Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-23 / 8. szám

Az acélöklű Papp Laci Sok rosszat hallottunk már a hivatásos ökölvívók szorító- járól. A televízió jóvoltából sok rosszat láthattunk is. Láttuk Cassius Clayt például, a „Mis­ter Nagyszájt“, amint éppen két ököllel veregeti mellkasát, hogy ő legszebb, legnagyobb, a világ legjobb ökölvívója. Nem Cassius Clayt hibáztatjuk, egy­szerű néger fiúból lett nehéz­súlyú ökölvívó-világbajnok. Az amerikai szorítónak kell a rek­lámverés. kell a szenzációkel­tés és ehhez Cassius Clay hálás alanynak bizonyult. Láttuk Listont, a volt világbajnokot és egykori fegyencet, aki megjár­ta Amerika néhány fegyházát. Az ilyen ökölvívók valóban nem lehetnek az ifjúság pél­daképei, nem állíthatjuk őket a fiatalok elé, s nem mond­hatjuk: Vegyetek példát tőlük! Nem az ökölvívókat hibáz­tatjuk, ók csak az amerikai hivatásos szorító áldozatai. Pénzszerző gépek, a jövedelem javarésze azonban a lelketlen pénzemberek zsákjába vándo­rol. Gengszterek uralják az amerikai hivatásos szorítót. s ezért nem lelkesedünk az ottani állapotokért. Európában már valamennyire jobb a hely­zet a hivatásosak szorzójában is, sőt van egy olyan hivatásos ökölvívó, akit még mi is pél­daképnek állíthatunk a fiatalok elé. Papp Laci, az Európa- bajnok, a háromszoros olimpiai aranyérmes. Ellátogatott hoz­zánk és a Sportcsarnok épüle­tében bemutatót vívott váltott ellenfelekkel. Altatnánk olvasóinkat, ha dicshimnuszokat zengenék a szorítóban látottakról. Aki ki­ütést várt, az csalatkozott. Aki nagy bunyót várt, az is csalat­kozott. Papp Laci bemutató mérkőzésének nem ez volt a célja. Kiüthette volna bárme­lyik ellenfelét, nem lett volna nagy művészeti s nem is járna érte különösebb elismerés. Na­gyobb ellenfeleket győzött le már kiütéssel, a három olim­piai versenyén és utána a hi­vatásosak szorítójában is. A SPORTCSARNOKI BEMUTATÓ nem ezt a célt szolgálta Papp Laci azt szemléltette, miként lehet az öklökkel vívni, művé­szi tökéllyel védekezni, elhaj­lással. eltáncolással, a pillanat röpke töiedéke alatt reflex- szerűen elhajolni az ütések elől. Az ökölvívás legfőbb ér­téke a technika. Nem a nagy ütések ütéssorozatok a vérző orr és a kiütéses győzelem az ökölvívás fő értéke, hanem a nagyszerű védekezés. Ebből nyújtott ízelítőt Papp, de az igazi szakértő ebből is meglát­hatta, minek köszönheti az acélöklű Európa-bajnok veret­lenségét a hivatásosak szorí- tójában. Am nemcsak Ökölvívó tudá­sáért állíthatjuk példaképnek Papp Lacit. Magatartásáért, közvetlenségéért, egyszerűsé­géért még jobban megérdemli a dicséretet, mint azért, mert nagyszerű ökölvívó. Olimpiai aranyérmeket szerzett, a hiva­tásosak szorítójában Európa- bajnok lett, s mégis megma­radt annak az angyalföldi egy­szerű fiúnak, aki annakidején elindult a siker útján. Nem jutott könnyen a tartósabb si­kerhez. Becsülettel megküz- dött érte. Sportszerűen élt, nem kapatta el a siker. Még mielőtt megtapsolták őt a Sportcsarnokban, felkeresték őt volt társai, az itteni ököl­vívók, akikkel együtt küzdött annak idején. Lacinak minde­gyikhez volt barátságos szava nem kezelte le őket „vállvere- getős“ stílusban. Szinte könny­csepp csillogott egyikük-mási- kuk szemében a meghatottság­tól. Magyarul nem tudó bará­tai törték a nyelvet, amikor emlegették ... emlékezni Laci, Ostraván mi... S Laci emlékezett. Hogyne emlékezett volna, hiszen jó bajtársai voltak annak idején, jő barátjai maradnak továbbra' is. Jelentkeztek a Húsipari üzem dolgozói. Laci valamikor ott dolgozott közöttük. Szeret­ték akkor is, szeretik most is. Hívták, jöjjön el hozzájuk. Megvendégelik. S Papp Laci elment közéjük. Pillanatok alatt úgy érezte magát közöt­tük. mintha tegnap lett volna velük utoljára. .Pedig azóta sok víz folyt le a Dunán, s történt egy és más. Eltelt egy-két esztendő, s Laci ölébe hullt a kiérdemelt siker. Aranyér­mek, győzelmek Bécsben, Pá­rizsban, Madridban. Európa- bajnoki cím. A siker felé vezető út sokáig nem ívelt felfelé irányuló gör­bével. Sőt. Az angyalföldi egy­szerű „srác“ nehezen boldogult a nincstelenséggel való küzde­lemben. Pályaudvari munkás volt, erős hátán sok nehéz ládát, bőröndöt cipelt. Melós volt, nehezen gurult hozzá a fránya pénz. Sokat nélkülözött, de erős akarattal igyekezett utat törni felfelé. Amikor A SZORITÖBAN még csak kezdte bontogatni szárnyát, nálánál nagyobb te­hetségek is akadtak. Olyan sportszerű életmóddal és olyan erős akarattal azonban egyikük sem haladt előre, mint Papp Laci. Még így is elég sok időbe tellett, míg az acélöklű Laci lett belőle. Volt egy kis sze­rencséje is, mégpedig az, hogy Adler Zsiga keze alá került. A kis emberke éles szeme csakhamar felismerte az igaz gyémántot, s hozzáfogott, hogy valódi értékké csiszolja a ta­lált nyersanyagot. Megtalálták egymást és közös munkájuk gyümölcse csakhamar beérett. Szeretettel beszél Papp Adler Zsigáról, de szeretettel nyilat­kozik Zsiga bácsi is a véden­céről. — Ilyen ökölvívó ritkán akad egy-egy edző pályafutása alatt. Nekem szerencsém volt,. Laci hálás tanítványnak bizonyult. Még most is megnyeretném vele a világbajnokságot, csak­hogy nehéz odáig elkerülni. Az Az acélöklű Papp Laci a szorítóban amerikai szakértők szerint La­cinak most már nincsen esélye Giardelloval szemben. Ez nem igaz. Az ő stílusa nagyszerűen fekszik Lacinak, láttam a fil­meken a mérkőzéseit... Papp Laci egy kissé bánato­san hallgatja az edzőt: — Sajnos, engem már a se- lejtbe tesznek, sokáig én sem tarthatom a formámat. Még most jó erőben érzem magam és addig szeretnék küzdeni a szorítóban. amíg ezzel szolgál­hatom hazámat és a sportot. Szeretném a már aláírt szer­ződéseimet betartani, nem aka­rok szerződés-szegéssel bú­csúzni a hivatásos szorítótói. Ügy érzem, nem hoztam szé­gyent a magyar sportra, be­csülettel igyekeztem küzdeni, amennyire erőmből tellett. De tudom, hogy egyszer pontot kell tennem nekem is a végé­re. Szögre akasztani A BŐRKESZTYŰKET? Azt hirtelen nem lehet. Aki egyszer megszerette, aki egy­szer ezt csinálta, nem szakad el egykönnyen. Majd ha befe­jezem a szorítóban, szeretném nevelni a fiatalokat. Ahogy en­gem nevelt és irányított Zsiga bácsi, úgy szeretném én is ne­velni az ifjúságot. Átadni a ta­pasztalataimat. Megtanítani őket okosan öklözni, nem ve­rekedni. A szorítóban kell a keménység, a keménység azon­ban még nem verekedés. Majd ha a fiatalokat tanítani fogom, ez lesz az én legfőbb devi­zám ... A Sportcsarnok reflektorfé­nyében kirajzolódik a kötelek alkotta négyszög. Egy mokány legény küzd fiatalos frisseség­gel a váltott ellenfelekkel szemben. Nem életre-halálra, hanem inkább amolyan játéko­san. Az acélököl nem vágódik ki keményen, nem keresi gyil­kos erővel az ellenfél sebezhe­tő pontjait. Mégis látványos mutatvány, amint villámgyor­sat egymást követik a mozdu­latok, harmonikus összhangban a lábmunka és a kezek játéka. Az Európa-bajnok közönség­sikere így is óriási. Népszerű Párizsban, Madridban, Bécsben, népszerű nálunk is. Éppen úgy lelkesednek érte a trnavai, dubnicei szlovák fiúk, mint a csallóközi, Mátyusföldi, kelet­szlovákiai magyar legények, vagy az ostravai. kroméfíži, prágai ökölvívó barátai. S ez až ami elősegíti a két szom­szédos ország baráti kapcsola­tainak kiépítését is. Papp Laci, a hivatásos ökölvívó, a három­szoros olimpiai aranyérmes, az Európa-bajnok, az acélöklű Papp Laci bemutatójával ilyen téren is jelentőségteljes kül­detést teljesít. !■■■■■! A BRATISLAVAI TV MŰSORA: Kedd: 9.00: Sartre: A hol­takat nem temetik el. 10.35 TV érdekességek. 17.25 Angol nyelvlecke. 17.55 Vihar előtti csend. 18.45 Napjaink kérdései. 19.0D TV Híradó. 19.30: Szülőföl­dem szava. 21.30: Hadsereg filmhíradó. 21. 45: TV Hír­adó. Szerda: 9.15: Ipari diszpecsing. 9.45: Filmhíra­dó. 10.00: Télen is virágoz­nak a fák. 10.25: Érdekes­ségek. 15.30: A dolgozók naggyülése. 18.15: Fizikát tanulunk. 19.00: TV Híradó. 19.30: Dokumentum-film. 20.10: Gorkij: Ellenségek. TV-játék. 21.40: Riportfilm. 22.10: TV Híradó 22.25: An­gol nyelvlecke. Csütörtök: 9.00: Orosz nyelvlecke. 9.30 Az elhatározás pillanata. 11.00: TV érdekességek. 16.25: Kicsinyek műsora. 17.05: Orosz nyelvlecke. 17.35: Iskolások műsora. 19.00: TV Híradó. 19.30: Az elhatározás pillanata. 20.25: Rövid filmek. 20.40: Népi együttesek műsora. 21.15: TV-egyetem. 22.00: TV Hír­adó. Péntek: 8.00: Miért? 9.30: Angol nyelvlecke. 10.25 Fizikát tanulunk. 16.45: Is­kolai klubok műsora. 17.40: Fizikát tanulunk. 18.20: Is­kola a zöldben. 1930: Szü­lőföldem mosolya. 19.00: TV Híradó. 19.30: Egy órát sem szabad késni. 20.00: Operett és irodalmi emlékek. 21.30: Három beszélgetés. 22.00: TV Híradó; Szombat: 9.30: A nyomok a hetedik égbe vezetnek. Detektív-film. I. rész. 10.25 Filmhíradó. 10.35 Óvodások műsora. 11.15: Könyvmagazin. 15.30 Terem­kerékpár. 18.00: A fecske. 19.00: TV Híradó. 19.30: Nemzetközi kérdésekről. 19.50: Tarka dallamok. 20.00 Gyöngyhalászok. 20.35: A nyomok a hetedik égbe ve­zetnek. III. rész. 21.30: Mie­lőtt megjönne a tavasz. 21.45: Az anyós. 22.15: TV Híradó. 22.30: A Holdról csöppent. Vasárnap: 9.30: Az orosz tél ünnepe. Az Intervízió műsora. 10.10: A kis partizán. 11.40: Két vá­ros. 12.00: Ünnepi hangver­seny. Lipcséből. Intervízió. 13.00: Emberek, évek, ese­mények. 15.00: A szurkolók iskolája. 15.55: Plautus: A hetvenkedő katona. Vígjá­ték. 19.30: A titok. TV-játék az ifjúság számra. 19.00: TV Híradó. 19.30: Sportműsor. 19.55: A vasárnap verse. 20.00: Puskin: A kapitány leánya. Szovjet film. 21.55: Kultúráiét. 22.25 TV Híradó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: A TV nem közvetít. Szerda: 9.40: Lövés a köd­.V.V.W.V.VW.'.V.V.V.V.V.V.W.W.V.V.V.V.V.V WAV W.W.V.VAV.V.VW.VAV.V, ben. 11.05: Finom fonalam varázsa. Kisfilm. 17.50: Hí­rek, 18.00: A Magyar Hir­dető műsora. 18.10: Tessék kérdezni. 18.35: Lányok, asszonyok. 18.55: Illusztrá­ció az Irodalmi Lexikonhoz. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 20.05: DWS Amster­dam — Győri Vasas ETO. Közvetítés Amszterdamból. 22.00 TV Híradó: Csütörtök: 17.10: Iskola TVi 17.40: Hí­rek. 17.47: Sok szem közt.. 18.30: Mezőgazdasági szak­filmsorozat. 18.50: Négyle­velű lóhere. Í9.05 Teíesport. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Napi jegyze­tünk. 20.10: Dr. Kildere II. A mérges orvos. Amerikai film. 20.55: Angol zene. 22.05: TV Híradó. Péntek: 8.05: Iskola TV. 10.25: Tele­sport. 10.40: Victor Hugo. 11.00: A jövő hét műsora. 18.30: Téli falusi esték. Szombat: 16.25 Falusi köny­vespolc. 16.36: Zenekedvelő gyerekek klubja. 17.20: Hí­rek. 17.25: ötvenéves a bu­dapesti autóbuszközlekedés. 18.10: Partok, kikötők. Le­ningrad. 18.25 Kisfilm. 18.45 Hétről hétre. 18.55: Esti mese. 19.05: Színházi köz­vetítés. 22.25: TV Híradó; Vasárnap: 8.20: Iskola TV. 8,50: Az iskola TV jövő heti i műsora. 8.55: Iskola TV. Angol nyelv. 9.10: Úttörő- híradó. 9.25: Az orosz tél. Gyermekműsor. 10.10: Mo­dern gimnasztika Budapest bajnokság. 11.00: Képek, AWAV.V.V.V.V.V.V.V szobrok. 11.30: Muzsikus fiatalok. 12.50: A Magyar Hirdető műsora. 13.00: Mo- «J dern gimnasztika Budapest J* bajnokság. 14.00: Napiren- t. den: 8 óra — a többi 16-ért. I* 14.30: Busójárás. 17.00: Me- V zőgazdasági szakfilmsoro- J* zat. 17.25: 800 éves a Lip- «J csei Vásár. 17.40: Kisfilm. J* 18.00: A Barangolás vendég- »J könyve. 18.35: Tudni illik, Ji hogy mi illik. 19.00: Delta. ■* 19.20; Esti mese 19.50: TV \ Híradó. 19.50: Századunk. I" 20.40: Ivan Iljics halála. TV "ü film. 22.05: Telesport. 22.25: TV Híradó. A Bratislava! Rádió magyar adásából: *• Kedd: 12.30: Az Alexand- rov együttes énekel. 15.10: % Népdalok. 15.30 Ismerd meg hazádat; Szerda: 15.10 Ope- rettzene. 15.50: Hírek; Csü- I* törtök: 12.40 Magvető. 15.10 *J Iskolások műsora. 15.45: J* Zenekari hangverseny; Pén- ^ tek: 15.10? Esztrádzene. *■ 15.35: Belpolitikai műsor; Szombat: 13.00: A hét kom- mentárja. 13.10: Szórakoz- •* tató zene. 13.40: Irodalmi Ji műsor. 14.50: Folytatásos I* regény, 15.20: Női szemmel. \ 15.30: Ipari adás. Vasárnap: I* 8.25 Barangolás zeneország- «J ban. 11.00: Egy hazában. J* 11.30: Tánczene. 13.00: A ^ vasárnap verse. 13.10: Falu- 5 ról falura. 14.00: Duklától / Prágáig. 15.00: Emberek és kalandok, összeállítás. Ij .W.V.V.WAVAmWA 1. CSALÓDTÁL-E MÄR SZE­RELMEDBEN - ÉS MIÉRT? Múlt év májusában meg­ismerkedtem egy csinos, barna fiúval. Utána egyre sűrűbben találkoztunk és nagyon megkedveltük egy­mást. Nem múlt el nap, hogy ne találkoztunk volna. Min­denhová együtt jártunk. Boldogok voltunk és terve­ket szövögettünk a jövőnk- ről. Az utóbbi időben azon­ban feltűnt nekem udvar­ióm furcsa viselkedése. Egyre gyakrabban nem jött el a megbeszélt randevúk­ra. Egyszer túlórázás címén maradt el, máskor meg az órája késett. Mindig talált valami kifogást. Amikor megkérdeztem tőle, nem lány van-e a dologban, szin­te megsértődött. Azt vála­szolta, hogy számára csakis én létezem, és hogy soha­sem tudna megcsalni. Ele­inte hittem neki, de amikor csak elmaradozott újra, gya­nakodni kezdtem. Sajnos, nem alaptalanul. Az egyik nap véletlenül megláttam egy lány társaságában. El­határoztam hogy szakítok vele, ami azóta már meg is történt. Nagyon fáj, hogy az, akit igazán szerettem, végül is keserves csalódást okozott, megbocsátani azon­ban nem tudnék neki soha. („Icu“) Hogy csalódtam-e? Saj­nos igen. Tizennyolc éves vagyok. Két éven át udvarolt egy fiú. Nagyon megszerettem. Azt hittem, ő is engem, A két év alatt sokat tervez­tünk, sokat beszéltünk a jö- vönkről. De sajnos semmi sem úgy alakult. Amikor már arra került volna a sor, hogy összeházasodjunk, megismerkedett egy lánnyal és őt jobban megszerette. Otthagyott. Hogy fájt-e a csalódás? Nagyon! Még most is fáj és érzem, akárhogyan is fogok szeretni ezután va­lakit (ami nem nagyon való­színű), egészen már soha sem fogok hinni neki. („Kék szemek“) Eddig még iskolába jár­tam és nemigen szórakoz­tam fiúkkal. Tizenkilenc éves vagyok. Egy éve, hogy megismerkedtem egy kato­nával, aki éppen szabadsá­gon tartózkodott odahaza. Először csak barátomnak te­kintettem, mivel falubeliek vagyunk, de később a ba­rátságunkból szerelem lett. Nagyon megszeréttem őt, és úgy éreztem, hogy ő is szeret engem. Mivel falun lakunk, ahol semmi sem ma­rad titokban, így hát elindult rólunk is a pletyka-folyam. Ö volt az, aki megtanított arra, hogy meg se hallgas­sam a mindenféle beszédet. Már fél éve leveleztünk, a- mikor ez egyikre nem kap­tam választ. Gondoltam, hogy talán rosszul címez­tem, és újra írtam, de ez is válasz nélkül maradt... Na­gyon bántott a dolog, mert nem tudtam mire vélni a hallgatását. Mivel közel szolgált, elég gyakran járt haza. Amikor találkoztunk, már más lánnyal sétált. Megkérdeztem, hogy miért nem válaszolt a leveleimre? Azért — válaszolta — mert azt hallotta, hogy amíg ő katona, addig én más fiúk­kal szórakozom. A válasz után nem az fájt legjobban, hogy rádöbbentem, köztünk mindennek vége, hanem az hogy abban csalódtam, aki­ben eddig a legjobban bíz­tam és csalódtam abban, a- mire ő tanított. („Zuza no“) 2. MI VOLT ÉLETED LEG­NAGYOBB SZOMORÚSÁ­GA? Másodéves katona voltam. Kezemben volt a szabadsá- gos levelem, csak még egy aláírás hiányzott az ezred­parancsnoktól. Már egy hó­napja leleveleztem, mikor érkezem haza, mert biztosra vettem, hogy elengednek a szabadságra. Ebben az idő­ben írogattam egy lánynak is és ő is nagyon várt a ki­tűzött időre. Elérkezett a várva várt pillanat, már előt­te való éjjel nem aludtam semmit, gondolatban otthon és a kislánynál jártam. El­terveztem, mit fogok csi­nálni, hová megyünk, egy­szóval pontos programom volt a tíz napig tartó sza­badság alatt. Ahogy vára­koztunk az ezredparancsnok ajtaja előtt, mindenki meg­kapta a szabadságos levelét, csak én nem, mert hogy a mi századunktól a megenge­dettnél többet javasoltak eltávozásra, és addig nem mehetek haza, amíg valaki vissza nem jön. A parancsot tudomásul vettem, elballag­tam a szobámba, ledőltem az ágyra és csak zokogtam. Azonnal táviratoztam, hogy nem mehetek haza, de a kislány nem vette tudomá­sul és szakított velem. Ma már menyasszony. Elfelejte­ni azonban nem tudom. Hogy meddig, azt sem tudom. Már Itthon vagyok civilben, ezt csak azért írom le, hogy azok a fiuk, akik a zöld ru­hát hordják és azok a kis­lányok, akiknek zöld ruhá­ban a kedvesük, tanuljanak belőle. („Pál E.“) Tizenhat éves voltam és a kétéves mezőgazdasági ta­nonciskola első évfolyamá­ba jártam. Szép terveim voltak. Ipolyságra megyek a négyéves mezőgazdasági műszaki középiskolába vagy máshová Igyekeztem, tanul­tam, készültem a második tanévre Talán szerencsét­lenségemre, a második tan­évtől az iskolánkat a járási székhelyre helyezték át és így internátusba kellett vol­na vonulnom. A tanév kez­dete előtt voltunk megbe­szélésen is, hogy mit vi­gyünk magunkkal. Mindig vágytam arra, hogy diákszál­lóban lakjam. De valahogy arra gondoltam, mi lesz, ha engem nem engednek el ha­zulról. Mintha csak rhegé- reztem volna, hogy először és utoljára ülök azok között; akik közé vágytam. Szüleim nem engedtek tovább tanul­ni. Emlékszem, a tanév kez­dése előtti napon sírva pa­naszkodtam a barátnőmnek életcélomat rombolták ösz- sze, s tudtam, ezután már csak csalódások érhetnek Egy világ omlott össze ben­nem. Akkori érzésem nem csalt, most húsz éves va­gyok, de életem olyan, mint a kis vitorlás hánykódása a tajtékzó nagy tengeren. Az­óta sincs életcélom, semmi sem sikerült, mindenben és mindenkiben csalódtam csak Jelenleg egy gyárban dolgo­zom, poros, piszkos, zajos műhelyben s olyan ez ne­kem, mint a kényszermun­ka. Egy évet odahaza töltöt­tem, s amikor fölvettek a gyárba, szinte már örültem is, hogy legalább nem le­szek egész nap odahaza Mindig azzal kínoztak, hogy semmit sem csinálok, és minden ok nélkül mostohán bántak velem (pedig ők vol­tak azok, akik nem enged­ték azt csinálnom, amit sze­rettem volna). Engem csak a mezőgazdasági iskola ér­dekelt. Most olyan tehetet­len vagyok az élettel és rha- gammal szemben is. Nem tudom az életemet kiegyen­súlyozni, nem tudom, med­dig kell még ilyen céltalan­A szerkesztőségünkbe befutott kérdések közül a kö­vetkező kettőt választottuk ki közölésre: Teljesen őszinte tudsz-e lenni legjobb barátod­hoz? (Beküldte: Farkas Éva, Kolozsnéma) Igértél-e már hűséget valakinek és mégis ■becsaptad őt? (j. M.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom