogy a többiek rovására elkényeztessék. Miért teszik ezt ? Néha a- zért, mert a legkisebb, a leggyengébb, a legszebb, a legértelmesebb. vagy csupán azért, mert jó és rossz tulajdonságaival legjobban emlékeztet rájuk. Ha ezt teszik a szülök, súlyos hibát követnek el. A család voltaképpen önmagától adódóan demokratikus intézmény. A szülők jogai és kötelességei egyformák minden gyerekükkel szemben, s a család egysége és a gyerekek jövője ellen vétenek, ha szerete- tüket. gondoskodásukat nem e- gyenlö mértékkel mérik. H. Lányi Piroska mmm ismerkednénk lönbözö témákról levelezné magyarul, 21 éves. ® Kovács Olga és Nagy Mária SPŠS Komárno, ČSSR. Magyarul és szlovákul leveleznének, 17 éves diáklányok. • Dudás Margit, ul. Zdenka Nejedlého č. 7. SPTŠ DM Pedagogická škola lc. Levice, ČSSR. Magyarul és szlovákul levelezne különböző témákról, 16 éves. O Medveczky Magdolna, Jászapáti, Postafiók 23 sz. Magyarország. Bélyeggyűjtésről levelezne magyarul, 16 éves gymnáziumi tanuló. • Koós Éva, Dubovec č. 2, okr. Rim. Sobota, ČSSR. 18 —25 éves lányokkal levelezne magyarul, különböző témákról. • Németh Ottó, Pécs, Pozsonyi u 3 sz. Magyarország. Levelezne és ismerkedne, 19 éves, technikumi tanuló. • Csórja Ildikó, Székes- fehérvár, József Attila út. XVIII ép. 1 lh II. e. 2. ajtó. Magyarország. Tánczenéről levelezne magyarul, 14 éves. A vasutas Egy szakma már nem elég A szerelvény száztíz kilométeres óránkénti sebességgel száguld, az áramszedők szívják az áramot a vezetékből. Apró állomásépületek előtt a forgalmista tisztelegve fogadja a gyorsvonatot. Menesztő tárcsája zöldet mutat a mozdonyvezető felé. A kifuttatott kijárati váltók közelében a segéd mozdonyvezető hangosan szól: A kijárat szabad. A főmozdonyvezető ismétli: A kijárat szabad. Aztán még nagyobb sebességre kapcsol. A nyílt pályán fehér mezőben hatalmas fekete számok mutatják a pálya mellett, hány km-es sebességgel haladhat a szerelvény. Az előjelző tilosat mutat. A főmozdonyvezető ismétli, segédje megállapítását és lassít. Pár perc múlva a föjelzőhöz érnek, a bejárat szabad, újra két hangos megállapítás és csökkentett sebességgel a kitérő vágányon haladnak át az állomáson, utána újra nagy sebesség, a jelzők állásának újbóli megállapítása. így folytatja^ a* utat Kassától Zsolna felé, a két látra között, végig a Vág partján, zengő hidakon keresztül, forgalmistáknak, váltóőröknek visszatisztelegve. Gyönyörű a mozdonyvezetők foglalkozása. Azt mondják, csak ók igazán a vasutasok, de a vasúton sok különböző szakmában dolgoznak az emberek. Villanyszerelők, asztalosok, pályakarbantartók és építészek, kábelosok és telefonosok, géplakatosok, műszerészek. KI győzné felsorolni, hányféle szakember kell a modern vasúti közlekedéshez. Az alapfokú iskolák végzős tanulói tehát ha vasúton akarnak dolgozni, előbb jó, ha szakmát tanulnak, utána jelentkeznek a vasúti felvételi irodákban, személyzeti osztályokon és alkalmazzák őket tehetségük, rátermettségük szerint. Egy fiatal, ha pályát választ és úgy dönt, hogy vasutas akar lenni, nkljor az iskola igazgatóságán keresztül javasolhatják vasutközlekedési tanonciskolába. Ilyen iskolában két évig