Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-09-28 / 39. szám

Segítő kezek Izsapon

Izsap községben (a duna- szerdahelyi járásban) sosem felejtik el az idei június 17- ét. A Duna szürke, zavaros hullámai semmiképpen sem emlékeztettek Strauss Kék Duna keringöjére. A haragos hullámok ezer és ezer hektár termőföldet árasztottak el és mindent magukkal sodortak, ami csak útjukba került. Régebben mindig hallottuk, amint mondogatták az emberek: A tűz elöl megmenekülsz, a víz elöl nem. Ezekben a mozgalmas napokban azonban bebizonyosodott. hogy ezt a régi mondást már nem idézhetjük .,. érvényét vesztette.

gette a dolgokat. Beszélt a károkról, a károk felbecsüléséről, az újjáépítés lehetőségeiről. £s amikor a kíváncsiskodók visszatértek a fdluba és sírva fakadták a szomorú látványon, az elnök mindig melléjük állt és vigasztalta őket. Megmutatta a terveket, az új háztípusokat és reményt öntött beléjük. Az emberek már azelőtt is kedvelték az elnököt, de ezekben a hetekben valóban a szivükhöz nőtt. Látták, hogy müyen remek ember, milyen emberfeletti erőfeszítést fejt ki mindmáig érdekében.

A falu szélén egy új, lakatlan ház áll, mellette még egy és még egy. Beszélgetünk az emberekkel. Liptovský Mikulásról jöttek a kőművesek, szerelők és szorgalmasan építenek. Minden segítő kézre szükség van Az izsapiak segítik egymást. Kár. hogy amint hátijuk, az állami gazdaság nem menti fel a munka alól azokat, akik az árvízkárosultak segítségére sietnének. Értjük, hogy az állami gazdaságnak is meg vannak a maga gondjai, bajai, de jobb munka- szervezés mellett talán mégiscsak sikerülne szabaddá termi néhány embert.

Szabó István árvízkárosult háza újjáépítés alatt Koszmályban

FELKÉSZÜLTEK A HARCRA

Az izsapi H)fB elnökénél csengett a telefon. A járásból telefonálták: azonnal hozzá kell látni a falu kiürítéséhez. Sz&Uítási eszközöket adnák, csak jelentsék, mire van szükségük. Zsoldos István, a HUB 39 éves elnöke, négy gyermek apja kommunista, nem vesztette el lélekjelenlétét. Tisztában volt azzal, hogy ez a hír mit jelent. Valahogy nem is csodálkozott rajta, hiszen eny- nyi esőzés után megáradták a folyók.

Vajon ki írja majd le egyszer, hogy mi játszódott le az izsapiák lelkében, mit éreztek az idősebbek és a fiatalok, akik már annyira várták a szünidőt.

A párt szervezel és a nemzeti bizottság funkcionáriu- I sai nem vesztették el a je- | jüket. megnyugtatták az embereket és azonnal megszervezték a kiürítést. A falu 650 lakóját, felnőtteket és a gyermekeket is, 24 órán belül áttelepítették a falu magasabban fekvő részeire. Hódoson, Uemesabonyban meleg otthonnál várták az árvízkárosultakat.

Izsap községben, egy kis szigeten csak tíz ember maradt, tíz funkcionárius. Közöttük Zsoldos István, a HUB elnöke. Vörös Kálmán elvtárs, a pártszervezet és a HUB titkára, Zsoldos József, az EFSZ elnöke, Uéveri Sándor, az iskola igazgatója és mások. Emberfeletti munkát végeztek éjjel-nappal. Mentették, ami menthető volt, az embereket, az állatokat, a takarmányt. Hogy az ember mennyi mindent kibír, azt el se hinnénk és ilyenkor, üyen nehéz időkben nyilvánul meg a legjobban az emberek jelleme. A veszélyeztetett házakból sikerült a bútorokat átvinni a művelődési házba és a templomba. Milyen szerencsétlenek voltak, amikor nem menthették meg a bútort és a házak kártyavárként a szemük előtt dőltek össze!

Zsoldos István valóban derekasan tartotta magát, mindenütt ott termett, ahol csak szükség volt rá, fáradtságot nem ismerve egyre buzdította embertársait. Végigjárta a családokat, csónákra ült, vagy elvitette magát a szovjet katonákkal, gyalog ment Uagymegyerre, vagy motorkerékpáron, ami csak jött. Mindenről pontosan beszámolt, nem szépítOpava város vállalt védnökséget Izsap felett és egyhetes üdülésre hívta meg az elnököt és családját.

— Ha nem jöttek volna segítségünkre a szovjet és a mi katonáink, akkor emberéletben is kárt szenvedtünk volna — mondta Zsoldos el v társ.

AZ ÉLET VISSZATÉR

Egy meleg nyári napon autóval kerestük jel a jelűt. Szomorú látványt nyújtott. Sok hektár termőföld még mindig víz alatt állt. A szétszórt kis tavakból a közeli csatornába vezetik el a vizet. Ahol már felszikkadt, ott a talaj még mindig süpped. Uem juthat oda gép vagy ember. Helyenként kézzel aratták, markot szedtek, meg akáriák menteni minden szemet. Igyekeznek re- kultiválm a talajt. A szövetkezet 400 hektárjáról álig sikerült begyűjteni valami termést.

Eló'r epillantás

Múlt vasárnap rendkívüli muszákot szerveztek. A polgárok 90 ezer téglát hordták össze.

Az iskolán még mindig dolgoznák, a. tetőt javítják. Még nem volt ablaka, padlózata, amikor ott jártunk. Opaváról eljöttek a kőműves tanoncok, a HUB és az EFSZ gondoskodott az elszállásolásukról és az ellátásúkról. JÓI megtermett legények, szorgalmasak, amit vállalnák. azt rendesen végzik el.

Segítség DM-Szlovákiának.

A párt járási bizottsága, a járási nemzeti bizottság funkcionáriusai mindent elkövetnek, hogy segítséget nyújtsanak, idén még a szabadságukat sem vették ki, és az éjt nappallá tették. A dunaszerdahélyi járásban a CSISZ is igen tevékenyen működik. A CSISZ járási vezetősége minden szombaton és vasárnap brigádokat szervez és a járás legsúlyosabban sújtott községében, Csi- lizradványon segítenek. A fiúk és leányok, főleg diákok, csak ellátás fejében segítenek. Izsapon azt mondják, hogy bizony még sok segítségre volna szükség,

hiszen számos olyan munka akad, amihez nem keli feltétlenül szakember.

Az állam segítsége gyorsan jött. Az állami biztosító intézet rövid időn belül kifizette a biztosítás teljes összegét. Azoknak, akiknek a háza nem volt bebiztosítva, a biztosító intézet csak 20 százalékkal fizetett kevesebbet. Ha a befizetett biztosítási összeg és az elszenvedett kár 50 ezer koronával nem tesz ki többet, akkor az összeget készpénzben kifizették. A lakosok ezenkívül kedvező feltételek mellett kölcsönöket vehettek fel. A HUB is sok segítséget nyújtott. Tekintettel volt g családok szociális körülményeire, a családfenntartó jövedelmére és a gyermekek számára. 122 családnak 4 millió koronái folyósítottak, 81-nek összesen 1 198 000 koronát.

A Jednota látja el az ár- pizkárosult falvakat építkezési anyaggal, téglával, cementtel és mésszel. Uehe- zebben megy az épületfa, ablckráma, tetőgerenda beszerzése. A járási építkezési vállalat díjmentesen rendelkezésre bocsátotta a negyvenes számú típusházak tervét. A hirdetmény úgy szól. hogy minden házban parketta lesz, de ekkoriban még nem számoltak azzal, hogy egy négyzetméter parketta 113 koronába kerül, míg egy négyzetméter padlózat csak 32 koronába. Fodor Sándor elvtárs, az újjáépítési bizottság elnöke mondotta, hogy azt a határozat szerint: 1965. november 15-ig, minden család tető alá kerül és legalább egy szoba konyha, fürdőszobája lesz.

Az árvíztragédia a század legnagyobb természeti csapása volt. Emberemlékezet óta hasonló árvízről nem is tudunk. De azt is elmondhatjuk, hogy az árvízkárosultak még sohasem részesülték üyen segítségben, mint most, a szocialista államban és a társaddom még sohase nyújtott üyen anyagi és erkölcsi támogatást mint ma. Dél-Szlovákiában az emberek igen nagyra becsülik ezt a segítséget, melyet a párt, a kormány és a haza nyújtott nékik.

Sohasem felejtik el.

AUTOU KURIU A

OJ CUKORRÉPA TERMELŐ KÖRZET ÉSZAK-MORVAOR- SZÁGBAN • HÁROM ÉS FÉL MILLIÓ KORONA A BERUHÁZÁSRA.

Két évvel ezelőtt határozat született, hogy az Osob- lahai Állami Gazdaságot és Osoblaha községet az észak -morvaországi kerületben mezőgazdasági mintaüzemmé építik ki. Az állami gazdaság és a falu fölött a CSISZ vállalt védnökséget. Az észak-morvaországi kerületi nemzeti bizottság nemrég tárgyalt a mezőgazdasági mintaüzem és a vidéki lakótelep tervezett é- pítésével kapcsolatos feladatok teljesítéséről s határozatot hozott a gazdaság és a falu további építéséről.

Az Osoblahai Állami Gazdaság jelenleg 3 210 hetk- táron gazdálkodik. A szántóföld kétharmada cukorrépa termelő körzetben van, az egyharmada pedig burgonya termelő körzetben. Jövőre már bizonyos változás lesz a gazdálkodásban. Az osoblahai gazdaságból kivált a burgonyatermelő terület s vele együtt Dívčí Hrad község is. Ezzel szemben a gazdasághoz csatolják Bohušov és Rusin községek földjeit. Uymódon aztán a gazdaság cukorrépa termelő körzetté válik s 4 400 hektár földje lesz. A gazdaság termelési programját rövidesen úgy oldják meg, hogy a gazdaság cukorrépát, gabonafélét, mindenekelőtt búzát és árpát, zöldséget termeljen. Az állattenyésztés szarvasmarhatenyésztésre és tejtermelésre irányul. Az építkezés is ilyen irányú lesz. Jövőre e célra három és fél millió koronát irányoznak elő. Ez összegből üvegházakat, ólakat és istállókat építenek.

Az osoblahai gazdaságban, habár a termelés magas színvonalú s a kereseti lehetőségek is jók, mégsincs ©lég állandó munkaerő. Ezért fontos, hogy a gazdaságba fiatal munkaerők kerüljenek, akik ott véglegesén méghonosodnak. E feladatra a CSISZ és a kerületi

nemzeti bizottság vállalkozott. Segítenek ebben a járási nemzeti bizottság és a kerületi nemzeti bizottság munkaerő bizottságai is. Hogy a gazdaság dolgozóinak anyagi helyzete, főleg a növénytermelésben dolgozóké megjavuljon, a kisipari szövetkezetek kerületi vezetősége s az állami gazdaság egyezményt kötött az említett dolgozók téli foglalkoztatására.

Még az idén kidolgozzák Osoblaha község fejlesztés: tervét, amely szoros összefüggésben az állami gazdaság fejlesztési tervével, lerögzíti a falu továbbfejlesztésének távlatait. A gazdaság dolgozói számára, akik jórészt osoblahaiak és környékiek, fokozatosan kedvező élet- és munkakörühné- nyéket teremtenek. Elhatározták például, hogy Osoblaha községben bölcsődét és óvodát létesítenek s a gazdaság dolgozóinak tizennyolc új lakást építenek fel.

,<A>

Szembesítés...

Fiatalok, lányok és fiúk, Ipari tanulók és szakmabeliek, középiskolások és egyetemisták, a szakma mesterei és diplomások vallanak magukról és szólnak egymáshoz. Véleményt mondanak munkájukról, örömeikről és gondjaikról, terveikről és céljaikról. Az itt következő sorokban egy falusi gépkocsivezető és egy városi technikai tervező válaszol a feltett kérdésekre.

Patasi Sándor technikai tervező, Bratislava.

Miért ment városba lakni?

P. S. Az én koromban a falusi nincstelen fiatalnak alig volt más választása, minthogy városba menjen. Ma talán furcsán hangzik mindez, de így volt. Én is így tettem. Reméltem, hogy a város munkát biztosít számomra, mely nélkül a családalapításra álig gondolhattam volna. Mint falusi nincstelen fiatal, ezt az utat választottam a kitörésre az akkori falusi szegénységből.

Miért nem ment városba lakni?

B. L.: Alkalmam lett volna városiba menni, Bratis- iavába. Kassára... De nem tettem. Szeretem a mező- aazdasági munkát. A kereseti lehetőségem is megvan. Itthon, helyben dolgozom, úgyszólván időveszteség nélkül telik el a nap, míg a városba utazással máskép van. Számomra a falu, a mezőgazdasági munka előnyösebb.

Véglegesnek tartja jelenlegi álláspontját?

P. S.: Azt hiszem, igen, már megszoktam a várost, úgy hiszem a 24 év hosszú idő.

B. L.: Még eddig sohasem gondoltam arra, hogy városba menjek. Itt napról napra jobb lehetőségeim nyílnak. Nemcsak erkölcsi, de anyagi hasznom Is sMrtaazik ebből.

Melyik munkakör előnyösebb: a mezőgazda- sági vagy az ipari?

P. S.: Az ipari munka. Még mindig fölényben van a mezőgazdasági munkával, tehát a faluval szemben is.

B. L.: Az ipari munkának kétségtelenül még mindig előnyei vannak a mezőgazdasági munkával szemben. Nálam, mint gépkocsivezetőnél természetesen ez nem áll fenn: Különben a mező- gazdasági munka egyre inkább ipari jellegűvé válik. Mindezzel kapcsolatban még azt is meg kell említenem, hogy a szüleim is a mező- gazdaságban dolgoztak és dolgoznak, ami bizonyára hatással van rám is.

Mi az, amit nem kapott meg a városban, illetve falun?

P. S.: Nagyon szeretem a természetet és ez itt, a városban bizony hiányzik.

B. L.: Nálunk, Éberhardon hetente háromszor van filmelöadás. Ezenkívül más, mint a kocsma, alig akad. A katonai szolgálat előtt aktív labdarúgó voltam, most futballcsapatunk sincs. A sport terén csupán az asztaliteniszre gondolhatok, de ezt is főképp az ősz és a tél folyamán. Ezenkívül már csak a TV marad hátra. E téren bizony vannak hiányosságaink még.

Mi a véleménye a bérházról, illetve a családi házról ?

P. S.: Szerintem a családi ház sokkal kényelmesebb,

Bokros László gépkocsivezető, Eberhard,

mint a bérház, ám képzeljük el, mi lenne ha az e- gé«z városi lakosság családi házakban akarna lakni.

B. L.: A családi ház szerintem mindig kényelmesebb és csöndesebb, mint a bérház. Az ember munka után csinosítja, szépíti. A munkája gyümölcsét látja benne. Ezt én különösen megfigyelhetem, mert én is az állami gazdaság épületében lakom. A későbbiek folyamán természetesen én is é- píteni szeretnék.

Mennyi a szabad ideje és mivel tölti el?

P. S.: Most a szabad időm naponta egy órával kevesebb de még mindig akad any- nyi időm. hogy az ötáras városszéli kertemet ápolgas- sam.

B. L.: Nyáron bizony kevés a szabad időm. Hajnaltól estig dolgozom. Ez körülbelül júniustól október végéig tart. A késő őszi és a téli hónapokban természetesen más a helyzet. Jelenleg minden időmet héthónapos kislányom köti le. Az újságon kívül jelenleg mást alig olvasok, de szeretem a könyveket is.

Mi az előnyösebb a gyermekek számára;

a falu, vagy a város?

P. S.: Ogy vélem, hogy az egészséges fejlődés szempontjából a falu mindig e- iönyösebb a gyermek számára, de úgy vélem, hogy a szellemi fejlődés szempontjából fordított a helyzet.

B. L.: Véleményem szerint a falun jobb a gyereknek. Szabadabb és a természet bizonyára pozitív hatással van rá. Sok a gyümölcs, a friss zöldség, egészséges a levegő. A továbbtanulás szempontjából sincs hátrányban a falusi gyerek a városival szemben. A mi városaink különben sincsenek messze a falvaktól.

Mennyi a havi jövedelme és mennyit takarít meg belőle?

P. S.: A mégtakarított Összeggel bizony nem ns- gyon dicsekedhetünk, mert mindig akad vennivaló, de azért a feleségemmel együtt annyit keresünk, hogy panaszra sincs okunk. Örülünk gyermekeink jó étvágyának. Most vannak abban a korban, amikor a legtöbbet esznek.

B. L.: E szempontból én az évet két részre osztanám. Az idénymunkákban u- gyanis jóval nagyobb a kereseti lehetőség, mint máskor. Ha nem lennék megelégedve jelenlegi kerese- | temmel, máshová is mehetnék. Természetesen sok függ a beosztástól is. Nálunk falun háziállatban nincs hiány és ez sok mindent pótol. Nem egészen egy év alatt hálót és konyhabútort, rádiót, szőnyegeket és mosógépet vettem. A TV-t későbbre terveztük. Tehát panaszra nincs ok.

Beszélgetett: Sárkány Árpád.