Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-08-10 / 32. szám
A vietnami nép elkeseredetten harcol az amerikai támadók ellen. Mindegy — mondják — mennyi katonát küld az Egyesült Államok Dél-Vietnamba harcolni akarunk a végső győzelemig. A kommentárok szerint két kérdés megért a megoldásra, vagyis objektív lehetőség van arra. hogy ezekben a kérdésekben a leszerelési értekezlet eredményt mutasson fel. Az e- gyik a földalatti atomkísérletek betiltása, a másik kérdés pedig amelyben megegyezés születhet az atomfegyverek terjedésének megakadályozása Nemrégiben ugyanis még csak az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagybritannia volt volt atomhataíom, de most már atomfegyverek birtokába jutott Franciaország és Kína és más országok is. Indonézia, most jelentette be, hogy novemberben kipróbálja első a- tombombáját. Ilyen körülmények között nemcsak az atomháborútól rettegő nemzetközi közvélemény érdeke az atomfegyverek további terjedésének megakadályozása, hanem az atomhatalmaké is. Hiszen nekik sem érdekük az atomklub további bővülése, Ezen a ponton tehát az atomhatalmak és a világbéke érdekei találkoztak. Ezért van remény arra, hogy megegyezés születik és ezzel magyarázható az is, hogy az erre vorlatkozó tervezetet éppen az egyik nyugati atom- hatalom, mégpedig Nagybritannia készítette elő és terjeszti a genfi értekezlet elé. A brit tervvel kapcsolatban a szovjet kommentárok szerint nehéz, sőt majdnem lehetetlen a megállapodás, mindaddig, míg az Egyesült Államok Vietnamot az új fegyverek kipróbálásának terepévé tették, sőt azt emlegetik, hogy atomfegyvereket is harcbavetnek ,,ha arra szükség lesz". Addig leOLAJA VÍZRE Nemrég igen kellemetlen dolog történt. A Shangri-La amerikai hajón egy matróz állítólag más szelepet nyitott ki és 11 800 liter víz helyett ugyanannyi olajat öntött ki a tengerbe. Ez még nem is lett volna olyan nagy baj, ha véletlenül nem a francia Riviérán Cannes közelében vesztegelt volna a hajó. Az olaj a part felé jutott, elöntötte a partvidéket ahol ezer meg ezer francia, valamint külföldi turista töltötte a szabadságát. Washingtonban sok kommentárral kísérték az eseményt és feltették a kérdést, vajon az a matróz véletlenül tette-e. Mivel nem állapodtak meg abban, hogy melyik feltevés a legvalószínűbb, általában mindenki tudta, hogy nem véletlenről van szó. Az egyik verzió szerint az ötlet a Fehér Házban született néhány héttel ezelőtt a kormány egyik értekezletén Johnson elnök akkor ugyanis csak mellékesen megjegyezte: hát nincs rá mód, hogy olajat öntsünk a Francia- ország és köztünk fekvő zavaros vizekbe? Dean Rusk, aki az elnök jobbján iüt, megjegyezte: már tettek is ennek érdekében valamit, elnök úr — mondotta. Az államügyész az ügyet a nép elé terjesztette, de a nép kijelentette, hogy arra nincs pénz. Valaki azt javasolta, hogy az ügyet adják át a honvédelmi minisztériumnak, mint ahogy az már eddig is szokásban volt. A honvédelmi miniszter kijelentette, hogy a legjobb lesz valóban olajat a vízbe önteni, hogy megmutassák De Gaulle- nak a szándékuk valóban baráti. Két legyet ütnénk agyon egy csapásra, mondta. Elsősorban megmutatnánk, hogy a mi politikánk mennyire békeszere - tő és egyúttal bebizonyítanánk, hogy az aranyhiány ellenére mégis elég olajjal rendelkezünk. így hát a Shangri-La repülő- gépanyahajó megkapta a parancsot. A hatodik flotta tengernagya nem is ákart hinni szavának, amikor a parancsot kapta. Azonnal felhívta Washingtont. „Az ötlet az elnöktől származik — ezzel nyugtatták meg. A tengernagy tehát továbbította a parancsot: a szelepet a cannesi kikötőben nyitották ki és az olaj a partvidéket lepte el. A franciák ahelyett, hogy megértették volna, hogy csak a zavaros vizekbe öntöttek olajat, tipikusan francia módra reagáltak. Es az Egyesült Államokat azzal gyanúsították, hogy ellenséges akciót hajtott végre. Amikor az elnök ezt meghallotta, tombolt dühében: Miért vesznek . szószerint mindent, amit mondok? Azonnal parancsot adott, hogy távolítsák el az olajat és a tengerpartot szórják fel homokkal. Hogy a diplomáciai „gikszcrt" valamiképpen elsimítsák a tengeri haderők parancsnoka azt kezdte híresztelni, hogy a matróz tisztán tévedésből nyitotta ki a szelepet. (Egy titkos ünnepség keretében ugyanannak a matróznak átnyújtották a Tengerész érdemkeresztet.) A franciák végülis megnyugodtak és Washingtonban azon kezdtek spekulálni, hogy miképpen lehetne javítani a francia-amerikai kapcsolatokon. Ez az olajhistória nem teljesítette eredeti célját, mégis érdekesek a mellékjelenségek. Annak ellenére, hogy felkérték az amerikai turistákat, az idén maradjanak inkább otthon, mégis többen mentek Európába, mint az elózó években. Sokan közülük pont a francia Riviérán sütkéreztek, amikor a fenti „eset" megtörtént. Egy magas kormánytényező a következő megjegyzésre ragadtatta el magát: Nem tilthatjuk meg az amerikaiaknak, hogy külföldre utazzanak, de legalább gondoskodtunk arról, hogy a szabadságukat alaposan elrontsuk. hetetlen a szovjet-amerikai viszony javulása, amíg az E- gyesült Államok agressziót hajt végre Vietnam ellen, A NATO e napokban tárgyalta az úgynevezett McNamara tervet, amelynek lényege az, hogy létrehozzák a NATO különleges szervét, a „nukleáris sztraté- gia" kidolgozására, ami lényegében nem más, mint újabb kísérletek arra, hogy a multilaterális atomhaderö tervének kudarca után mégiscsak nukleáris fegyverekhez juttassák a bonni militaristákat. Ezzel már érintettük az a- tomfegyverek terjedésének betiltására vonatkozó egyezménynyel kapcsolatos legfőbb aká- dályt: a bonni kormány akadékoskodását. A nyugatnémet kormány képviselői ezekben a napokban szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy az a- tomf egy verek terjedésének kérdésében figyelembe kell venni „a német érdekeket" is. Követelték szövetségeseiktől, hogy ne egyezzenek bele a nukleáris fegyverek betiltásába, mindaddig, amíg létre nem jön a „közös nukleáris sztratégia“ vagyis amíg a Bundeswehrnek nem nyitnak utat atomfegyverek felé. A nyugatnémet nyomásra a brit képviselő kijelentette, hogy kormánya tervének elfogadása nem jelentené a NATO közös atomhadereje megalakításának akadályát. Ilyen körülmények között minden amerikai nyilatkozat ellenére a vietnami háború kiterjedésének veszélye szakadatlanul növekszik. Ezekről a növekvő veszélyekről tanúskodott a napokban a vietnami háborúnak egy újabb mozzanata: az amerikai repülőgépek Hanoi környékén bombázták a rakétaberendezéseket. Eddig ugyanis ez a terület tabu volt az amerikai bombázőgépek számára, mert el akarták kerülni az amerikai bombázók és a szovjet rakéták vagyis az amerikai és a szovjet fegyverek közvetlen összecsapását. Az hogy most ezt a tabut meg- . szegték és Jonhson elnök parancsot adott a rakétaberendezések bombázására, arról tanúskodik, hogy tudatosan kockáztatják a vietnami háború áltlános nemzetközi összecsapássá fajulását. Márpedig biztos, hogy ez a körülmény semmiképpen sem lehet kedvező a leszerelés vagyis a genfi értekezlet munkája szempontjából. Hogy élnek Dél - Vietnamban DÉL-VIETNAM FELSZABADÍTOTT TERÜLETE egyre kiszélesedik és a vietnami nép számára szilárd bástyát képez az észak-amerikai támadókkal szemben. Dél-Vietnam felszabadítói kezükben tartják már Dél-Vietnam területének négyötödét, ahol tiz millió ember él. Ez év első negyedében sikerült a haderőknek és a népnek tönkretenni a „sztratégiai falvak“ rendszerét és 600 ezer embert felszabadítani. Binh- Dinh tartományban ugyanebben az időben 115 falut szabadítottak fel. Dél-Vietnam hat középső tartományában a 489 falu közül már csak 90 áll a bábkormány fennhatósága alatt. A felszabadított területen az emberek szorgalmasan dolgoznak és új életet kezdenek. Minden felszabadult falunak önálló közigazgatási bizottsága van, amely nemcsak az újraépítést, hanem a harci tevékenységet is irányítja. A mezőgazdaságban szép e- redményeket értek el. Ez év januárja óta több mint két milliárd hektár földet osztottak fel a földművesek között. Ötven százalékkal emelkedett a kukorica és a liszthozam. Egyes vidékeken ezéven már másodszor aratnak. A szűztől - deket is megművelik. 600 km- es távolságban kiépítették az öntözőcsatomák hálózatát. A FELSZABADÍTOTT TERÜLETEN a kulturális élet is fellendül. Minden falunak van már iskolája, eddig több mint 4140 iskolát létesítettek. Tizenegyszer több iskola van, mint eddig volt. Az analfabéták száma pedig lényegesen csökkent. Az egészségügyi viszonyok is javultak, kórhá-' zak, egészségügyi központok, gyógyszergyárak épültek. A népművészet új harcias elemekkel gazdagodik. Kifejezésre juttatják, hogy az északamerikai támadásokkal szemben kitartanak a harcban és feltétlenül győznek. A délvietnami filmgyárak 'S igen tevékenyek. A nemzetközi filmfesztiválokon is sok elismerést kaptak. A felszabadult területen 40 napilap és 17 folyóirat jelenik meg. A rádió naponta öt nyelven sugároz műsort. Sok a munkalehetőség, az emberek örömmel kapcsolódnak be az építő munkába és a harcba a támadók ellen. Felvételünk egész friss, Madrid közelében az e nyáron megrendezett híres bikaviadalon készült. Az ünnepi játékok szenzációja az, hogy négy torreádor indul és közülük az egyik nő: Amina Assija a neve. Mennyi aranya van a Szovjetuniónak? A Nyugatot nagyon érdekli, mennyi aranya van a Szovjetuniónak és mennyi aranyat termel évente a Szovjetunió. A jól értesült Welt Echo és a Le Monde ezzel kapcsolatban néhány érdekes adatot közöl. Az utóbbi hat év alatt a Szovjetunió évente 210-260 millió dollár értékű aranyat adott el, a külföldnek. 1963- ban a Szovjetunió ebben rekordot ért el: összesen 520 millió dollá* értékű aranyat exportált. Már 1936-ban körülbelül 600 ezer ember dolgozott a Szovjetunióban az arany kitermelésén. Ezzel a- Szovjetunió a világ legnagyobb aranykiter- melöi közé került. A második világháború idején az aranybányászás is feltételezhető hogy 1941-ben a Szovjetunió legföljebb ötmillió uncia (egy uncia körülbelül 31 gramm) aranyat termelt. Becslések sze- -int a Szovjetunió évi aranytermelése körülbelül 10 millió unciára rúg. A Szovjetunió területén a- ranyat bányásznak az Uraiban. Tádzsikisztánban, Kirgiziában, Kazahsztánban, Nyugat-Szibé- riában, Közép- és Kelet-Szi- bériában és az Amur folyó völgyében! Becslések szerint 1946-tól 1955-ig körülbelül kétmilliárd dollár, 1956-tól 1962-ig pedig 2,5 milliárd dollár értékű a- ranyat termelt ki a Szovjetunió. Nyugati szakértők a külföldnek eladott arany mennyiségből és a Szovjetunió termelési lehetőségeiből ítélve arra következtetnek, hogy a Szovjetuniónak jelenleg 2,5 milliárd dollár értékű aranytartaléka van. Néhány szakértő azonban úgy véli, hogy a Szovjetunió aranytermelése jóval nagyobb ennél, de az sem keltene meglepetést, ha egy napon megtudnánk. hogy a Szovjetunió több aranyat termel ki, mint Dél-Afrika, a világ legnagyobb aranyszállító országa. DA »AJM japán városok a tenger alatt A partizánok .