Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-08-08 / 32. szám

A z autóbusz ablakai mögül pislogatok kifelé, és rendkívül izgatott vagyok. Az izgalomnak több oka van. Először is: elhagytuk Csopot a határvárost, és nemsokára Munkács meg Ungvár tárul szemeim elé, azaz Kárpátalja, Illés Béla köny­véből megismert országrész, A munkácsi vár és Zrínyi Ilona igazán elválaszthatatlan fogalmak, összeforrtak, mint két vas­lemez hegesztés után, vagy két szerelmes fiatal szája egy csókban. Élvezem hogv kapcsolja be a képzelet motorjait az izgalom. Ha most már a vár közelében járnánk, arra is meg­esküdnék. hogy láttam Zrínyi Ilonát kihajolni az ablakon. Mun­káccsal és Ungvárral nem ér véget azonban az élménysorozat, sőt: ezután jön majd a vereckei szoros, és utunk célja: Lvov. Essék hát szó Munkácsról meg Ungvárról. Atrobogtunk raj­tuk, elsuhantunk a vár előtt is. Mit lehet egy száguldó jár­műről látni? Házakat, utcákat, embereket. így is szép volt. A vereckei szorosnál félórát töltünk, ez már más. Felkapasz­kodom csaknem a tetejére, és bár nem vagyok hadistratéga, úgy látom, kulcsszerepet betöltő természetes erődítmény lehetett ez a szoros, mert akkor, amikor sem repülőgép, sem ágyú nem volt, csak a csodával határos módon lehetett beven­ni. A kánikula engem is kifacsart, és bár érzelgős, könnyező típus vagyok, mégis sűrűbben ver a szívem, hiszen a magyar történelemnek jóformán semmihez sem hasonlítható színhelye Verecke. Itt torkollik bele a magyarság Európába. Nem ne­héz elképzelni, milyen lehetett az a bizonyos átkelés, még a színeket, a villogó szemeket, a lihegő és verejtékező lovakat is látom, nem ilyen banálisán és hétköznapian persze, ahogy a szavak kifejezik A honfoglalás óta eltelt évszázadok sem voltak képesek múzeummá korhasztani Vereckét, és akarat­lanul is a fűre nézek: nem hagyta el valamelyik ősünk a fegy­VERECKE LVOV KIJEV vérét, nincs valami jel, amely kézzelfoghatóan is bizonyítaná? A szoros hatalmas hegyvonulat láncszeme. Középen út ka­nyarodik dereka köré, mintha öv lenne. Sűrű, élénkzöld fű nőtte be, meg lomblevelű és' tűlevelű fák. Nagyon meredek, nagyon nehézen mászható meg. Ismét eszembe villan egy fura ötlet, ugyanaz, amely kantaszkoromban, az Egri csillagok el­olvasása után: mi lett volna itt, vagy akár Egerben is, ha őseinknek, vagy Dobónak egy gépfegyver van a tulajdonában? Elég lett volna a hegytetőre állnia, és lődöznie. Vereckéről nehéz plasztikusan írni. Fényképezni is. Látni, de legalább filmezni kellene. E. Falek íelvétele (útinapló) ..........m.. nur r-r-— mi mi— A fesztivál) autóbuszkaraván ismét útnak indul. Lvovig hosszú az út. de minden kis falu, minden városka virággal és mosollyal fogad. Nem győzünk integetni, nem győzünk mo­solyogni. Közben megered az eső, először vagy száz csepp koppan az autóbusz tetején, mintha szivárogna valahol az ég lemeze ától a rengeteg víz, s aztán egyszerre elbillen az ég, zúdul, mintha dézsából öntenék. Ezt nevezik felhőszakadás­nak. Az emberek áznak, de integetnek. Az eső mérséklődik, de a változatosság kedvéért villámlani kezd. Pillanatonként röpíti felhő-nyilait az ég, hallani a suhogást. Az emberek | továbbra sem mozdulnak az út széléről: élő sövény, amely kö- rü! fonja az autóbusz-karavánt, és integetnek, mosolyognak. | Én ilyet még nem láttam, ezt leírom kétszer is. Lvov előtt í már csak egy megállónk van, egy fürdővárosban, Morscsin- I ban vacsorázunk. Két megfigyelés: az első persze nem űjke- j letű: rengeteg ember, rengeteg virág, és: rengeteg zöldség. | Szovjetunióbeli első vacsoránk paradicsomokkal, uborkákkal, a hagymákkal kezdődik, ezt követi a horses, majd egy húsféle | meg gyümölcs, és közben teát, sört és szódavizet hoznak szomjúság ellen. L vovot este, sőt, éjszaka láttuk meg először. Ismétel- 1 jem? Emberek, virágok mindenütt, éjjel is, és leírom, f ezúttal harmadszor már: ilyet én még nem láttam, de elkép- j< zelni sem tudtam. Lvov hétszáz esztendős város. Gyönyörű templomai, igazán : elkápráztatóak, gyönyörű parkjai vannak, de nem zsebken- f dőnyi területűek. hanem hosszúak, szélesek, tiszta bennük a | levegő. A fesztivál egyik koncertje a színházban zailik. Kik j a vendégei, és egyáltalán, négy -napon át az egész fesztivál j résztvevői? Hát akkor kezdjük: a világ első embere, aki kör- I berepülte a bolygónkat körülölelő kozmoszt: Gagarin. A föld- | kerekség első női űrhajósa, Tyereskova. Az űrhajósok között * első ízben az űrbe merészkedett, s ott tetemes időt töltött: j Leonov. Három világhírű ember. Alkalmam volt a közelük- ? ben lenni. Gagarin igazi sport-típus. Nagyszerűen le volt bar- | nulva. a tengerparton üdült előzőleg. Alacsonytermetű, mindig nevető ember, aki egy picit Bodrogi Gyulára, egy picit Arad- szkv Lászlóra hasonlít. Leonov szeplős, kék szemű ugyan- | csak vidám és nem egy esetben bizonyította: jó szónok, sőt ' jó énekes is. cseh és szlovák népdalok ismerője. Tyeresko- j vát néhány héttel űrrepülése után láttam először. Akkor azt írtam róla, a prágai sajtókonferenciáról: „szimpatikus, ked- vés. csinos“. Azóta férjhezment, szült, és most ezt vethetem j papírra: „Rokonszenvessége, kedvessége a régi, de még esi- ■ nosabb“. Egyszerű, fehér ruhát viselt, és hébe-hóba ő is fel- j hörpintett egy gyűszűnyi vodkát. Sohasem jártam nyugati i filmfesztiválokon, de Lvovban érzékeltem, milyen lehet a nyu- ' gáti filmcsillagok népszerűsége. Hihetetlen lelkesedéssel to- | gadták őket, bármerre haladtak. Miközben Lvov utcáit és parkjait jártam, s az itt is nép- j szerű galambok etetését figyeltem, eszembe jutott egy kis j anekdota, amely a turistaforgalom jegyében született, va- j lahol Olaszországban. Egy élelmes olasz története ez, aki Ve- j lence idegenforgalmát és saját idomítói képességét használ­ta fel pénzszerzésre, éspedig úgy, hogy egy forgalmas helyen letelepedett galambjaival együtt, aztán megvárta, amíg össze i gyűlik a nép, és akkor ezt súgta hű madarai fülébe „dolgoz- zátok“, mire az okos állatok a levegőbe emelkedjek, s egy bi- f zonyos magasságból egész aznapi székletüket az izgáaa turis­ták ruhájára pottyantották. Az élelmes olasz persze azonnal jj a póruljártakhoz száguldott, felajánlva tisztító-szolgálatait, — \ természetesen -szép borravaló ellenében. Bármennyit jártam utána, nem találtam a velencei ember­hez hasonló Ivovit, láttam viszont, Kijevben, utunk utolsó ál­lomásán, a Dnyeperben hajózva egy nőt, aki horgászott. Tu­dom, nem ő a világ első női halásza, számomra azonban él­mény volt. Talán csak a halak voltak ellenkező véleményen. És itt, ha már a Dnyeperről esett szó, ne feledkezzünk meg az Ukrán Szocialista Köztársaság fővárosáról, Kijevről. A temp­lomai még szebbek, mint Lvovnak. A lengyel templom pedig lélegzetelállítóan impozáns. Úgy vélem, a kijevi új lakóhá­zak is ízlésesebbek, mint a hazaiak. Csempeszerű faiaik, tisz­ták. nem hull róluk a vakolat. Kijevnek rengeteg tágas li­gete, parkja van. A sportküldöttség prágai orvosa így só­hajtott fel: csak a fele lenne Prágában, de kiegyeznék a ne­gyedével is. Rögtön egészségesebben élnénk. Kijev a műemlé­kek városa, s nem találkoztam még ilyen szerencsés megol­dású településsel, mint ez. Éppen úgy szeli át középen a Dnyeper, mint Budapestet a Duna. Csakhogy a Dnyepernek fövenyes partjai vannak, akár a tengernek, eszményi strando­lási lehetőséget biztosítva így. Magam is úsztam egy jó na­gyot, és nem győztem a lágy víz és a finom homok okozta kellemes érzésekkel betelni. Kijevben is, Lvovban is nagy divat a virágokból kirakott portré. Lenin arca van többnyire mesterien kirakva, olyan hibátlanul, hogy ámulnom kellett. C zólnom kell egy kolhozban történt látogatásról is. Az * ünnepi ebéd huszonhat fogásból állt, hat halfajtát szá­moltam össze, de nem hiányoztak az orosz és ukrán ételkülön­legességek sem. A vodka nagy népszerűségnek örvendett, azt hiszem, ezt nem is kell mondanom, arról viszont szólnom kell, hogy egy komoly vetélytársa akadt, a gorilka, amelyről csak annyit,: ukrán italkülönlegesség ez. amely nemrég Monlreál- ban aranyérmet nyert a világkiállításon. Első kóstolásra fu­ra ízű folyadék, de egyre jobban megszokja az ember, ugyan­is a szöszben két vöröspaprika ázik, az erősebbik fajtából, amitől szikrázik az ember szeme, de ugyanakkor kellemes meleg járja át a testet, s a tüdőben felgyülemlik a dalolás­hoz szükséges levegő. Az emberekhez vissza kell térnem, mert végső soron ők döntik el, milyen benyomással tér vissza külföldről az em­ber. Külalakra nézve épp olyan változatosak itt is az embe­rek, mint otthon, azaz vannak hórihorgas és gomba-termetűek is. A lányok-asszonyok nevetősek, csinosak, és általában min­denki jószívű, ragaszkodó. Nem találkoztam mogorván vi­selkedő emberrel, sőt a szolgálakészség egész sorát élveztem. Csak egy példa a sok közül: ingyen jártam körbe taxin a vá­rost, mert a sofőr büszke volt lakhelyére. Űtinaplőba kínálkozó élmény a Ívovi és kijevi utcákon ta­lálható szódavíz- és málna autoníata. Kezelése egyszerű, éj­jel-nappal a szomjas ember rendelkezésére áll, van belőle bőven, soha sincs veszekedés, sorbanállás. Csodálom, hogy nem importáltunk még belőle. Élmény akadt bőven, fél könyvet is megtöltene, de én csak néhányat vetettem papírra, ízelítőnek talán ennyi is elég. BATTA GYÖRGY 0 Malobiczky Mária, Buda« pest XXII. kér, (Budatétény) Nyél utca 46. Magyarul, oro­szul levelezne zenéről, film­ről; 17 éves gimnáziumi tanu­ló. 0 Tóth György, Budapesí, VIII. kér., Práter u. 44/a. Ma­gyarul levelezne kulturális té­máról és ismerkedne; 21 éves. 0 Szántó Erzsébet, Tokaj. Ságvári Endre kollégium, pf. /19., Magyarország. Különböző témáról levelezne magyarul, 15 éves gimnáziumi tanuló. 0 Bénél László, Budapest XII, ker„ Mártonhegyi út 3. Magyarul és franciául levelez­ne bélyeggyűjtésről, 17 éves. 0 Imre Miklós, Budapest, XV. ker„ Attila u. 8, Általános témáról levelezne. 15 éves. 0 Gálik Eszter, Budapest, XII. ker„ Tarcsay u, 28. Ma­gyarul, angolul levelezne iro­dalomról, sportról, 16 éves diáklány. 0 Horváth Erzsébet, Eger- csehi, Bányász telep.. Április 4. út 5. szakasz.. Heves me­gye, Magyarország. Magyarul, anagolul levelezne képeslap- gyűjtésről, 18 éves. 0 Sági Erzsébet, Kiskúnha- las, Mártírok útja 34., Magyar- ország. Sportról levelezne ma­gyarul és ismerkedne, 18 é- ves. 0 Schnell Zsuzsanna, Mo­hács, Bartók Béla út 18., Ma­gyarország. Színészkép-gyűjtés- ről levelezne magyarul, 14 é- ves. 0 Vég Márta, Tiszaűjfalu, Ady Endre u. 19., Magyaror­szág. Kulturális témáról leve­lezne magyarul, németül, 18 éves. 0 Héger Mária, Mohács, Bartók Béla u. 46., Magyaror­szág. Színészkép-gyűjtésről le­velezne magyarul, 14 éves. 0 Oltáczy Irén, Tapolca, Bartók Béla üt 24. Veszp­rém megye, Magyarország. Magyarul, oroszul levelez­ne képeslevelezőlap-gyűj- tésről 15 éves. TALLÓZÁS ÉTIENNE C. párizsi la­kost nemrég a szó szoros értelmében kidobták egy szín­házból, mert hangos horkolásá­val zavarta az előadást. Étien­ne C. most beperelte a szín­házat, és valószínűleg meg is nyeri a pert, hisz mint mond­ja: — A horkolás is vélemény- nyilvánítás, JOHNSON elnök Camp Da­vid-1 rezidenciájában / történt: Harold Holt, Ausztrália mi­niszterelnöke békésen lubic­kolt a meghívottakkal a palota medencéjében. Egyszer csak egy merész fejes közben le­pattantak fürdőnadrágjának gombjai. A jelenlévő hölgyek nagy si- kongássa) kapták _ kezüket a szemük elé. Mr. Holt azon­ban a következő pillanatban már a vízben volt. Csak a miniszteri gatya ma­radt a parton. OXFOHDNAK, a leghíresebb angol egyetemi városnak egyik újságjában hirdetés jelent meg: „Kérem azt a szürke kosztü­mös hölgyet, aki elegáns eser­nyőjével tegnap 17 óra 27 perc­kor az egyetem irányába haladó autóbuszon utazott, adjon élet­jelt magáról. Egy reményteljes joghallgató." Másnap ugyanabban az újság­ban válaszhirdetést közöltek: „Az a szürke kosztümös hölgy, aki tegnapelőtt 17 óra 27 perc­kor a városi buszon utazott, a feleségem. A jogtudományok professzora," /

Next

/
Oldalképek
Tartalom