Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-11-03 / 44. szám

A tokiói olimpiai játékok utóhangjai Egy kissé elhanyagoltuk a hazai sporteseményeket — sót mi tagadás, a spartakiádra való felkészülést is — dehát az olimpiai láz mindennél erő­sebbnek bizonyult, még azok is felfigyeltek a tokiói küzdel­mekre, akiket egyébként a sport nem érdekel. — Igaz, hogy Čáslavská már három aranyat nyert? — kér­dezte a nagymama, pedig szep­temberben még azt sem tudta, hogy van a világon egy Vera Čáslavská. Amikor látogatást tettünk az egyik földműves- szövetkezetben, , nagybajszú vezetőségi tagok azon vitáztak, megszerzik-e a magyarok a tizedik aranyérmet. Szinte mo­solyogni kellett rajtuk, amikor Az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy a Zsi- vótzkyt is sokat emlegették, márpedig az atlétika messze hátul kullog a futball mögött, még szövetkezeti vonalon is. A fiatalabbak persze jól is­merték Vlaszov nevét, tudták pontosan, hogy a világ legerő. sebb embere a „tengelyakasz­tásban“ alulrqaradt az ukrán óriással szemben, és a többség azon a véleményen volt, hogy most a fiatalabb Zsabotyinsz- kij ideje következik. Ő lett a világ legjobb súlyemelője, a nehézsúly abszolút győztese. Bár az alacsonyabb súlycso­portokban is remek teljesít­ményeket érnek el Zdražiláék, Földiék és a többiek. Kivált a Rejtő Ildikót emlegették, meg Pézsa Tibort., persze egy kissé keverve a sportágakat. Á Bene nevét viszont valamennyien helyes sportágba helyezték, tudták, hogy a Feri gyerek futballista. A góllövés tudomá­nya a legkitűnőbb népszerűsí­tési szer. Munkácsi Antónia japánok, lengyelek és Vlaszov honfitársai. Olvasóink közül néhánvan bizonyára azon a véleményen lesznek, hogy ez a beszélgetés nyilvánvalóan a nagymegyeri szövetkezetben folyt le, s így nem csodálható, hogy jól is­merik a tokiói verseny súly­emelőit. Mert Nagymegyeren talán még a futballal is vete­kedik a súlyemelés. Nem ki­sebb faluban, olyan faluban hangzottak el a vélemények, ahol nemrégiben még a fut­ballt sem játszották, s csak a „kugli" (náluk még ma is kugli a teke) volt divatban. A bősi autóbusz-megállónál Pólyák és Kozma aranyérmét emlegették, meg azt is, hogy az a Kérmaník nyert ezüstér­met a birkózásban, aki náluk is birkózott? »Mert Bősött a birkózás áll az érdeklődés elő­terében. A dunaszerdahelyi is­kolások aztán igen értettek valamennyi sportághoz. Tudták azt is, hogy Trousil olvasta fel a csehszlovák olimpikonok es­küjét az utazás előtt. Tudták azt is, hogy korán lendült for­A BRATISLAVAI TV MŰSORA: Kedd: 17.00 Ifjúsági műsor. 17.55 Dukla Košice CHZ .Litvinov, jégkorongmérkő­zés. 20.15 Kis filmtörténe­lem. 22.00 TV Híradó: Szer­da: 15.00 Fejőnő tanfolyam. 15.30 Kisfiim, 16 00 Iskolá­sok műsora. 17.40 Angol nyelvlecke. 18.10 A vasút jövője, 18.40 ÉDÍtsetek ve­lünk! 19.00 TV Híradó, 19.15 Kérdések és vála­szok, 20.00 Csehov: A há­rom nővér, 22.30 TV Hír­adó, 22.45 Angol nyelvlecke; Csütörtök: 17.30 Beszél­gessünk oroszul, 18.00 Vita a gyermeknevelésről, 19.00 TV Híradó, 19.30 Barátok­nál, 20.00 Fejtörő. 21.30 Kisfiim, 21.45 Beszélgetés a filmről, 22.00 TV Híradó. 22.15 Beszélgessünk oroszul. Péntek: 17.30 Fizikát tanu­lunk, 18.30 Filmriport Uk­rajnából, 19.00 TV Híradó. 19.45 A nagy út. Szovjet film Hasekről, 21.25 TV Hír­adó, 21.40 Táncol a világ. Filmösszeállítás: Szombat: 7.50 A NOSZF 47. évfordu­lóján. Közvetítés Moszkvá­ból a Vörös térről, 9.30 A nagy út. Szovjet film. 13.55 Iskra Otrokovice — Spartak Trnava bajnoki labdarúgó­mérkőzés, 18.00 Üttöröhíra- dó, 19.00 TV Híradó. 19.50 Táncdalok, 20.00 Szovjet do­kumentumfilm, 20.30 Két láng. A Moszkvai TV szil­veszteri felvétele, 22.00 Hu­szárballada. Szovjet film; Vasárnap: 10.00 Gyermek­műsor, 17.15 Voskovec-We- rich: A Dinamit-sziget, If­júsági műsor, 18.30 A va­sárnap sportja. 19.30 Varie­té-műsor. 21.10 Két élet. Szovjet film I. rész. 22.50 TV Híradó. BUDAPESTI MŰSORA: TV Kedd: 17.50 Mezőgazdasági műsor, 18.00 Tudni illik, hogy mi illik, 18.30 Közve­títés a Technika Házából, 19.00 Zenei szótár, 19.30 TV Híradó, 19.45 Mai ven­dégünk. 20 00 Már nem olyan időket élünk. Magyar film 21.20 Parabola, 21 40 Olva­sónapló 22.00 TV Híradó: Szerda: 16.5C FTC — Wie­ner SC Vásárvárosok Kúriá­ja labdarúgó-mérkőzés. 19.05 Közvetítés az Erkel Szín­házból, Puccini: Tosca. Köz­ben TV Híradó és Napi jegy­zetünk. 22.00 TV Híradó; Csütörtök: Az adás szünetel; Péntek: 17.40 A cirkusz fiatal művészei, 18 00 Ki minek mestere, 18.15 A jö­vő hét műsora. 18.30 Bu­dapest 33 km. Hogyan él­nek ma az emberek a volt pusztán? 19.00 Díszünnep­ség a NOSZF 47. évforduló­ja alkalmából. Közvetítés az Erkel Színházból. A közve­títés szünetében TV Híradó; Szombat: 7.55 A NOSZF 47. évfordulóján. Közvetítés Moszkvából a Vörös térről, 9.00 Hétmérföldes kamera. 9.15 Nehéz gyerekek. Szov­jet film. 13.50 Magyar Nép­köztársaság Kupa íabdarú- gómérkőzés, 17.55 Germa- nus Gyula születésének 80. évfordulóján, 18.25 Szellemi olimpia. Eredményhirdetés, 18.30 Kisfiim. 18.50 Ünnepi beszéd a NOSZF 47. évfor- ; dulóján, 19.00 Szobrok Le­ninről, 19.50 Élők és holtak II. Szovjet film, 21.25 Ér­mek és érmesek, 21.40 Te^ hetség kerestetik. Cseh­szlovák revüfilm, 22.10 TV Híradó. A Bratislava! Rádió magyar adásából: Kedd: 15.30 Egy hazában. Irodalmi félóra; Szerda: 15.10 Operettzene, 15.31 Fa­luról felura: Csütörtök: 12.40 Tudomány és techni­ka, 15.10 Űttörők műsora; Péntek: 15.10 Esztrádzene Szombat: 13 00 A hét kom­mentárja, 13.40 Irodalmi műsor, 14.00 Zenekari hang­verseny, 14.50 Puskin: Anye­gin, 15.20 Női szemmel, 15.30 Ipari adás; Vasárnap: 8.00 Az Oj Szó vezércikke, 8.25 Barangolás zeneországban, 9.00 Bálint bátyó beszél, 9.40 Oj könyvek. 10 00 Szó­rakoztató zene. 10 30 Ami­ről beszélni kel!..., 11.00 Is­merd meg hazádat. 12.00 Pi'lantás a nagyvilágba. 12.15 Zenés köszöntő. 13.00 Vasárnapi vers, 13.10 Falu­ról falura. 13.40 Népi mu­zsika, 14.00 Ilyenek vagyunk Összeállítás. 14.30 Lehár: Zenei emlékek, Í5.Ö0 Fény­szóró. Ifjúsági műsor; Va­sárnap: 9.00 Gyerekeknek rajzfilm. 10.30 Ökölvívás. 18.00 Foxi-Maxi kalandjai. 19.50 Maqyarok az ENSZ- ben. 20 10 Angyal kalandjai. 21.10 Barangolás a Magyar Állami Néni Együttesnél. mába a kitűnő futó és ez meg- bosszúlta magát. „A formaidő­zítés a fontos" — jelentette ki az egyik karcsú leány, s nekem akkor úgy tűnt, hogy láttam is a versenypályán, at­létikai mezben. De lehet, hogy tévedtem. Nem a Kuczman Évi volt, az országos ifjúsági csúcstartó, Lehoczká Éva utó­da, mert őt jól ismerem. Saj­nálkoztunk eleget, hogy lema­radt a tokiói útról, de vigasz­taltuk, hogy sebaj, majd Mexico Cityben, a XIX. olim­piai játékokon. Hogy mikor? Négy esztendő múlva, 1968- ban. Ott még akár győzhet is. Persze szorgalom kell hozzá, lelkes igyekezet. ' Még egy szóra térjünk visz- sza a hősiekre. Ök a nők ver­senyeit is emlegették. Némco- vá balszerencséjét. Rejtő ara­nyát. Munkácsi keresztnevét nem tudták ugyan, de azt már igen, hogy negyedik lett abban a nagy versenyben, amit az ausztrál nő nyert. A szovjet úszólányok nevét nem tudta egyikük sem, de Brumel nevét már ismerték, sőt azt is tud­ták róla hogy ő a gumiember. — Olyan sok meglepetés volt ezen az olimpián, hogy azt sem csodáltam volna, ha Brumel kikap ... Brumel győzött, ez a megle­petés elmaradt. Az viszont meglepetés volt számomra, hogy a Szepesi Gyurka közve­títését meghallgatták a vízi­labda döntőjéről. Csallóköz és vízilabda! Komáromban még talán, de másutt? Mert hát ilyen az olimpia. Nem vonhatja k i hatása alól Trousil az olimpiai esküt olvassa magát senki. A nagypapának az unoka mondja el a részle­teket, a nagymama a rádiót hallgatja. Messze Tokióban viaskodnak a versenyzők a győzelemért és nálunk odahaza olyanok is szurkolnak értük, akik még soha nem voltak Sporteseményen. Talán futbal- lon sem. A rádió hullámhosz- szán, a televízió képernyőjén, az unoka csacsogásával elju­tott hozzájuk is a sport. Hát ez is hozzátartozik az olimpiai játékokhoz. Tüzesvérű paripákon Az idén a pardubicei aka­dályverseny erősen háttérbe szorult, még az ilyen nagy ló­verseny sem vetekedhetik az olimpiai játékokkal Pedig ér­dekes verseny ez mindig, nehéz akadályverseny a legképzettebb lovasok számára. A világon két nagy akadályverseny van, a pardubicei és a liverpooli. Ne­héz volna eldönteni, melyik a nehezebb verseny. Egyik aka­dály a másikat követi, lovas legyen a nyeregben, aki bukás nélkül megússza. Még a leg­jobb ló hátán is. A pardubicei akadályversenyen az idén is kitünően szerepeltek a szovjet lovasok, de a csehszlovák ló­tenyésztés is jelentős lépést tett előre. Örvendetes az is, hogy a szlovákiai lótenyésztés sem marad háttérben. A so- morjai versenyek iránti érdek­lődés esztendőről _ esztendőre nagyobb, a lóállomány színvo­nala fokozatosan behozza a le­maradást. Érdekes, izgalmas látvány a lóverseny. Még az olimpiai játékokon is helyet kaptak kü­lönböző ágazatai, többek között a díjugratás. Ebben a verseny- számban vigasztalódtak a fran­ciák. A franciák túlzott derű­látással nyilatkoztak a tokiói játékok megkezdése előtt. Ró­mában nem sok babér termett a francia versenyzőknek, ezért a gall kakas országában a to­kiói sikerekben bizakodtak. Mi tagadás, néhány verseny szám­ban várható volt a franciák eredményes szereplése és aranyérem-szerzése. Rajthoz állt Alan Gotvalles, a 100 m-es táv gyorsúszó - világcsúcstartó ■ ja. Rajthoz állt és csalódtak benne: ötödik lett. A kis Christine Caron, 'n párizsiak ., Nikije" jobban szerepelt, a 100 m-es női hátúszásban ezüstérmes lett. De ez az ezüstérem is csalódást okozott a Szajna partján, Kikitöl ara­nyat vártak derék honfitársai. A kerékpározás jelentette az újabb francia kudarcot. A vi­lágbajnok Trent in csupán ne­gyedik lett a repülőversenyben, még szerencse — mármint a franciák számára —. hogy Moreion bronzérmet nyert. Az állórajtos időfutam versenyben Trentin fellépett ugyan a győ­zelmi emelvényre, de csak a harmadik fokra. Olasz, cseh­szlovák. német, holland arany született ebben a sportágban, francia azonban nem. Kudarcot vallott Jazy az 5000 m es futásban. Még a győzelmi emelvényre sem tu­dott. feljutni, ötödik lett. Már- már úgy látszott, hogy a tokiói olimpiai játékokon a francia kakas levitézlik. egyetlen aranyérmet sem visznek haza De Gaulle versenyzői o Szajna mellé. Következett az utolsó versenyszám, a díjugratás. Ebben aztán óriási meglepetés született. Az olimpiai nagydíj egyéni versenyének nagy esé­lyesei a német, angol, ausztrál lovasok voltak. A franciák ré­széről rajthoz állt egy öreg veterán, Pierre Jonquerques D'Oriola. Lutteur nevű lova a verseny előtt nem mutatott különösebb formát. Abba a cso­portba tartozott, amelyet ló- versenyi szakkifejezéssel úgy Az akadály fölött foglalnak össze, hogy „futot­tak, illetve ugrottak még". D'Oriola már a helsinki olim­pián is részt vett, sőt ott ara­nyat szerzett: Melbourne-ben és Rómában azonban nem ka­pott érmet, s így a tokiói olimpiára már leírták öt vég­képp. Az öreg harcos azonban megmutatta, hogy tud küzde­ni. D'Artagnan módjára harcolt, lelkesen és 17 ország 45 lova­sát sikerüli megelőznie. D'Oriola győzött, a francia trikolór becsületét egy veterán lovas megmentette. De Gaulle, a francia államfő, örvendezhe­tett. A francia gárda végre egy győzelmet elkönyvelhetett a gyatra mérleg számára. Sportmozaik A férfi távugrás győztese, az angol Davies, az olimpiai diadal után elszenvedte első vereségét. Az utóolimpián Ralph Boston, a távugrás vi­lágcsúcstartója vert. rá és ezzel a visszavágással igazolta, hogy Davies győzelmét az esős idő segítette elő. De hiába győzött utólag fölényesen Boston, az aranyérmet Davies viszi- haza és az olimpiák történetébe is Davies neve kerül az aranyér­mesek közé FIATALOK FÓRUMA SZÉPSÉGKIRÄLYNÔ VÄLASZTÄS, VAGY KOMOĽYTALANSÄG? Számtalan külföldi képes folyóirat szervez különféle szépségkirálynő választást. Ezer és ezer lány küldi fényképeit és várja, hogy „szépséggé“ kiáltsák ki és meghívják a filmhez. Ilyen és hasonló események által ösztönözve Sz. M. javasolta, hogy mi is vitassuk meg a szépségkirálynő választást. ___ Szinte valamennyien el­ítélik a szépségkirálynö vá­lasztást. Csupán egyetlen fiú, D. J„ nyilatkozik meg­értőén. „A szépségkirálynő választások manapság világ­szerte versenyekké váltak. És mi baj ezzel?! Tekintve, hogy nem ártalmasak, nem bírálhatjuk őket“. — A töb­biek nincsenek ezen a vé­leményen. Ők számos okot említenek, amelyek a szép­ségkirálynő választás elíté­lésére indítják őket. Mond­juk: „A megválasztott lány rendszerint beképzeltté vá­lik. Elkezd ábrádozni „miss világszépe" rangról és ez arra indítja őt, hogy rend­kívülinek tartsa magát, azaz, hogy kiváljon a többi lány és általában a fiatalság közül". (B. J.) „A szépségkiráiynő vá­lasztást valószínűleg olyas­V . Az egyik nemet tengerparti valaki találta ki, aki unat- fürdöheiyen megválasztott kozott és az a gondolata strand szépe. támadt, hogy lehetne szó­rakozni a komolytalan önkritika hiányában szenvedő bakfisok hiúságán is“. (M. L.') „A szépség relatív. Ezért nincs értelme bókolni egy lánynak, hogy szebb, mint a többi, akik szintén szép lányok“. (H. Z.) „Minden a bírálóbizottság ízlésétől függ. A közönség ízlése leggyakrabban egészen más. Ahány ember, annyi ízlés. Miért keil hát a lányokat osztályozni szépségük szerint?!“ (T. G.) „Jobb lenne, ha a legokosabb, legszorgalmasabb, leg­műveltebb vagy legszerényebb lányokat keresnék, vá­lasztanák. nem a legszebbet. A szépség az emberrel születik, nem függ az egyéniségtől. Miért kell akkor hát a szépséget ünnepelni és olyan tulajdonságnak mi­nősíteni. melyet szerezni kell, melyért küzdeni kell?!“ (T. P.) Függetlenül attól; hogy opportunizmus-e ekkora fi­gyelmet szentelni a filmre alkalmas külsőnek — tény, hogy a megválasztott, szépségek sohasem a legszebbek, azáz, hogy azon lányok között, akik netrí vettek részt á Szépségkirálynő megválasztásán vannak sokkal szeb­bek is. Miért van ez? Nem a zsűri ízléséről és nem is ilyen vagy olyan tényező részrehajlásáról van itt szó, hanem olyasvalamiről, ami kiküszöbölhetetlen. Általá­ban kik azok, akik jelentkeznek a szépségkirálynő vá­lasztásra? Ki küldi el a fényképét? Ki pózol? Ki haj­landó illegetni magát a zsűri előtt? Ki áll rá, hogy a színpadon fürdőruhában sétálgasson? Kinek nem kel­lemetlen, ha körülbámulják, mint akit háremba szán­tak? — A komoly lányok aligha tesznek ilyesmit. Ők szégyellnék, ők ezt végtelenül ízléstelennek és egy emberi személyiséghez méltatlannak tartják. És éppen az ilyen lányok között — akik nagy többségben vannak, — találhatunk igazi szépségeket; átszellemült, kultivált szépséget. A versenyeken a korzók túl potencírozott csíllagoéskéi vesznek részt, akiket magával ragadott az olcsó utcai hízelgés, bókolás, akik azt hiszik, hogy Gina és Brigitte sorsa vár rájuk és akik nem képesek meg­látni, hogy a szépségkirálynő választásokon elért ered­mény néha mennyire lealázó. Ezek között nagyon kevés az igazi szépség. Ezzel kapcsolatban vitathatjuk még meg a bálki'rály- nő választását is. A többség véleménye szerint ezt is teljesen törölni kellene szórakozási életünkből. „A szépség — mondja B. I. (lány) — csak egy velünk született tulajdonság, nem kell vele dicsekedni. Ha valaki szép — ez még nem jelenti azt, hogy a többiek­nek őt ünnepelniök kell. Főleg, ha semmit tett az élet­ben, amiért legalább elismerést érdemelne“. Sz. K. fiú véleménye egyezik ezzel. „Ha egy lány szép. ez még nem jelenti azt, hogy jő is ... Helytelennek tartom a bálkirálynő választást, éppen azért, mert. a megvá­lasztott lány önhitt lesz". A fiatalok sok más okot is felsorakoztatnak, amiért ellenzik ezt a szokást. R. I. (fiú) helyteleníti „többek között azért is, mert esetleg nézeteltérését okozhat a fiatalok között". P. P. (fiú); „Ezzel megkülönböztet­nek egyes lányokat. A többi fölé emelik őket". Sz. H. M. (fiú) pedig kijelenti: „Szerintem helytelen egy ilyen különös megtisztelés, hiszen a sálban minden lány királynő udvarlója és szülei szemében“. Ezekből a véleményekből egyöntetű következtetést szűrhetünk le: a fiatalok számos, egészen elfogadható okból kifolyólag egyhangúlag elítélik a bálkirálynő választást. ! Helyeselve az általuk említett okokat megállapíthat­juk, hogy a bálkirálynő választás valóban anakroniz­mus. Ez a szokás abban az időben keletkezett, amikor a vagyonos emberek mindent megvásárolhattak, még a „legjobb táncosnő“ vagy „szépség" elnevezést is — lányaik részére. Érdemes volna elgondolkodni Cs. Zs, javaslatán, amely szerint a bálkirálynő választást normális táncversennyé lehetne változtatni. Mondjuk a fiúk és lányok a tánc­iskola elvégzése után a közönség előtt bemutatnák ügyességüket. Hogy ki a legjobb táncos, táncosnő vapv pár, azt egy tárgyilagos, nem részrehajló szakértőkből összeállított zsűri állapítaná meg, csupán a jelöltek táncügyességét véve alapul. — De csak ilyen formában' Ez érdekes, kulturált és korszerű verseny lenne! \

Next

/
Oldalképek
Tartalom