Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-11 / 2. szám

6 M. I. A alapiskolák osztályos tanú­iéi nagy gondban vannak. Pá­lyaválasztás előtt állnak, amely olyan lépés, hogy kihat egész életükre. Sorsukat befolyásolja, Jövőjüket reményteljesebbé, Vagy éppen bizonytalanabbá (teszi attól függően, hogy he­lyesen választanak-e pályát. A tanítók, szülők, de a társadalmi Szervek részéről is gondos ta­nácsot várnak a tanulók a pá­lyaválasztás kérdésével kapcso­latban. Az utóbbi évtizedben világ- jelenséggé vált, hogy az alapis­kolát végzett tanulók műszaki pályát választanak. Naponta hallanak a szakmai tudás fon­tosságáról, technikai forrada­lomról, műszaki tudományok rohamos fejlődéséről és már ez is kiváltja bennük a műszaki pályák iránt való érdeklődést. Szakmát tanulsz — ember lesz belőled! De milyen szak­imat tanuljon egy fiatal? Minden időszaknak meg van fa divatos szakmája. Jelenleg az alapiskolák elvégzése után a fiataloknak zöme az elektro­technika iránt érdeklődik. Túl­nyomó részük rádió-, televí­zió-szerelő óhajt lenni. Talán öt évvel ezelőtt a többség az autószerelő, a mechanikus vagy a géplakatos-mesterséget vá­lasztotta. A lányok változatla­nul a fodrászat, elárusítónő, kozmetika vagy ruhaipari szak­mák iránt érdeklődtek, és ez az Igényük ma sem változott lé­nyegesen. A népgazdaság igé­nyei pedig gyakran mások, mint az egyéni elképzelések, és a helytelen pályaválasztásnál ke­resztezheti az egyén életútját. Mindenki nem lehet TV-sze- relő, mint ahogyan öt évvel ezelőtt sem lehetett minden fiatalból autómechanikus. A dél-szlovákiai járások nemzeti bizottságainak munkaügyi osz­tályán viszont általános a pa­nasz, hogy bizonyos szakmára alig képesek tanulót keríteni. Pedig jó szakmák, kereset és munka szempontjából is. Épí­tőipari tanulók után állandó a kereslet. Acs, kőműves, épü­letlakatos, csőszerelő, bádogos állandóan kell. Az ilyen szak­embereknek biztos a megélhe­tése, és a keresetük is gyakran magasabb, mint némely értel­miségi pályán elhelyezkedő egyéneké. Sütőipari szakembe­rek szintén kellenének. A kon­fekció-ipar viszont a lányokat várja inkább. Üvegező, asztalos és villanyszerelő szakmát is ta­nulhatnak a fiatalok, mert az ilyen szakemberekben is hiány mutatkozik. Vannak vidékek, vagy városok, ahol valamilyen szakma divatossá vált és ott természetesen nehéz elhelyez­kedni egy ilyen szakmában. Más helyen ellenben örömmel vár­ják azt a szakembert, aki egy előző helyen véletlenül képtelen' volt elhelyezkedni. Szakmát tanulni mindenkép­pen előnyös. Biztos jövőt és keresetet jelent, másrészről pedig az általános műveltséget is megszerezheti a szakmát tanuló fiatal. A középiskolák nyitva állnak előtte, esti vagy távtagozaton is leérettségizhet. A 12 éves középiskola elvégzé­se után, ha egy fiatal esetleg nem kerül a főiskolára, már­pedig az érettségizettek több­sége nem kerül el — akkor vajon mihez kezd? Akkor áll­jon neki szakmát tanulni? ilyenkor talán már késő is. Vagypediig szakiskolában érett­ségizzen újra, hogy valamilyen oklevelet kapjon? Erre is volt már eset. Sok fiatal érettségi­zett már kétszer. Először az általános műveltséget nyújtó középiskolában, utána valami­lyen szakközépiskolában azért, mert nem került főiskolára és szakképzettséget akart szerez­ni. így, időveszteség árán sze-' rezni szakképzettséget még­sem a jobbik eset. A leghelye­sebb tehát már az alapiskolá­ban komolyan mérlegelni mi­lyen pályára is menjen valaki. A jövő a szakembereké. Alap­jában véve a főiskolákon is szakmát tanulnak, magasabb szinten. A szakmatanulás mel­lett mégis humán ismeretekre is tegyen szert minden fiatal, mert csak így válhat az ese­ményekre azonnal reagáló, szé­lesebb látókörű emberré. BAGOTA ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalról) — Tévedés. Mindössze rossz gondok, bajok rövid idejű el- feledésére „használ“. A kijóza­nodás után azonban annál erő­sebben jelentkeznek ezek a kellemetlenségek. A szervezet igen keveset tud feldolgozni az alkoholból, így semmit sem táplál, sőt! De erőt, vagy me­leget sem ad. Legfeljebb né­hány percre. Az alkoholizmus világproblé­ma. Évente ežrek halnak meg „alkohol vezette“ gépko­csik, vagy más járművek bal­esetei által. Ezrek és ezrek lesznek büntetett előéletűekké alkohol vezette bizarr ötleteik végett. Tízezrek lesznek alko­holistákká, ebből kifolyólag be­tegekké. E borzalmas számok megfékezésére, csökkentésére tenni kell valamit! De mit? No­votny doktor szerint: — Elsősorban a felnőtteknek kell mérsékelniük indulataikat, hogy a veszekedés, az ezt kö­vető koesmázás, berúgás he­lyett gyerekeik méleg otthonra találjanak, jól érezzék magu­kat a szülői házban. A mérték­kel való ivás nem árt meg sen­kinek. De a határt túllépni nem szabad! A fiatalokra nem erő­szakkal, hanem jó szóval és legfőképpen jó példával kell hatni. Persze ez utóbbit sem szabad túlzásba vinni. Senki se akarjon aszkétát nevelni fiá­ból, mert a fiatalokat mindig is a „tiltott gyümölcs“ érdek­li. Ha ezt nem sikerül mege­lőzni, akkor régi közmondás: Az alkohol ÖL butít, nyomor­ba dönt! — a most növekvő, sőt a következő generáción is beigazolódik. Megkezdődött a tanítás a a hallgatók könyvi ár cd rikbart Könyvtáros-képző Iskola ma- kapnak elhelyezést, különösen NYOMORBA DÖNT gyár osztályán (Osvetová Škola, azokban a könyvtárakban, ahol Bratislava, Dukelská ö. 3.). A magyar nyelvit könyvek tér- a feleség rendes munkavi- Szlovák Nemzeti Tanács isko- jesztésérbl van szó. szonyban volt. Férje csak időn­laügyi osztálya májusi határa- A magyar sajtó oldalain tér- ként dolgozott. A szegényes zata értelmében már megindul- jedebnes vita folyt a magyar háztartást nagyrészt az asz- tak az első konzultációs előadó- könyvek terjesztéséről, elosz- szony látta el a szükséges pénz- sok a magyar évfolyamban. Az tásáról, a könyvtárak megszór- zel. Gyerekük nem volt. tgy iskola kétéves, úgynevezett véséséről és nem utolsó sorban hát — megegyezés szerint — postgraduális-felépítményű is- az olvasóközönség megszűrve- mindketten szabad, gondtalan kola, ahová a középiskola érett- zéséről és az ezekkel kapcsola- életet éltek. Amit együtt tet- ségi megszerzése után veszik tos nehézségekről. A kiképzett tek, az az ivás volt. Gyakran. fel a hallgatókat. A hallgatók szakemberek, szakkönytárosok 1965. július harmadikán is. Az távtamclás formájában folytest- munkája a könyvtárakban a egész délutánt a kocsmában jók tanulmányaikat, és a mäso- felmerült problémák fokozatos töltötték. Estefelé az asszony dik évfolyam befejezése után megoldását vonhatja maga haza akart már menni. Férje záróvizsgát tesznek az elvég- után, úgy, hogy az illetékesek azonban jól érezte magát ivó- zett anyagból. A konzultációkat az iskola megnyitásával jelen- cimborái társaságában. Csak minden hónapban meghatáro- tös lépést tettek a szlovákiai hosszas, heves vita, dulakodás zott napokon tartják meg. magyar könyvkiadás terjesztése után indultak hazafelé. A hallgatók a konzultációkon érdekében is, de a könyvtárak „Te ringyó“ támadt felesé- tizenegy szakjellegű előadáson megszervezése érdekében is. gére G. K., alighogy átlépték vesznek részt a tanulás tarta- Most már a könyvtárak dől- iakásuk küszöbét. Asszonya az ma alatt. A könyvtárosi szak- gozóin van a sor, hogy kihasz- elfogyasztott italtól csillogó tárgyakon kívül elmélyítik is- nálják a lehetőséget szakkép- szemekkel, kissé bamhán me- mereteiket a marxizmus-leni- zettségük elmélyítésére és a redt férjére. G. K.