tart a tanulmányi idő, de lehetőség nyílik arra is, hogy érettségi bizonyítványt szerezzen a tanuló, ha hosszabb ideig tanul. Egy vasutasnak úgyszólván holtáig kell tanulnia. Gyakran hívják ^ vizsgára, különböző közlekedési szabályokból, vagy pedig más szakból. A vasutas, katona a saját munkahelyén. A legapróbb fegyelmezetleuség Is hatalmas értékeket és emberek életét teheti kockára. Ha avoítel vizsgáló nem veszi észre, hogy eltörött a sín, az árokba futhat a gyorsvonat. A mozdonyvezető, ha nem figyel segédje figyelmeztetésére egy jelző közeiében és ha nem ismétli hangos szóval, amit az mondott neki, véres katasztrófa iahet a következmény. A fegyelem és a pontosság alapfeltétele minden vasúti munkásnál. Ünnep, vasárnap, bármilyen rossz idő és más helyzet nem akadályozhatja meg a vasutas szolgálattételét. A köd és az óimos eső a legnagyobb ellenségük. Inkább 35 fokos meleg legyen, mint két óra hosszáig tartó ólmos «só. így beszélnek, ha az időjárásról kérdi őket valaki. A jég elszakíthatja a drótokat, megbéníthatja a váltókat, és akkor késik a vonat, hiába szidják az utasok a forgalmistát. Ködben a sebességet sokszor csökkenteni kell. Nehéz a jelzőket figyelni, a vá^tó-tornyokat is alig látják, de még az is előfordul, hogy a tisztelgő forgalmistát sem veszik észre a mozdonyon lévőt Ilyenkor mereven előre figyelnek, szabad-e pálya, Jfem kell-» hirtelen fékezni, illetve növelni a sebességet. Az utasok nem is gondolják, milyen erőfeszítésébe kerül a mozdonyvezetőnek a szerelvényt vinni ködös hófúvásos időben, vagy őlmos eső alkalmával. Vannak helyzetek, amikor hősiességet követe! meg a forgalom biztosítása. Az olyan fiatal, aki elég fegyelmet és pontosságot érez magában, büszke arra, hogy emberek életéért felelhet, hatalmas értékeket szállíthat, áz bátran jelentkezhet a vasútra dolgozni. Minden pályához hivatás-szeretet kell, ugyanúgy a vasúti közlekedéshez is. Sokat kell annak tanulnia akit a vasúton alkalmaznak. De büszkeséget erezhet, amikor sót«, Vtharbtm- s efié! utasok százai azért érnek haza családjukhoz. mert ó jól és becsülettel ve- qezte munkáját. A villamosítás és a dieselesítés könnyíti a vasutasok helyzetét, némileg kényelmesebbé teszi foglalkozásukat. De fegyelemre és pontosságra a vasúton örök időkre szükség lesz. Ezt vegye tekintetben minden fiatal, ha vasutas akar lenni. BAGOTA István A mezőgazdasági dolgozók képzésről első sorban a szakiskolák gondoskodnak. 1965-ben Szlovákiában 3744 főiskolai képzettséggel és 16 248 tel.ies középiskolai végzettséggel rendelkező fiatal dolgozott a mezőgazdaságban. 1970-ben — a tprvek szerint — már 7183 főiskolai és 24 537 középiskolai képzettséggel rendelkező fiatal dolgozik majd. Így tehát az 1965-ös évvel 'szemben 91,9 százalékkal emelkedik a főiskolai képzettséggel rendelkező i dolgozók száma, míg a középiskolásoké 50,7 százalékkal. Az 1966—70-es években előreláthatóiág 61 e?er fiatal kapcsolódik majd be a mezőgazdasági termelésbe. r ; A mezőgazdaság fellendítése megkívánja, hogy évről-évre egyre több és több fiatal fokozza szakképzettségét. . Milyen lehetőségek állnak ezen a téren a fiatalok rendelkezésére? Ma már a mezőgazdasáflj űzetnek magufc is; gondoskodnak arról, hogy a fiatalok tanuljanak. Gyakran halljuk azonban, hogy a főiskolát végzettek gyakorlati tudása hiányos Sokszor szükséges volna egy kis irányításra. Ezért a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola alkalmat ákaf nyújtani ahhoz, hogy a végzett hallgatók is további kiképzésben részesülhessenek. Ugyanezt mondhatjuk el a mezőgazdasági műszaki középiskolát végzett fiatalokról is. Ezek számára is lehetővé kell tennünk, hogy tovább tanuljanak és tudásukat elmélyítsék. A középszlovákiai kerületben még ebben az iskolaévben megvalósítják a hizlaldákban dolgozó szakemberek továbbképzését. A mezőgazdasági főiskolákon és a mezőgazdasági műszaki középiskolákon pedig az érdeklődök levelező tagozaton is tanulhatnak. A mezőgazdaság gépesítése szükségessé teszi, hogy minden dolgozó értsen a gépekhez és szaktudással rendelkezzen. ' A CSISZ KB és a Mezőgazdasági valamint Erdőgazdasági Minisztérium kö- 4ftt megállapodás jött létre, mely szerint lehetővé kell tenni, hogy a mező- gazdasági dolgozók további szakiskolákat, vagy szaktanfolyamokat látogathassanak, Léván 1965-ben a CSISZ ía'iH Tvezete. az I KSZ és a ' T A Hjfeös éfővel 185 fiatál mezögazt^^ dolgozót, 1964-ben pedig 402 szakem- .....'* ^ sok kiképzésének gondja jórészt tona már mégiscsak több fiatal nyeri el skolában. A gyakorlat is azt mutatja, a dolgozók csak egy szakmához érteképezteTett ‘ki. A fiatat jJP&bra is a GTÁ vállán nyugszik, SÉ szakképzését a mezőgazdasági tanonc hogy a mezőgazdaságban nem elég, h nek, feltétlenül fontos, hogy más munkakörbe is be lehessen ókét osztani. ; Nagyon helyesen járnak el azokban hogy a fiatalok a mezőgazdasági űz. £ tehetővé teszik számukra, hogy továl ,‘mokon vegyenek részt. így például 20 fiatal mechanikust képeznek ki; ga.sabb mezőgazdasági szakiskolába a járásokban, ahol arra törekszenek, Nmekben több szakmához is értsenek, b képezzék magukat és szaktanfolya- rjesen azt a határozatot hozták, hogy et más szakmára és tizet pedig ma- denek. Épé tí Z' ki) A CSISZ már eddig is mindent elköv :tett, hogy minél több szaktanfolyamot • A CSISZ funkcionáriusok gj mezőgazdasági üzemekben részletesen ismertették, hogy milyen lehetőségek állnak a fiatalok rendelkezésére, milyen iskolákat, vagy tanfolýatp|®i|átogathatnak. Így például Privigvén a CSISZ tagsági gyűlésén ismertetik aj tagokkal a szakiskolák jegyzékét, a tanulási lehetőségeket. A fiatalok így adottságuk és érdeklődési körük szerint választhatnak a tanfolyamok között. A privigyei EFSZ mellett működő CSISZ szervez« «el akarja érni, hogy J 7 fiatal vegyen részt egy olyan tanfolyamon, ahol a* új gazdasági irányítás elveivel ismerkednének meg. De tanfolyamokon vesznek majd részt az ÉÍSZ elnökök, agronómusok, zootechni- kusok, mechanizátorok és az ökonömusok is. 3967-beh az üzemekben főleg a racl malizáció és az új technológia kérdéseiről tartanak előadásokat. Elvárjuk*«' hogy a CSISZ szervezetek olyan lehetőségeket terémfsétieK, megkönnyítik a fiatalok helyzetét és a fiatal dolgozók valóban növelhetik szaktudásukat. , T B u z n a Alojz mérnök A pályaválasztásról