által megszállt területek fekete színnel vannak feltüntetve. Japán lakosságának száma gyors ütemben növekedik. Néhány év múlva Nippon sziget- ország majd nehéz probléma előtt áll. Arra kényszerül, hogy szabályozza a születéseket és újabb élettér után kutasson. Hondo szigetén jelenleg is azzal kísérleteznek, hogy miképpen lehetne a tengerpartokat kiszélesíteni és új lakóterületeket nyerni. A partokat néhány- száz méterrel előre tolják. Mindez persze nem nyom sokat a latban. A lakásínség napról napra nyomasztóbb. Kibonari Kikutaka japán műépítész a japán kormány megbízásából forradalmi gondolattal foglalkozik. A tengerben a víz alatt akarnak egész városokat építeni. Tervek szerint több száz méteres kerek acéllemezekből összeállított felületen építik az új városok központját. Ezekre a lemezekre 30 m mélységben cilindersze- rűen rászerelik a város többi részlegét. Kitűnő szellőztetöhetővé. hogy a lakosság a víz színe alatt jól érezze magát. A cilinderszerű lakótömbök szerkezete olyan, hogy azok a tengerben úsznak, de egyúttal hordozzák a kerek tányérsze- rűen felépített „belvárost“. A tengeren úszó város lakossága lifteken közlekedik majd. A lakásokban a szobák mindig kerek formájúak lesznek. A terveket már részletesen kidolgozták, sőt már „az építkezési helyet is kikeresték. A japán építkezésügyi minisztérium szakemberei Sikoku sziget közelében már 12 500 négyzetméter területen kijelölték, hogy hol épül majd a jövő városa. Számítások szerint az építkezés kereken 2,5 millió dollárba kerül majd és az első ilyen város 1970-ben készül, el. Hasonló városokat építenek majd Tokió, Osaka. Nagaga és Niigata szigetek közelében is. Az új városokban többszáz ezer lakóst helyeznek el. Furcsaságok ST. ETIENNE Henry Rechotin francia kötéltáncos e napokban világcsúcsot állított fel. A grangeni duzzasztógat felett két csúcs között kifeszített 1600 m hosszúságú kötélen futott végig. A kábeldrót teljesen szabadon lebegett a távolság a föld illetve víz szintjétől is 240 m-t tett ki. Az eddigi világcsúcsot egy bizonyos Rudi Oszmajowsky nevű kötéltáncos érte el, aki „csak“ 1200 m távolságban kífeszített kötélen járt. SAINT TROPEZ A „mini-kini" már kiment a divatból, éljen a „nihil-» kini". Ez a francia Riviérán nyaralók csatakiáltása a „fent sincs semmi" fürdőruha. után most a „lent sincs semmi" jött divatba. A rendőrség szigorú pénzbírságára ftéli azokat a für-» dőzőket, akik a „legújabb" divatnak szeretnének hódolni és gyakori razziákat tartanak. NEWBURG POST Milýen neműek az angyalok? Až Egyesült Államok Postaügyi Minisztériuma hetek óta ezzel a kérdéssel foglalkozik, miután több bélyeggyűjtő megállapította, hogy az 1965-ben kiadott karácsonyi bélyegsorozaton Gábor arkangyalt határozottan női bájakat rejtegető alaknak ábrázolták. A postaügyi minisztérium étért vezető teológusokhoz : fordult, hogy döntsenek a kérdésben. A teológiai szakvélemény szerint a következő döntést hozták: az angyalok egyik nemhez sem tartoznak, nyelvtanilag az „angyal" szó a legtöbb nyelvben hímnemü, de a képzőművészek az angyalokat rendszerint női vonásokkal ruházzák fel.