Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-01-10 / 2. szám

2 új ifjúság SZOMBAT. DECEMBER 31. Az ENSZ főtitkára üzenetet intézett az országok ve­zetőihez és népeihez, ismételten a vietnami háború mi­előbbi befejezésére szólította fel őket. A vezető politikusok, államfők, kormányfők, a ha­gyományoknak megfelelően újesztendei nyilatkozatok­ban fejtették ki véleményüket a világpolitikai remé­nyekről. VASÄRNAP JANUÁR 1. A vietnami rendezés lehetőségeiről nyilatkozott Pham Van Dong a Vietnami Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke is, kijelentette a VDK kormányának is­mert négypontos programját: ismerjék el a vietnami nép jogát a békére, a függetlenségre, a szuverenitás­ra, ismerjék el Vietnam egységét és területi sérthetet­lenségét, az Egyesült Államok vonja ki fegyveres erőit Dél-Vietnamból. HÉTFŐ, JANUÄR 2. Az angol fővárosból Hanoiba indult az Egyesült Ál­lamok vietnami háborús bűneinek kivizsgálására ala­kult nemzetközi bíróság első vizsgáló-csoportja. A má­sodik csoport Kambodzsába indul, hogy kivizsgálja a Kambodzsa ellen intézett amerikai agressziót. KEDD, JANUÁR 3. De Gaulle újévi üdvözlete nagy visszhangra talált. A sajtó kiemeli hogy minden eddiginél határozottab­ban ítélte el az Egyesült Államok felelősségét a viet­nami konfliktusban. Az elnök méltatta a hideg háború légkörének szétoszlását Európában és rámutatott: az amerikaiak vietnami háborúja akadályozza csak meg a világméretű enyhülést. SZERDA, JANUÁR 4. Megkezdődött a Francia Kommunista Pári XVIII. kong­resszusa, amely a két hónap múlva esedékes választá­sok jegyében nyílt meg és éppen ezért a baloldali egy­ség fóruma. Néhány hete született meg az a megálla­podás, amely lehetővé tette ennek a baloldali egység­nek a létrejöttét. A Francia Kommunista Párt helyesli azokat az in­tézkedéseket amelyek lazítják a Franciaországot a NATO-hoz fűző kötelékeket, helyesli az európai országok gazdasági és politikai együttműködését. Helyesli a kor­mánynak minden olyan intézkedését, amely az enyhü­lést és a béke ügyét szolgálja, viszont elítéli a degaul- leista külpolitikai negatív vonatkozásait, az önálló a- tom-ütőerő kiépítését, követeli, hogy Franciaország ve­gyen részt a genfi leszerelési tárgyaláson és ismerje el a Német Demokratikus Köztársaságot. CSÜTÖRTÖK. JANUÁR 5. Moszkvában megkezdődött a trikontinentális szolida­ritási hét. A gyűlés résztvevői határozatot fogadtak el, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a vietnami nép, a portugál gyarmatok és az Arab-félsziget déli részének népével, valamint a latin-amerikai népek felszabadító mozgalmával. PÉNTEK, JANUÁR 6. A nyugatnémet kormány nem szándékozik foglalkozni Walter Ülbrichtnak. az NDK államtanácsa elnökének újévi üzenetében a két német állam békés együttélésé­re tett javaslatával. Kiesinger nyugatnémet kancellár mielőbb találkozni óhajt Johnson’ elnökkel, hogy megtárgyalja vele az a- merikai külpolitikát, főként a szocialista országok irán­ti amerikai álláspont kérdéseit. Kiesinger kancellár de Gaulle francia elnökkel január 13-án, 14-én találkozik Párizsban. A laoszi polgárháborút az Egyesült Államok intervenciója most még jobban kiélesítette. Bár a jobboldali katonai klikket az Egyesült Államok bőkezűen segíti, a hadiszerencse mégsem kedvez neki. A montreali Világkiállítást ez év áprilisában nyitják meg. Kanada, a vendéglátó ország ki akar tenni magá­ért, mivel az esemény egy­beesik fennállásának száza­dik évfordulójával. A világ­kiállításra száz országot hívtak meg. A kiállítás mot­tója: Az ember és világa. A legérdekesebb építmény­nek a „Habitat 67“ elneve­zésű betonpiramisokból ösz- szeállított lakóépület mutat­kozik. A legnagyobb kiállí­tók között szerepel a Szovjetunió, amely ebben az évben ünnepli az októberi forradalom félévszázados évfordulóját. Az Egyesült Államok 65 m magas acél és műanyagkupolás épülete újfajta építésmódot mutat be. Maga a kiállítás — az előzetes számítások szerint — mintegy 285 millió dollárt emészt fel, de a kiegészítő beruházásokkal — új hidak, utak, szállodák építésével — együtt a költségek meg­közelítik az egy milliárd dollárt. • * * Az amerikai kormány né­gyed millió dollárt utalt ki egy tudósokból álló bizott­ságnak arra a célra, hogy derítsék ki a „repülő tányé­rok“ titkát. A repülő tányé­rok kivizsgálására alakított bizottság élén Condon pro­fesszor áll, aki bízik benne, hogy 15 hónapon belül vé­gére tudnak járni a dolog­nak és meg tudják állapíta­ni, mik is tulajdonképpen a repülő tányérok: képzelet szüleményei, más bolygók­ról érkezett űrhajók, fény­jelenségek, vagypedig ioni­zált plazma-tömegek. Lengyelországban a fiata­lok legújabban „anti-beat- les“ csoportokba szervez­kednek. Feltűnően tiszták, naponta borotválkoznak, gondosan fésülik hajukat és Innen onnan csakis a klasszikus zenéért rajonganak. * * • A dallasi Parkland kórház, ahol Kennedy és Oswald utolsó perceit töltötte, e napokban szabályos orvosi bulletint tett közzé a rák­beteg Rubyról. Minthogy az áttételes rákban szenvedő Rubynak nem adhattak su­gárkezelést, s csak gyógy­szerekkel enyhítették álla­potát, nem alkalmazhatták a hazugság vizsgálógépet. Ruby e napokban meghalt. * * * India éhínség sújtotta te­rületén 19 millió ember fej­adagját hat unciáról nyolcra emelték. * * * Ismét jelentkezett a japán Marihiro Macuda akinek az a meggyőződése, hogy a vi­lág elkerülheti a háborút és hogy a világ valamennyi problémája megoldható. Né­hány hónappal ezelőtt egy­szer már megjelentette egy újságban arra vonatkozó el­képzeléseit. hogyan is le­hetne megváltani a világot minden rossztól. Elképzelé­seit a londoni Times-ban most még részletesebben fejtette ki. Négy oldalas hirdetésben fejtegette vé­leményét a nemzeti gazda­ságok szervezéséről, a szov­jet-kínai ellentétek áthida­lásáról, a vietnami béke megvalósításáról. A négy oldalas hirdetés több mint 15 ezer fontjába került. A Times elfogadta a pénzt és nem tette magáévá Macuda feleségének a véleményét. Macuda ugyanis kijelentet­te. hogy a felesége egysze­rűen bolondnak tartja őt. Rendkívül megrázó filmet mutattak be a napokban Angliában. A közönség már az elején sóhajtozni kez­dett, a zárójelenetet pedig szinte mindenkit megríka- tott. A film azt mutatta bé, ho­gyan égetik el a forgalom­ból kivont, elhasználódott bankjegyeket, a nézők pedig a maidstonei fegyház kasz- szafúrásáért elítélt fegyen- cei voltak. ANGLIÁBAN a betörők az elmúlt hetek­ben főleg a játékáru-üzle- tekben garázdálkodtak és leginkább babákat tulajdoní­tottak el. TEXASBAN a tanítók az egyik iskolában nagyon megörültek, amikor egy Mr. Lester nevű idősebb férfi jelentkezett, hogy sze­retne megtanulni írni és ol­vasni. Még nagyobb volt a tanítók öröme, amikor öt hónap múlva már folyéko­nyan olvasott. Akkor sült ki, hogy a tanítvány 104 éves. NEW YORKBAN az utca forgalmát hátrálta­tó, dugót okozó autókat külön erre a célra szerkesz­tett aerotaxival emelik ki a tömkelegből. Riminlből Anconába vonattal utaz­tam, és így alkalmam volt elbeszél­getni az utasokkal. Egy olasz fiatal­ember megmutatta a személyazonos­sági igazolványát. Utolsó lapjára be­ütöttek egy bélyegzőt, amely feljo­gosította az igazolvány tulajdonosát, hogy útlevél és vízum nélkül bármi­kor utazhat Ausztriába, Nyugat-Né- metországba Svájcba, Franciaország­ba, a Benelux államokba, valamint Görög- és Törökországba. Utam során megfigyeltem hogy a külföldi turisták is osztályonként csoportosulnak, természetesen, jöve­delmük szerint. A leggazdagabbak — a tengerentúliak — repülőgéppel vagy hajóval kelnek át az óceánon, s ez esetben kocsijukat is magukkal hoz­zák. Az európaiak osztrákok, fran­ciák. angolok, de főleg a nyugatné­metek (az utóbbiak évente kb. 6 milliónyian) saját kocsijaikon, a „kis­emberek“ esetleg csoportosan, autó­buszokon tekintik meg a „csodála­tos" Olaszországot. Ez az ország az­ért is olcsó a nyugati turisták szá­mára. mert a líra értéke aránylag alacsony (620 líra = 1 dollár.) Pél- dá>*l egy szerény, egyszerű egyágyas szoba ára 1200 líra reggelivel együtt, persze negyedrangú szállodában, vagy penzióban. Egyben maguk az olasz kereskedők nyugati pénzért olcsób­ban is árulnak, azért vannak például az üzletekben feltűntetve az árak más pénznemben is. Persze, vannak kevesebb pénzzel rendelkezők — ezek közé tartoztam én is, — azok aztán vonaton utaz­zák végig Olaszországot, szerényen minden lírát a fogukhoz vernek. De ezekről is gondoskodnak a olaszok itt elsősorban a jó távolsági vasúti ■összeköt tetétesekre, hálókocsi-sze­relvényekre gondolok. Ezek az „osztálykülönbségek“ aztán megszűnnek a műemlékek látogatá­sánál. mert mégiscsak ez Olaszor­szág vonzóereje, első számú atrak- ciója. Persze a belépődíjak borsosak így aztán van aki „emléktárgyakat“ Perugia — az 500 éves San Bernandino templom A szerző felvétele lyűjt' inkább, olcsó orkánkabátokra nylon holmikra vadászik, s hogy mi­nél ' több valutát mentsen meg e cél­ra, hazai konzerven él és éjjel utaz­va a vonaton alszik. Vesz néhány ké­peslapot, egy-két Baedekert — lehe­tőleg otthon, koronáért vagy forint­ért — s aztán abból tudja meg, hogy mi mindent láthatott volna Olaszor­szágban. Szereznek néhány szálloda­címkét, teleragasztják a bőröndjeiket, hogy legyen otthon mivel dicsekedni. Itt keli megemlítenem, hogy az e- gész utamon nem voltak szálloda­problémáim, mert kitűnően működik a szállodaszolgálat. Még Bécsben fel­kerestem az ENIT olasz állami tu­f Olaszországi útinapló Nyári emlékek­_____________________________ ristaszolgálat kirendeltségét, ahol díjmentesen megkaptam valamennyi meglátogatni szánt olasz város szál­lodáinak és penzióinak jegyzékét, á- rakkal együtt. POZSONY TESTVÉRVÁROSÁBAN Anconát elhagyva az utam a bel- öldre vezetett, a Középső-Appeni- ueken keresztül. A „belföldön“, leg­alábbis ezen a tájon, már nincsenek olyan jó autósztrádák, mint a ten­gerparton, de ezeken is aránylag nagy a forgalom. A hepe-hupás tere­pen a vonat is már lassabban halad, de itt is gyönyörűnek tűnt a nyári természet, itt valahogy már sötétebb tónusú volt a zöld szín, nem úgy, mint a tengerparton. Perugia felé ú- tazva. a vonat Assisi mellett halad el. Már messziről feltűnik a maga­san épült város, hatalmas ferences kolostorával. Hogy miért választottam célomul éppen Perugiát? Mint ismeretes, 1957. áprilisában a franciaországi Aix-les-Bains városában alapították a Testvérvárosok Világszövetségét, majd hat évre rá kezdték először ünnepelni az utolsó áprilisi vasár­napot, mint a „Testvérvárosok nap­ját.“ Ennek a barátságnak az a célja, hogy a különböző országok városai az egyenlőség alapján segítsék elő a kölcsönös eszme- és kultúrcserét. A prágai Kultürális Kapcsolatok In­tézete mellett 1962-ben alakult meg az ún. Testvérvárosok Bizottsága, melynek célja a fenti eszmék propa­gálása. A következő csehszlovák vá­rosoknak vannak testvérvárosai: Prága—Algír, Lidice—Oradour, Lidice —Volgográd, Ostrava—Coventry és Bratislava—Perugia. Az olasz város lakosainak küldött­sége már járt Bratislavában. Járt itt a Piccolo Teatro della Fonté, vala­mint az ottani tanítók, orvosok, diá­kok és szakszervezeti küldöttek is. Sok pozsonyi is járt már Perugiában, ezért voltam én is kiváncsi erre a városra, habár én nem voltam senki­nek a kiküldöttje. Vendégszerepeit már itt többször a Bratislavai Szlo­vák Nemzeti Színház, a Szlovák Fil­harmónia, a Lúčnica, sőt a Tatra- revű görljei is. Persze vannak szemé­lyes kapcsolatok is: a Lúčnica egyik táncosnője nemrég ment férjhez egy perugiai tanárhoz ... Perugia magas fekvésű. A dombte­tőn van az óváros és körülötte a domboldalakra települtek az új ne­gyedek. A terméskőből épült ódon város ma 120 ezer lakosnak ad ott­hont, akik az etruszkok leszárma­zottjainak vallják magukat. Róma L sz. előtt 300-ban meghódította és egyben lerombolta Perugiát. A város pusztulása után Augustus császár újra felépíttette a várost, ma is az ő dicsőségét jelzi a róla elnevezett kapu. A pápák zsarnokságának jelké­pe volt az egykori Rocca Paolina, CITADELLA, melyet Olaszország egye­sítése idején a nép lerombolt. Központi műemléke a városnak a XIV. és XV. században épült ka- tedrális, valamint a reneszánsz idők óriási szökőkútja, a Fontana Maggio­re. A katedrálissal, valamint a szökő- kúttal szemben van a híres Palazzo del Priori városháza, amely a leg­szebbek közé tartozik egész Olaszor­szágban. Vagy másfélszáz évig épült. Itt helyezték el a Galleria Nazionale dell’Umbria múzeumot és képgyűjte­ményt. A város Umbria tartomány közigazgatási székhelye, s itt van Európa öt legrégibb egyeteme közül az egyik. Ma már két egyeteme is van Perugiának, az egyik éppen az idén ünnepli alapításának 700. évfor­dulóját. Perugiából Rómába egy New York-i ügyvéddel utaztam, aki zarándekúton volt Assisiben, családját addig Rómá­ban hagyta. Fiáról beszélt, aki éppen most érettségizett. Nem titkolta ag­godalmát a fiú jövőjét illetően: fél, hogy a kormány behívja katonai szol­gálatra és Vietnamba küldi. Vajon ezért fordult Szent Ferenchez segít­ségért?. .. í TATAY ZOLTÁN ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom