Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-07-04 / 27. szám

Leveleznénk' ® Oláh Irén, Siklós. Vasút titca 3., Baranya megye, Ma­gyarország. Általános témá­ról levelezne magyarul 15 éves diáklány. • Somogyi Erika, Szeged, Pille utca 19/6., Magyaror­szág. Színészképek gyűjtésé­ről levelezne magyarul 14 éves diáklány. • Akács Sándor, Szomor, Vörösmarthy út 27., Komá­rom megye, Magyarország. Általános témáról levelezne magyarul, 17 éves. 9 Polák Gita, Tatabánya II. Károlyi Mihály út 34., Ma­gyarország, Magyarul oro­szul lev%leJme képeslevele­zőlap gyűjtésről 15 éves diáklány. • Ferenczi Nándor, Buda­pest XX. kér.. Nagy Sán­dor utca 148. Magyarul, oro­szul levelezne, ismerkedne 29 éves. & Komlós Ilona, Budapest VII. kér., Wesselényi utca 55. — Magyarul levelezne különféle témákról 18 éves. • Dömösdl Ilona, Budapest XII. kér., Acsádi utca 8. — Magyarul levelezne és is­merkedne 20 éves. 9 Farkas Erzsébet. Buda­pest XIII. kér., Kilián György utca 8., Kulturális témáról levelezne magyarul, fran­ciául és oroszul 18 éves. 9 Nádas Benedek, Pécs Rippe! Rónai utca 8., Ma­gyarország. Általános té­máról levelezne és ismer­kedne 27 éves. 9 Kiss Ibolya Éva, Bony- hád, Bajcsi Zsilinszky utca 22, Tolna megye, Magyaror­szág. Színészkép gyűjtésről levelezne magyarul 14 éves. 9 Szeder István, Budapest. XX. ker„ Kispest, Pannónia utca 32. Magyarul levelezne «talános témákról 18 éves. Lengyel Mária, Kálló- semjén, Rákóczy út 8., Sza­bolcs Szatmár megye, Ma­gyarország. Magyarul, né­metül, oroszul levelezne 16 éves difklány, • Tóth Ilona, Öregosertő, Vén I-utca 32. Bács Kiskun megye, Magyarország. Ma­gyarul. oroszul, németül le­velezne 15 éves diáklány. 9 Kiss Éva, Karcag Tilal­mas állami gazdaság, Ma­gyarország. Általános té­máról levelezne magyarul 17 éves. • Gusztos Piroska, Duna­újváros, Erdősor 5.. Magyar- ország. Színészképgyűjtésről levelezne magyarul 15 éves. 3* Kampár Róza, Debrecen, Hajnal utca 18., Magyaror­szág. Magyarul levelezne, ismerkedne 22 éves. ® Sorok Mária, Sopron, Pe­tőfi Sándor tér 5„ Magyar- ország. Magyarul, franciául, oroszul levelezne általános témákról 18 éves képzőmű­vészeti főiskolái hallgató. ® Eberle Edit, Budapest XII. kér., Szolyva utca 2'a. Magyarul levelezne és is-- merkedne 20 éves. ® Török Terézia, Jóbaház» Kossuth Lajos utca 122., Ma­gyarország. Kulturális té­máról levelezne magyarul 17 éves diáklány. 9 Tóth Erika, Szentes, Damjanich utca 1. sz., Ma­gyarország. Magyarul, oro- szül levelezne irodalomból, zenéről 14 éves O Tóth József, Jászberény, Szabadás út 11., Magyaror­szág. Magyarul levelezne, hobbyja bélyeggyújtés, 19 é­Szerelem nélkül olyan az élet­hogy nem is illik kimondani I 9 Bagdi Mária, Budapest, XVI. kér., Mátyás körút (Blaha Lujza utca 2.). Ma­gyarul, oroszul, -németül le­velezne kulturális témákról 16 éves diáklány. ® Ormos István, határőr, Ágfalva PF. .0997,, Magyar- ország. Magyarul levelezne különféle témákról és is­merkedne 23 éves. Q Simon Ágnes, Nagyharsöny, Kossuth Lajos út 167., Bara­nya megye, Magyarország. Ma­gyarul szeretne levelezni bár­milyen témáról 16 éves diák­lány. # Szőke Zsuzsa, Toponár, Vörös Hadsereg út 37., So­mogy megye, Magyarország. Magyarul, németül levelezne színészkép gyűjtésről 13 éves. • Látos Hilda, Székesfehér­vár, Balatoni út 137„ Magyar- ország. Magyarul levelezne és ismerkedne 18 éves 4) Gyebnár Mária, Békéscsa­ba, Wesselényi út 23, Magyar- ország. Angolul, oroszul, ma­gyarul levelezne különféle té­mákról 17 éves. 0 Pitz Zoltán, Nagyatád, Ár­pád utca 22., Somogy megye, Magyarország. Magyarul, néme­tül levelezne kulturális témák­ról 17 éves. 9 Nagy Anna-Mária. Kecske­mét, I. ker„ Kisfaludy utca 5. sz., Magyarország. Magyarul, franciául, angolul levelezne Iro­dalomról és ismerkedne 22 é- ves nyomdai korrektor. ismerkednénk Énekli Konez Zsuzsa, és rendkívül sokan adnak igazat neki. Szerelem? Mindenesetre érdekes folyamat, egyfajta agyműkö­dés — állítják az orvosok. Mikor az utcán átment a kedves, galambok ültek a verebekhez — figyeli meg József Attila, a költő, és ezt az észrevételét annál is inkább tanulmányozzuk, mert a költők ismerik legjobban az embereket — nyilatkoz­ta Juliette Greco,, világhírű francia sanzonénekesnő, Buda­pesten. A most, következő idézet író-szociológustól való, Tí­már György tette közzé a budapesti Élet és Irodalomban, rö­vidítve, a lényeget-kihámozva adjuk közre: „A serdülőkor problémáiról sokféle vita folyik a szakem­berek; orvosok, pszichológusok és pedagógusok között. Ezek­ben az eszmecserékben, sajnos meglehetősen szerény helyet íoglal el a nemi kérdés. Szóba kerülnek a fiatalok nemi fel­világosításának problémái, a fiatalok meggondolatlan nemi életének következményei, de nemigen kap hangot az a felismerés, hogy a kölcsönös és tartós érzelmi vonzalom nél­küli fiziológiai kapcsolatok nagy száma maga is követ­kezmény, mégpedig azé a nem kielégítő módé, amellyel a társadalom a nem meggondolatlan, sőt kölcsönös, tartós von­zalomra épülő szexuális kapcsolatok kérdéséhez közeledik. A szerelmi erkölcs dolgában még mindig feudalizmus-kori ref­lexekkel állunk szemben. A nők és a szülők egy részén (ez a rész szerencsére csappanőban van) még érezni a történelem betemetett rétegeinek örökségét: a nő jószág volt, árucikk, akinek az értékét ártatlansága adta, tehát megtanulta, bei- degzette az ártatlanság megőrzését, vagy legalább mímeiését, tényleges nemi szükségletét a fiatal nő csak titokban és ke­rülő utakon elégíthette ki, hiszen e szükségletek bevallása és vállalása arcpírítő szemérmetlenségnek minősült. A nemi élet egész fogalomköre kívül esett a jómodor fogalmán; (Olyany- nyira, hogy pl. ma sincs tulajdonképpen színpadon elmondha­tó szavunk a nemi aktusra, s igencsak verítékezhet a fordí­tó, amikor a francia faire amour — szó szerint a „szerelmet csinálni“ — kifejezést kell honi használatra átültetnie. Mindnyájan ismerjük a „minek képzel maga engem" (előtte) és „most mit fog rólam gondolni" (utána) mondatait, a „tisz­tesség" bizonygatásának szánalmas kényszerét. A fiatalok, a- kik családot alapítani még nem képesek ugyan, de akiknek szervezete kifejlődvén, megköveteli a magáét (a sportoláson túl is!) válaszút elé kerülnek: vagy a természetre hallgatnak, vagy meggondolatlanul dacolnak tilalmakkal, vagy pedig meg­hátrálnak az előítéletek és azon szigor előtt, mely esetben energiáik a természetes levezetés helyett más meliékcsator- nákba terelődnek, aminek a huliganizmus, perverzió, cinizmus, világgyülölet, stb lesz a folyom’ánva," Tímár György megállapításai találóak, igazak, természete­sen nem lehet őket képletként mindenkire alkalmazni, hiszen ajiány ember, annyi alkat, annyi külön világ. A serdülőkor problémája nemcsak Magyarország, Csehszlovákia, nemcsak Középeurópa, hanem az egész világ gondja, megoldásra vá' ró ügye. Aki figyeli a világsajtót, vagy éppenséggel maga is bolyong a világban, az megállapíthatja, hogy pl. Svédország' bah átestek a ló másik oldalára, mert annyira erőltették és támogatták a szexust. hogy végiilis unott, mechanikus folya' mat lett belőle. Anglia serdülőkorban kötött házasságokat is engedélyez, az Egyesült Államokban kis iskolás kortól kezd­ve szoktatják a házasságra, és az ezzel járó külsőségekre a gyerekeket, na és végül Franciaországnak, s magának Párizs-' nak is, a világ művészeti és szerelmi fővárosának is meg' vannak a saját gondjai-bajai. Nyugodtan leszögezhetjük most is már, hogy amíg nem ismerjük meg tökéletesen az embert, az emberi testet, addig bajosan oldódik meg ideálisan ez a kérdés, mint annyi más. De: megismerhető-e végülis százszá' zalékig a föld legértelmesebb élőlénye? Ez már. nemcsak a tudomány, hanem a filozófia problémája is, erre ugyancsak nem lehet egyértelműen válaszolni. Miért foglalkozunk mi is — és világszerte százan és százan a serdülőkor, s egyálta­lán a szerelem tüneteivel, s e tünetek-okozta következmé' nyekkel? Nem kizárólagosan, sőt egyáltalán nem újságíró' szemszögből, nem azért, hogy izgalmas, mindenkit érdeklő, s a pikantéria varázsát magában hordozó cikkeket közöl' jük, nem feltűnést akarunk kelteni, nem a szülők és peda' gógusok haragját akarjuk, magunkra szabadítani, Éppen az ellenkezőjét szeretnénk: segíteni, s őszinte szőval szólni, ismertetni a világban folyó eredményeket és kísérletezése' két, éppen a következmények miatt: az újságíró és a pszi' chológus, az orvos és a szociológus ugyanis folyamatában, egységében látja az eseményeket: amikor arról nyilatkozik, megengedhető-e bűn-e a házasság előtti nemi élet, vagy nem, illetve miképpen helyeselhető, s miképpen nem, maris a végeredményt látja maga előtt, a felbomlott házasságokat, a válóperek ezreit a nőorvoshoz és ideggyógyászhoz panasz' szál és elkeseredéssel forduló beteget, a tömlőébe vetett ut' calányokat, a pénzért és autóért önmagát felkínáló fiatal Iá' nyokat. Mi lehet hát ennek a félig-meddig tájékoztató, és állóvizeket megbolygató cikknek a feladata: tájékoztatni es elgondolkoztatni. Megoldást nehéz javasolni, hiszen még min' dig nem ismerjük tökéletesen saját testünket, ösztöneinket, temperamentumunkat, s ahlny ember, annyiféle alkat. Egyetlen szemszögből nézünk a dologra, a szerelem szem' szögéből. Idézzük ismét Tímár Györgyöt: „Bíztassuk az ifjakat’ fellobbanó vágyaik gátlástalan kiélé' sere? Semmiképpen. Hiszen sok fiatalember maga sem is­meri partnerét, még-önmagát sem. De ne dugjuk a fejünket a homokba, megtagadva az őszinte és mély vonzalom tér' mészetes következményeit. A fiatalokkal barátiam tapasz­taltabb létünkre is egyenlő partnerként kell foglalkoznunk, önbecsülésüket, s ezzel az őket körülvevő társadalom becstilését is. Semmiképp sem ítéljük el őket olvas- miért, aminek a kényszere már a házasság előtti időszakban is óhatatlanul jelentkezik. Ne bélyegezzük ledéreknek azo­kat a lányokat, akik nem hajlandók senkinek a prédái lenni, de szerelmesükkel nemcsak a lelki kapcsolatot vállalják. Jus­son eszünkbe, hogy a fiúk „tkujonságain" kacsintva, élné' zően s egyetértve mosolyogni, s egyúttal a lányok szüzessé­gét megkövetelni egyet jelent a prostitúció kimondatlan fel- tételezésével, eszmei alátámasztásával. A fiatalokat segíteni kell: nem „tettenérni őket." A szerelem nem bűn. Az olvasott, művelt, tájékozott, s ő' szinte fiatal könnyebben figyeli önmagát, hamarább tájéko­zódik ösztöneiben, rugalmasabban méri fel helyzetéi, jobban megismeri rövidebb idő alatt is partnerét, és ha úgy látja, hogy valóban szeretik egymást, valóban vonzzák egymást — egyedül kalkulálja ki a döntést. Persze ez sem törvény. Itt is előadódnak bonyodalmak, hiszen az ember nem gép, nem számíthatja ki minden lépését előre. Mégis tdaálisabbak ezek a feltételek és valószínűbb a kiegyensúlyozottság, a harmó­nia lehetősége. A serdülőkor, de általában a szerelem izgal­mas. komoly kérdés. Megéri az időt és a fáradtságot, hogy foglalkozzunk vele, úgy, mint ahogy azt szerte a világban te­szik. hallgatniuk, amikor mi sem tudunk megnyugtató feleletet ad' ni, amikor úgy érzik: meg kell oldanom a helyzetet, de ho-- gyan? Batta György Barangolás a román Pompejiben dig a Pontus Euxinus, a Fekete ~l * «-•ni. .........am immmmmmmmp Tenger gyakran árad és a hul­lámok Tomisz kikötőjében dió­héjként dobálták a halászbár­kákat. Egy athéni hajó futott ki a kikötőből, és His triónál* vette útját. A három sor eve­ző egyszerre emelkedett a ma-( gasba. A hajó fedélzetéről ke-* meny vezényszavak hallatszot­ták és kibomlott az árboc vi­torlája. Nemsokára már csak messziről villogott a déli nap­fényben, míg a tenger csillogá­sa el nem nyelte az egész ha­jót a parton bámészkodók e- lőtt. Fehér tógás. magas, gond­terhelt arcú, idősebb, szikár férfi ült a tomiszi rakpart lép­csőin és sóvárogva nézett a hajó után. Viasztáblája fölé ha­jolt és ironjával belevéste gon­dolatait: „Nincs fa sa lomb. a szem itt e mezt Men tájra esik. Csak férfi ki boldog vagy. jaj sose jöjj ide. Roppant tér a világ, nincs hossza se széle. De nekem ezt adták, ez a föld büntet végképp itt. Lesz e idő mikor én, í* hagylak örökre. És enyhébb tájon kell tűrjem dott rá, és ide, a Fekete ten- 1962-ben a nagy korszerű pá­a számkivetést? ger partjára száműzte öt. lyaudvar építésekor 24 szobrot Mát már végig e barbár föl- Itt halt meg Tomiszban idő- találtak, köztük Fortuna isten - dön kell nekem élnem, számításunk I. századának 17. nő gyönyörű márványszobrát. Szükség, hogv Tomiban fedje évében. Teljes 9 évig volt szám- Itt láthatjuk a világ legnagyobb be testem e föld?...“ úzetésben. Az utókor csaknem római mozaikját 2000 négvzet­„Maid otthon folytatom ver- 19 évszázad után szobrot e- méter területen, 6 színben, semet" — gondolta magában melt neki a régi Tomisz he- mely a kikötőben egy hatalmas és lemásolom papiruszra". Már lyén épült mai romániai Kon- áruház teraszát díszítette. Itt egy kötetnyi verse volt. sok stanzban Egy községet, és sok ülhetett Ovidius, és innen me- papirusztekercsre írva. „Leve- intézményt neveztek el róla. rengett a távolba, szülőföldje lek a tenger mellől" — Epis- A román kormány nagy fi- felé, amely után úgy vágya- tulae ex Ponti. így nevezte el gyeimet fordít a régészeti ku- kozott. őket a költő. látásokra. Az országban több De Dobrudzsának még régibb Publius Ovidius Naso volt a mint 500 helyen végeznek ása- a történelme. Az i. e. 7. szá- számüzött költő. 50 éves ko- tásokat. A legfontosabbak Dob- zadában a kís-ázsiai Milétos ráig boldogan élt és alkotott rudzsa tartományban talál ha - városából jött görög telepesek Augusztus császár megharagu- tők. Magában Konstanzban a Duna torkolata közelében megalapították Histría városát. Teljes 12 évszázadon keresztül virágzott, előbb görög, majd római uralom alatt. A környé­ket dák-géta törzsek népesí­tették bp. Ezek törzsfönökei szívesen fogadták a görög ke­reskedőket, akik édes borral, szövetekkel, olajjal. díszes fegyverekkel, szépen festett e- dényekkel kedveskedtek nekik. Cserébe megelégedtek termé­keikkel, gabonával, mézzel, viasszal és hallal. A város fek­vése biztosította fellendülését. Szépült és egyre újabb épüle­tekkel gazdagodott. Az 5. szá­zadtól már magában a város­ban gyártották az árucikkek egy részét. Később szkita tör­zsek jelentek meg a mai Dob­rudzsában és a histriaiak élénk Kereskedelmet folytattak velük. Pénzt is vertek. A histriai a- rany és ezüstpénzek delfin fö­lött lebegő tengeri sast ábrá­zolnak. Másik oldalukon egy borzas és egy sima hajú fej jelképezi az északi és déli sze­let. I. e. 359-ben Histria macedón uralom alá. 72-ben római fenn­hatóság alá került, azonban 238-ban a gótok elpusztították. Nagy Konstantin, Anastázius és Justitian keletrómai császárok, újjáépítették, de a barbárok másodszor is tönkretették. Idő­vel Histriát, a szigetvárost, a Duna hordaléka és a tengeri áramlatok által felhalmozott homok körülzárta. A tengerö­bölből laguna lett. és később itt keletkezett a Sinoi-tó. Először 1914-ben kezdték el az ásatásokat. A város falma­radványai ma is 7 méter ma­gasak. Feltárták az erős falú bástyákat, a város kapuját, a régi fürdőt, 3 bazilikát, szá­mos középületet, a régi vízve­zetéket. amely 50 kilométer tá­volságról vezette a városba a AZ AFRODITE TEMPLOM, A HÁTTÉRBEN A SINOE TÖ (5. ÉVSZÁZAD I. E.) vizet, A népi demokratikus Ro­mániában hatalmas lendületet vettek az ásatások. Napvilágra került a város kereskedő- és kézműves negyede pékségekkel és üzletekkel. Egyre mélyebb­re hatoltak a föld mélyébe, a- hol régi maradványokat tár­tak fel. Felszínre került több emléktábla is. Ezek feliratai sok értékes történelmi adatot tar­talmaznak. Histria legszebb ré­sze a Sinoi-tó partján fekszik, ahol a víz kék színe gyönyörű hátteret képez az antik fehér oszlopok között. Olyan érzéssel járunk a romok között, mintha valahol a Földközi tengernél a görög parton lennénk. Itt ás­ták ki Afrodite templomát, a- mely alatt 9 sértetlen amforát találtak tele kincsekkel, ame­lyek csak a hellén világ leg­gazdagabb városaiban fordi hatnak elő. A tavon a nád k zött hófehér hattyúk úszn méltóságteljesen. Ennek a 8 l lométer hosszú, elhagyott tá nak megvan a maga varáz: Három évezred mozgalmas tö ténelmét sugározza ki magáb Mangáliában, az egykori óg rög Callatis helyén, is sok sí emlékre, épületéé bukkanta Az egyik sírban egy költő va tudós bronzból készült, arany zott babérkoszorúját, és egy p pirusztekercset találtak, am lyet a halott a jobbkezéb tartott. Amikor kivették a k zéből, a papirusztekercs telj sen szétmállott. A régészek lőtt nagy rejtély áll. Nem t lálták-e meg Ovidius régen k resett sírját? Grek lm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom