Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-18 / 42. szám

' fjJL í,FIATAL LÁNY“: Mégértetíük kívánságát és olyan pulóvert közlünk, amelyben elmehet pl. vasárnap délután a barátnőjéhez, s később a munkában sem lesz feltűnő. Amennyiben jól áll, szép zöldből vagy sárgából készítse. Minta: A patentkötéses részek egy sima, egy ford, váltakozásával készülnek, a többi a mellékelt leszámolható minta szerint. JELMAGYARÁZAT: tömött kocka — sima kör — ráhajtás jobbra dűlő háromszög — 2 szemet simán összekötünk balra dűlő háromszög — 2 szemet áthúzva összekötünk, (egy szemet leemelünk, minta simán akarnánk lekötni, a következő szemet simán lekötjük és a leemelt szemet a lekö- tötten keresztülhúzzuk). háromszög — 3 szemet simán összekötünk A két függőleges vonaltól jobbra, illetve balra lévő szemek szegőszemeket jelentenek és csak a sor elején és végén kell kötni, tehát a minta csak a két vonalon belül ismétlődik. A páros sorokat (a munka visszája) fordítot­tan kötjük. Az 54. sor után a 3. sorral kezd­jük ismét a mintát. A hátát és elejét 155—155 szemre kezdjük és mindjárt a mintával folytatjuk. Ha elértük a karöltőmagasságot (kb. 35 cm), elkészítjük a karöltőt, mindkét oldalon, minden második sorban 4, 5, 2, 3X1 szem fogyasztásával. A nyakkivágásnál kettéosztjuk a munkát és két részben fejezzük be. Egyszerre lekötünk 12 szemet, majd mindkét oldalon még 1X3, 1X2, 4X1 szemet. Az ujjakat 61 szemre kezdjük és a mintával kötjük és 3 cm után mindkét oldalon, miftdeit 8. sorban 1 szemet szaporítunk egészen a karöltöig. A karöltő fogyasztása: mindkét ol- dalon, minden 2. sorban 4, 12X2, 4 szemet fogyasztunk, s a maradék szemeket egyszerre fejezzük be. A gallérpánt részére felszedjük a nyakki- vágás szemeit és 9 cm-t kötünk 1 sima, 1 fordítottal, vagy pedig készítünk egy 115 szemre kezdett pántot. Az összeállítás után a pántot kettéhajtjuk és apró öltésekkel le- varrjuk ■inaoila éb é o í b~b~■ jiTo !■■■■ BOdBEBig O A ■ ■ B.B ■ B~ ■ BMIBBIl ■ ■■anno ■JMIBOi B3I8B8B8 OM13 3BBE oingaac K O B H B EIK liOBBBI Tiwoaír ■ MkQ ÉV * » n-n ko» ■M BBBt'Ű ■ ■MB «BW ■ RBI HVc ■ ■Qi • O Ai o a r 'i aWWí a b a"s ■ Bil ÜJLSJ ■ ■ ■ j MU ■ M I ■ cm ■ co i aYi~s ■ Bil ■ ■■■ O A_0_B BJ! BB1 ■ B B_tt *_■_■ ■ C JBBOBBBB■■■■■■■■■B üMkOBM Jiű BBB BBJPJCJI MM1.0BMBBMMMI ■ B C BJ8Jt_OB_B BBBBBB1BB bbbbbbwobbbbbbbbbb * BJB ■ BJÉJB> ÔJB.C B ■ ■ ■ ■ B 9 IKimOBB BBC B B B MIlIRMBkOBBIB V B B_bVb_B ■ BB k O B B B B B~ ■ 1 B B.B B B B'B C ■ k. Q ■ B B B B B.B.ÍX* JL" ■ JLP *9. «■■■ • bbibbbbbb'bbbíobbb »■II liBBBBBBBM B _OA Ő ■ IMS BBÉB B É~B.B lOJBli B_B ■■■■BBiBBBBOiBBB HBBBBIIBBIÍiHB O A B B • B 53 51 49 47 45 43 4! 39 37 0135 «f BBBBBBBB MBB ■ B Hi JSWm B B B OB B * • ■ B BBBBBBBB OiMBBB »«■BBBBBBBBO AU B _■ ■■■■■BBMQiBBBBBBB IBBBBBBBBO4MB B É B B B B iHiUMBCÍB B V B B BBB ■ IBBÜB k OB oko "iOBtiUSi ilií B BBB k : O a■B O i B BBBB■g BBB I ■BBBBQ4BBB BB B É B B B B 1 ■ ■ Q A B B inilH «V b b b r* M f Ó B B B B~B B B B B BBB B O B O A B B BB B B p B B B~B B B B Egy kis illemtan (Folytatás) ä z előző számunkban közölt illemtan 2. pontjához nincs M más hozzáfűznivaló, mint hogy amtkor felvesszük a le- MM esett tárgyat, nem nyújtjuk oda szó nélkül, egy „tessék" „prosím“, vagy „nech sa páči“) kíséretében. A szabály ^ itt is ugyanaz: fiatal az idősebbnek, férfi a nőnek, s természetesen, a gyermek minden felnőttnek a segít­ségére siet. És ismét, a szívességet nem szabad elfelejtem megköszönni. A 3. ponthoz: férfi sosem megy be tlő előtt az ajtón, kapun, vagy bármilyen bejáratnál, s nőket, különösen fiatal lányokat is kötelez az udvariasság, hogy a tőlük idősebb nőket, sőt az idős férfiakat is előre engedjék. Ismerősök előtt az ajtót ki is nyitjuk (főleg magánlakásban). f ontos tudni azonban, hogy szórakozó helyre, étterembe, a nőt kísérő férfi megy be először. Ennek magyarázata, hogy ő néz körül és keres szabad asztalt. Színházban, moziban is előremehet a férfi, mert ő mutatja a jegyet a jegyszedőnek. Amennyiben a jegyszedő a helyet is megmutatja, bent a teremben, már a nő megy elől. Itt jegyezzük meg azt is, ha kénytelenek vagyunk felállítani a sor izéién ülőket, hogy a helyünket elfoglalhassuk, a legszélső­nek, aki felállt, megköszönjük, a többinek nem szólunk sem­mit. Általában ilyenkor ügy szoktak bemenni a sorba, hogy azoknak, akik felálltak, hátat fordítanak. Ez nem szép. Mindig feléjük fordulva, háttal az előző széksorhoz, keressük meg a helyünket. Ilyenkor szintén a férfi megy elől s utána a nő, akkor is, ha a férfi helye esik közelebb. A helycserét akkor végzik el, amikor már a helyükön vannák. Az előreengedéshez még annyit, hogy magánlakásban, ha a háziasszony ki is nyitja a férfivendég előtt az ajtót, az nem megy be, csak ő utána. S ellenkezőleg: előre megy a férfi (házigazda) vagy fiatalabb nő (háziasszony) nő, illetve idős nő előtt akkor, ha az utat mutatja, tehát ha pl. ha egy sötét szobán mennek keresztül és villanyt kell gyújtani, stb. É J ülön hangsúlyozzuk, hogy az előre engedést illetően &- családi körben is betartjuk a szabályokat. Ez nem túl­zás, csak a családtagok iránti tisztelet kifejezése. Mert I uQye> a vőlegény magától értetődően előre engedi meny- asszonyát, s a fiatal férj is feleségét, de az idők múlá­sával megfeledkeznek az üyesmiröl, nem tartják szük­ségesnek Nos, ez bizony egyrészt nem szép, másrészt nevelési szempontból sem helyes, mert a gyerekeket is könnyebb ud­variasságra szoktatni, ha jó példával járunk elő. Tehát: ott­hon sem megyünk ki az ajtón feleségünk, idősebb nő- vagy férfirokonunk előtt s természetes, hogy a gyerekek is mindig előre engedik a felnőtteket és a náluk idősebbeket. „K. VIOLA“, „Táncolunk“ és „Első alkalom“: íme, a táncruhák 14-15 éves lányok részére. Készülhetnek apró- mintás pasztellszínű brokátból vagy egyszínű ripszből. Mind a négy modell prinCessz szábású. díszítésük a saját anyagjukból készül. G. „MANDY“: A barna aprómintás szövetből kiskosztümöt csináltasson, mert ruhának öreges lenne egy 15 éves lány­nak. A kabátka szabása az oldalán egyúttal a zsebklapni- kat is képezi, melyek alatt egy barna börutánzatból ké­szült keskeny öv húzódik. „PANI SERVÍRKA“: A bordó kordbársonyból princessz szabású ruha legyen. A masni bordó-fehér csíkos anyag­ból készül, s ugyanilyen az ujjak szélébe külön belevarrt pánt ts. „Tíz évi házasság után elhagytam feleségemet és két ivermekemet. Nem tudom, helyesen cselekedtem-e, de már nem bírtam tovább. Nem volt könnyű az elhatáro­zás, és ma is nagyon bánt a gyerekek sorsa. Nem aka. •om magam mentegetni, de én kocsmába nem járok, nem iszom és nem is kártyázok. A fizetésemet a sza- aggal együtt a feleségemnek adom, még zsebbpénzt sem tartok meg magamnak. Sajnos, a feleségem néni tud gazdálkodni a pénzzel és ez is sok cívódásnak volt az oka. Tiszta keresetünk havonta 2500—2600 korona, kétszobás állami lakásban lakunk, de sem megfelelő bútorunk, sem elegendő ruhaneműnk nincs. A főzéssel nem beosztó, ha marad étel, kiönti. ő maga rengeteget torkoskodik, el is hízott tőle, de azt sem bánja. Sajnos, nem úgy alakult az életem, ahogy gondoltam, amikor megnősültem, esti iskolába jártam és úgy egyez­tünk meg a feleségemmel, hogy én befejezem az isko­lát és ő is tanulni fog. (17 éves volt akkor). Főleg édesanyja befolyására, rábeszélt, ne tanuljunk tovább, minek az családos embereknek, azt állította, munka után inkább neki segítsek a háztartásban. Én beláttam, hogy egy dolgozó asszonynak segíteni kell, főztem, mos. tóm, mosogattam, de a segítés végül annyira igénybe vette minden időmet, hogy még a ház körüli karban, tartási munkára sem jutott időm. Feleségem sok, másféle dologban is teljesen az édes. anyja befolyása alatt áll, tudott róla, hogy az anyósom az én beleegyezésem és tudtom nélkül titokban meg­kereszteltette az egyik gyermekünket, amikor az óvő­stQ E bJJ JD O J* 'Q E JD 0 dahiánv miatt egy hónapig nála volt. Ugyancsak anyó­som befolyására tesz szemrehányást a feleségem — sőt maga az anyósom is, — hogy nem járunk szórakoz. ni. Dehát hogyan, amikor fel sem tudunk rendesen öltözködni? Meg aztán hiába szerettem volna megta­nítani a rendes viselkedésre, ô azt hiszi, hogy az any­jával együtt mindent a legjobban tudnak. Ami még a legjobban fáj, az anyósom azt mondja, én vagyok az oka, hogy a lánya olyan korán férjhez ment, holott ő maga volt az, aki annakidején mindenképpen mester­kedett, hogy elvegyem a lányát. Tehát, betelt a pohár, még sem tudom, elhatározásom helyes volt-e. Tudom, sokan elítélnek cselekedetemért, de remélem, lesznek olyanok is, akik megértenek. „MUCUS“. „A Problémák rovat olvasóitól szeretném megkérdez­ni, mit tegyek és hogyan viselkedjek, mert tanácstalan vagyok. A nyáron megismerkedtem egy kislánnyal és mindjárt kezdetben úgy éreztük, hogy egymásra talál, tunk. Egy heti ismeretség után bemutatott a szüleinek és nekik sem volt ellenem kifogásuk. Nemrégen azon­ban megjelent a kislány régi udvarlója, akiről tudtam, hogy négy hónappal a mi megismerkedésünk előtt szakított vele. Azóta a kislány engem minden magya­rázat nélkül mellőz. Törődjek bele, vagy pedig próbál­jam mégis felvenni vele a kapcsolatot? „SZERETLEK AKKOR IS. HA NEM AKAROD“ SSSÄ Szobanövényeink teleltetése Burgonya juh túróval: A megtisz­tított burgonyát hosszában négy­felé vágják, sós vízben puhára főzzük. Kivajazott tepsibe rakjuk, tetejére juhtúrót szórunk és tej­fellel leöntve sütőben átsütjük. Sült virsli: A virslit bevagdal­juk és forró zsírban, hasábburgo­nyával együtt sütjük. Savanyúság­gal tálaljuk. Zsúrkcnyeret felszeletelünk, a szeleteket tejfellel megkenjük, mindegyikre egy-egy szelet kenő- sajtot és egy karika kolbászt te­szünk, sütőben pirosra sütjük. Tea mellé adjuk. Meghámozott egész burgonyát a sütő rostélyára teszünk. Pirosra sütjük, melegen tálaljuk vajjal vagy libazsírral, tea mellé. SZOBANÖVÉNYEINK EGÉSZ ÉVBEN ÉLÉNK SZÍNFOLTJAI és kedves díszei lakásunknak, de persze csak akkor, ha kellőképpen gondozzuk őket. Különösen kell ügyelni a téli ápo- lásra, mert a túl hideg vagy túl meleg szoba levegő következtében növényeink könnyen megcsunyulhatnak, sőt, ki is pusztulhatnak. A különböző növények különböző ápolást kla vánnak, de általánosságban mondható, hogy télen kevesebb öntözésre vari szükség, mint a melegebb hónapokban. A BEGÖNIÄT az elvirágzás után fokozatosan kevesebbet kell öntözni, míg az összes leve-1 lek elszáradnak. Ezután száraz, hideg, de fagymentes (2-6 fok) helyen kell tartani. Februártól azután meleg szobába állítjuk és a levélképződéssel lépést tartva mindig gyak­rabban öntözzük. A FIKUSZ könnyen lefagy, ezért nem szabad 12 foknál hidegebb hőmérsékletű szobában tartani. Különös gonddal öntözzük, mert nagyon érzékeny mind a túl sok, mind a túl kevés nedvességre. A FLODENDRON egész évben növekszik. Télre a legalkalmasabb hőmérséklet a 12—15 fokos szobameleg. Ne állítsuk úgy, hogy a téli nap közvetlenül érje. A SZOBAHÁRS szereti a hidegét, 4-6 foknál szépen elmarad. Rendszeresén öntözzük, de ne úgy, hogy túl nedves legyen. A SZOBAFENYÖ is szereti a hűvös, széllős helyét, kb. 6-8 fokot. Keveset öntözzük, de ne hagyjuk kiszáradni. A meleg nem tesz jót a növénynek, mert ágai meghosszabbodnak és lefelé kőkadnak. ŰJ IFJÚSÁG — A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának Pražská 9 Tel. Szerkesztőség: 485-44-45. Titkárság: 468-19. gyedévre 10.40. Terjeszti a Pösta Hírlapszolgálata, előfizetni expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, lapja. Megjelenik mindén kedden. Kiadja a CSISZ SZKB a Sména kiadóban. Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Postafiók 30 — Főszerkesztő: Szőke József. — Nyomja Západoslovenské tlačiarne OL Előfizetés 11.60, félévre 20.80, né­lehet minden póstán — Kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza. — A lapot a külföld számára a PNS Ústredná Go£twaldoy.ö nám. 48/VII. 1—— K—16*61558 c

Next

/
Oldalképek
Tartalom