Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-08-30 / 35. szám

iíszía. hárpia — Már megint beletörölted piszkos cipődet a lábtö lóbe?! a Zobor — Most nem érek rá, íontos dolgom van... hívják össze a közgyűlést máskorra! Lányok a salakon Az atlétikai faluban Olimpiai falu volt már, , most van atlétikai falu is. Hogy hol? Gödöllőn. Az ať_! létikai Európa-bajnokság versenyzőit a gödöllői atlé­tikai faluban helyezték el. ! Most itt vagyunk a faluban, bábeli hangzavarban. Euró­pa legjobb atlétáinak se­regszemléje komoly nyelv- tudást igényel. A Budapest­től 30 kilométerre fekvő at­létikai faluban bizony jő, ha tolmács van kéznél. Oro_ i szók, angolok, franciák, né- ! metek, olaszok, svédek, nor. < i végek, de minek is sorol-; !; juk, Európa valamennyi szá- i ! - mottevő országa elküldte ' legjobb atlétáit. Zajos a fa-! > ! lu élete, vidáman készülőd­nek a versenyzők a viadal-! sorozatra, szövődnek a ba­ráti szálak az egyes nációk között. A gödöllői atlétikai faluban a népeket összekö­tő színes szalagnak bizo- ! ; nyúlt ismét a sport. < Az edzőpályán szorgalmas' ! munka folyik. Dobók, tfcrók, ■ futók, váltják egymást. íz-! ! mos férfiak a dobókörben karcsú lányok a salakon, öt 1; méteres magasságban a * ! rúdugró léc, két méteres ? 1 magasságban a magasugró. * ; ké. Mert hát remek ver-? senyzők gyülekeztek össze, az atlétikai faluban. Világ­csúcstartó is akad közöttük szép számban. Meg olyan !! versenyző is, aki talán ép­pen a budapesti Európa- ! bajnokságon iratkozik fel a i - világcsúcstartók listájára. ! — Csak az idő legyen jobb — sóhajtja Czernik, a len- \ gyei magasugró. ! Az időjárás ugyanis nem a legkedvezőbb. Hűvös, esős ' délután, ólmos szürkeség a ! gödöllői pálya fölött. Kivált az ugrók és a dobók pa­naszkodnak, merevek az iz­mok a hűvös augusztusban.! ■ A távfutóknak sem kedvez! ! az időjárás, de nekik vala­mennyivel jobb. — Megszoktuk az esőt az idén — mosolyog Mecser ! Lajos. Pedig ő különben elég komor, nehezen lehet ( 1 szóra bírni. — Majd a verseny után...! Jazy Prágában kikapott. — Majd most Budapes­ten törlesztek — mosolyog 1 francia közvetlenséggel. I i Tér Ovaneszjan, az atléti— ^ ka „Igor hercege“ nagyot dobbant az elugródeszkán. ( Jóval «hét méteren felüli az ! ugrás. — Világcsúcs-javítás? — válaszol kérdéssel az érdek­lődésre. — Melyik atléta ! nem törekedik a lehető leg- ; jobb eredményre? De világ. ! csúcsok ma már csak rit- 1 kán születnek a távolugrás-!! ban. Túlságosan nagyokat ugrottunk eddig is. Annak is örülök, ha megszerzem az! ! aranyérmet. Világcsúcs nél-< kül. Este van. elcsendesedett! az atlétikai falu. Fegyelme-,' zetten viselkednek az atlé- ; ták. A sportszerű életmód a siker első feltétele. Kivált ! néhány nappal a nagy ver­senyek előtt. .................................................­Hűhó hahota Honoráris a gyermekbarát — Hazahoztam néhányat, mert nem tudtam- elvégez­ni a munkaidő alatt. Golyó. — Tudod anyjuk, ez a horgászzsinór gyenge. Nem lehet vele nagy halat fogni. Tanulunk A tanító a jelen és a múlt idő közti különbséget magyarázza: — Nem mindegy: fúj a szél vagy fújt a szél. Például, Pistike, milyen időben van ez, hogy fúj a szél?, — Szeles Időben. Érv a házasság mellett — Hogyhogy, 56 éves agglegényfejjel mégis elszántad magad a házasságra. — Nézd, úgy okoskodtam, ha agglegény maradok, sem otthon, sem házon kivül nem találom a helyem, ha megnősülök, legalább házon kívül jól érzem magam. Bizony — „Nem mind arany, ami fénylik.“ — mondja a ta­nító. — Na, mondj egy példát erre a közmondásra. — Hát... a tanító bácsi nadrágja! Eli. Ünnepség Kisebb városaink sokkal job­ban készítik elő a világbajnok­ságot, mint a Moldva-parti fő­város — jelentette be hivata. iosan a televízió képernyőjén a a rendezőbizottság egyik tagja. A kisebb városok közé tar­tozik Nyitra is. — Mindent megtettek a siker érdekében. Megérdemlik a di­cséretet... Mire ezek a sorok megérkez­nek olvasóinkhoz, a röplabda­világbajnokság városaiban már döng a labda, a háló fölött meg­kezdődtek a küzdelmek. Nyit- rán az ünnepélyes megnyitás napja a hétfő, ma este 20 óra­kor hangzanak el a vendég- csapatokat üdvözlő szavak és a hivatalos megnyitás szövege. A tulajdonképpeni csata holnap kezdődik, a Szovjetunió és Egyesült Államok röplabdázói sorakoznak fel a háló alatt. Az első nap nagy „rangadója“ a Magyarország — NDK találko­zó lesz, mert hiszen már ezen a mérkőzésen is eldőlhet, me­lyik csapat jut tovább a prá­gai döntőbe. Rangadó. Nemcsak a futball­ban, hanem a röplabdában is. Nyitrán három csapat találko­zója jelenti a rangadókat: Szovjetunió, Magyarország, NDK.. Pedig ezeken kívül még három csapat érkezett Nyitrá- ra: Kuba, Franciaország, Egye­sült Államok. Az erős hármas azonban az előző három. — Reméljük, jól szerepelünk — jelentették ki a magyar röp­labdázók. Bizakodásuk jogos, hiszen a magyar válogatott már sok szép sikert aratott a röplapdázásban. Ám bizakodó a hangulat a szov­jet csapatban is. Sőt még a né­metek is biztosra veszik a si­keres szereplést. A Mezőgazdasági Főiskola csarnokában ezer néző kísér­heti figyelemmel a mérkőzése­ket. A csapatok elszállásolásé, ról úgy gondoskodtak, hogy a főiskolai internátus harmadik emeletét kisajátították a röp- labdázóknak, az étkezés minő­ségét a Zobor-szálló főszakácsa ellenőrzi. Brooš Géza, az elő- készítöbizottság elnöke, már napokkal előbb büszkén jelent­hette: — Minden téren annyira ha­ladt a felkészülésünk, hogy a „B“ csoport küzdelmeit akár alján meg is kezdhetnénk. Minden fontos feladatot elvégeztünk. Az előkészítőbizottság figyel­me a legaprólékosabb részle­tekre is kiterjedt, és azért jog­gal remélem, hogy a külföldi vendégeink jól érzik majd ma. gukat nálunk, a szurkolóknak pedig színvonalas nemzetközi viadalban lesz részük. A derék nyitraiak tehát fel­készültek a röplabdázók foga­dására. Ez a népszerű sport­ága megérdemli a támogatást, annál is inkább, mert hiszen éppen most augusztus végén és szeptember elején nagy a „konkurrencia“ a többi sport­ágakban. Utrechtben világé és Európa-csúcsokat úsznak, Bu­dapesten az atléták Európa- bajnoksága kezdődik ugyancsak augusztus 30-án, a labdarúgás­ban folytatódnak a bajnoki küzdelmek, szeptember 7-én játsszák a holland — magyar EB mérkőzést, a teniszezők Bratislava város vándordíjáért küzdenek, így tehát megoszlik a sportkedvelők figyelme. Az utrechti medencében nem született különösebb siker csehszlovák és magyar részről. Ferákék nem jutottak a dön­tőbe, egyedüli sikerként a mű­ugró Duchková negyedik he­lyét könyvelhetjük el A ma­gyar úszók közül csupán vál­tó és Turóczy Judit szerzett érmet, a vízilabdázók viszont még a legjobb négy közé sem tudták magukat beverekedni. A jugoszlávok elleni vereség után az NDK ellen csupán 4:4 ará­nyú döntetlen született és ez azt jelentette, hogy a gazdag múlttal rendelkező magyar vi- zilabdaválogatott Utrechtben leszerepelt. A csehszlovák ví­zilabdázók sikertelen szereplé­se nem meglepetés, egyelőre még nem érik el az európai élvonalat. Az utrechti sikertelenségek után több sikert remélhetünk a röplabdázók világbajnokságán és az atléták Európa-bajnoksá- gán A csehszlovák és magyar röplabdázók az esélyesek sorá. ba tartoznak, még a világbaj­noki cím megszerzése sem hiú ábránd, az átléták közül többen is pályázhatnak az Európabaj- noki címre. Reméljük, ez a hét tartogat néhány kellemes meglepetést. Jó szurkolást kívánunk olvasó­inknak és néhány színvonalas sportküzdelmet. Szép, élvezetes játékot. Sportesemény van bő­ven, ezen a héten csaknem minden szurkoló élvezheti a maga sportágát. Egy kis figyel­meztető még: necsak szurkol­junk, kapcsolódjunk magunk