Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-01-18 / 3. szám
öreg házai A Tátra kapujában fekvő Poprádról kétórányi unalmas döcögés egy kis piros vonaton, s az ember Po- dolinba érkezik. Hatalmas fagyár, két-három feldolgozó-üzem, modern utcasor, villákkal, emeletes házakkal, — ez az első benyomás, azután, ha a város közepére ér az ember, a Fő tér kapujában meg kell torpannia, mert a betonutat macskakövek váltják fel, a modern házakat régiek — s az utas felsóhajt: célhoz jutott — Krúdy színpadára lépett. A kitűnő író négy esztendeig a podoiini algimnázium diákja volt, s annyira megszerette ezt a különös négy nyelvű várost, hogy első regényének színhelyévé tette, A német-szlovák- magyar-lengyel Podoiinba I kísértet-históriát álmodott, I ..Rákóczi járt erre... Egy zivataros téli éjjelen történt, hogy Rákóczi Ferenc, Magyarország és Erdély nagy fejedelme, bekopogtatott a kolostor kapuján. A labancok elől menekült, s a templom magas tornyában töltött el egy éjét ...“ s ha a történet alapja egy vándormotívum is, a szereplők alighanem podoiini emberek. Riminszky Kázmér, Marczinkáné, Dócziné, Ancsurka, a vén Mik, Kavacz- ky és a „Podoiini kísértet“ többi hőse — ha egyáltalában élt — már rég a föld alatt van, s már több mint nyolcvan esztendeje annak is, hogy Krúdy Gyula első ízben megfordult Podolin- ban. E majdnem századnyi idő mindent megváltoztatott, épp ezért nincs könnyű dolga a Krúdy-rajongónak, amikor a hajdani hangulatokat igyekszik visszakeresni. A furmányos-szekerek helyett, melyek benépesítették Krúdy világát, ma autók járnak, — és mégis, a felszín alatt, íme, ott él a régi Podolin. E gyiptom az egyedüli ország a világon, mely azzal dicsekedhet, hogy már ötezer évvel ezelőtt volt vízduzzasztó gátja. Kairo közelében épült, 110 méter hosszú és 12 méter magas volt: Ivóvizet és öntözésre alkalmas vizet tárolt. Háromezer éve az egyiptomiak rendszeresen öntözték földjeiket, de a lakosság száma azóta jelentősen megnőtt, és ez a régi típusú művelés ma már nem elegendő. A mai kor embertömegeinek kenyérrel való ellátására nagy termőterületek kellenek, azokst pedig csakis öntözéssel lehet szaporítani. Ilyen körülmények között született meg az asszuáni gát létesítésének gondolata. Hatalmas munka ez. de a jövő kulcsa is Egyiptom számára az élelmiszert és a zavartalan ipari termelést biztosítani. Az új vízierómú olcsóbbá teszi a villamosaz Abu Szimbel templom jelentette, vagyis az a két templom, amit II. Ramzes egyiptomi fáraó i. e. 1388-ban faragtatott ki a Nílus-menti sziklafalból, a szent folyó első és második zuha- taga között. A nagyobbikat magának, a kisebbiket feleségének, Nefretetének szentelte. Az első előtt a bejáratnál a királynak négy hatalmas ülőszobra van kifaragva. Ezek Egyiptom legnagyobb szobrai közé tartoznak: magasságuk húsz méter, váll- Szélességük pedig hat és fél méter. Az ajtón egy hatalmas terembe jut az ember, melyben nyolc Oziriszt ábrázoló istenszobor van. Innen egy karzat vezet a szentélybe két fülke között, ahol Ámon, Ra és Ptah isten, valamint a fáraó szobra van. A falak és nyílások televésve II. Ramzes tetteinek és csatárnak féldombormüvű alakjaival. Fáraókhoz méltó vállalkozás iiiiimiitiiiiiiiiiiuiiimiiiiiiitiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiEilliiiiiiiiiii energiát, megóvja az ország területét az áradások okozta károktól, lehetővé teszi a szántóterületek öntözését, és fokozza a hal tenyésztést is. A vízierőmü és az ezzel kapcsolatos munkák — útépítés, öntözőmüvek, talajmüvelés, villanyvezeték — kiadásait 415 millió egyiptomi fontra tervezték, amihez a Szovjetunió kormánya 113 millió font kölcsönt biztosított. Technikailag a nagy mü megépítésének semmi sem állt útjában „csak“ az, hogy az 500 kilométer hosszú duzzasztó a Nubia területén fekvő, felmérhetetlen értékű több ezeréves templomokat és az emberiség fejlődésének egyéb beszédes emlékeit örökre eltemette volna. Az új erőmű építői ezeket a felbecsülhetetlen értékű műkincseket próbálták megmenteni, de az ö anyagi erejük kevésnek bizonyult, viszont Nubia ősi kincseinek pusztulása nemcsak az ő, hanem az egész emberiség vesztesége lett volna. Ezért az Egyesült Arab Köztársaság és Szudán kormánya az UNESCO-hoz fordult segítségért. Eleinte csak az Abu Szimbel néven ismert templom megmentéséről volt szó, de a későbbi vizsgálatok megmutatták, hogy gondolni kell még húsz templom megmentésére is, melyek elpusztulása — ha nem is egyenértékűek a híres Abu Szimbel-i sziklatemplommal — az egész világ kultúráját megkárosítaná. Az UNESCO a műkincsek megmentésére az egész emberiséghez fordult segítségért egy kiáltvánnyal, hogy nemzetközi hozzájárulással előteremtse a kellő nagy összeget. Az akció sikerrel járt, á műemlékek megmentéséhez 49 nemzet járult hozzá. Máig 19 templomot szakszerű régészeti felügyelettel lehordták, köveiket, szobraikat, képeiket a különböző múzeumokban már el is helyezték, most már csak a műemlékmentés legnagyobb feladata, az Abu Szimbel két templomának lebontása és újabb helyén való felépítése van hátra úgy. ahogy négyezer éven keresztül álltak. A műemlékekből az Egyesült Arab Köztársaság nyolcat, Franciaország kettőt, Németország egyet, az Egyesült Államok hármat, Szudán, Anglia, Hollandia és Belgium egyet-egyet hordatott le és épített fel újra a kijelölt helyen vagy helyezett el a khartumi múzeumban. Szép dolog, hogy 49 nemzet szövetkezett azért, hogy a pusztulásnak kitett műkincseket megmentsék. A nubiai sivatag átkutatása csodálatos kincseket hozott napvilágra. A lengyel csoport pl. felfedezte a Faras-i székesegyházat, amit a XII. században temetett el a homok, s melynek 169 freskója mind képzőművészeti remekmű. Az áthelyezésre kiszemelt épületek legnagyobb problémáját III. A délelőtt folyamán visszaérkezett Budapestre Horthy Miklós kormányzó és országos gyászt rendelt el. A kormány elnöke, gróf Károlyi, figyelmeztette Farkas ezredest, hogy a kormány a merénylő fejét akarja, ha ezt nem fogja el, akkor az ezredesi aranyvállpántja lekerül így aztán az ezredes olyan nyomozási hajszába kezdett, amilyenre azelőtt nem volt példa. Az első 14 óra során az államrendőrség több mint 5000 gyanúsított személyt tartóztatott le. Őrizték az utakat, határátkelőhelyeket, repülőtereket. Átfogó razziákat szerveztek, házkutatásokat tartottak. Hiába. A kormány elnöke kétóránként hívta fel telefonon az ezredest. Fölöslegesen, mert Farkas megszállott volt. Nagy hiba! Halálosan és reménytelenül megszállottja volt annak a föltevésnek, hogy politikai bűntényről van sző. A kivizsgálás folytatódott. Szerencsére — a tett színhelyén talált politikai felhívásról fotókópiákat készítettek, megtalálták a merénylőt! A kijelölt bírósági szakértők, Dr. Kerekes grafológus megállapította, hogy a merénylő kézírása hasonlít a Budapesten élő Leip- nik Márton elektrotechnikus írására, mert összehasonlította a rendőrségi bejelentőlapján A kisebbik templom elülső részén hat, tíz méter magas alak áll, melyek közül négy a fáraót, kettő pedig Nefretetét ábrázolja. A két templom között kihasított száz méteres szikla finomszemcsés homokkőből való, s így a hieroglifek egész tömege díszíti. A templom neve a folyó kanyarulatának egyik szembeötlő helyén lévő sziklától ered, mely féldomborműben egy egyiptomi férfit ábrázol, jellemző ruhában. Ez a ruha távolból nubiai rozsmérő edényhez hasonlított és az arab hajósok így a benne bemutatott alakot Abu Szimbelnek, vagyis „rozs atyának“ nevezték el (Szimbel arabul rozskalászt jelent). Az Abu Szimbel megmentésére egy svéd építészeti csoport készített tervet, a technikai végrehajtást pedig egy német szakcsoport vállalta. A munka azzal kezdődött, hogy a templom előtt egy biztosítótöltést emeltek, mert a Nílus vize az asszuáni duzzasztó építésének előhaladása miatt már emelkedik, és veszélyezteti a templomot. Ezért annak elejét most homokkal szórták be olyan magasan, hogy teljesen elborítsa fő falát, s egyben az óriási kolosszusokat is ellenálóbbá tegye. A főfalat a templomtól elvágják, ugyanakkor a templom belső helyiségeit állványokkal kipeckelik úgy, mintha a falakat most építenék, majd megkezdik e falak szétvágását, hogy kisebb egységekben szállíthatók legyenek. Ezt megelőzően a templom feletti domb kőzetét elhordják, hogy hozzáférhessenek az épülethez. A nehéz és bonyolult munkánál gyémántkőfűrészt, kézi láncgattert és drótkötél-fűrészeket kell majd alkalmazni; a köveket valamilyen gyanta-anyaggal átitatni, hogy a vágások nyomán ne porladjanak; a kőanyagot általában vegyi eljárással szilárdítani; minden levágott követ külön tokba helyezni és számozni. Mondani sem kell, hogy a templomfalakon levő festmények és szobrok micsoda figyelmes szállítási eljárást igényelnek. Persze a templomok lehordásával nem fejeződik be a nehéz és felelősségteljes munka. Ezeket újra fel is kell építeni a Nílus folyótól beljebb, régi helyüktől mintegy 180 méterre és a régi szintnél 64 méterrel magasabban. Mindez a legteljesebb mérnöki és régész! felügyelet alatt történik, hogy a régi templomok az új helyen is az egykori nemes és méltóságteljes benyomást keltsék. Ha majd hat esztendő után a felmenő nap sugarai újra fénybe borítják az Abu Szimbel kolosszusait, a modern építészet és technika egy olyan eredménnyel dicsekedhet majd, mely méltó lenne a fáraók alkotásaihoz is. Erre büszke lehet majd az egész modern világ is, elsősorban pedig mindazok, akik tetterejükkel, szaktudásukkal, hozzáértésükkel és határtalan lelkesedéssel sajátkezűleg járultak hozzá az ősi kultúra értékeinek megmentéséhez. igény felülvizsgálását. Erre a feladatra szerződést kötöttek Habli József budapesti magándetektívvel. Habli átnézte a névsort, amelyet a mentőosztag készített és megtalálta rajta Matuska Szilveszter nevét, akinek mint könnyű sebesültnek nyújtottak első segélyt. Ezzel igazoltnak látszott, hogy vonaton utazott és Habli detektív feladata befejezettnek látszott. £s mégis — valami furcsa, megmagyarázhatatlan bizalmatlanság további nyomozásra késztette. Az anyagok további tanulmányozása során Habli megállapította, hogy Budapestről Bécs- be az út több mint hét óra hosszig tart. Ezt az utat a gyáros hálókocsi nélkül tette volna meg? Továbbá — a gyáros azt állította, hogy osztrák kocsiban utazott. Csakhogy az osztrák kocsik mind összetörtek: az utasaik meghalltak vagy súlyosan sebesültek. Csupán Matuska Szilveszter úszta volna meg könnyebb sérüléssel? És végül, a fényképfelvételen, amelyet közöltek a lapok és amely közvetlenül a szerencsétlenség után készült, Matuska úgy festett mintha akkor lépett volna ki valamelyik divatszalonból. Habli magándetektív elgondolkodott és aztán elindult Bécsbe — a saját költségére, a vizsgálóbizottság tudtán kívül — hogy megtudja az igazat. (Folytatjuk) a vmäkk talált írását, a politikai felhívással. Leipnik közismerten anarchista volt. Végre! Farkas ezredes fellélegzett. És megkezdték a Leipnik utáni hajszát: nagyon, szörnyen nagyon keresték. Végül kiderült, hogy nem is él Magyarországon... Az ördögbe! Eszerint... világos, hogy a merénylet után azonnal kiszökött Magyarországról. Bizony a megszállottság sok mindenre képes! A Leipnik utáni nyomozás során megállapították, hogy egy évvel korábban szerelő munkákat végzett Torbágyon. De ez még nem minden. Ott, a falusi kocsmában kártyázni szokott az állomás főnökével, Angyallal! így a nyomozás visszajutott ahhoz a személyhez, aki elsőnek fedezte fel a merényletet. A kör bezárult és a kör közepén egy pakli kártya feküdt. Az állomás főnökét. Angyalt, letartóztatták, és a merényletben való együttműködéssel vádolták. Ez a jóember úgy nézett a biztonsági szervek embereire, mint a jelenésre. Hová rejtette Leipniket? No hová?... Ezt akarta tudni Farkas ezredes, és a letartóztatott szó nélkül forgatta ki előtte a zsebeit. Ugyanis bizonyos fokig megzavarodott — de nem lehet rajta csodálkozni. Farkas ezredes és emberei öt nap és öt éjszaka vallatták Angyalt, szinte megállás nélkül, kegyetlenül. Mindent tagadott és a hatodik napon felakasztotta magát cellájának rácsára. Az ezredes ezt beismerő vallomásnak vette, és örömmel tett jelentést a miniszterelnöknek. Ekkor az ügybe egy Habli József nevű ember kapcsolódott bele, és az öröm gyűlöletté változott. Nem egészen két héttel a merénylet után a Magyar Állami Vasutak Igazgatósága levelet kapott Matuska Szilvesztertől, a bécsi gyárostól. A levelében 2500 pengő kártalanítást kért a vonatszerencsétlenség során elszenvedett károkért. A vasút elrendelte az TALLÓZÁS A Manchester Guardian írja Európa és Amerika viszonyáról: „Európa egy o- lyan emberhez hasonlít, aki a háborúban elvesztette e- gyík lábát és a békében sem tud megszabadulni az amerikai mankóktól.“ Dr. Allan Werth, ismert amerikai orvos a televízióban hetenként ad egészségügyi tanácsokat a tv-né- zőknek. Legutóbb ezt mondta: — Könnyűszerrel meghosszabbíthatjuk az életünket, ha fölhagyunk azzal, hogy megrövidítsük! Maurice Chevalier, az ismert francia színész és é- nekes azt állítja, hogy minden fogorvos és fogász királypárti. — Kétségtelen, hogy így van, hiszen valamennyien a koronából élnek. David Ogliwie, a legnagyobb amerikai reklámvállalat főnöke mondotta: — Ha egy vállalat szakadatlanul üzleti tisztességét, hangoztatja, egy nő pedig az erkölcseivel dicsekszik, hanyatthomlok szakitok azzal a vállalattal és hanyatt- homlok sietek a szóbanfor- gő nőhöz. Fernandel, az ismert lófogú francia színész az Elle című női hetilap riporterének a kérdéseire válaszolva, ezt mondta: — A férfiak addig futnak a nők után, míg a nők el nem csípik őket. Gloria Swanson, a némafilmek nagy sztárja, keserűen állapította meg: — A filmszínésznők dicsősége hamar elhalványul, és a csillagok egykettőre feledésbe merülnek. Egyetlen vigaszunk az, hogy mégis van valaki, aki nem feledkezik meg rólunk: az adóhivatal. Még egy Fernandel „aé* ranyköpés“: Amikor a francia televízió riportere megkérdezte tőle, hogy édesapjára vagy édesanyjára hasonlít-e, a világszerte ismert komikus így válaszolt: — Komolyan azt akarja, hogy megsértsem édesapámat vagy édesanyámat? Nagy meglepetést kelteti hívei körében az angliai Workshop bányavároska plébánosa, amikor bányászsisakkal a fején kapaszkodott föl a szószékre. Nem sokáig hagyta csodálkozni híveit, így szólt: hozzájuk: — Mindaddig sisakkal a fejemen prédikálok nektek, amíg meg nem javíttatjátok a templom mennyezetének hulló vakolatát. Peter Ustinov angol színész és humorista mondotta egy rádióelöadásban: — Az Atlanti Egyezmény hat állam szervezete. Hat államé amelyek azért egyesültek, hogy ellenséget keressenek maguknak. Az Egyesült Államok kongresszusának tagjait valósággal elárasztják jelentésekkel, űrlapokkal, úgyhogy képtelenek elolvasni a rengeteg jelentést. Éppen ezért egy évvel ezelőtt bizottságot alakítottak azzal a feladattal, hogy tegyen 1 javaslatot az adminisztráció fi leegyszerűsítésére. A bizottság most beter- I jesztette indítványát 220. sűrűn gépelt oldalon. TALLÓZÁS