Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-08-01 / 31. szám
új ifjúság A klasszikus, hosszú ujjú fehér ingblúz mindig szép, mindig divatos és viselője úgy hat, mintha „skatulyából lépett volna ki“. Képünkön a hagyományos ingblúzon egy nagyon ötletes díszítő megoldást mutatunk be; keresztöltéssel hímzett öv és gombok. A minta virágfűzért képez; tarka színekkel varrjuk. A gomb mintáját az e- gyik motívum adja. JELMAGYARÁZAT: pont - halványsárga, kör * aranysárga, körben pont = narancssárga, két balra dűlő voKereszt- szemes öv és iíszgomb nal = barna, jobbra dűlő vonal = halványzöld, dűlt kereszt = középzöld, háromszög = méregzöld, tömött kör *■ sötétzöld függőleges vonal “ halvány rózsaszín, vízszintes vonal = rózsaszín, egyenes kereszt = sötét rózsaszín, kis négyszög = piros, tömött négyszög = sötétpiros, kocka = alapszín (feh£r blúz esetében fehér, krém blúzhoz krémszínű.) í, ¥4' ... - < PROBLÉMÁK „Huszonegy éves vagyok, jelenleg katona. Csaknem két évi ismeretség után eljegyeztem egy lányt. Amióta bevonultam, (január) levelezünk, jobban mondva, csak én írtam gyakran, ő húsvétig mindössze két levelet írt. Húsvétkor otthon voltam és megegyeztünk abban, hogy májusban megesküszünk, de mikor visszajöttem, megint csak hiába vártam a leveleit. Végre, április végén irt, hogy legjobb lesz szakítani. Május elején szabadságot vettem ki és hazamentem. Kibékültünk, a szüleivel együtt nálunk is voltak. Megegyeztünk, hogy mégis összeházasodunk. Azt ígérte, minden héten három levelet fog írni, de nem kaptam egyet sem, sőt még a születésnapomra sem. Júniusban ismét hazamentem és kezdődött minden elölről. Kibékültünk, terveztük, hogy összeházasodunk. Kérdésemre, hogy miért nem Irt nekem, azt válaszolta, hogy nem akaródzik, mert sokat dolgozik. Nagyon szeretem, de nem tudom higyjek-e neki, nem fog-e megint becsapni? A választ. „9991/KATÓ j eligére várom. „Nővéremnek udvarolt egy fiú. Később összevesztek. Én erről nem is tudtam, csak egyszer találkoztam a fiúval és ő mondta. Találkozásunk oda vezetett, hogy a fiú szerelmet vallott nekem. Huszonegy éves vagyok, de nem tudok dönteni, hiszen a nővérem volt udvarlójáról van szó. Jelige: „EGY SZERETETRE VÁGYÓ KISLÁNY". Válasz a „BOLDOGTALAN BOLDOGSÁG“ jeligére: „Én ugyanabban a helyzetben voltam, mint Ön. Amikor szükségem lett volna valakire, mindenki elhagyott, még a szüleim is. Rá akartak beszélni, hagyjam el a gyermekemet. Akkor tizenhét éves voltam, de inkább elmentem a gyermekemmel e- gyütt hazulról, és elhatároztam, hogy én nevelem fel. Azóta férjhez mentem olyan férfihez, aki nem kívánta tőlem, hogy hagyjam 1 tel a gyermekemet. Mert szeret engem és rajtam keresztül őt is. Nagyon boldog vagyok, hogy akkor nem hallgattam senkire és nem adtam oda a gyermekem. Ha a férfi igazán szeretné, nem kérné ilyen áldozatra, nem kívánná, hogy a saját — esetleges — boldogsága árán szerencsétlenné váljék a gyereke. Belátná, hogy az apa nélkül felnövő gyereknek kétszeresen szüksége van az anyjára, tehát nem akarná elrabolni tőle őt is, ahelyett, hogy az apa helyettesítésére vállalkozna. Szakítson a férfivel, . mert nem lenne boldog. Viszont később találhat még olyan férfit, aki mindkettőjüket boldoggá teszi. „MEGÉRTŐ 29 ÉVES SZlV" PROBLÉMÁK „BORZALMAS TÜKÖRBE NÉZNI": Egyelőre csak any- nyit tanácsolhatunk, viseljen jó szabású, csináltatott melltartót, nem is hiszi, az ( mennyire segít. A melleket lehet ugyan plasztikaiig o- perálni, de nem ilyen fia- s-j tál korban.:És ha már nemiül nőnek tovább a mellei, -• Ui felnőtt korra így normális is, — tehát a kétségbeesés-U re nincs oka. „ZINAIDA“: A rövid szók-“« nya valóban előnyös lenne%\JU) a blúzok közül azonban a- lacsonyaknak inkább a bekötős illik. Trapézvonalú ruhákat nyugodtan viselhet. Ha a lábszára vastag, elő- nyösebb a csikós harisnya (mert kettéosztja a lábat), a cipősarok félmagas legyen. Semmi akadálya, hogy nadrágot viseljen, sőt UJ jól áll majd, mert ha ala- csony is, vékony. A zsokésapkák már nem divatosak, a barett-formájúak igen. Ősszel-télen majd közlünk néhány divatos modellt. A- mi a frizurát illeti, lábatlanban nehéz tanácsot adni, közlünk majd frizurákat is, válasszon közülük. „EMLÉK MARADSZ TE NEKEM": Csupán azt a levelét kaptuk meg, amelyben a fürdőruhák miatt kér tanácsot és utal egy előző levélre. Ezt nem kaptuk meg. Amennyiben a levél illetve a kérdés még aktuális lenne, kérjük. Írja meg ismét szerkesztőségünkbe. Lapunkban írtunk a fürdőruha-divatról és néhány nagyon szép modellt is közöltünk. gondoljuk tájékoztatásul szolgáltak a vásárlásnál. tünkben, vagy csak futólag ismerünk. Utóbbi esetben ne tálaljuk ki házasságunk kényes problémáit vagy anyagi gondjainkat, mert az ilyen bizalmasság partnerünk részére Inkább kellemetlen, mifit megtisztelő. Továbbá ne kezdjünk órákig tartó előadásba szakmai kérdésekről, ha partnerünk járatlan hasonló dolgokban. Sose beszéljünk kizárólag magunkról (és családtagjainkról) mindig érdeklődjünk partnerünk (és családja) hogylése felől is. (De nem úgy, hogy feladjuk a banális kérdést „hogy van?" s a feleletet meg sem várva, daráljuk a saját mondókánkat). Ezzel szemben a jő modorú ember meghallgatja partnere elbeszélését akkor is, ha a téma nem érdekli, nem sérti meg azzal, hogy a szavába vág vagy ásítani kezd. A KELLEMES EGYÜTTLÉT A TÁRSASÁG MINDEN EGYES TAGJÁN, annak viselkedésén múlik. Ha nagyobb a társaság és kisebb csoportokra oszlik s hozzá akarunk szólni a másik csoport, témájához, ne kiabáljunk a szoba egyik sarkából a másikba, vagy az asztalnál ne szóljunk át három ember fején keresztül, hanem csatlakozzunk a csoporthoz s úgy kapcsolódjunk bele a társalgásba. AMIKOR ÓVA INTÜNK ATTÓL, hogy állandóan ml vigyük a beszélgetést fonalát, nem azt jelenti, hogy a jó modor érdekében hallgatni kell. A hallgatag ember, aki legfeljebb mindenre rábólogat, épp olyan unalmas, mint a sokat fecsegő, sőt néha olyan benyomást is kelthet, hogy a társalgás nem elég nívós, ezért nem is tartja érdemesnek, hogy részt vegyen benne. VÉGÜL, ÜGYELJÜNK MAGARA A BESZÉDRE IS, azaz ne beszéljünk túl hangosan, ne harsogjunk, de ne beszéljünk olyan halkan sem, hogy az suttogásnak tűnjék s partnerünknek fülelnie kelljen é* még akkor se hallja jól, miről is van szó. Több olvasónk kérésére öszeállltottuk a tengerparti nyaraláshoz szükséges ruhatárat. Az első modell alkalmi ruha mintás tisztaselyemből. Fazonja a váltakat a legújabb divat szerint szabadon hagyja. Az alkalmi kompié fehér burettből vagy santungból készüljön. A kámzsa gallér kissé elálló. Nagyon jól kihasználható ruhadarab. Egyszínű vászonruha, elől középen végig húzózárral. A ruhát a rajz szerint tűzés és két nagy rátett zseb díszíti. Strandruhának is alkalmas fürdőruha fölé. Utazáshoz nagyon praktikus a rövidujjú vászon kiskosztüm. Legpraktikusabb a sötétkék, mert neu piszkolódik, de szép búzakékben és pirosban is. Amennyiben a kosztüm kék, úgy pirosfehér csíkos karton legyen a blúz és ezzel az anyaggal szegélyezzük a kabátkát, az ujjak szélét és a szoknya alját. Ha a kosztüm piros, a blúz és a csíkozás kék-fehér. A blúz ujjatlan és piros övvel is viselhető. Jól jön egy csíkos kartonruha is. A modell odalt végig gomboiós, széles fehér pántmegoldással. A most annyira divatos nadrágkosztüm anyaga lehet vászon vagy vékonyabb teszil. Blúzokkal, könnyű pulóverekkel viselhető és persze a nadrág a kabátka nélkül is jó szolgálatot tesz. Fürdőruhából föltétlenül kettő szükséges: az egyik egyrészes, a másik kétrészes legyen. Háztartási tanácsadó Ahhoz, hogy konyhaedényünk több évi használat után is olyan legyen mint az új. tudni kell kezelésének és tisztításának módját. AZ ALUMÍNIUM EDÉNY igen tetszetős és praktikus Is, mert gyorsan fő meg benne az étel, de ha nem vigyázunk rá, könnyen megfeketedik. Ezt elkerülhetjük, ha még az első használat előtt forró vízbe mártjuk. Ha ez* elmulasztottuk és már megfeketedett, főzzünk benne almahéjat: ismét szép fehér lesz. A vízmelegítéstől lerakodott vlzkövet ecettel mossuk le, de vízmelegítésre alumínium edényt inkább ne használjunk. Tisztítására csakis mosópor (nem surolópor) felel meg és a víz természetesen forró legyen. Az alumínium edény étel tárolására nem alkalmas, a maradékot inkább zománcedénybe öntsük át. A ZOMANCEDÉNYNÉL arra kel! vigyázni, hogy ne pattogjon le róla a zománc, mert a szilánk az ételbe kerülhet, ami igen veszélyes. A zománc nemcsak ütéstől pattoghat le, de hirtelen hőmérséklet változástól is, ezért forró edénybe hideg folyadékot önteni nem szabad. Megbámult zománcedényben burgonyát főzünk, éjszakán át állni hagyjuk benne, majd még egyszer felforraljuk. Sokáig eltart a zománcedény, ha első használat előtt félig töltjük vízzel, lassan felmelegítjük és fél óráig forraljuk. A PORCELÁNEDÉNY szép fényes lesz, ha időnként szappanos vízzel mossuk meg. Esetleges piszokréteget sóval dörzsölünk le róla. A ROZSDAMENTES EVŐESZKÖZT mosó- vagy súrolőporral súrolni nem kell (éppen ezért föltétlenül szerezzünk be magunknak) és ugyancsak nagyon szép lesz, ha időnként szappannal mossuk meg és természetesen többször leöblítjük. A FAKANALAKAT ÉS K1SDESZKÁKAT előbb forró, majd hideg vízzel súrolődróttal súroljuk és megtörésük után először szárítjuk, csak azután tesszük a fiókba. Ha használat előtt hideg vízzel lesúroljuk, a vizet szívja magába és nem az étel ízét. Mindamellett legyen külön fakanalunk a sütéshez (tésztakeveréshez). Főzés közben pedig sose hagyjuk az ételben, mert erős szagot kap. Ha hagymát vagy fokhagymát vágunk a kisdeszkán, mielőtt forró vízbe tesszük, hideggel öblítjük le, ezzel eltávolítjuk a hagyma ill. fokhagyma szagát. A VAS ÉS ACÉLTÁRGYAKAT (húsvágó kés, darálók, stb.) ajánlatos a használat után azonnal elmosni, nehogy a piszok rászáradjon, és megtörülni, hogy ne rozsdásodjon meg. A faedényekhez hasonlóan, mielőtt a helyére rakjuk, száradni tesszük. HA CSAK MÓDUNKBAN ÁLL, lássuk el háztartásunkat tűzálló, jéna-edénnyel. Könnyen tisztán tartható: a benne tálalt étel gusztusos. Praktikus is, mért tálalhatunk benne. Használat közben arra kell vigyázni, hogy ne tegyük nyílt lángra és ■ benne fövő ételhez hozzáöntött víz mindig meleg legyen, Mosóporos vízzel tisztítjuk. Egy kis illemtan A JÓ MODOR0 EMBERT MINDENKI SZERETI. Hogyan lesz valaki jő modorú? Ha betartja az erre vonatkozó szabályokat. Hiszen tulajdonképpen udvariasságról van szó. A lényeg az, hogy nem tartjuk magunkat arra hivatottnak, hogy mindig mi szórakoztassuk az egész társaságot, mert i- lyenkor előfordulhat — sőt többnyire ez a helyzet — hogy mi ugyan szórakozunk, a többiek viszont unatkoznak, esetleg bosszankodnak, hogy ők nem jutnak szóhoz. JEGYEZZÜK MEG: bármilyen fontos mondanivalónk van. nem vágunk senkinek a szavába, megvárjuk, míg befejezi. Ugyanígy nem szabad megszakítani két személy beszélgetését. Ha sürgős közölnivalónk van. előbb bocsánatot kérünk a zavarásért s csak azutan beszélünk. NE ISMÉTELJÜNK MINDUNTALAN „bevált" történeteket azzal, hogy közbevágunk valakinek a beszédébe „erről jut eszembe“, s elmondjuk az illetőnek huszadszor ugyanazt az esetet. Ha már itt tartunk, megjegyezzük, hogy mindig olyasmiről beszéljünk, ami partnerünket, ül. nagyobb társaságban legalábbis a többséget érdekli. Őrizkedjünk attól, hogy műveltségünket olyanokkal szemben fitogtassuk. akikről tudjuk, hogy nem tudnak hozzászólni. Ez már magában véve müveletlenség, az illetlenségről nem is beszélve. Ne használjunk idegen szavakat sem, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy azokat mindenki megérti. Természetesen másról beszélgetünk barátainkkal és jő ismerőseinkkel és másról azzal, akit először látunk éle-