is az aktív sportolásba! Ez talán a legfontosabb, testnevelé­sünknek nemcsak szurkolókra, hanem kiváló sportolókra is szüksége van Jelszavunk te­hát: Szurkolj, de azért spor­tolj is velünk! Küzdelem a háló fölött Az Európa-bajnokság ezüst­érme szép siker. Hazai leány­zóink közül bármelyik is bol­dog lenne, ha a győzelmi emel­vény második fokára állhatna. Az utrechti Európa-banjnokság 100 méteres néi gyorsúszó szá­ma után mégis egy szomorú kislány állt a győzelmi emel­vény középső fokán. Szinte már azt hittük, tüstént eltörik a mécses, Aztán mégsem csordul­tak ki a könnyek, Pircsi le­gyűrte bánatát. Hogy kicsoda Pircsi? Egy-két évvel ezelőtt még én sem tudtam. A Margit-szigeti uszodában Bárány István doktorral, a ma­gyar úszósport egykori dicső­ségével beszélgettem és meg­kérdeztem tőle, akad-e új te­hetség a magyar úszósportban. Egy barnára sült kislány fu­tott el előttünk. Bárány dok­tor rászólt: — Pircsi, állj meg egy szó­ra.' — íme, az egyik — mutatott rá Bárány István. — Turóczy Judit vagyok — mutatkozott be illedelmesen a kislány. Azóta a kislányból nagylány lett. Főképp a medencében Megjavította Madarász Csilla országos csúcsát, kijutott To­kióba, az olimpiai játékokra. Szinte mindent tud a meden­ce vizében. Gyors, hát, pillangó, mell, vegyesúszás. Egy-egy ú- szóversenyen sorozatban lépett a győzelmi emelvényre. Arany­érmek, országos csúcsok. Egy- egy versenyszám között éppen hogy csak lelépett a győzelmi emelvényről. Komoly esélyesként érkezett Utrechtbe, az Euróba-bajnok­ság színhelyére. Pedig a fel­készülésébe egy kis hiba csú­szott, ami bizony lélektani szempontból alaposom megvi­selte. De nagy akarattal igye­kezett behozni a hátrányt, még szorgalmasabban rótta a kilo­métereket. Az idei eredmények alapján esélye volt az utrechti aranyra. Aránylag simán jutott a döntőbe. A veszélyesnek i- gérkező svéd Hagberg nem re­mekelt a holmeni medencében, Pircsi aranya szinte biztosnak látszott. A nagy versenyeken azonban könnyen születnek a meglepetések. A női 100 méte­res gyorsúszásban sem marad­tak el. Tulajdonképpen már a rajt­kor eldőlt a verseny sorsa. Ta­ta ezüstérmes Pircsi Ián a szokatlan indítás, a hol­landok dudája lett Pircsi vég­zete. A rajt nem sikerült a legjobban. Az angol Sülett ki­ugrott, Turóczy Judit viszont bennragadt. Ahogy ezt szák­nyelven mondják: elaludt a a rajtot. Az indító nem hívta vissza a mezőnyt. Mi mást tehetett Pircsi, kétségbeesetten vetet­te magát a többiek után. Volt mit ledolgoznia, mert Martiné Grunert, az NDK fiatal kitűnő­sége ugyancsak igyekezett elő­re, nyomban a harmadik se­bességre kapcsolt. Húsz méter, harminc, sőt negyven, még mindig Grunert vezetett. Az első uszodahossz végén aztán sikerült Turóczy Juidtnak be­fognia a szökevényt. Igen ám, de a nagy erőkifejtés sok erőt vett igénybe. Egyszerre fordult a két lány, a többiek egy kis­sé leszakadtak. Sillett, Hagberg már nem szólhatott bele az el­sőség kérdésébe. Márcsak Gru­nert és Pircsi volt versenyben. A forudló után Turóczy Ju­dit szédítő sebesen jött el a medence falától. Átvette a ve­zetést. A német lányka azonban nem tört le, sőt váratlanul e- rősíteni tudott, irgalmatlan párharc fejlődött ki. Már egy- vonalban volt a két leányfej, örvénylett a víz a karcsapá­soktól. — Most, most kell elmennie! — szurkolták a magyar ver­senyzők a parton. Sajnos, nem Pircsi húzott el, hanem Martine Grunert. Nem sokkal, csupán egy-kát karcsa­pással. Fergeteges hajrája az aranyérmet biztosította, Turó­czy Juditnak „csak“ az ezüst jutott. Martiné Grunert új Eu­rópa-csúccsal győzött, az első helyet tehát kiérdemelte. Bol­dogan állt a győzelmi emelvény legmagasabb fokán, ezt a si­kert nem remélte. Jóval szomo­rúbb volt Pircsi, az ezüstérem sem enyhítette bánatát. Nem baj, Pircsi, majd legkö­zelebb!

Next

/
Oldalképek
Tartalom