Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-09-22 / 38. szám

Van is meg nines is Kiskeszi az Ipoly torkolatá­nak közelében, festői hegyek között terül el. Nem nagy falu, sok mindennel nem dicseked­het, ami egy nagyobb falunak természetes kelléke. De mégis kapaszkodnak az itteni lako­sok. Pár évvel ezelőtt kultúr- házat kezdtek építeni. Minden­ki örült, a község apraja- nagyja összejött az építkezé­sen. Alig van valaki a faluban, aki több ízben is ne vállalt vol­na társadalmi munkát, amit becsületesen le is dolgozott, az épület alapozásánál, a fala­zásnál, vagy a szállításnál. Örültek, különösen a fiatalok, az épülő kultúrháznak, tervez­ték, mikor tartják meg benne az első bált, kulturális ver­senyt. Az öröm kissé korai volt, más dolgok jöttek közbe. A faluban nehéz pontosan megtudni, hogy mikor kezdték építeni a kultúrházat. Van, aki azt állítja, hogy 8 esztendeje, olyan is van, aki azt mondja: hat, néhány ember négyre es­küszik. Régen volt a kezdet, ebből is látható. Ma pedig a kultúrház voltaképpen tető alatt áll, az ablakok nincsenek berakva, sem az ajtók, a falak vakolatlanok és hiányzik a be­rendezés, illetve ami van, az használhatatlan. Van is meg nincs is. Nincs rá pénz, ki tudja, milyen hosszú ideig fog még így állni. Azok az embe­rek, akik elkezdték építeni, már pár évvel idősebbek lettek. Néhányan meg is haltak közü­lük, anélkül, hogy látták volna a kész müvet. Hol vannak már azok a fiatalok, CSISZ-tagok, akik annak idején az építke­zést szervezték? Sokan férjhez mentek közülük, vagy megnő­sültek, családjuk is született már. Lassanként elszáll a fia­talságuk, mert múlnak az évek és a várva várt első bált nem tarthatják meg abban a kui- túrházban, amelynek építkezé­sén sokat dolgoztak, társadal­mi munkát végeztek. így van ez Kiskeszin, de így van ez még sok más faluban is. Nagyon helytelenül, sokan nem tartják ezt fontos fela­datnak, pedig kultúrház nélkül akadozik a falu kulturális éle­te és nincs megfelelő helye a CSISZ alapszervezetek tevé­kenységének sem. A kiskeszi kultúrház egyszer mégiscsak elkészül. De mi lesz Leléden, ahol a fiatalok szá­mára mégcsak egy kis szobát sem biztosítottak összejövete­lek. vagy más egyebek céljára ? A falusi kultúrházak a köz­ség szellemi életének központ­jává kell, hogy váljanak, úgy kell szervezni a kulturális ténykedést, hogy a fiatalok a kultúrházakban töltsék idejü­ket, a kocsmázás helyett. A szabad idő jobb kitöltéséről beszélünk mostanában és nem­sokára egész komolyan felszín­Nemsokára kezdődik a szűrei re kerül ez a kérdés. De ho­gyan lehfet a problémát olyan helyen megoldani, ahol nincs kultúrház, de még egy klub­szerűén berendezett helyiség sem a fiatalok, sőt az egész falu számára? A kultúrházak építése egyáltalában nem lebe­csülendő feladat, hanem a kul­turális forradalom szerves része, a falvak szellemi életé­nek nélkülözhetetlen eszköze. Nagyon érdekli a kiskeszie- ket, mikor tarthatják meg az első kulturális műsort a vol­taképpen tető alatt lévő, de mégsem kész kultúrházukban. Remélik, hogy sok évig még­sem kell talán már várakoz- niok erre. B. I. Az utóbbi hetek időjárása kedvezett a szőlő érés előt­ti fejlődésének, sőt az érés­nek is: a bogyók kiteltek, meglevesedtek. Most száraz, meleg időjárásra van szük­ség, hogy a termés minő­sége is jó legyen. Szinte kivétel nélkül min­den vidékről kedvező jelen­tések érkeznek a szőlők ál­lapotáról és a szüreti fel­készülésről. A legutóbbi na­pokban az érés észrevehe­tően meggyorsult, de a íő- szürettel várni kell még le­galább két hetet. A próba­mérések szerint a rizling szilváni leve elérte a 17—18 cukorfokot, viszont a riz­ling mustja még csak 14 fokos. Az általános szüret való­színűleg szeptember utolsó, illetve október első napjai­ban kezdődik a borvidéke­ken. Mig Jihlava, Prachatice és Pelhnmov vidékein még ka­szára várnak a gabonaföl­dek, a szlovákiai termelők már a cukorrépa-kampányt készítik elő. Három cukor­gyár már meg is kezdte a kampányt. A cseh országré­szeken és az északmorva vidékeken már megkezdték a burgonya begyűjtését. Mindenütt ott, ahol már tudjuk, hogy brigádmunká­sokra lesz szükség, jó lesz, ha már most megszervez­zük őket, még mielőtt meg­kezdődnek az esőzések. Az őszi vetéssel is sok helyen elmaradtunk, nagy szükség lesz még a CSISZ-szerveze- tek segítségére a takarmány begyűjtésében is. parkjában Hogyan utazzunk? Gyakran megfordulok a CSISZ utazási irodájában. Itt tudtam meg a következőket. A CSISZ utazási irodája nyolc éves. Működése alatt több mint százezer fiatal kül­földi utazását segítette elő. Ebben az évben 63 utat szer­veztek, melyen összesen 35 ezer CSISZ-tag vett részt. Kü­lönösen a népi demokratikus államokba küldenek turista- csoportokat, de a nyugati or­szágokba is többen ellátogat­tak az utazási iroda munkája révén. Az útirányt szabadon választhatják ki, időtartamuk 3 naptól 22 napig terjed. Aki egyszerre több országot sze­retne meglátogatni, az a kom­binált utazások közül válogat­hat. Az aktív sportolók a kü­lönböző síelő-, vízi-motoros Varga Edit, a bodoki baromfitenyésztő-telep egyik legjobb vagy kerékpározó utak közül dolgozója. választhatnak. Évenként a na­gyobb kulturális és sportese­ményekre is szerveznek turis- tautakat. Az utazási iroda azokra is gondol, akik szabad­ságukat csak télen használhat­ják fel, ezért ebben az idő­szakban is szerveznek társas- utazásokat. Ami az egyes utak árait illeti, azok nem túlságo­san magasak. Például a tízna­pos Balti-tengeri üdülés ezer koronába kerül. Minden CSISZ- tag 15 és 50 év között igénybe veheti az utazási iroda szolgá­latát. Kérésre prospektusokat és propagációs anyagot is,kül­denek. A turistautakra a CSISZ járási titkárságán keresztül kell jelentkezni, ott adnak bő­ven felvilágosítást is az utaz- nivágyó fiataloknak. A járási titkárságok közvetlenül kap­csolatban állnak a Prágában levő utazási irodával. BENDE ISTVÁN, Komárom A CINKOTAI TÁBORBAN Mily gyorsan elszállt a nyári vakáció! Kis és nagy diákok élménytarsolya gazdag kincse­ket rejteget. Volt mit gyűjtö­getni az idei szünidőben is. Kirándulások, táborozások és sok más érdekesség tarka lel­tár-anyagként halmozódik a vakációs tarsolyban. A nagyobb diákok zöme me­zőgazdasági és építő táborok­ban töltötte a szünidő néhány hetét. Nemcsak hazánkban, hanem más szocialista orszá­gokban is szerveznek nyári brigádmunkát. Budapestről kékszínű autó­busz visz Cinkota felé. Az or­szágút közelében zöldlombú fák között sátortábor fogad. Melette hatalmas medence kék vize csalogat — a cinkotai strand. A nyáron a Szilaspatak medrét szabályozó budapesti gimnáziumi és ipari tanulók munka utáni pihenő helye volt ez. Ideális táborhely, szorgos munkára serkentő. A Szilaspatak tavaszi duzza­dó kedvében, mint egy elsza­badult virgonc csikó hullámai­val ijesztgette a környéket. Meg kell zabolázni. Határozat született, hogy a nyáron meder-rendezéshez látnak. A határozat nyomán a fővárosi KISZ ifjúsági kísérleti építő­tábort létesített a munka el­végzésére. Két hónapra 1000 diákra számítottak 4 váltásban. A célra 440 ezer Ft-ot szán­tak, de az összeg végül 562 ezer Ft-ra emelkedett. A pa­rancsnokság műszaki, vízügyi szakemberekből állt. Háray Albert, a budpesti Kvassay híd-vízmüépítő technikum ta­nára volt a műszaki vezető és egyben a parancsnok. Minden­ben segitö társa Vámosi Sán­dor IV. évf. műegyetemi hall­gató, a jövő vízmérnöke. A fiúk bőséges ellátásáról, mint jó „apa“ Kovács Gyula tartalékos tiszt gondoskodott. Szívét adta ebbe a munkába. Az iskolákban már előre meg­szervezték a diákokat. 10-es főből álló csoportokra osztot­ták őket, s egy tanulót kine­veztek vezetőnek. A vezetők egy nappal előbb érkeztek a táborba, hogy megismerkedje­nek a házirenddel. A diáktár­sakat ők fogadták, gördüléke­nyebben ment így az elhelyez­kedés. A csoportok között versenyt szerveztek, melyet naponként értékeltek, esti pa­rancsban és faliújságon hir­dettek eredményt. A munka: medermélyités, partok meg­erősítése, rőzsefonás, karóve­rés, gyeptégiázás, füvesítés. 650 m-es szakaszon komplett munkát végeztek, 1500 m-en pedig a földmunkát rendezték. Sok olyan budapesti tanuló volt itt, akik először forgattak lapátnyelet a kezükben. Azok az idősebb kubikusok, akik közvetlenül vezették a munkát először nem szívesen fogadták a fiúkat, de ezek olyan lelke­sen dolgoztak, hogy semmi baj nem volt velük. Búcsúzásnál mint igazi munkatársak szorí­tották meg egymás kezét. Ne­héz munka volt ez, +30°-ot is mértek néha a medence mé­lyén, ilyenkor vitamin tartal­mú vizet kaptak a szomjazok. Általában 6 órát töltöttek munkával. A szabad időben az „Ifjúság a szocializmusért“ nevű akció követelményeit tel­jesítették s ennek során az úszásban értek el jó ered­ményt. Rendelkezésükre állt sakk, asztali tenisz, rádió, te­levízió, a falu mozija. Magyar, országon szokás, hogy az épí­tőtáborok lakóit neves művé­szek kultúrműsorral köszöntik — szintén társadalmi munká­ban. A cinkotai tábort az or­szágban vendégszereplő dán főiskolás zenekar is szórakoz­tatta, sőt úgy megbarátkoztak a magyar fiatalokkal, hogy amikor kőrútjukat befejezték, eljöttek mégegyszer a tábor lakóihoz. Élsportolók közül Rózsavölgyi futóbajnok, Szá­llási cselgáncs európa-bajnok látogatott el hozzájuk, s a fiúkkal a sport érdekességéről, szépségéről, egyéni élményeik­ről beszélgettek. Szovjet kom- szomol-küldöttség is járt ná­luk. Honvédelmi alakulatokkal lövészeti versenyt rendeztek, a tábor lakóit csoportokként 3 tag képviselte. A napilapok­tól neves újságírók aktuális kül- és belpolitikai esemé­nyekről tájékoztatták a fiúkat. Ezenkívül különböző szellemi vetélkedőket rendeztek a tábor lakói között. Az öntevékeny­ségi akciókat mint jó pontot beszámították a versenybe. A táborban a legkiemelkedőbb egyéni teljesítményt Szabó Gábor, a Toldy gimnázium ta­nulója érte el. Értékes töltő­tollal jutalmazták. Ezekben a két hetes táborokban fizetést nem kapnak a résztvevők. Munkaruha, változatos, jó koszt, gazdag sportesemények, érté­kes kultúrműsorok fejlesztik az egészséges közösségi szel­lemet, melyet bizonyára ma­gukkal visznek az iskolapa­dokba is. Kőszegi Zsuzsa A szepsi gép- traktorál lo­más ifjúsági szocialista munkabrigádja megkapta a „SZNF 20. év­fordulójának brigádja“ cí­met. A verseny keretében a dolgozók pénz és tárgy- jutalomban részesültek. Hudák András gépjavító megkapta a „Kiváló munka, ért“ jelvényt. A GTÄ dolgo­zói védnökséget vállaltak a helyi óvoda felett, segí­tenek egymásnak, míg a nők mint raktárvezetők vagy munkások dolgoznak. Kuzma Klári a gépészeti ipariskola befejezése után, M i d ó Mária pedig a mező- gazdasági iskola befejezése után jött ide. Valóban megérdemlik a megtisztelő címet. Mató Pál, Kassa IRÁNY: BRNO A füleki magyar tizen- kétéves középiskola tanulói lelkesen készülnek a Brnói Nemzetközi Vásárra. Az első napot városnézéssel szeretnék tölteni, a máso­dik napon pedig a várat és a várbörtönt akarják meg­nézni, ahol Kazinczy Ferenc két évig sínylődött haladó- szellemű társaival együtt. Végtelenül örülünk a ki­rándulásnak, annak, hogy alkalmunk nyílik megismer­kedni hazánk második leg­nagyobb városával és a leg­újabb technikai vívmányok­kal. Ferencz József, Nagydaróc SZOLNOCSKAI LEVÉL A mi falunk a tőketere- besi járásban fekszik, lako­sainak száma alig 400, de a kulturális tevékenység terén a környező nagyobb falvak is példát vehetnek tőle. Gyakran rendeznek mulatságokat, sportdélutá­nokat. A CSISZ-tagok eszt- rádműsort tanultak be és az előadásokon befolyt ősz- szegből rendszerint kirán­dulásokat szerveznek. Örü­lök, hogy falunk kulturális életéről csakis a legszebbe­ket Írhatom meg. Kopasz Klára, Szolnocska FELVÉTELI PÁLYÁZAT „A CSISZ — SZKB MA­GYAR DAL- ÉS TÁNC- EGYÜTTESE, Bratislava fel­vételi pályázatot hirdet ének-, tánc- és zenekará­ba, valamint szólóénekesek­re. A felvételre jelentkezők meghallgatását az együttes összes csoportjába 1964 szeptember hó 23- és 24-én este 18.00 órától 21.00 óráig tartjuk a Május 1. tér 28. szám alatti gyakorlóhelyi­ségben“. SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Szimeth Erzsébet: Anyag- torlódás miatt a beküldött beszámolót idejében nem közölhettük és az közben elvesztette már aktualitá­sát. írjon azonban máskor is, várjuk híradásait. Előérzet: Nyárutak sóhaja című versét nem közölhet­jük, a vers kedves, hangu­latos, de még nem üti meg a mértéket. Ateista: Versei még ki­forratlanok, de azért ne búsuljon, lehet, hogy lesz­nek még jobbak is. Tanul­jon, művelődjön, olvasson sokat! Renáta: Beszámolóját kö­zöljük, írjon máskor is. Münz Kornél: Versét nem közölhetjük, tanuljon, mű­velődjön. Csavargó fantázia: A gaz­dasági főiskolán mint spe- cializáció létezik az „ide­genforgalom“, de önálló fa­kultás nem létezik. Marian­ske Lázneban, Karlovy Va- ry-ban. PőStyénben is van­nak középiskolák, ahol a vendéglátó-ipar dolgozóit képezik ki. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Motyovszky, Tamás, Bu­dapest, II. kér. Fillér u. 26. sz; Platter János, Kecske­mét, Kaszap u. 13. sz; Németh Éva, Budapest. XVII. kér. Rákoshegy, Schlesinger Ilona, Zalaszentgrót, Kos­suth u. 46. sz. (németül is, középiskolás); Klaba Júlia, Szerencs, Rákóczi u. 1. sz., 17 éves; Ruthmayer József, Halmosi József, Veszprém 1, 8354/T, Kovács Rozália, Aszód, Falujárók útja 5/10; Virga Anikó, Budapest VTI. kér. Rákosliget XI. 20. sz. Csillagok a vízben Áprilisban a csehszlovák te­levízió „Víziremi" címen igen érdekes rövid sport adást köz­vetített. A Cerná Pole-i TJ Slovan sportegyesület a művé­szi úszás terén elért eredmé­nyeket mutatta be. Világviszonylatban általában most sok figyelmet szentelnek az új sportágnak, a művészi úszásnak. A Cerná Pole-i úszó­szakosztályt már 1957-ben szervezték meg. Jelenleg het­ven 6-19 éves leány látogatja. Vezetőjük Stanislav Krajíček. A szakosztály tagjaitól megkí­vánják, hogy jó úszók legye­nek, zenei érzékkel rendelkez­zenek, több hangszeren játsz- szanák, szeressék a művészi tornát és lehetőleg balettisko­lát végezzenek.' A szakosztály tagjai zenekt- séret mellett folytatják az ed­zéseket. Egyszer hetenként a tornateremben végeznek edzé­seket, egyszer pedig az uszo­dában tartanak edzést. A nyári szünidőben sem hagyják abba a munkát, sőt akkor még fo­kozottabb kiképzésben része­sülnek. Az idén Cejö fürdőhe­lyen .(Hodonín közelében) ed­zettek. Mit tudunk a művészi úszás­ról? Az úszók úszás közben tetszetős ritmikus mozdulato­kat végeznek, különböző álla­tokat, mint például delfineket, fűrészhalakat és flamingókat utánoznak. Oszás közben ki­sebb-nagyobb csoportosítás ré­vén fantasztikus csillagokat és más hatásos ornamentális fi­gurákat alkotnák. A művészi úszás keretén belül műugráso­kat, balettet, valamint akroba­tikus táncelemeket is alkal­maznak. Eddig 96 bejegyzett figurát ismernek el, ezeket pedig öt csoportba osztják. A kiértékelést pontosan az előirt szabályok szerint végzik el. Az úszók természetesen gyakran improvizálnak is saját elgondolásaik szerint, rögtön­zik a csoportosításokat. A művészi torna külföldön is igen elterjedt. Az Egyesült Álamokban 1933-ban indult el útjára ez a sportág. A brnói szakosztállyal egyidejűleg Moszkvában is megszervezték az első művészi úszók szakosz­tályát. Nem kételkedünk benne, hogy az új sportág rövidesen nálunk is közkedveltté válik, hiszen hozzájárul a testedzés kiszélesítéséhez és új érvénye­sülési lehetőségeket biztosít a fiatal és tehetséges úszók szá­mára. M. S. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom