Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-18 / 3. szám

i HL A KIBERNETIKA KELETKE­ZÉSE ÉS FEJLŐDÉSE. A kibernetika viszonylag új, ugyanakkor nagy reményekkel kecsegtető tudomány. Keletke­zésének tudományos előfelté­telei a 20. században elért tu­dományos fejlődésben, melyek közül elsősorban a matemati­kát, fizikát, biológiát, fiziológi­át, genetikát, lélektant, továb­bá a műszaki tudományokból az elektronikát és itt különösen az elekíronikus számológépek el­méletét és gyakorlati alkalma­zását kell emliteni. A kibernetika születése tehát a tudományban és a techniká­ban elért kimagasló eredmé­nyek nyilvánvaló következmé­nye. Azonban a kibernetika va­lódi alapjait mégis a kiváló a- merikai matematikus Norbert Wiener rakta le. A kibernetika már rövid idő alat? néhány figyelemre méltó eredményt hozott, és elősegí­tette több tudományág fejlődé­sét, így a biológiában előse­gítette pl. neurohumorális irá­nyító mechanizmusokról, az ér­zékszervekről, az információk, sejtekben való kódolásáról, Kibernetika és a pályaválasztás Villanymotoros csónak Zaj és benzingázok nélkül működik a nyugatnémet Siemens-Schuckert-gyár kí­sérleti laboratóriumának új viüanymotoTOX csónakja. Áramforrásai tüzelőanyag- telepek. amelyek hidrogén és oxigén „hideg" elégetése révén, elektrokémiai úton termelnek áramot. Egy-egy cella 1 cm vastagságú ko­rong, amelyben 0,8 volt fe­szültségű és 10 amper erős­ségű, vagy 0,7 volt feszült- ségű és 20 amper erősségű áram termelődik. A vegyi energia közvetlen villamos energiává való átalakításá­nak hatásfoka 60 százalék. A korongokból összeállított oszlop 24 V feszültségű ára­mot termel, ez hajtja a csó­nak kicsiny egyenáramú mo­torját. TV műsor BRATISLAVA Kedd: 11.30 Látogatás két ostravai színésznél. 12.00 TV Híradó. 16.30 Ifjúsági műsor. 17.55 SLOVAN BRATISLAVA — DUKLA JIHLAVA. Jégkorong- mérkőzés. 20.15 Jacek Wolow- ski: Este elszaporodnak az ár­nyak. Tv-füm. 21.25 TV Híradó. Szerda: 11.05 Szerencsepatkő. 12.00 TV Híradó. 18.30 Doku­mentumfilm. 19.00 TV HTradó. 19.20 Amszterdam és Rotter­dam. Riportmüsor. 20.00 A Ka- permeulen hajótörése. Holland tv-játék. 21.30 TV Híradó. 21.50 Oj filmek. Csütörtök: 10.00 Próba út. Magyar film. 18.00 Kiváncsi kamera. Riportmüsor J. Gagarin életéből. 19.00 TV Híradó. 19.35 TV-riport a Magas Tátrából. 20.05 Az elbűvölt vándor. Szov­jet film. 21.45 TV Híradó. Péntek: 10.00 Rövid filmek. 11.05 Külföldi és hazai rövid­filmek. 18.00 Zöld látóhatár. 18.55 Műsorismertetés. 19.20 1966-ban is segítséget nyújtunk Délnek. 19.30 Kamerával az utakon, Egyiptom. 21.50 I. Di nesen: Halhatatlan történet. Szombat: 12.50 Hannenkamm. Az Intervízió műsora. 14.00 Iskra Svit — Spartak Brno ZJŠ. Kosárlabda mérkőzés. 17.30 Fekete félóra. Gyermekfilm. 18.00 A fecske. 19.35 Ismeret­len szigeteken. 20.05 Detektív- komédia. 22.00 Csapda. Bűnügy- film. 22.25 Ép testben — ép lélek. Revü. Vasárnap: 14.55 Münchausen báró. Cseh film. 16.15 Kisfil- mek. 17.20 Balzac: Eugenie Grandet. TV-játék. 19.00 TV Híradó. 19.20 A vasárnap sport­ja. 19.50 Alibi. Nyugatnémet JMnügyi film. 21.30 Kisíiim. neurónhálózatokról stb. alko­tott ismerefek elmélyítését. A matematikában új ágak kelet­keztek a kibernetika számára, mint pl. az információ elmélet, az automaták absztrakt elmé­lete, játékelmélet stb. MI HAT A KIBERNETIKA? Kibernetika a vezérlés tu­dománya. Bonyolult rendsze­rekben, gépeken, élő szerveze­tekben és ezek társulásaiban az információ felvételét, táro­lását, átalakítását, felhasználá­sát tanulmányozza mindeneke­lőtt elméleti, de ahol lehet gyakorlati módszerekkel. Az i- Iyen rendszerek tanulmányozá­sakor különböző alapképzett­ségű kutatók (matematikusok, orvosok, mérnökök, fizikusok, nyelvészek, közgazdászok) e- gyüt'tműködését követeli meg, „akik közül mindenki specialis­ta a saját területén, de mind­egyikük alaposan ismeri a szomszédai munkaterületét is.“ A KIBERNETIKA HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉ­BEN. A tudományos vizsgálatok és módszerek fejlődésével koráb­ban az egységesnek vélt tudo­mány különböző tudományágak­ra szakadt szét. így a tudomány­ágaknak egész hierarchiája ke­letkezett, s napjainkban egyre újabb ágak keletkezésének va­gyunk tanúi. (pl. kozmofizioló- gia). Ma a tudományoka? matema­tikára, természet-, humán-, és műszaki tudományokra lehet osztani. Ezen osztályokon be­lül megkülönböztetünk alap és speciális tudományokat. így pl. az alap természettudományok a fizika, kémia és a biológia. A kibernetika nagy és gyak­ran sajátos matematikai appa­rátust használ, melyből azt a következtetést vonják le, hogy a kibernetika matematikai diszciplína. Ez azonban nem e- gészen igaz, mivel a kiberne­tika nem csak matematikai apparátust használ. A kiberne­tikának ezt a matematikával összefüggő részét, matematikai kibernetikának nevezhetjük. A műszaki tudományok és a ki­bernetika határán van a mű­szaki kibernetika, a biológia és a kibernetika határán a neuro- kibernetika. Hasonlóan alakul ki a pszichokibernetika, kiber­netikai lingvisztika, valamint az orvosi, ökonómiai, és szocioló­giai kibernetika. NÉHÁNY ÉRDEKES PROB­LÉMA Norbert Wieneren kívül a ki­bernetika másik jelentős alak­ja Neumann János, az 1957-ben elhunyt magyar származású a- merikai matematikus volt. Ki­mutatta, hogy elvileg megbíz­hatatlan szerkezeti elemekből, organizációs eszközökkel „meg­bízhatóan, tehát tetszőlegesen, nagy valószínűséggel helyesen működő automatákat lehet é- píteni“. Továbbá Neumann ma­tematikai eszközökkel bebizo­nyította, hogy „elvileg lehetsé­ges olyan automatákat tervez­ni, amelyek önmagukat repro­dukálják, sőt önmagukat to­vább is fejlesztik abban az ér­telemben, hogy automatikusan, tehát ember közbenjárása nél­kül,. önmaguknál bonyolultabb automatákat állítanak elő“. A Tyechnika Mologyozsi c. szovjet folyóirat hasábjain vi­ta folyt a kibernetika időszerű problémáiról. Vitaindító cikké­ben a neves szovjet akadémi­kus, Kolmogorov kifejtette azt a véleményét, hogy ma már túlléphetünk azon a kérdésen, megvalősítható-e a gépi gon­dolkodás. Kolmogorov szerint magát az életet a maga teljes­ségében kellene kibernetikai módszerekkel vizsgálni. Ma már szerinte feltehetjük a kérdést: létezhet-e egyáltalán mester­ségesen létrehozott értelmes lény, lehet-e annak az ember­től teljesen eltérő szervezett­sége? Kolmogorov által felve­tett néhány további probléma: érezhetnek-e a gépek (kiber­netikai gépek), iehet-e akara­tuk, érezhetnek-e örömet, bá­natot. nyugtalankodhatnak-e valami miatt, vágyódhatnak-e valami után? Képesek-e olyan feladatokat is feladni önma­guknak, amelyeket tervezőik nem adtak fel nekik? HOVA ÉRETTSÉGI UTÁN? Az elmondottakból láthatjuk, hogy a kibernetika új, modern •tudomány, amely sok érdekes és izgalmas problémát vetett fel. Nem csoda ha a pályavá­lasztás élőt? álló középiskolás diák agyában — aki valamit már olvasott a kibernetikáról — megfordul a gondolat, hogy „kibernetikus“ szeretne lenni. Erről tanúskodik az is, hogy egy időben középiskolás diá­kok kerestek fel, s „kiberneti­kai főiskola“ felől érdeklődtek. Itt mindjárt le kell szögeznünk, hogy kibernetikai főiskola nincs, ellenben vannak kibernetikai problémákkal foglalkozó mate­matikusok, mérnökök, biológu­sok, fizikusok, nyelvészek, pszichológusok, közgazdászok stb. Ebből mos? már az is lát­ható, hogy milyen főiskolára jelentkezzék a kibernetika i- ránt érdeklődő, érettségi előtt álló középiskolás. Mivel a ki- begjietikához jó matematikai tudás is kell, két lehetőség van: 1. Vagy matematikát tanul valamelyik tudományegyetem természettudományi karán, 2. vagy biológiát (beleértve az orvostudományt is), fizikát, nyelveket, lélektant stb. eset­leg közgazdaságtant, elektro­technikát (automatízációs szak) stb. tanul, ahol általában nem kap a kibernetikához kielégítő matematikai tudást, azonban ezt később pótolni lehet. Az a tény, hogy a főiskola el­végzése után még további ta­nulásra van szükség, gondolom, nem riaszthat vissza senkit. Hiszen ma a tudomány és tech­nika rohamos fejlődésének ko­rában mindenki előtt világos, hogy a főiskola “elvégzésével nem érhet véget a tanulás. Befejezésül még valamit. Az említett egyetemeken, főisko­lákon a tanítás szlovák (eset­leg cseh) nyelven folyik,, e so­rok viszont magyar középisko­lásoknak szólnak. A pályavá­lasztás előtt, álló diákban fel­vetődik a gondolat: fogom-e bírni a tanulást idegen nyel­ven? A tapasztalat azt rautat­Előzö számunkban láthatták olvasóink, hogy az egyszerű rácsnál egy csomó felesleges betű van.. Ez időt és helyet rabok Kiküszöbölésre találták fel a forgatható ráeső? zetbe írjuk be az üzenet első 9 betűjét (1 ábra). Ha ezzel készen vagyunk, fordítsuk el a rácsot az óramutató járásá­val megegyező irányban — -Ý* p A L 1 T A' M A D 3 P A L O 1 N C T s A' M A A P A D T az üzenetet, hogy az egyszer vagy többször 36 betűt tartal­mazzon.) 3 P A A L A L O 1 E V N R A L D C T A // o S A' M A R A P z E A D O N T N X Ez egy négyzet alakú papír, mely kisebb négyzetekre van osztva, és amelyből egyes négyzetek ki vannak vágva (a fehérek). Egy egyszerű 6x6-os forgatható rácsot rajzunk mu­tat. A rács egyik sarkában egy ’ kereszt van. Ez a rács 1. hely- í zetében a jobb felső sarok í Tegyük rá a rácsot egy darab I papírra, és a 9 kivágott négy­balról jobb felé — egy negyed fordulattal (a kereszt a jobb alsó sarokba kerül), és most írjuk bele a következő 9 be­tűt (2. ábra), azután újra egy negyedfordulattal (a kereszt a bal alsó sarokban lesz), erre megint 9 betűt írunk (3. ábra), végül még (4. ábra) az utolsó negyeddel (a kereszt balra fent), mikor is negyedszer ír­hatunk 9 betűt, összesen tehát 36 betűt. (Ha tehát ilyen nagyságú rácsot használunk, akkor úgy fogalmazzuk mag 3 P A L A O 1 V N A L C T A S A' AA A A P z, A D O N T. N 3. ábra A beírandó titkos szöveg a következő: „Pali támadjon csapatával azonnal erdőre. X.“ Az ebből nyert 4. ábrát kell elküldeni, de le lehet írni a betűit is (a vízszintes soro­kat egymás után): JPAALÄOIEVNRALDCTAÖS ÄMARAPZEADONTNX Ha a címzett ezt megkapja, leírja magának ezeket a rács alakjában s nagyságában, s az ő rácsát, amely teljesen ha­sonló a mieinkhez, ráteszi; ugyanazt a négy fordulatot csinálja vele, mint mi. és már­is olvashatja a szöveget ja, hogy az a magyar diák, a* ki jó tárgyi tudással, jól fel* készülve jelentkezik az egye­temre, jól megállja a helyét, és */i-l év után nincsenek nyelvi nehézségei. Hiszen a diákok a középiskolákon általában szlo­vák nyelvből is jó alapokhoz jutnak és a szakkifejezések el­sajátítása után jól beszélnek szlovákul. Tény az, hogy a ma­gyar diákok számára az első év a legnehezebb, de a nyelvi hiá­nyosságot kis többletszorga- lommal, többiettanulássa! pó­tolni lehet. S ez a „kis pót­szorgalom“ később viszont ka­matostól megtérül. A szorga­lom mellett fontos azonban a kitartás is. Nem szabad meg­hálálni az első, sokszor csak látszólagos nehézségek «lőtt. (Szarka István, fizikus a bratislavai Kamensky Egyetem adjunktusa) Rövidesen megszólalnak a szirénák a ljubljanai sta­dionban és a fényes jégpá­lyán megjelennek az arany­éremért küzdő legjobb ho­kicsapatok. Az Ön nagy le­hetősége látni ezeket a küz­delmeket a TV képernyőjén. Vásároljon TV készüléket kölcsönre még ma, ne sza­lassza el a lehetőséget, A Luneta TV készülék 3550.- Kős-ért Pallas TV készülék 3600.— Kés-ért Mimosa TV készülék 4300 .- Kcs-ért bebiztosítja az Ön részé­re a „jegyeket" a ljubljanai mérkőzésekre A TV készülékeket a rá­dió- televízió szaküzletekben díjmentesen bemutatják. TV műsor BUDAPEST Kedd: 17.40 Pályaválasztási tanácsadó. 18.00 írd tovább! A* álom. 19.05 Kipphardt: Az Op­penheimer ügy. Színmű 2 rész­ben. A közvetítés szünetében. 21.35 TV Híradó. 22.15 TV Hír­adó. 2. kiadás. Szerda: 18.25 A képzőművé­szet története. 5. Az etruszk­római művészet. 18.55 Nótaszó. 19.30 TV Híradó. 19.50 A 139-es törvénycikk I. Magyarul beszélő francia kisjátékfilm. Csütörtök: 10.40 Lányok, pá­lyaválasztás előtt. Magyar kis- fílm (ism.), 17.40 Hírek. 18.30 Telesport. 18.55 Sorsok, embe­rek. Riportfilm. 19.10 A világ térképe előtt, 19.30 TV Híradó. 19.50 Napló. VIII. Edvard rövid királysága. 19.55 Dámszarvasok erdejében. 20.15 A nyomok a hetedik mennyországba vezet­nek. NDK-film. IV. Péntek: 11.30 Telesport. (ism). 18.10 Az Iskola-tv pos­tája. 18.30 ISkola-tv. Fizika. 19.00 Téli, falusi esték. Szombat: Í7.00 Kisfilmek. 18.00 Hírek. 18.05 A Boszpo­rusztól a Canale Grande-ig. Ütifilm. 18.20 Észrevettük. Kri­tikusok a kamera előtt 18.40 A TV jelenti. Aktuális riport­műsor. 19.30 TV Híradó. 19.50 Szombatesti konferansz. 20.00 A három testőr. Olasz film. 21.05 Varieté a stúdióban. 21.35 Jazztörténet dióhéjban. 22.05 TV Híradó. Vasárnap: 8.30 Keleti Népek Múzeumából. Közvetítés Moszk­vából. 9.00 Iskola-tv. 9.46 Hét- mérföldes kamera. Űttöröhír- adó. 10.00 Kis játékfilm. 11.30 Paletta. 15.50 Kék fény. Riport­müsor. 17.00 Napirenden. Ri­portmüsor. 17.15 Kisfilim. 17.30 A hét könyvei. 17.35 Nyomorul­tak. Olasz tv-film X. rész. 19.00 Magazin. A TV Híradó mellék­lete. 19.30 TV Híradó. 19.50 Századunk IV. A szarajevói merénylet. 20.50 Sporthírek. 21.00 Á nyomok a hetedik mennyországba vezetnek. NDK- film. V. rész. 21.55 TV Híradó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom