Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-11-03 / 44. szám

Ők a jövő

f^JS ilyen is a jó család? *” Milyen helyei foglal el a család a társadalom életében? A család a társadalom kis része, ezért alá kell rendelnie magát a társadalom törvényeinek, a társadalom eszményeit és- törekvéseit kell szolgálnia. Az ember a családban teszi meg első lépéseit, itt ébred először tudatára annak, mi is az a közösségi akarat, minthogy a család az a miniatűr közösség, amely együtt lélegzik az egész országgal.

A szülők és a rokonok körében kezd kialakulni a fövő dolgozója. Ha itt nem kapja meg a megfelelő‘ edzést, esetleg nem lesz képes ellenállni az élet viharainak. A társadalomnak pedig állhatatos, bátor emberekre van szüksége, akik helyt tudnak állni bármilyen feltételek között, és szükség esetén nemcsak önmagukat, hanem barátaikat, elvtársaikat, hazájukat is képesek megvédeni.

A nép iránti odaadásnak, határtalan hűségnek ugyancsak a család a forrása. Ha a gyermekbe kicsi korától kezdve beoltják a szeretetet mindaz iránt, ami hazájával kapcsolatos, akkor a továbbiakban már nem lesz nehéz kifejleszteni benne a magasztos hazafias érzéseket.

A becsületesség ugyanolyan fontos és elengedhetetlen, mint a munkaszeretet és a hazafiasság. A képmutatás nagyon is ingatag alapja a nagy érzéseknek. Éppen ezért a családnak olyan igaz, becsületes embert kell nevelnie, aki tisztán látja, mi a haza és miért kell azt szeretnie.

A szovjet gyermekek mindezt az iskolában tanulják meg. De ha a családban a gyermek nem leap megfelelő támogatást, akkor a legjobb jellemtulajdonságok is „elhalványulnak" attól az elszomorító különbségtől, amely a szó és a tett között fennáll. A család ugyan - úgy felelős a nevelésért, akár az iskola, vagy a munkakollek - tiva.

Mit jelentenek a kommunista glvek a családban? Mit kell tennünk, hogyan kell viselkednünk, hogy életvidám, munka esetekben mindig a „miénk“ munka, mennyi gond, mennyi szót használják. Az apa nyu- erőfeszítés van egy családban! godtan elülhette a saját ottho- Hány új ránc az arcán! A széna számára beszerzett huzalt mében azonban fiatalos ragyo- a klubba (ott nagyobb szükség gás és boldogság.

Nehéz dolga van a fiaikóékhoz. Jevdokija (az Orvos- émiományi Főiskola internátu- sának gondnoka) most valóban boldog. Az asztalnál Gyima és Mása, két gyermeke. Férje, Alekszej kiküldetésre utazott, de azért jelen van minden beszélgetésben, érezni a gondolatoknak és az érzéseknek azt a harmóniáját, amelyet csak az egész család közös erejével lehet kifejleszteni.

E családban a gyermekek a figyelem középpontjában állnak. A szülőket nem csupán gyermekeik iskolai eredménye (mindketten kitűnő tanulók) érdekli, állandóan tájékozódnak közösségi dolgaikról is. Gyima az V. osztály úttörőrajának vezetője. Mása az osztály kom- szomolszervezetének titkára. A szülök gyermekeikkel együtt olvasnak, vitáznak, megbeszélik a könyveket, a filmeket. Példásan, tartalmason élnek.

Klincs vonzóbb, mint a szii- *" lök példája. A gyermekek, mint a szivacs, úgy szívják magukba apjuk és anyjuk kapcsolatainak szívélyes közvetlenségét, barátaik, szomszédaik iránti magatartását, lelkiismeretes magatartásukat társadalmi, közösségi kötelezettségeik iránt. Ebben a családban az a tiszta, erkölcsös közösségi légkör uralkodik, amely elengedhetetlen a fiatal lelkek fejlődésében.

Jevdokija és Alexej nemcsak szeretik, hanem meg is becsülik gyermekeiket, azok gondolatait, tetteit, törekvéseit.

Az „enyém" szó e családban csak ilyen összefüggésben fordul elő: ..az én hibám". F.avét

szelesnek találta. Vételién ez? Nem, ez törvényszerűség, a mások iránti magatartás lényege. A gyermekek vonzódnak az ilyen szülőkhöz, hozzájuk hasonlóvá akarnak válni. Hogy is ne tanulna Gyimka kitünően, ha édesapja is tanul!

E családban nem hallani durva szót vagy megjegyzést. Itt erejével a barátság, segít ókészség, szeretet, megbecsülés légköre uralkodik. Ezek a gyermekek nem lesznek kicsinyes szellemű kispolgárokká. Ugyanolyan kitűnő emberekké válnak, akár a szüleik.

Nemrég a „Tudás" klub boltjában jellegzetesen női beszélgetés folyt le. Arról volt szó, milyen lesz a női eszmény a kommunizmusban, Uljanova Gromova, egy régi kommunista a saját életéről beszélt.

— Boldog vagyok, mert dolgoztam — így összegezte szavait.

A másik abban találta boldogságát, hogy jó gyermekeket nevelt. Hol van hát az az eszmény, amelyre törekedni kell. Valamennyien azonos véleményre jutottak: a női eszmény meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy az egyéni törekvések mennyire egyeznek az egész nép törekvéseivel. A nőnek, az anyának mindig tudnia kell kötelességét nem csupán családja, hanem az egész társadalom iránt.

Ratnovszkijék lakásán vagyok. Az asszony nyugtalanul mondja:

— Jelenleg nein dolgozom, de előbb-utóbb el kell mennem dolgozni. A család? A család nagyszerű. Férjem dolgozik. Vologya, a nagyobbik fiam a krasznodari Politechnikai Főiskola harmadéves hallgatója, Igor, a kisebbik V. osztályos.

A beteg fia és férje iránti aggodalom késztette arra, hogy

aI + Ji/v/iiit/t rt i-n -i k-í ?*//■/

vaľ:

— Dehogy. Hiszen kisgyermek koruktól kezdve rendre, fegyelemre szoktattuk őket.

Az anya hangsúlyozza: a nevelés nem lehel eredményes, ha a szülő maga nem teszi azt, amire gyermekeit tanítja. A gyermeknevelésben mindig segítették ót a könyvek Előfizet a „Család és iskola" című folyóiratra. Már 15 évé tagja a szülői munkaközösségnek. „A gyermekek nevelésében végzett nagy munkájáért“ díszoklevelet kapott.

Lám, így felel meg a családi nevelés a társadalmi nevelés feladatainak és céljainak. A család, mint az egész társadalom is, arra törekszik, hogy szilárd világnézetű és erkölcsi- ségü állampolgárt neveljen, a kommunista társadalom aktív építőjét.

Czívleljük meg Makareňkô szavait: „Gyermekeink — hazánk jövendő polgárai... Majdan a jövőt formálják. Gyermekeink — jövendő apák és anyák, akik szintén nevelni fogják gyermekeiket. Gyermekeinknek derék polgárokká, jó apává és anyává kell válniuk. Ez azonban még nem minden: öbenniik van a mi öregségünk. A helyes nevelés — a mi boldog öregségünk, a helytelen nevelés — a mi jövendő bánatunk, a mi könnyeink, a mi bűnünk másokkal, az egész országgal szemben".

Szeretnék: Versét nem közöl- ^ hetjük. kiforratlan, gyenge. Próbálkozzon prózával! írjon beszámolókat az ottani fiatalok életéről.

Szeretlek én, jöjj vissza hozzám: Üdvözlő lapot írhat, Ha találkoznak majd, akkor őszintén tárja fel a helyzetet, sohase adjon a szóbeszédekre.

Pofi Manyi: Nem tudjuk milyen levelére vár választ. Az utóbbi leveléből sem látjuk világosan, hogy tulajdonképpen miről van szó. A levél végén, úgy látszik, máris határozott, és nem szorul rá a mi tanácsunkra.

Aranyember: A felvételek Magyarországon készültek.

1. Mária. Nem fontos, hogy a jogi tanulmányok megkezdése előtt már szakkönyveket olvasson, elég ha általános ismereteit bővíti ki, sokat foglalkozik történelemmel, marxizmus-leniniz- mussal. A jogi fakultás Bra- tislavában yan.

Többeknek: Ha magyar

könyveket akarnak rendelni, forduljanak a következő címhez: Magyar Könyvesbolt, Bratislava, Michalská 6, vagy pedig: Magyar Kultúra, Praha, Václavské námestie 2.

Bíró Katalin: Lapunkban

már közöltük a Versbarátok Körébe való jelentkezési szelvényt.

Szívesen leveleznénk:

Csarnai Sarolta, Budapest XVII. ker. XIX. u. 26 sz , 16 éves; Kokavai Erzsébet, Budapest, XVII. kér. Rákoscsaba, Ananász u. 62. sz., 16 éves; Aszalai Ernő, Kecskemét, Bethlenváros 60. sz.,

19 éves főiskolás; Szabó Rózsa, Szeged, Ogyesszai krt. 27—31. sz. Varga Mária, | Nógránd Márta, Szilágyi Erzsébet, Szeged, Ogyesszai krt. 27. sz; 18 évesek; Pe tő Mária, Keszthely, Kossuth Lajos u. 103. sz., 15 éves; Szabó Ilona, Lesencetomaj, Veszprém megye, Petőfi Sándor u. 68. sz„ 15 éves; Csanádi Éva, Keszthely, Kossuth Lajos u. 103 sz.; Puskás Hona, Székesfehérvár. § Széchényi u. 13. sz„ 16 éves; Csöglei Mária, Zalaszentgrőt, Gimnázium, 16 éves; Šelé- nyi Klára, Budapest XVII. Rákosliget, XVII. u. 2b, 16 éves; Vince Éva, Székesfehérvár, Árpád u. 3. sz.; Pa- lásty Erzsébet, Sárszentágo. ta, Széchényi u. 55 sz.; Ägb j Mária, Zalaszentgrőt, Gim- " názium, IV. b. 18 éves; Csekvenikai Annamária, Budapest, XVII. kér. Rákosliget, III. u. 9. sz., 16 éves; Adám János, Miskolc, Kúti Béla u. 92. sz., 21 éves. (csak Bratislavából).

A Keletszlovákiai Vasművek építkezésén hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére új munkaverseny indul. Eddig már 40 kollektíva kapcsolódott be a mozgalomba, és 31 kollektíva küzd a címért. A verseny étén három kollektíva halad, ezek közül kettő már elnyerte a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának címét.

A J. Rabec elvtárs vezette kollektíva a kokszoló üzem építésén dolgozik, a kollektíva dolgozói 15 nappal előbb teljesítik a tervet, és ezenkívül terven felül kiépítették a kokszoló gyárhoz vezető utat is. A Rabec-kollektívát az Uhrin kollektíva követi, ezek is december 13-ig teljesítik a tervet. A harmadik kollektívát Kunik elvtárs vezeti. Ez a kollektíva már bebizonyította, vállait kötelezettsége- a tervet is állandóan

hogy a két és

Jól megy a tanulás

Kellemes barátság

Még a télen történt, hogy levelezés útján megismerkedtünk egy magyarországi gimnázium tanulóival. Célunk az voit, hogy a nyár folyamán cserekirándulást szervezünk, és személyesen is elbeszélgetünk a tabi gimnázium tanulóival.

Találkozásunkra először a nyáron került sor Galántán. Már előre gondoskodtunk arról, hogy vendégeink jól érezzék magukat, és élményekben gazdag napokat töltsenek e) hazánkban. Megérkezésük napján egy-egy diákot otthonunk, ba vittünk, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz.

Hogy nálunk töltött napjaikat színesebbé tegyük, egy érdekes Szlovákia-körüli kirándulást szerveztünk számukra. Autóbusszal meglátogattuk Szlovákia nevezetességeit.

Saját bevallásuk szerint jól szórakoztak, és sokat tanultak ezen a pár napos körúton.

Baráti látogatásukat később viszonoztuk.

Komáromot és Székesfehérvárt érintve utunk első napján Siófokra mentünk, ahonnan kirándultunk a környék nevezetes helyeire.

Másnap a Siófoktól vagy harminc kilométerre fekvő Tabra érkeztünk, barátainkhoz, akik már régi ismerősként fogadtak bennünket. Ezután autóbusszal kirándulást tettünk a Balaton körül. Rengeteg volt a látnivaló; többek között megnéztük a Kisfaludy-házat Badacsonyban, voltunk Keszthelyen a Festeticn-kastélyban, megfürődtünk Hévizén, s eljutottunk a Baiatonszentgyörgy mellett levő, a török hódoltság emlékeit őrző Csillagvárba, sőt megszemléltük a vár lábához simuló nádfedeles csárdát is.

Utunk utolsó állomása Magyarország fővárosa, a csodás .szépségű Budapest volt. Megnéztük a Halászbástyát, a Margitszigetet, a Szépművészeti Múzeumot és a Kerepesi temetőt.

Budapest hatalmas házaival, nagy tereivel, üde parkjaival és a Dunát átszelő sok szép hídjával kellemes benyomást tett ránk.

A kirándulás nemcsak szórakoztató, de tanulságos is volt. Az élmények örökké emlékezetesek maradnak számunkra, s barátságunkat, kapcsolatunkat igyekszünk majd a jövőben is tovább fenntartani. Az érettségi után egy hosszabb, néhány hetes közös kirándulást tervezünk, melynek során mindkét ország nevezetes helyeit felkeressük.

Szeretnénk, ha más iskolák tanulói is követnék példánkat!

Tímár Anna és Vass Mária a II. osztály tanulói Galánta

Moszkvai fiatalok

szerető gyermekeket neveljünk, akik méltó utódai lesznek szüleiknek? Mi a közös vonása a szovjet családok nagy többségének ?

Bekopogtatt unk Kosztyucsen NEVETSÉGES KIFOGAS

A huszadik évforduló tiszteletére

ltu százalékra teljesíti, az anyaggal gazdaságosan bánnak és az év eleje óta 449 ezer koronát takarítottak meg.

az eDeai ttroz, ereamenyeket is képes felmutatni, viszont olyan problémákkal is küzd, amelyeket kisebb erőfeszítéssel nyugodtan megoldhatnának. Legsúlyosabb gond a hibás munkaszervezésből fakad. Azt állítják ugyan, hogy kevés a munkaerő. Valóban kellene is több munkabíró fiatal a szövetkezetbe, különösen a gépekhez és a modern technikához értőek. De jó szervezéssel, a lehetőségek alapos kihasználásával mégis előbbre lennének. Fiatalokat pedig okvetlenül kel! az EFSZ-be szervezni, mert évek múlva a vezetőséget is fel kell újítani.

Nágel József, a helyi nemzeti bizottság titkára szerint az évzáró pártgyülésen jegyzőkönyvbe vették, hogy négy fiatalt az idén ■ mezőgazdasági szakiskolába küldenek. Négy fiatal még nem is lenne sok. Háromszor négy is elkelne, különösen, ha arra gondolunk.

évig Ken tanúim, es akkor már mások lesznek a termelési követelmények, és a tagság igénye is megváltozik a vezetéssel szemben. Négy fiatalt egy kétezer lakosú faluban találni pedig nem kerül nagy erőfeszítésbe, ha komolyan veszik a határozatok valóra váltását. De hát nem lett semmi az egészből, úgy látszik nem is törődtek a fiatalok megnyerésével.

A faluban az elemi iskola öt évfolyamú, a felsőbb tagozatra már Párkányba járnak. A kilencéves iskolák utolsó évfolyamai pályát választanak —, de Ebeden nincs kilencedik évfolyam. Hogyan tudtak volna hát négy fiatalt megnyerni Ebeden, amikor a helybeli iskolában senki sem áll pálya- választás előtt? — így veti fel a kérdést a HNB titkára. Párkányba mentünk volna talán valakit meggyőzni, hogy jelentkezzen mezőgazdasági iskolába

es tanuljon, luuasai érvényesítse majd az ebedi szövetkezetben ?!

Nevetséges ez a kifogás.. Egyenlő a tehetetlenséggel vagy a nemakarással, esetleg a nemtörődömséggel.

Az EFSZ-ben bizonyára sokan dolgoznak, azoknak gyermekeik is vannak, akik iskolába járnak. Miért nem beszélték meg egy tagsági gyűlésen az egész problémát a tagokkal, s bizonyára nem egy szövetkezeti tag küldte voina a gyermekét mezőgazdasági iskolába. Nem is kellett volna Párkányba menni az ebedi tanulók után. Helyben is el lehetett volna intézni, ha éppen akarták volna.

Az EFSZ sok földdel rendelkezik, öntözéses gazdálkodást terveznek, alkalmas területeik vannak szőlő és gyümölcstermesztésre. Szép dolgokat ^lehetne megvalósítani, gazdaggá válhatna az egész szövetkezet. Nagyüzemi szőlő- és gyümölcs- termelést, öntözéses gazdálkodást. De jó munkaszervezést, a gépek jobb kihasználását, korszerű termelési módszerek bevezetését lehetetlen megvalósítani szakképzett egyének nélkül. A jelenlegi eredmények már most sem nagyon elégítik ki a tagságot, mi lesz akkor pár év múlva?! És > mégsem törődnek a fiatalok iskoláztatásával. A fennálló problémákat pedig fiatalok nélkül lehetetlen megoldani. Komoly, magas szakképzettségű vezetők kellenek Ebedre.

A CSISZ alapszervezete általában véve kielégítően működik, kulturális téren sem marad le. Az ebedi fiatalok tanulni mindig szerettek, más nagyobb falvakhoz viszonyítva is sokan kerültek innen felsőbb iskolákba. Hihetetlen, hogy négy vagy esetleg háromszor négy fiatalt ne tudnának megnyerni mezőgazdasági iskolába, ha éppenséggel akarnák. Nem hinném, hogy az idősebbek fél- tékenykednének a fiatalokra, és eleve arra gondolnának, hogy esetleg jelenlegi funkciójukból leváltják őket. Azt mindenesetre tudniok kell, hogy a későbbi évek folyamán az idő nem nekik kedvez. Jó lenne tehát fiatalokkal felfrissíteni az Egységes Földmüvesszövet- kezetet. B. I,