Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-07-04 / 27. szám

új ifjúság 7

AllItOLAG:

a rock and roll, a twist, a scheik és a többi modern tánc megváltoztatta a fiatalok mentalitását.

Ezek a táncok gyógyítóak, pozitív hatással vannak a fiatalok szellemi és fizikai fejlődésére.

Amikor megjelent a beat, senki sem tartotta valami különösen újnak. Csak a szórakoztató zene egyik újabb, múlandó változatát látták benne. Ma már azonban a beat-korszak, a je-je-korszak is szóba kerül, és világossá vált, hogy a kócos együttesek nemcsak a fiatalok zenei ízlését változtatták meg.

Lassan eltűnnek a hagyományos éjjeli mulatók, homályos hangulatvilágításukkal, csendes zenéjükkel, és kissé hazug intimitásukkal együtt, s felváltják őket a hatalmas, füsttel és éktelen lármával telített csarnokok. Elmúlt az egymáshoz simító táncok korszaka, a tánc törzsi szertartássá vélt, amely az egyént közvetlen kapcsolatba hozza a közönséggel, s itt minden szentimentalitás, minden különválás lehetetlenné válik. A surf a legfiatalabbak tánca, és ez a fő jellegzetessége. A zene ritmusában a fiatalok mindenben teljesen elszakadnak az idősebbektől.

A beat nem véletlenül született, nem egy zenész pillanatnyi szeszélyéből, nem reklám- trükkből. Gyökerei felfedezhetők a múltban, természetesen a közelmúltban. Ha futőlag átlapozzuk a közelmúlt zenei történetét (a szórakoztató zenéről van szó), talán könnyebben megértjük, hogyan is jutottak el a schei- kig.

A VÉGZETES 1957. ÉV

A második világháború után az amerikaiak hozták Európába a boogie-woogie-t, amely a felnőtteket az őrült rángatózásra emlékeztette. Természetesen nem először fordult elő, hogy az idősebbek megrökönyödtek a fiatalok táncain: százötven évvel ezelőtt még szigorúbb és elmarasztalóbb szavak hangzottak el a keringő számlájára. De hasonló sorsot élt meg a tangó és a swing is. A boogie-woogie újabb divatot is hozott. A szűk pantallót, a farmernadrágot, a testhez simuló pulóvert és a gumicipőt. Az idősebb nemzedék táncolhatott ugyan a gyors és vidám ütemre, de öltözködésben már nem kísérhette a divatot.

Ezt követte egy rövidebb, csendes korszak. Majd tíz éven keresztül a fiatalok és az idősebbek jól megegyeztek: ugyanazokban a helyiségekben szórakoztak, mindenki ugyanazzal a tánccal, amelyet kedvelt. Most, hogy visszapillantunk, szinte hihetetlennek tűnik, hogy a fiatalok tíz éven keresztül meg tudtak elégedni ugyanazokkal az aránylag lusta és komótos táncokkal. Az 1957. év volt a végzetes. Megkezdődött az. amit a pszichológusok a teeneger-korszaknak neveznek. Amerikából érkezett a rock and roll, amely áramütéssze- rűen ébresztette fel a bóbiskoló fiatalokat.

Az új táncot és a vele járó divatot tulajdon- képen a Rock Araound the clock (Rock napestig) című film népszerűsítette Európában. Mint az ilyen filmekben szokott lenni, a mese itt sem volt fontos, de a zene magával ragadta a fiatalokat, pontosabban Bill Halley és

zenekara lett népszerűvé. Az angliai és franciaországi mozitermek tánctermekké váltak, a lemezboltokat pedig megrohanták a fiatalok, mindenki rock and roll lemezeket keresett. Akkor ezeket a lemezeket még 78-as forgásszámra gyártották.

TÁNC ÉS GEOMETRIA

A moralisták a már tőlük megszokott módon reagáltak, mégpedig, hogy a rock erkölcstelen, izgató, érzéki, tehát be kell tiltani. De a rock után már következett az újabb tánc, a délamerikai ritmusú cha-cha-cha. Xawier Cou- gat teremtette meg, s felesége Abbie Layne népszerűsítette. A cha-cha-cha mozdulatai merevek és szabályosak, mint valami geometriai tétel, de mégis sok hívet szerzett magának főleg azok közül, akik koruk vagy egészségügyi okok miatt a rock and rollt nem táncolhatták. Az ismert zenekarok klasszikus dzsessz-számokat is átírtak és játszottak cha- cha-cha ritmusban, és a korszak a Dél pillanatnyi győzelmét jelentette Észak felett.

Következik az 1958. év. Amerikából újabb tánc és újabb név érkezik: a calypso és HarHÖDlT A TWIST

Századunk hetedik évtizede egy kis krízis jegyében kezdődik. A rock és a cha-cha-cha kezdenek elavulttá válni. Oj énekesek jelentkeznek, Johny Holliday, Cliff Richard, Connye Francis, de új ritmus nincs. Akkor, amikor a lemezgyárak már kezdenek komoly gondba esni, 1961 végén megjelent a várva várt új tánc, a twist.

A twist egy ismert és közkedvelt mulatóban New York 45. utcájában született meg. Megteremtője Chabby Cheecker zenekarvezető és zeneszerző. Hála az alapos reklámnak, a twist néhány hónap alatt meghódította az egész világot. Mert a twist valóban hozott valami ú- jat, ami eddig nem volt egyetlen táncban sem. A férfi és a nő meg sem érinti egymást, egy helyben mozognak, térdükkel, csípőjükkel. És ami mindennél fontosabb, az új táncot rendkívül könnyű megtanulni. A pszichológusok azt állították, hogy a twist feloldja a komplexumokat, az orvosok pedig azon vitatkoztak, hogy egészséges mozgás-e, vagypedig gerincficammal veszélyeztet.

A tánc nem udvarlás

ry Belafonte. Egyesek azt bizonyítgatták, hogy a calypso kiszorítja a rock and rollt, de tévedtek, mert hála a műszaki újdonságoknak a tranzisztornak, a 45-ös forgásszámú lemezeknek és a zeneautomatáknak, a rock csak megerősítette pozícióit. A fiatalok vásárlási képessége is megnövekszik, és kezdik ők irányítani a lemezpiacot. A szórakoztató zene tehát milliókat jövedelmező üzletté válik.

•v:"

A twist aranykora két évig tart. Társul hozzá néhány új tánc is. Brazíliából érkezik a bossa nuova tulajdonképpen modernizált samba, minden meghatározott szabály nélkül. Maga a bossa nuova megteremtője vallotta, hogy ez a tánc inkább bizonyos hangulat kifejezője. mint tánc. Azt is mondják, hogy a bossa nuova .lean Cocteau egy megjegyzése alapján keletkezett, mely szerint az ismert

írók és filmrendezők feletti sajnálatát fejezte ki, hogy az újabb táncokban nem használják fel a népi elemeket. A bossa nuova sikere mégiscsak azzal magyarázható, hogy a tánc-1 kedvelők a twist után kívántak már valamilyen újabb, kissé nyugodtabb, csöndesebb táncot.

1963-ban hangos reklám kíséretében, de nem valami nagy sikerrel jelenik meg a me- dison. Ez már kollektív tánc, amelyet több pár táncolhat egyszerre, körben állva. A twist kezd kimenni a divatból. De a közönség mindig újabb ritmust, újabb dalokat, újabb kivitelezőket követel. A pszichológusok és a np- velők lassan kezdik megérteni, hogy a tánc és a szórakoztató zene már nemcsak esti szórakozás, hanem jelentős helyet töltenek be a fiatalok életében.

1964 a hully-gully születésének éve. Meg- teremtője Van Price, New York-i zenész. A hully-gully alaplépése ugrás az egyik lábra, közben kézmozgás, ez az egész pedig a néger rabok táncára emlékeztet. A hully-gully és a bossa nuova is a táncosok improvizációs tehetségétől függ. %

1964 végén ismét egy újabb tánc érkezik Amerikából, a surf. Nevét a Floridán és Kaliforniában annyira közkedvelt hullámlovaglástól kapta. A mozdulatok egyszerűek. A táncos lábát nem emeli fel, nem mozdítja el helyéről, egész testében mozog azonban, kezével köröket ír le. A legismertebb surf-szerzemény a Ha kalapácsom lenne című dal.