-ban felforrt nizmus alapjaiból, a magyar és következő tanévben fokozottabb a vér. A kezeügyében fekvő a világirodalom történetéből és érdeklődést tanúsítsanak az is- 13x15 cm-es hamutartóval, újabb ismereteket szereznek a kóla munkája iránt. Az első majd két-háromszor ököllel szlovák és orosz nyelv, vala- magyar osztály decemberi kon- fejbe ütötte a nem védekező mint az irodalom történetéből, zultációján 18 könyvtáros je- nőt. Az az utolsó ütéstől ösz­Az iskola befejezése után lent meg. -hm- szeesett. A férfi erre cipővel ľ Akarsz-e könuvtáros lenni ? a lábán még alaposan össze­rugdosta az eszméletlen tes­tet. A súlyos agyrázkódásba és agyvérzésbe egy héttel később G. K.-né belehalt. G. K.-nak eddig csak gyer­meke nem volt. Júliustól fele­sége sincs már... 1964. december 24. Kará­csony. A lakásokba, családok­ba mindenhova belopódzik a szeretet, a megértés, a béke. Legalább ezen a napon. Min­denütt? Nem! Például H. J. főrévi lakásán sem. A gyere­kek és az élettől megtört fe­leség hiába várják időre haza a feldíszített karácsonyfával, az ünnepi vacsorával a család fejét, aki akkor harmadik hó­napja volt már kereset nélkül. H. M. szerény takarítónői ke­resetéből sínylődött a család. H. J. késő este jött haza. Ala­posan becsípve. Részeges ren­delkezésbe kezdett. A feleség — mint máskor már annyiszor — a szomszédba ment inkább. A fiával maradt apa leült hát az ágy szélére, és játszani akart gyereke gitárjával. Erő­nek erejével. Amikor látta, hogy nem tud játszani, a hú­rokon akarta kitölteni mérgét. Ráncigálta, feszítgette azokat. „Apu elrontod. Add inkább nekem“ kérlelte fia. „Én elrontom? Én,“ hördült föl H. J. „Nesze“ csattant az első po­fon. Aztán a második és har­madik. A fiú kiabálni kezdett, amire hazaszaladt a szomszéd­ba kényszerült H. M. Heves „tettleges“ szóváltás követke­zett. A férj a konyhaszékek egyikén ülve szórta szitkait. A lelkileg megtört asszony meg­ragadta a keze ügyében levő konyhakést, és H. J. bordái kö­zé döfte. A penge szívet ért. A „családapa“ néhány perc múlva meghalt. H. M.-et 36 hónapi szabad­ságvesztésre ítélték. A gyere­kek egy egész életre félárván, három évre árván maradtak. Az ok — alkohol.-O­Igen, az alkohol, öl, butít és nyomorba dönt! Sokakat? Száz­ezreket! Mennyi keserűséget, fájó könnyet okozott már ed­dig is e három zord fogalom. Miért? Miért?? .... Mert az emberek nem elég­szenek meg az alkohol okozta jókedvvel. Jókedvében még senki sem ölt. De nekik több kell! önuralom nélküli mámor, elködösített agy... Miért? Mert mint annyi másban, aa emberiség itt sem tudja meg­húzni a határt....! Miklósi Péter VII. Felnőttek világa a tizenhétévesek szemével Az érdekel bennünket, mi az ifjúság véle­ménye a ma társadalmáról, milyen álláspontra helyezkedik most, amikor teljes erővel folyik « kapitalizmus elleni ideológiai harcunk. Tu­domásul veszi-e vajon a társadalmi fejlődés­nek ezt az egységes szakaszát, vagy pedig csak mozaikszerüen lát belőle itt-ott valamit? Vajon megnyertük-e az ifjúságot azon eszmék számára, melyeket mi a legfontosabbnak és legszentebbnek tartunk? A jelenlegi eszmei nevelés eszközei' és formái mennyire hatéko­nyak az ifjúság nevelésében?.... „SZERINTED MIK A SZOCIALIZMUS ELŐ­NYEI?“ Az ötszázhetveníkílenc prágai diák és ta- nonc közül negyvenöt százalék a szociális in­tézményekben és intézkedésekben látja a szo­cializmus előnyös voltát; Ezeknek a tizenhét- éves fiataloknak nagy része az ingyenes orvosi kezelést teszi az első helyre; a másik népes csoport pedig az öregekről való gondoskodást; mások a vagyoni egyenlőtlenségek felszámo­lásának tulajdonítják a legnagyobb fontossá­got; s a megkérdezettek két százaléka pedig a magas életszínvonalat tartja a szocialista társadalom legjelentősebb vívmányának. A [többiek — már lényegesen kevesebben van­nak — pedig az anyákról való gondoskodsát, az ingyenes üdültetést, az üzemi konyhákban való olcsó étkezést tartja a társadalom legna­gyobb előnyének. Egy másik népes csoport (tizenhét száza­lék) művelődés terén látja ezeket az előnyö­ket. Az ingyenes tanulást, az ingyen kapott tankönyveket és tanszereket, az olcsó köny­veket, az aránylag olcsó belépti jegyeket szín­házba és hangversenyekre, s azt említi első helyén, hogy a társadalom gondoskodik a mű­vészekről és a sportolókról. A fiúknak és leányoknak egy igen jelentős része, számszerűit negyvennégy százaléka, a szocialista társadalom legfőbb előnyeit főként gazdasági és politikai megnyilvánulásaiban lát­ja. Az előbbinek köszönhető szerintük a mun­kanélküliség felszámolása, továbbá a népgaz- dálfcodás központi irányítása, amennyiben en­nek segítségével teremthető csak meg a terv- gazdálkodás. Politikánkban legtöbbre értékelik a Szov­jetunió oldalán kifejtett békepolitikát (húsz százalék), az ember megbecsülését, az ifjú­ságról való gondoskodást, az egyén szólássza­badságát, a választójogot, az állandósított fi­zetést... főként azonban a biztonságot és az igen fontos elv „egy mindenkiért, mindenki egyért“ gyakorlatba való átültetését. ideológiai téren több fiatal legtöbbre értéke­li a szocializmus alapeszméjét, hogy olyan társadalmat teremtsen, ahol minden ember egyenlő, ahol minden ember tehetségének és tudásának megfelelően munkálkodhat. Azt is meg kell említenem, hogy éppen en­nél a kérdésnél a válaszok frekvenciája a leg­magasabb volt — egy egész három tized (ez pedig azt jelenti, hogy néhány fiú és leány több mint egy előnyét látja a szocialista tár­sadalomnak). „MIT TARTASZ A SZOCIALIZMUS HIÁNYOS­SÁGÁNAK?“ Erre a kérdésre a válaszok frekvenciája egy­nél kisebb volt. A megkérdezett fiatalok legnagyobb része gazdasági (ötvenkét százalék), szociális (ti­zenkilenc százalék) ás politikai (tizenhat szá­zalék)' jellegű hiányosságoké? lát társadal­munkban. A tizenhétévesek általában a helytelen gaz­dálkodási módszerekre gondolnak és arra is, hogy rossz az emberek viszonya a szocialista tulajdonhoz még a munkájukhoz is. Ez utób­bit nem egyszer kapcsolatba hozzák társadal­munk azon előnyével, hogy nálunk minden embernek joga van a munkára és az ezért járó fizetésre, ami azután — szerintük — ne­gatívan hat. A fiataloknak égy kisebb csoportja rámu­tat, hogy aránylag kismérvű az annyira fon­tos versenyszellem a szocialista üzemek és az egyének között egyaránt... Ezután kerül sor az elavult berendezések és az árutermelés e- Iégtelen rugalmasságának kritikájára (s ezzel szervesen összefügg a nagyon is keresett, jó­minőségű cikkek hiánya a piacon). A fiatalok akmunkás. elmondják, hogy sok üzemi berendezés, kevés a képzett ként a vezető helyeken nagy a káderhi Politikai hiányosságokat említett a me dezettek két százaléka, mint (például a szól szabadság „hiányát“, hogy n zik a külföldi utazásokat éslsziiuén ké: sz zalé-k a bürokráciát tartja a rendszer legn gyobb fogyatékosságának. Egyesek azután kr tizálták a fiatalok szabadságinak korlátozás a demokratikus elvek mellőzését, hogy el v gyünk szigetelve Nyugattól, hogy sok gyere nek még ma Ls bizonyos hátrányai van nálunk a származása miatt Tehát nagyjából így nézne! éyesek a szocialista társad, kor nem szabad figyelmen hogy a fiatalok nem készül kérdésekre, tehát a feleletei azután nagyon sokan, főkén is tudták, hogy mit válaszi ben. Az pedig nagyon is terra zetük . egyrészt saját észrevj pedig közvetlen környezetű! ______________ összegezéséből alakult ki. Köifeyeze-t ükben hal­lották emlegetni a felsorolt hiányosságokat, de olvashattak már erről a : ajtóban, hallhat­tak róla a rádióban vagy az «kólában, és lát­hattak ilyesmit a televízióban i*. Következik; Mit tartasz a ifapitaiista i:«rsa d alomról.! mai üzenné ira. Ügyana kívül hagynun fel ezekre •e sem. Ezé a leányok, ne jaiiak hirtelen etes, ho leik, m észrevételeinek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom