Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-11-16 / 46. szám
«T 7 OIj város Komárom híres, dunamenti város. Az idén október utolsó hetében múlt' éppen 700 esztendeje, hogy IV. Béla, árpádházi király — a tatárjárás után a második honalapító-várossá nyilvánította Komáromot. A 700. évfordulót ünnepli most a város lakossága. De Komárom történelme jóval a királyi okmány kiadása a’főtt kezdődött. Vízben, halban és vadban gazdag vidék volt ez valamikor. Fontos átkelőhelyet létesítettek a római birodalom idején Komárom mellet a Dunán, ami összekapcsolta Pannóniát az északi erdős vidékekkel. Ásatási leletek bizonyítják, hogy az átkelőhely milyen fontos pozícióra emelte Komáromot. A városi kiváltságok később pedig még inkább rohamosabbá tették a fejlődését. A lakosság zöme halászatból, vadászatból, illetve hajózásból élt. Emellett híresek voltak a komáromi molnárok is, akik az Alsó Csallóköz gabonájából őrölték a lisztet. A régi céhek fölvirágzása élénk kulturális életet is teremtett. A lakosságnak ugyanolyan joga volt, mint a budai polgároknak, és bizonynémelykor a királyi rendeletekkel is szembe- száilva fejlesztették városukat. A komáromi halászlé — az idevalósi szekeresek, akik mesz- sze földre szállították az árut; és a kereskedelem fellendítői lettek — a hajósok, molnárok, messze földön híressé váltak. A középkorban és az újkor kezdetén Komáromot jóformán ezek jelképezték. A város ipari, kereskedelmi kulturális jellegénél fogva katonailag is nagyon fontossá vált. A Duna és a Vág jóvoltából eredményesen védhetőnek tekintették és hatalmas erőd- rendszerrel vették körül. Európa egyik legnagyobb erődrendszerét építették itt ki. Ellenség ezt a várost soha be nem vette. Klapka György 1849-ben legendás módon szintén megvédte az osztrák haderővel szemben, és 1944-ben mégis a véletlen mentette meg a pusztulástól. Az angol-amerikai légi bombázó kötelékek véletlenségből majdnem a földdel egyenlővé tették, s az utolsó pillanatban vették észre, hogy célt tévesztettek, másfelé kanyarodtak, más városok fölé. A ki vonaton vagy hajón érkezik Komáromba, már messziről megpillantja a hajógyár szerelőcsarnokainak fényes üvegkupoláit. A jellegzetes komáromi tornyok és háztetők hangulatához tizennyolc évvel ezelőtt „társult" ez az új motívum, és ma már any- nyira elválaszthatatlan a komplex városképtől, mint a napfénytől ragyogó derűs égbolt vagy a Duna kék szalagja. Aki a gyár kapuja elé érkezik, egyszerre találkozik a város két legnagyobb nevezetességével: Steiner Gáborral, akiről az üzemet elnevezték és Komárom valamint Közép-Eu- rópa lagnagyobb hajógyárával. A komáromi hajógyár hazánk határain jóval túl is ismert üzem, mert a belföldi hajóépítési és más nehézipari jellegű megrendeléseken kívül — darupályák, hídalkatrészek — pompás és minden igényt kielégítő hajókat gyárt exportra is. A Szovjetunió hatalmas vizein,' a Volgán, Donon és az Obon gyakran látni komáromi hajókat. Néhány évvel ezelőtt az üzem áttért a 100 méternél hosszabb folyami teherszállító és a speciális berendezésű folyami hűtőhajók gyártására. Főleg az utóbbi hajók elkészítése kíván nagy szakértelmet, mert nyáridőben például a pró- baúton sor kerülhet az alábbi kísérletre: a fedélzeten lévő Közép-lurópa legnagyobb hajógyárában 25—30 fokos melegből bárki egy csapóajtón át mínusz tizennyolc fokos hidegbe léphet. Az ilyen berendezés gyártása pedig nem csekélység. A hajó szabályozható hőmérsékletű raktáraiban 600 tonna hűtött zöldséget, illetve 900 tonna hűtött húst lehet szállítani. A szerelőcsarnokokat járva az ember elcsodálkozik az óriási méreteken. Míg távolról nézve nem is tűnik tűi nagynak a gyár, bent a munkacsarnokokban száz méter hosszú hajótestek sorakoznak egymás mellett. Az üzemet 1947-ben kezdték építeni és a legmodernebb technikával szerelték fel. Egyik ilyen vívmány a hajóleeresztő kocsi. Ojságíróknak és más üzemek tanulmányi úton levő dolgozóinak gyakran szeget üt a fejükbe, hogyan lehet az óriási hajótesteket kiszállítani a szerelőcsarnokokból? A mai technika ezt a problémát teljesen leegyszerűsíti: A hajót egy villanymotoros meghajtású. • kerekes, síneken gördülő transzport-kocsira építik fel éa amikor elérkezik a vízrebocsá- tás ideje, gombnyomással szállítják el az így megépített ha- jőtestet a vízre. Az üzemről hosszú hasábokat lehetne írni, hiszen rengeteg segédalakulattal, munkarészleggel, kísérleti laboratóriummal, műszaki-fejlesztési osztállyal és több más korszerű munkaeszközzel dolgozik. A hajógyár eredményes munkájából kiveszi részét az ifjúság is. Számos ifjúsági kollektíva nyerté el a szocialista munkabrigád címet és a fiatalok tevékenyen és eredményesen kapcsolódtak be a Fényszóró mozgalomba is. Az ifjúság berkeiből kerülnek ki a jövő szakemberei. Az öreg hajógyárban tanulási célokra berendezett műhelyekben sajátítják el a hajógyártás tudományát, amely a 700 éves Komáromban jelentős múlttal rendelkezik, mert már az 1800-as évek végén foglalkoztak a városban hajóépítéssel, nem is szólva a régebbi idők vízi járműveit készítő híres komáromi hajóácsok munkájáról. A komáromi hajógyár neve dicsőséget szerez a jubiláló városnak is, ugyanis a már említett folyami hajókon kívül még Magyarország és Lengyelország számára is gyártanak kotróhajókat, továbbá ebben az üzem'ßult&MAb’ify t&m „Viharban születtem. Egész ország lángolt Csillagos égbolton üstökös világolt. Kék hegyek lankáján harci tüzek égtek, Távolban ültének jó kuruc vitézek. s Tárogató zúgott erdőn, mezőn, bércen, Rákóczy szent nevét hirdette merészen, Ezerhét száznégyet írtak akkortájba', Kis kalendáriom szétment az országba“. A híres, több mint 120 ezer példányban megjelenő Komáromi Kalendáriumból idézett vers arra utcü, hogy a város már 1704-ben fejlett nyomdaiparral rendelkezett. Tényként marad meg, hogy a Kalendáriumot — amelybe Czuczor Gergely, Vas Gereben és később Jókai is írt — egész éven át nyomták, és így érték el a kívánt példányszámot, de cikkor még nem ismerték a sürített levegőnyomással korszerűsített, önműködő, síknyomású gépeket — a rotációról nem is szólva — és így az említett példányszám igen jelentősnek mondható. A komáromi betűnyomtatás történelmében lapozgatva találunk utalást arra, hogy négyszáz évvel ezelőtt — pontosan 1562-ben — Huszár Gál. tudós pap és könyvnyomtató már foglalkozott egy nyomda létesítésének gondolatával, mégis a debreceni származású, tanulmányait a Németalföldön folytató Töltési István nevéhez fűződik a komáromi könyv- nyomtatás kezdete. Íme szószerint a nyomtatást engedélyező császári privilégium: „Az Fölséges Római császár és Magyar Országi koronás király által ki adott Privilégiumban tiltottnak mindazok, valakik Esztendőknek elfollyássa alatt Komáromban lakó Töltési István munkáján kívül Magyar Calendariumokat, kik ennek előtte Lőcsén szoktanak volt nyo- mattatni akár Nagyobb formában s akár melly Typussal is egész Magyar és Erdélyországokban behozni merészelnének, az Privilégiumban kiadott kemény büntetés alatt, Bécsben 5. nov. 1758. Josephus". Ez az előjog jelentette az első lépést a későbbi évek során napjainkig egyre terebélyesebben kibontakozó komáromi nyomdászat kezdetéhez. Pontosan tudjuk, hogy voltak olyan időszakok, amikor Komáromnak négy nyomdája volt. Nyomták napilapokat, heti- és havi folyóiratokat, tudományos, valamint gazdasági- elemző újságokat. A komáromi nyomdák termékeit 450 vaskos kötet tartalmazza. S mindebbe nem számítottuk a felszabadulás utáni kiadványokat, amelyék pedig tekintélyes meny- nyiséget tesznek ki **• Érdekes a komáromi nyomda vezetésének „női privüégiuma“ 1848 május 8-ig Weinmiüler Franciska vezette a nyomdát. A krónika szerint Párizsból hozatta a ruháit és az ő nevéhez fűződik az un. olimpuszi berek, ami nem volt más, mint a tulajdonosnő pompásan berendezett háza — selyemmel és bársonnyal bevont falak —, ahová nagy előszeretettel járták látogatóba az egykori írók és költők. ben készülnek az 1500 tonnás univerzális uszályok is. Többéves sikertelen próbálkozás után az üzemnek a múlt évben sikerült teljesítenie az egész évi tervet és az idén az árvíz katasztrófa ellenére szintén jó eredményeket érnek el. íme a 'egutóbbi kiértékelés: nyers- termelés 117,9, árutermelés 104,3 százalék. Ügy hisszük, ennél szebben már nem is tudnák köszönteni a hajóépítők a jubiláló várost. Komlósi Lajos Mai is asszony — Hegely Éva — vezeti az üzemet, s hogy milyen jól, azt bizonyítja az a tény is, hogy múlt évi termelési tervüket 103 százalékra teljesítették, és az idén — közel az év végéhez — ugyancsak 100 százálékon felüli eredményt érnek el. „Olimpuszi berekről“ már nem szólhatunk, de író és költő talán még nagyobb számban fordul elő a nyomdában mint a múltban. Ennek az a magyarázata, hogy a komáromi nyomdában kerülnek kiadásra a többi között a legigényesebb magyar nyelvű munkák, amelyeket a szerkesztők és szerzők kefelenyomatban olvasnák a helyszínen, és jelen vannak a tördelésnél is. A komáromi nyomda a hétszáz éves város talán legrégibb ipari üzeme. Kitűnő szakemberekkel dolgozik. Hogy csak néhány nevet említsünk: Szabó Gézát, Holderik Bélát és Farkas Bélát Komáromon jóval túl is ismerik, és elismerik szakmai körökben. Az üzem síknyomású gépeinek hengereiről jó minőségű, nagy szakértésre való munka kerül ki, éppen ezért érthetetlennek tűnik, hogy az új városrendezési terv nem számol egy új nyomda létesítésével. A jelenlegi épületet ugyanis, — ahol 1949-től működik a nyomda — lebontják, mert az Európa szállótól a dunai hidakhoz vezető új sugárút — egyelőre tervezőpapíron — metszi az épületet. Kár lenne csak ennyiben hagyni a dolgot. Komárom az új városrendezési tervek megvalósulása után még szebb, még nagyobb város lesz. S minden bizonnyal nyomdára is szükség lesz. Vavreczky Géza és Dráfi Mátyás Igen. Két színifőiskolát végzett fiatallal gyarapodott, erősödött egyetlen, de így is sokszor mostohagyerekként kezelt színházunk, a Komáromi Magyar Területi Színház. A két fiatalember Vavreczky Géza és Dráfi Mátyás, úgy hisszük, már nem ismeretlenek a mozit és színházat látogató közönség előtt. Vavreczky Géza már két filmben is játszott — Az erdőn túl-ban és az Oly közel az egész — címben főszerepet, méghozzá nem kis sikerrel. Dráfi Mátyás a színpadon ismertebb, hisz mielőtt szlnifőisko- !ára ment, már játszott Komáromban. Szerkesztőnknek az első benyomásaikról vallottak. Ketten — Hogy tetszik a város? — Söpörni kéne, mert piszkos, s ez annál is inkább fáj, mert a szülővárosom is. — A színház? — Ha az épületre gondolsz, felsőbb szerveink jóvoltából mindezí- deig még nem beszélhetünk színházról. Ha azonban a művészi kollektívára gondolsz, talán csak annyit— hogy az Ilyen nagy szerelem szereplőgárdája egyenlőre (remélem ez továbbra is így lesz) igen pozitív benyomást hagyott bennem. — A fizetés? — Fogódzkodj meg — 1000 korona, minden mei- lékkeresti lehetőség nélkül. — Miben láthatunk legközelebb? — Erre az egyre már határozott választ tudok adni. — Szürke télikabát. — Hogy tetszenek az emberek általában és mint közönség? — Furák, zárkózottak, A városi élet abban merül ki, hogy vasárnap A város a felszabadulás után az előzőkhöz képest még rohamosabban fejlődött. Ma közel 30 ezer lakosa van. A sárga Mária Terézia színt, amely uralkodó volt az osztrák-magyar monarchia katonailag kiépített városaiban, fölváltották a korszerű építészeti létesítmények. A hajógyárról már sokat írtak, az új lakónegyedek éppenséggel akkora területet foglalnak el, mint a régi városrész. A legközelebbi időszakokban korszerűsítik a közvilágítást, rendezik az utcákat. Építenek egy 18 tantermes alapfokú iskolát is. Nemsokára meg- kezdig a negyedik lakótelep építését, így kívánnak nagymértékben javítani a lakáshelyzeten. Az idén a városfejlesztési építkezések menetét hosszabb időre megzavarta az árvíz. Munka és anyagkiesés történt. A városi költségvetést rendkívüli állami segéllyel támogatva az árvíz okozta károk helyreállítására kell fordítani. A tervszerű építkezésben így mindenképpen zavar keletkezett és ezt tényként kell elfogadni. A város szélén létesített ideiglenes lakótelep az árvíz- károsultak számára azonban mégis komoly erőfeszítésekről tesz tanúbizonyságot. Jövő évben adják át rendeltetésének a második lakótelep mögött épülő üj tanonciskolát. Kibővítik a város csatornahálózatét és elkezdik az új áruház építését. 1970-ig a városfejlesztési terv keretében 22 emeletes lakóházat építenek fel, ahol 862 csatád kap lakást. A házak hét emeletesek lesznek. A lakótelep mögött emeletes autőgarázst is építenek. Az árvíz ellenére is az idén Szilveszterre több utcán már korszerű higanygőz- lámpák árasztják a fényt a várossá nyilvánítás 700. Szilveszterének emlékezetére. r * N 3 ^ í o< to ® N * 05 9' ® o (TI. < ŰL < s! délután kisétálnak — mondjuk a Klap- ka-szoborhoz. Mint közönség? Ha a Kalandor grófnő hetvenkétszer menne egymás után, mindig telt ház lenne. Szerencsére van egy igényes, hozzáértő törzsközönségünk is. — A színház a perspektíva szempontjából? — Talán a következő. Tájoló színházakban szerintem nem sok perspektíva van, már gondolom a színház számára. Egy példa: a Szlovák Nemzeti Színházban van egy előadás, eltart tízig, utána a színész szabad. Mi kimegyünk, az előadás eltart tízig, és éjfélre, ha minden jól megy, hazaérünk. Félek, mindez az önművelés rovására is megy. — A fizetés? — Ezer, de én sokallom. — Miben láthatunk legközelebb? — Boldog révületben, ugyanis, most nősültem.-to