A TÁNC NEM UDVARLÁS

S miközben terjed a beat nevű betegség, és lassan, de biztosan nő a fiatalemberek haja, ismét két újabb tánc jelentkezik, bár igen szégyenlősen és csendben. A letkis és a sirta- ki. Áz elsó az egyik latin-amerikai táncból vette alaplépéseit, végtelenül egyszerű. A táncosok megfogják egymás kezét, bal lábbal kettőt előre lépnek, majd jobb lábbal tesznek két lépést, azután összetett lábakkal háromszor előreszökkennek. A sirtaki lényegesen nehezebb tánc és először a Zorba című görög filmben láttuk. A mozdulatok teljes harmóniáját követeli.

Ezek az új táncok, amelyekkel megszűnik az egymáshoz simulás, egy újabb tendenciót követnek. Ezt rövidesen így lehetne megfogalmazni: tisztes távolból, vagy mondjuk így: a tánc nem udvarlás, hanem a fiatalok szórakozása. A zene csak a ritmust szolgálja, a fiatalok együtt táncolnak, énekelnek, tapsolnak.

A surffal kapcsolatban ez az állítás még inkább bebizonyosodik. A pszichológusok azt állítják, hogy nemcsak táncdivatról, hanem a fiatalok mentalitásának megváltozásáról van szó.

Mindenesetre a dolog érdekes, mert tanulmányozzák pszichológusok és orvosok is. Megszületett már a tánccal való gyógyítás elmélete is. Azt állítják, hogy- a tánc és a zeme megszabadít a komplexumoktól, egészségesebb. emotív életre-ösztönöz.

Ma egyesek szinte holtbiztosán állítják, hogyha a surf kimegy a divatból, helyébe egy újabb kollektív tánc lép, s hogy végérvényesen letűnt a keringő és a tangó korszaka.

T

arzan betegen, sebesülten kelt útra, hogy eljusson a tengerparti kunyhóhoz. Lassan ván- szörgott, s csak másnap érte el a kunyhót. Hogy sebei gyorsabban gyógyuljanak, az elkövetkező tíz napban keveset mozgott. Amikor sebei beforrtak, és kellően megerősödött, elindult, hogy ruhát szerezzen magának a feketék táborában. Eltökélt szándéka volt ugyanis, hogy ezzel jelöli meg azt a különbséget, amely őt az állatoktól elválasztja.

A fák ágai helyett most az ösvényen haladt. így találta magát szembe egy bennszülött harcossal. A harcos megriadt, és rémült ordítozással menekülni próbált. Tarzan a*fák á- gain eredt a nyomába. Csakhamar e- libe vágott. Néhány pillanat múlva három menekülő férfit pillantott meg. Ott ült előttük, az ösvény fölött, egy ágon. Az első kettőt hagyta, hogy elfusson alatta, de annak, akivel az ösvényen összetalálkozott, nyakába dobta a lasszóját.

Halálos ordítás verte fel az őserdő csendjét. Amikor az elől futó harcosok megfordultak, csak annyit láttak, hogy társuk a levegőbe emelkedik és eltűnik a lombsátorban. Tovább menekültek.

Tarzan néhány pillanat alatt végzett áldozatával. Elvette fegyverét, harci díszeit, és lehúzta zöld nadrágját. Ennek örült a legjobban. Azonnal magára is öltötte. Amikor végzett, vállára vette a hullát, és óvatosan a bennszülöttek faluja felé indult. Ugyanis fogytán voltak a nyílvesszői.

Amikor, megszokot őrhelyére, a falu szélén álló hatalmas fa tetejére ért, látta, hogy a bennszülöttek közt nagy a felfordulás. A megmenekült harcosok sehogy se tudták elmondani a történteket, hiszen ők Tarzant nem láthatták. Mbonga király haragosan rájuk förmedt:

— Hazudtok! Nem meritek bevallani az igazat! Mirandára oroszlán ugrott, és ti cserben hagytátok... Gyávák!

Alig fejezte be szavait, megrecs- csent fölötte egy ág. Riadtan tekintettek a fára, és látták miként hull Miranda teste a földre. Egy szempillantás alatt szétfutottak, mind egy szálig eltűntek az őserdőben.

Tarzan leereszkedett a fáról, kényelmesen besétált a faluba és ösz- szeszedte a bennszülöttek nyílvesz- szőit. Magához vett egy ügyes dárdát is és távozott.

Amikor a kunyhó közelébe ért, furcsa színjáték fogadta. Az öböl nyugodt tükrén nagy hajó állott, a parton csónak pihent. A legfurcsább a- zonban az a néhány fehér férfi volt, akik a kunyhó körül forgolódtak. Tarzan látta, hogy pontosan olyanok, mint ő. De csöppet sem voltak bizalomgerjesztők. öklüket rázták, verekedtek. Lehettek vagy tizen.

Egy patkányképű, alacsony ember rácsapott társa vállára, és a kunyhó felé mutatott. Társa, ez a nagydarab férfi a kunyhó felé indult. Ekkor a patkányképű elővette revolverét és az óriás hátába lőtt. Az szétcsapta karjait és a földre roskadt.

Az első lövés, amit Tarzan életében hallott, ámulattal töltötte el, de egészséges idegzete nyugodt maradt. A látottakon sehogy se tudott eligazodni. Minden öröme elpárolgott. Ezek az emberek sehogy sem tetszettek neki. Még jő, hogy nem rohant azonnal közéjüjk, s nem üdvözölte őket, mint testvéreit.

Világos, hogy semmiben sem különböznek a feketéktől. Kegyetlenebbek, mint a majmok. Egy pillanatig úgy tűnt, hogy a többiek nekiugra- nak a patkányképűnek, de aztán jókedvűen csónakba szálltak és a hajó felé eveztek.

Amikor Tarzan látta, hogy felkapaszkodnak a hajóra, a kunyhó felé indult. Az idegenek mindent szétdobáltak, és a kunyhó padlójára szórtak. Tarzan lelkét sötét harag szállta meg. Szerencsére, legféltettebb kincsét, a vaskazettát s benne a naplót, meg a fényképeket, nem fedezték fel. Ettől megkönnyebbült.

Rendet akart teremteni, de újabb zaj ütötte meg a fülét. Az ablakhoz ugrott, és látta, hogy a hajóról csónakot bocsátanak vízre. Tarzan papírt keresett, ráírt néhány mondatot, és az ajtóra erősítette. Magához vette legféltetebb kincseit, valamint a fegyvereit és eltűnt a rengetegben.

Most két csónak érkezett, és tarka népség lépett az ezüstszínű homokpartra. Vagy húsz lélek lehetett. Belőlük tizenöt marcona matróz, ö- ten szemlátomást ‘elütöttek tőlük.

E. R. BURROUGHS — SZŐKE J.:

XIII. A SAJÁT FAJTÁJA

Közéjük tartozott egy fehérhajú. szemüveges öreg, aki elpiszkolódott frakkjában, cilinderkalapjában rendkívül mulatságosan hatott itt, az őserdő peremén. Mellette egy magas homlokú, nyúlánk, türelmetlen tekintetű fiatalember haladt; mögöttük pedig egy testes néger nő bandukolt tarka ruhájában, csomagjaival.

A partraszállók utolsó csoportjában volt egy tizenkilenc éves lány, akit karjai közt vitt szárazra egy magas, fiatal férfi. A lány hálásan megköszönte, és kedvesen mosolygott. Nyomukban a matrózok nagy ládákat, csomagokat cipeltek a partra.

A társaság szótlanul lépegetett a kunyhó felé, ahol a férfiak földre e- resztették csomagjaikat és megálltak. Most vették csak észre azt a cédulát, amit Tarzan az ajtóra akasztott.

— Ni csak! Hát ez mi? — kiáltott az egyik matróz. — A nyakamat tenném rá, de egy órával ezelőtt ez még nem volt itt...

A többiek is odagyűltek, forgatták, tapogatták, de egyik sem tudott olvasni. Odaintették a cilinderes öreg- urat.

— Hej, professzor! Gyere, olvasd el ezt a macskakaparást!

Az öregúr kényelmesen odaballagott, megtörölte a szemüvegét, elolvasta az üzenetet, és csak eny- nyit mondott:

— Érdekes, nagyon érdekes! —

ezzel visszaadta a papírt és ellépé- getett.

— Hej, te vén csont! — rivalltak rá. — Azt hiszed, azért hivattunk, hogy magadnak olvasd el ezt ostobaságot? Gyere csak, te vén pápaszemes kígyó, és hangosan olvasd!...

Az öregúr, aki már ellépegetett, most megállóit és visszafordult:

— Öh, hogyne, drága uram! — dadogta. — Kérem, ne haragudjanak... Nagyon figyelmetlen voltam...

Ismét megnézte a papírlapot, de megint csak elfelejtette felolvasni.

Egy matróz galléron ragadta és rá- rivallt:

— Hangosan olvasd.

— Öh, igen... Természetesen, azonnal — mondta a professzor szelíden. Még egyszer megtörölte a szemüvegét, és reszkető hangon olvasta:

„Ez a ház Tarzané, aki sok vadállatot és sok fekete embert ölt meg, ne bántsátok ami Tarzané. Tarzan figyel.

A majmok Tarzanja.“

— Az ördögbe is! Ki ez a Tarzan? — kiáltott az iménti matróz.

— Az egészből csak annyi tűnik ki, hogy angolul beszél — mondta a professzor mellett álló fiatal férfi.

— De mit jelent az, hogy „a majmok Tarzanja“? — kérdezte a fiatal lány.

— Porter kisasszony, azt már nem tudhatom, — felelte a fiatal férfi — hacsak nem azt jelenti, hogy a londoni állatkert egy megszökött majmára bukkantunk, aki európai nevelésben részesült. Magának mi a feltevése, Porter professzor úr? — fordult az öreghez.

— Én azt hiszem, hogy többet ez az öreg barom se tud mondani — szólalt meg a háta mögött a patkányképű.

— Fogd be a szád! — förmedt rá dühtől halványan a fiatal férfi. — Megölted a tisztjeinket, kiraboltál bennünket!... Kezedben a sorsunk, de az öreg professzorral így ne merészelj viselkedni, mert puszta kézzel csavarom ki a nyakadat!.

Közelebb lépett a matrózhoz, de az riadtan elugrott és kezét a revolvere felé mozdította. Hogy mi történt volna, nem lehet tudni, mert váratlan tényező avatkozott az eseményekbe.

Tarzan az egyik fa ágai közül figyelte az eseményeket. Sehogy se tetszett neki az a patkányképp a- lak, és mivel most már ismerte a, revolver hatását, gyorsan cselekedett. Célba vette a tengerészt, de a mérgezett nyílvessző elcsúszott az ágon, és messze szállott. Hirtelen a dárdáját kapta elő.

Amikor Porter kisasszony , látta, hogy a patkányképű a revolveréhez kap, rémülten sikoltotť, ugyanebben a pillanatban mint a villám csapór dott le Tarzan dárdája, A tengerész felordított, a dárda vállon találta, és a revolverből kiröppenő golyó a levegőbe szállt. , .,

Mindenki a mozdulatlan erdő felé fordult. A fiatal férfi a patkányképű- höz ugrott, és észrevétlenül felkapta a földre hullott revolvert.

— Ki lehetett? — kérdezte Porter kisasszony suttogó hangon.

— Azt hiszem, hogy a majmok Tarzanja figyeli minden mozdulatunkat

— mondta bizonytalanul a fiatal férfi.

— Csak azt szeretném tudni, hogy kire dobta a dárdát. Ha Snipesou-ra, akkor ez a ..majom“ a mi barátunk. De az istenért, hová lett Porter professzor?

Kiabálva hívogatták, de Porter professzor és titkára Philanter eltűnt az őserdőben.

A motrózok menekülésSzerűen csónakba szálltak. A fiatal férfi a kunyhóba vezette Porter kisasszonyt és az öreg néger szolgálót. Nekik adta a revolvert, hogy szükség esetén védekezhessenek, maga pedig az eltűnt professzor keresésére indult. Mielőtt azonban az őserdőbe lépett, magához vette Tarzan dárdáját.

Amikor a két nő meglátta a kunyhóban heverő csontvázakat, rémülten kérdezte:

— Micsoda szörnyű helyre kerültünk?

Aztán a lány lassan megnyugodott. Nézte a csontvázakat és megílletőd- ve suttogta:

— Milyen szörnyű tragédia játszódhatott itt le?

A néger nő tovább rémüldözött, siránkozott. Csak azután hallgatott el, amikor a lány rászólt:

— Hagyd már abba, Esmeralda!

Ezután megvizsgálta" az ajtót, és

Esmeralda segítségével elreteszelté. Leültek, összeölelkeztek, és vártak.

Következik: Az őserdő veszedelmei