Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-03-02 / 9. szám

Dicséretes, elégtelen, jó t Királyhelmec 1063 szilveszterén találkoz­tam Királyhetmecen volt isko­latársaimmal, Jesztreby Pállal, és Tóth Barnával. Mindketten fiatalok, munka után szórakoz­ni, művelődni akarnak. Őszin­tén elpanaszolták, hogy erre nincs semmilyen lehetőségük. A fatalsäg találkozó helye a füstös kocsma vagy esetleg a kávéház. Uemrég újra Királyhetmecen jártam. Kíváncsi voltam arra, vajon változott-e azóta a hely­zet. A véletlen segítségemre sietett. Leczo Tibor tanár meg­hívott a Népművelődé.si Ott­hon ifjúsági teadélutánjára. A teremben 50-60 mosolygó, vidáman nevető fiatallal talál­koztam. A hattagú — helybeli fiatalokból álló — zenekar twisztet játszott és a fiata­lok táncoltak, szórakoztak. Egy félreeső asztalhoz ültünk Le­czo Tiborral. Amíg a zenekar játszott, a táncotokat figyel­tem, majd a „Város fejlődése képekben" című faliújságra e- sett a tekintetem. Közben a zenekar szünetet tartott és ez jó alkalom volt arra, hogy el­kezdjem a beszélgetést. — Hogyan született meg a teadélutánok ötlete? — Tűrhetetlen volt már az az állapot, hogy a fiatalság csupán a kocsmába járjon. El­szomorító volt azt látni, ahogy egymásután emelgetik a félde- cis poharakat. Vagy három hó­napja felkeresett néhány lel­kes fiatal, és elmondták, mit szeretnének csinálni. Igyekez­tem mindenben a segítségük­re lenni így kezdtük a teadél­utánokat. — Látom, hogy csupán alko­holmentes italokat árulnak Nem tiltakoznak ez ellen? — Ide valóban csak azok a fiatalok járnak, akik szabad i- dejüket kultúrált szórakozás­sal akarják eltölteni. Itt szó sem'lehet ivásról, rendbontás­ról. — Mi a további tervük? — Eleinte kevesen jártak i- de, de most már hétről hétre állandóan több fiatal látogat el ezekre az összejövetelekre. Nagyon sok tehetséges fiatal van köztük, akikkel érdemes lesz foglalkozni. A közeljövő­ben szeretnénk Összeállítani egy esztrádműsort, és azzal kezdeni a komolyabb, igénye­sebb munkát. — Lesz erre lehetőség ? — Reméljük, hogy a városi HNB megérti majd törekvé­seinket, s megadja a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást. Megígérték, hogy ez év január­jától rendelkezésünkre bocsát­ják a bizottság nagy tanács­termét, melyre igazán nagy szükségünk van. Nem kételkedem abban, hogy ezek a lelkes fiatalok valóra váltják elképzeléseiket. A ta­pasztalatok alapján elmodha- tom, nincs másra szükségük, mint az illetékes helyi vezetők megértésére, támogatására. Képek és szöveg: Tóth Gyula Január utolsó napjaiban az érsekújvőri magyar tannyelvű AKI táján megszűnt az a nyo­masztó feszültség, mely a fél­évi bizonyítvány kiosztása e- lőtt nehezedett a tanulásban megviselt diáklelkekre... Mie­lőtt a vakáció örömeibe bele­kóstoltunk, az iskola falai közt az alkotóverseny házi forduló­jaként megrendeztük a szava- lók versenyét. A három cso­portban lezajlott vetélkedőnél — különösen a legnagybbak kategóriájában — szoros ver­seny alakult ki. A bíráló bi­zottságnak nem csekély fejtö­rést okozott a produkciók ér-' tékelése. A magasszínvonalú irodalmi estet magnotekercs is megörökítette. A kiértékelés eredménye meglepetésnek szá­mít. A dobogó legmagasabb fo­kára Pischinger Mária került, aki ezúttal maga után utasí­totta a már tapasztalt fiú-ver­senytársait. Akik Szép Ernő Gyermekjáték címú versének mélyen átérzett előadását hal­lották, biztosak lehetnek abban, hogy a győztessel még több­ször találkozunk az irodalmi vetélkedők során. Farsang idején a legaktuá­lisabb téma a zenés szórako­zás, a tánc. Természetesen a A „Szavazzon 1964 leglobb csehszlovákiai magyar könyvére" végeredménye Ez év elején szavazócédulát közöltük lapunk ha­sábjain. hogy olvasóink maguk döntsék el, melyik könyv tetszett nekik a legjobban áz elmúlt évben a csehszlovákiai magyar szerzők munkáiból. E napokban kiértékeltük a beküldött szavazócédulákat és itt közöl­jük azok eredményét: 1. 1964 legsikeresebb verseskötetei 1. Monoszlóy Dezső: Vir rasztó szerelem 2. Gál Sándor: Arcnélküli szobrok 3. Báb! Tibor: Tízezer év árnyékában 2. 1964 legsikeresebb prózai kötetei: 1. Szőke József: Katicabogár 2. Egri Viktor: Boldogok szigete 3. Dobos László: Messze voltak a csillagok Az ankét résztvevői között értékes könyvnyeremé­nyeket sorsoltunk ki. A nyertesek a következők; 1. Kontra József, Ebed 2 Kovács Antónia, Nagymácséd 3. Simon Judit, Nagykövesd 4. Dohányos Géza, Bacska 5. Pankovics Márica, Ladmóc 6. Vorák Ferenc, Nyitra 7. Grätzer Pál, Érsekújvár 8 Kosár Etel, Alistól 9. Kovács Jenő, Szádalmás 10. Bók Natália, Bodrog A nyertesek számára a dijakat a magyarországi és a csehszlovákiai könyvkiadók legújabb kiadványaiból válogattuk össze. nagyszerű bizonyítványért a szülői munkaközösség a peda­gógusokkal karöltve rendezett egy szerényebb házi mulatsá­got. Mint mindig, ismét a jó öreg tornatermünk sikos par­kettjét szemelték ki a tánc­művészet sokrétű gyakorlására, melyhez ezúttal az iskola di­ákjaiból alakult alkalmi zene­kar szolgáltatta a vidám talp- alávalőt. Az első napon a zene pattogó ritmusára 85 jelmezes és még több ünneplőbe öltö­zött apróság vonult fel, hogy néhány órát mókázással és tánccal töltsön el. Perdüli is a tánc, sikongott a zene és ropták még a twisztet is. Sőt egyikük széles jókedvében még arra is vetemedett, hogy egy twisztre a szép számban fel­sorakozott mamák és nagyma­mák köréből választott part­nert. A mulatság befejezése­kor a felnőttek minden eré­lyét latba kellett vetni, hogy a folytatást holnapra halasz- szák... Másnap ugyanis már a fel­sőbb osztályosok szórakozása következett. Itt már kevesebb vol a kísérő és a jelmez is — ez utóbbiak viszont sokkal díszesebbek. A jelmezeket a naprendszert ábrázoló csoport vezette be — a fiatal lányok színpompás együttese bizony felhevítette a szívet. Néhány hónap múlva talán éppen e- zek a fiatalok mutatják be ha­zánk fővárosában a III. Orszá­gos Spartakiádon pompás gya­korlataikat. A szülők és pedagógusok e- gyüttes és áldozatkész mun­kája, szép eredményeket hoz. Érsekújváron a fiatalok állan­dóan érezhetik a nevelők o- kos irányítását és féltő sze- retetét... Gábris József — Ha felépül a nagy kultűr- ház, akkor majd mi is csiná­lunk valamit! — bíztatják ma­gukat az aranyosiak. A faluban több tömegszer­vezet működik, de egyik sem tölti be igazi hivatását a szo­cialista kultúra terjesztése te­rén. Talán az a baj, hogy so­kan vannak és gátolják egy­mást a kultűrmunkában? — Nem. A hiba abban rejlik, hogy hiányzik az együttműködés. Pedig céljuk lényegében u- gyanaz: a kultúra terjesztése a néptömegek körében. Ilyen körülmények között a Csemadok sem tudja ellátni feladatát. Elnöke jól tudja, hogy „kellene már végre va­lami kultűrmunkát csinálni“, e- zért rendszeresen összehívja a vezetőségi tagokat gyűlésre. A gyűlés azonban csak határo­zatokat hoz: színdarabot kell játszani, megalapítani az iro­dalmi színpadot, stb. Színdarabot kell játszani... De ki játszik majd a darab­ban? Hol vannak a fiatalok? A gyűlésekre nem járnak el, az utcán meg ilyen dolgokat nem lehet megértetni az e- léggé cinikus aranyosi ifjúság­gal. A CSISZ szervezet gyű­lésén beszéljünk velük? Hiába­való fáradozás lenne. Oda sem járnak el. Talán a kocsmában' kellene őket felkeresni, ott u- gyanis megtalálhatók. Aranyoson a Csemadok szép múltra tekinthet vissza. Volt olyan esztendő, hogy a téli i- dőszakra két színdarabot is be­tanultak. A szereplők ma már idősebbek, nézőkként mégis eljönnének minden kultúrmeg- mozdulásra. Nemrégiben az a- ranyosi iskola hetedik és nyol­cadik osztályos tanulói Petőfi születésének 142. évfordulója alkalmából műsoros estét ren­deztek. A „Sándor színész a- kar lenni" című jelenettel, Pe­tőfi ifjúkori verseivel, majd forradalmi költeményeivel szó­rakoztatták az igen gyér kö­zönséget. A fiatalok ide sem jöttek el. Mi lesz, ha majd a faluban befejezik az új kultúrházat’ — Hisz elkészítéséhez már kevesebb munka szükséges, mint amennyit eddig befektet­tek. Az is ásítani fog az üres­ségtől? A fiatalok továbbra is a kocsmába járnak? A kultűr­munkát már a közeljövőben el kell kezdeni — az öreg kul- túrházban, hogy az újban majd legyen mit folytatni. Cibulka Elemér A. Dumas: ,,A három testőr“ Divadlo VŠMU 1965 II. 22 Nem szeretem a hosszú szín­házi előadásokat. Ilyennek szá­mít nálam már a három órás darab is. Már előzőleg tudtam, hogy „A három testőr" játék­ideje hosszabb három óránál, és mégis ... Mégis sajnáltam otthagyni a nézőteret negyedtizenegy előtt, amikor a Színművészeti Főiskola végzős növendékeinek produkciója véget ért. A három órát nagyon kellemesen töltöt­tem el, remekül szórakoztam és észre sem vettem, hogy múlik az idő. Nemcsak én, azok is, kiknek már nem jutott hely (túlnyomórészt főiskolások), és végigállták az előadást — vagy negyvenen. JÖT NEVETTÜNK ... Valaki azt gondolhatná, hogy szokványos helyzetkomikumon, vicceken, bevált sablononokon. Nem így történt! A fiatal szí­nészek — éppen ellenkezőleg — a szokványosat, a megszokot­tat gúnyolták ki még a humor­ban is. Sajátos játékstílusukkal még az erőltetett humortalan „humort" is kipellengérezték. Ezért tudunk őszintén, jóízűen nevetni és feloldódni. Ügy hi­szem ez a „könnyű műfaj“ leg­igényesebb fajtája. Persze akadnak azért olcsóbb és dur­vább „gag“-ek is a szüntelen ötletözönben. TIPIKUSAN FIATALOS ELŐADÁST LÁTTUNK... Ez már idestova közhely lesz, mert ráütik a pecsétet oda is, ahol semmi helye, de „A három testőr“ esetében akarva - aka­ratlan a „fiatalos" szó botor­kál a fejemben. Őszinteség, bátorság, játékosság. Meghök­kentő, hogy legtöbbjük csak először lépett a nyilvánosság elé, és mégsem érezzük játékán a tanítóbácsis kézenfogva-ve ­Dino de Laurentiis a nagystílű milánói rendező legújabb film­je az „Egy nő három arca“, melyet a Teatro Nouvo-ban mutattak be. A film főszereplője Soraya hercegnő a perzsa sah volt felesége. A kritkusok szerint Soraya nagyon szép, de még nem színésznő, igyekszik azzá lenni. Képünkön So­raya hercegnő első filmjében mint egy gyáros felesége egy velencei estélyen. Első képünkön szintén őt látjuk Dino de Laurentiis (bal­ról jobbra) és partnere Sordi társaságában. iiiiiiiiiiniiniiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiii zetést. hanem határozott mon­dani akarással lépnek színpad­ra. Önállóan és határozottan mondanak véleményt arról, ami nem tetszik nekik. Látjuk, érezzük, ezek a főiskolások meglátnak minden turpisságot, hamisságot, pózolást életren­dünkben és könyörtelenül ki- gúnyolják — ha kell — a leg­magasabb polcokat is. Maga a darab Dumas regé­nyére épül tartalmilag is és szerkezetileg is, csakhogy Roger Planchon (ez a kiváló francia színész és rendező) ezt a paródia eszközeivel ülteti át a színpadra. Továbbfejleszti ezt a stílust (itt-ott egy kis hibá­val) a rendező Zdeno Kraus, jó képzettársításokkal, muta­tós. de nem tiszta koreográfiá­val, artisztikus és groteszk ze­nével. (A könnyed melódiák a tavaly végzett zeneszerző Milan Dubovský munkái.) A színészek egyénien komé­diáénak. Nemcsak a közönség­nek — egymásnak és maguk­nak is — játszanak. Látjuk, hogy élvezik a játékot. Néhány színészi bravúrt is megfigyel­hettünk. Remeklés pl. Ľubo Roman Richelieu kardinálisa. Jellemez és parodizál egyszer­re, anélkül, Hogy erőltetettsé- get éreznénk a közte és a sze­rep között fennálló vagy negy­ven éven. Stano Dančiak a narrátor és még vagy 15 epizód alakítójaként adja tanúbizony­ságát természetes bájának és humorának. Marian Labuda Porthosa is sajátos tehetségről árulkodik. A Rochefordot ala­kító Dráfi Mátyás magyaros kiejtéssel, inkább a kétes „szlo- venszký“-séget gúnyolja ki, mint magát a szerepet, ö a negyedik magyar nyelvű ab- szolvense az iskolának. A KÖZÖNSÉG LELKESEN , TAPSOL, MINDENKI JÓKEDVŰ... A szereplők többször kijön­nek meghajolni, már nein a történelmi kosztümökben és maszkokban, hanem egyszerű trikókban és nadrágokban. A trikókon alig észrevehető fel­iratok: „Jobb lesz", alatta ha­talmas kérdőjel, majd „Rosz- szabb lesz" megint kérdőjel. A végén egyetlen trikón észre­vesszük: „Jobb lesz". VAVRECZKY GÉZA •o«o»o«o*o«o*o»o Nicolas Guillén: Felelj Felelj,. ki elhagytad Kubát: van másutt ennyi zöld és ennyi kék és ennyi pálmát hol találsz?. Felelj! Ki elfeledted ezt a nyelvet felelj, ha „weel“ és „you“-val tele szád, s az idegen szó kedvesebb, hogyan tudsz élni így tovább?) Felelj! Ki elhagytad é földet Itt melyben apád már rég pihen hová teszed le csontjaid, ha majd elfáradsz? Felelj! ö, nyomorult, nos válaszolj: van másutt ennyi zöld és ennyi kék és ennyi pálmát hol találsz?, Felelj! Fordította: G. Mikola AnfkÄ •0*0»0#0»0«G«0#0

Next

/
Oldalképek
Tartalom