Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-01-24 / 4. szám

4 új ifjúság nyos: Ügy hisszük, mind­kettőnknek jobb lesz, ha már most lebeszéljük. ® L. P. Szőlőske: Nélkü­led című verse sztereotip élettelen, semmitmondó! Csak a szókincs gyatraságá- ról tanúskodik. Nézzük csak: /Nélküled oly nehéz élnem/ nélküled már nem tudnék élni / stb. / Szívemben a ne­ved gyökeret vert / neved mindennél a legszebb né­kem / stb, Ogy hisszük, le kellene beszélnünk, de in­kább várunk még egy kicsit. • „Emlékezni rád“: Na­gyon örülünk, hogy tetszik a lapunk, hogy olvassa. Mi is elolvastuk az ön versét, az azonban a mi tetszésünket nem nyerte meg. Még nem látunk benne költészetet, csak szirupos, olcsó sláge­rek „forró csókod ég az ajkamon“ utóhatásai. Pró­bálkozzon talán később! • „Elvis Presley“: Na­gyon érdekes a Varjú című verse, melyben végig fél füllel „hallgatózik“ és fél lábon „áll“. Ennyire spóro­lósnak már mégsem szabad lenni. Lebeszéljük. • H. E.: Esti köszöntés című írása annak ellenére, hogy mélységesen naiv ré­gies történetecske — írás­készségről tanúskodik. Ta­nuljon, olvasson sokat, és próbálja a saját világát a saját élményeit megírni. (A régi kapitalista világról sok­kal hitelesebben tudnak szólni azok, akik a „régi ka­pitalista világban“ is éltek.) • „Tél 1967“: Gondok cí­münkben és az Álmodozó magányomban címűek azon­ban felfigyeltetőek (ezek közül is az utóbbi a 1obb). mű verse rossz. A Félel- Nézzük talán: / Ujjaim vé­gén / kék színű körök / a gondolatok / Formálom őket / vonatkeréknek / pupillák köré / színes Iszapnak / Kék színű körök / álmodozó ma­gányomban / talán el is gu­rulnának /. A versben a gon­dolatokat „csak“ vonatke­rékké és „színes iszappá“ formálja — kár, hogy itt le­mondott a felfokozás lehe­tőségéről (Az ön gondolatai bizonyára nemcsak e két gondolat körül forognak). Ezenkívül gyengének érez­zük a két utolsó sorát (fő­leg az utolsót). Túlságosan híg, szétfolyó! Idővel küld­jön újabb verseket! • „Prága 1966“: Kiáltás békéért című versében sok a felesleges. A felvetett lo­gikai vonalat nem viszi vé. gig, nem bontja ki. A mel­lékes képek ahelyett, hogy az egy fő-gondolatot erősí­tenék, maguk erősödnek fel, ezáltal a vers széthull, szét­zilálódik. (Az első sorok nagy lélegzete a végén sze­relmes gügyögéssé csorbul). Annál érdekesebb a Tűnő szerelem, (bár itt még az az érzésünk, hogy nem ta­lálta meg a mondanivaló az alapgondolat kifejezéséhez, verssé növeléséhez szüksé­ges összes hangulati-lírai elemeket, illetve a vers első részében csak a dolgok szokványos jegyeit tárja fel és nincsen jelen az ugyan­azokat a dolgokat újjá, egyénivé látó költő. A má­sodik rész jó, bár a „ferge- teg“ szót abban is kifogá­solnánk — régies). és a Csalóka csillagok című, bár itt is az első szakasz utolsó két sorát „csak“ odacsa- pottnak, felszínesnek érez­zük. Kifogásolnánk a máso­dik szakasz „valóság-tuda­ta“ sorát is — durva, ér- zéktelen sor — magyartalan is. örülünk jelentkezésének. A két versen dolgozzon, ér. demes! Idővel küldjön újab­bakat. A közelmúltban a Szlovák Nemzeti Színház előcsarnokában egy ízlésesen rendezett prog­ram kiállítás fogadta az előadásra érkezőt. Közelebbről megnézve kitűnt, hogy a plakátok a színház balett-együttesének olaszországi turnéját népszerűsítették. A változatos szöveg és a sok vüághírű név között ritmikus pontos­sággal ismétlődött egy mondat: „Direttore ďorchestra Adolpho Vykydal. Dante zengze- tes nyelvén ez annyit jelent, hogy a zenekart Adolf Vydydál vezényelte. Igen, a turné min­den előadásán a svájci Comótól kezdve, egé­szen Szicília fővárosáig. Közben útbaejtve o- lyan kult úr-központ ok at, mint Milánó avagy a magas művészi szintet megkövetelő Párma. A pármai sikerhez most egy újabb is csatlako­zott. A szomszédos Bécsben ugyanis három ka­rácsony előtti estén Dvorak Szláv táncait tán­colta balett-együttesünk, s persze, a zenekar élén ismét Adolf Vykydal állt. — Életem nagy pillanata volt — mondja a karmester, — a Theater an der Wien-nek pó­diumára lépni! Bécsig hosszú volt az út... Vykydal egy é- szakmorva .falucskában látta meg a napvüá- got. A már zsenge gyermekkorban jelentkező zenei hajlamait az orgonista apa nagy odaadás­sal irányítja. Középfokú tanulmányai előtt Pármában is siker volt.. megnyílnak a bmói Konzervatórium kapui, a- hol az ütőhangszerek kezelésének művészetét sajátítja el, közben vezényléssel is foglalko­zik. A konzervatórium elvégzése után Bratis- lavába jön, ahol a Zeneművészeti Főiskolán Talich növendéke, esténként pedig a színház zenekari árkában dobol, xilofonozik avagy ép­pen a triangulumot üti. Talich távozása után Dr. Rajter növendéke s nála szerzi meg — ra­gyogó Brahms dirigálásával a diplomát. De, még mielőtt a diploma a kezében lenne, bene­vez a színház vezetősége által kiírt karmeste­ri pályázatra. A sorsdöntő próba után elfog­lalja a megpályázott karmesteri állást. Tálán kifinomult ritmusérzéke eredményezte, hogy a színház balett-együttesének lett a karnagya. Kilenc éve mutatkozott be a közönségnek egy „Fadetta" előadás alkalmával, s azóta minden balett bemutató és előadás az ő pálcájának beintésére kezdődik. Külföldön is az ő pontos, sodró lendületű irányítására táncolnák tánco­saink. A már említett olasz és osztrák sikert három éve a berlini és a drezdai előzte meg. Célja mindig a szerző elképzeléseinek leg­hűbb megvalósítása, a zene és a mű lényegé­nek feltárása. Példaképe pedig századunk egye­dülálló karmesteregyénisége, Arturo Toscanini. Varga József < • MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓINKNAK AJÁNLJUK • • MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓINKNAK AJÁNLJUK • • MÜKEDV < Cirkusz a javából — Soós Z György, három felvonásos § komédiája. Személyek 8 fér- g fi, 3 nő. Szín: folyosó, pá- N holy iroda, szeparé, pénz- (2 tárkocsi, a kocsi belseje, «í kapu előtt. (Természetesen Z jelzett díszlet.) js A Cirkusz a javából sza- </> tirikus játék és mint ilyen © a valószerűtlenség határán y mozog. Aki azonban csak > egy kevéssé is ismeri gaz- § dasági életünket, aki csak X egy futó pillantást is vetett O a vállalati gondolkodás ro- s vat és keretlabirintusára; • az a darab fordulataiban is­merősöket lát viszont. Fej­lett csoportok részére ajánl­juk. Dalos Jankó — Ladislav Luknár mesejátéka, három képben. Személyek: 6 férfi, 1 nő, statiszták. Szín: erdei tisztás, trónterem. Dalos Jankó már nem bírt tovább egy fedél alatt élni mostohájával, ezért világgá indult, Egész vagyona nem állt egyébből, mint a dalból, az életkedvből, az igazság szeretetéből és egy darab száraz kenyérből. Azt is megosztja az útjába került anyókával. Az anyóka hálá­ból egy varázssíppal aján­dékozza meg, s máris kez­dődik ez a kedves mesejá­ték, melyet profiszínpado­kon is nagy sikerrel adtak elő. A darabot Tóth Elemér fordította. Fanni hagyományai - Kár­mán József müveinek fel- használásával írta: Szabó Magda: Színmű három fel­vonásban. Személyek: 14 férfi, 8 nő, 1 fiú. Szín: ebéd­lő kert, fogadószoba. A losonci születésű Kár­mán József napló- és le­vélformában megírt Fanni hagyományai című regénye szolgál Szabó Miagda azonos £ című színmüve alapjául. Kármán József bírálta a feu- g dális magyar társadalom * kulturális elmaradottságát g és a színműben is szereplő ^ Uránia című folyóiratban H kifejtette felvilágosult mű- q velődési programját. Azok- ^ nak a műkedvelő csoportok- N nak. amelyek elő szándékoz- 2 zák adni a Fanni hagyomá- nyai című színművet tisztá- H ban kell lenniük azzal, hogy n nagyon igényes feladatra 2 vállalkoznak, amely azonban, Z úgy gondoljuk, megéri a ^ fáradságot. (hatvani) > • MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓINKNAK AJÁNLJUK • • MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓINKNAK AJÁNLJUK • • MŰKÉ „IGYEKSZEM A NÉZŐKBEN A TÖPRENGÉST, A GONDOLKODÁST ELINDÍTANI.“ (Andrzej Munk)* Miért jár moziba? Elsősorban: — Szórakozni, kikapcsolódni, pihenni... — pihenni, szórakozni, kikapcsolódni... — kikapcsolódni, pihenni, szórakozni... Esetleg: — valamivel az időt agyon kell iitni! — a haverok jókat röhögnek a beköpései- men... — csókolózni és aludni is nyugodtan lehet! Talán: — szeretek nevetni... — kell egy kis izgalom... — szeretem a szépet. Tehát, bármennyire is szimpatikus Műnk „ars poétikája“ (a film is költészet) az idé­zetben, azt hiszem senki sem siet a moziba — mondván, hogy szeretném már magamat úgy istenigazában kitöprengeni, vagy: elmegyek egy jó filmre, mert már olyan régen nem gon­dolkodtam! Igaza van a kellemes kikapcsolódást, szóra­kozást kereső nézőnek? Mleggyőződésem, hogy igaza van! Igaza van Andrzej Munknak? Bizonyára... Első látásra — legalábbis ezek szerint — filmalkotók és nézőik között űr tátong, vagyis úgy tűnik, hogy a filmet valami egészen má­sért forgatják, mint amiért a nézők milliói megnézik. Ha viszont tudjuk, hogy a film mégis a legnépszerűbb a legnagyobb tömege­ket vonzó művészet; már tudjuk azt is, hogy ama bizonyos űr fölött már erős híd épült! A film és néző kapcsolátának alappillérei —Tűwreczfw­GalonGezo 1. többfajták. Lehetnek olyan filmek, amelyek­ben — mondjuk — izgalom, szexus, komikum keveréke található; szép autók, még szebb nők, jópofák, itt-ott egy kis bunyó esetleg habostorta körítéssel. Ezekben az esetekben a filmgyártók esnek le a hídról, igaz ugyan, hogy több millió dol­lárral a zsebükben. A filmművészet számára szerencsésebb az olyan eset, amikor alkotói kényszer, alkotói szükség párosul ízléssel és szaktudással. (Ilyenkor a nézők esnek le gyakran a hídról. A nézőtér ugyanis...) Abszolút szerencsének számít méq a film történetében is amikor a fentebb említett két eshetőségből egy közös születik. Ilyenkor mennybe száll a néző és filmes. A „Filmisten“ angyalkái énekelnek és hógolyóznak örömük­ben. Éljen a jó film! Persze a jó filmhez nem feltétlenül kelle­nek az itt leírt és kissé eltúlzott kellékek. Nagyon nehéz kiszámítani, hogy az élmény mivel mérhető. Mert az igazi néző élményt vár... Az élményhez, az élmény eléréséhez azonban ismeretekre, gondolkodásra elmélyül­ni - tudásra is szükség van. A gondolkodás is lehet élmény!!! Az érdeklődés, gondolkodás és az ismeretek bővítik az élmény elérésének lehetőségét. Végül bevallom, hogy legutóbbi filmélmé­nyem a Becket című angol film volt. A színes panoramatikus vásznon kívül, kevés siker- rekvizitum volt benne. A film mégis nagyon tetszett! Élmény volt. *) A. MŰNK “ nemrég elhúnyt kiváló lengyel rendező. (Híresebb filmjei: Eroica, Lány a hajón v. Paszazserka). — Ezért járok én moziba? Igen. 1. kérdés: Jagues Táti mozdulatából bizonyára kitalálják, hogy a képen látható jelenet milyen jellegű (zsánerű) filmre jellemző. Egy­szóval jellemezzék a filmet. (5 pont) 2. kérdés: A képen látható művésznőért sokan látogatják a mozikat. Hazánkban legutóbb a „Méhkirálynő“ című filmjét vetítették. Ml a színésznő neve, milyen nemzetiségű? (5 pont) 3. kérdés: írják meg három film-vígjáték és három történelmi film címét. (10 pont) A FÉRFI MONOLÓGJA — Na, majd éppen neked adom át a helyem. Siettél volna jobban. Csak görnyedj fölém, ahogy akarsz. Külön­ben is magassarkú cipőben vagy, hát himbálózzál... Vén boszorkány! A tetejében még annyira elém furakodik, hogy ne tudják olvasni. Készakarva elállja a fényt, satrafa! Hát rendben van, majd nézek ki az ablakon. Akár a hátamra ts felmász­hatsz. Az ördögbe is, ez a villa­mos többet áll, mint megy. Lehetetlen állapot. Remélem, az ügyemet megvárásra is elintézik. Az a fő, hogy nő legyen ott, kicsit rámosolygok... ez minden esetben beválik. Ha férfi lenne, legombolhatnék egy tízest... Na, végre, itt vagyok. Tessék, most aztán várha­tok ... aha, nem, már nyit­nak. Jézusmária, hisz... hisz ez a nő az a vén szatyor, a villamosból! MIKRO novellák VLADIMIR KUBELKA: SOHASEM TUDNI A tanár lassan befejezte előadását: „... tudatosítani kell, hogy az áltudomány­nak semmi köze az igazi tudományhoz. A különböző feltevéseket manapság min­dig fenntartással kell fogad­ni. Az utóbbi időben terjedő híreket például a ..." Nem fejezhette be a mon­datot. A pedellus rohant be a terembe, s nagyon izga­tottan súgta a fülébe: „Pro­fesszor úr, az udvaron le­szállt egy repülő csészealj'". Gyorsan folytatta tovább a félbehagyott mondatot: .......az utóbbi időben terje­dő híreket, például a repülő csészealjakról teljes komoly­sággal és felelősséggel kell kezelni“. Aztán hirtelen összepakol­ta holmiját és kisietett a pedellus után az udvarra. Jlftl KRUTINA: A RÁADÁS A vonósnégyes ráadása extázisba ejtette a hallga­tóságot. A különben higgadt kritikusok késhegyre menő vitát folytattak, vajon ki lehet ez a szerző, aki ennyi eredetiséggel, az összjáték ilyen merész, igényes moti­vációjával lepte meg a kö­zönséget. A zenészek telje­sen kimerültén hagyták el a pódiumot, A ruhatárban derült ki, hogy az elsőhegedűs Pro- kofjevet, a második Haydnt, a mélyhegedüs Janáőeket, a gordonkás Bartókot ját- zott. DIMENZIÓK Mintha áramütés érte vol­na, ha a lányra gondolt. A vele töltött esték fűtöt­ték hétköznapjait. Aztán a boldogság, a mámor tetőfo­kán kettévált az útjuk. Rá­jött, hogy szíve választott­ja már anyuka. Még az elő­ző ismeretsége következmé­nyeképpen ... Csalódott volt, megkín­zott. Találkozott egy másik kislánnyal. Olyannal, aki nem lobbantotta őt lángra, nem varázsolta édessé álmait, a vele töltött esték emléke sem fűtötte. Ismerősei legnagyobb meg­rökönyödésére egy hónapon belül feleségül vette. És nem zavarta őt, hogy a lánynak előző ismeretségéből csinos kis lakása, Fiat-ja van és egy nagynénije Ame­rikában él. (POLÁK IMRE fordításai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom