Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-09-22 / 38. szám

Ferák Iván a 196 cm magas és 92 kg-os III. éves orvostan­hallgató a Slávia tagja szorgal­masan edzett és így Tokióba megy a fellőtt telstar segítségével csupán Amerikába vetítik a ké­pet. Az amerikai televízió to­vábbsugározza a műsort a Csen­des Oceán partjáról New York­ba, ott filmet készítenek és a filmet a leggyorsabb katonai repülőgépek viszik Hamburgba, s onnét lesz a közvetítés az Eurovíziő és az Intervízió szá­mára. Annyi bizonyos, hogy az időbeli eltolódás miatt még az­nap este mi is láthatjuk a ver­senyt, persze csak akkor, ha a közvetítés sikerül és a telstar segítségével megfelelő képet sugároznak. Torpedók a medencében KI kell használni a szeptembe­ri napokat A BRATISLAVAI TV MŰSORA: Kedd: 19.00 TV Híradó, 19.50 Ismeretlen utcában, isme­retlen házban. Megoldatlan bűnügyi történet, 21.00 Olim­piai előkészületek, 21.15 Az „Ismeretlen utcában, isme­retlen házban“ c. bűnügyi történet megoldása. 21.30 Barátoknál: Szerda: 15.30 Irány az Adria (ism.) 15.45 Jugoszlávia — Európa labda­rúgómérkőzés. Az Intervízió műsora, 17. 30 Iskolai klu­bok műsora, 18.30 Dokumen­tumfilm az SZNF-ről, 19.00 TV Híradó, 19.15 Negyvenöt perc a vágányokon, 20.00 Halhatatlan melódiák, 20.10 Jurij Bindarev: A csend. TV játék, 21.40 TV Híradó, 21.55 Angol nyelvlecke; Csütör­tök: 18.00 Délutáni hangver­seny, 19.00 TV Híradó, 19.30 Szórakoztató zene, 20.00 Ka­merával a nagyvilágban, 20.15 Prága — Bécs. Szóra­koztató műsor. 21.30 kultu­rális élet; Péntek: 18.00 Út­törők műsora, 18.30 Irány Prágai, 19.00 TV Híradó, 19.30 Belina. NSZK-film, 20.00 Olimpiai eskü, 20.00 Ez év szeptemberben. Cseh film. 21.45 TV Híradó; Szombat: 18.00 Úttörő híradó, 19.00 TV Híradó, 20í00 Supraphon album. III., 21.30 Leclerc felügyelő. Francia bűnügyi filmsorozat, 21.55 TV Híradó, 22.10 Házasságközvetítő iro­da. Régi cseh film; Vasár­nap: 8.45 Gyermekműsor, 9.30 Kisfilm, 10.00 Balett­matiné, 11.00 Száz éves az ínternacionálé, 11.30 Kato­nák műsora, 12.00 Mezőgaz­dasági műsor, 15.00 Muské­tások, 16.30 Sportdélután, 17.45 Sasa Likohy: Lalha. Mesejáték, 19.00 TV Híradó, 19.30 A vasárnap sportja. 20.00 Della Rovere tábornok. Olasz film, 22.05 TV Hír- adl. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd; 18.00 Tapasztalatok, tanulságot?, 18 20 Ifjúsági filmklub, 19.30 TV Híradó. 19.45 Napló 1834 19.50 Ba­rangolás, 20 20 Kis színház, 21.40 Évadnyitó után, 22.00 met csapat paiyazuc, ae erősei versenyben lesznek az angolok japánok és a lengyelek is. Az Idei olimpiai nevezései érdekessége, hogy atlétikába] minden nevezett ország indí versenyzőt. Nem vitás, azollm piai játékok legnépszerübl sportága az atlétika. Még a fut ballt is megelőzi. Ennek ma jyarázata egyszerű: a vilái legjobb atlétái rajthoz állnak a futballisták azonban nem ve hetnek részt legjobbjaikkal. A: Dlasz olimpiai válogatott is be jelentette visszalépését, mer dfogásolták Mazzoláék szere- Deltetését a csapatban, hiszel nyilvánvaló, hogy ezek a láb larúgők nem tartoznak az ama­tőrök közé. A legjobb labdarű- pók majd csak a londoni VI <eretében adnak egymásnál •andevút, s reméljük, hog; ízen ismét jelentős szerepe játszanak majd Schererék is ľsek már azt a góllövő cipő neg kellene találnia neki is meg a többi csehszlovák játé- sósnak, mondanunk sem kell a: >limpiai válogatott tagjainak is jólok, gólok, ezek kellenek * corszerű, gyors játék színesí­téséhez. Hol lehet a gyorsasé­iért jelentkezni? Hol másutt mint az atléták salakján! t futballistáknak sem árt, hí gyakrabban húzzák fel a szöge: :ipőt. A közép-európai lebdarúgá: íanyatlásáról nem beszélhetünl Dlyan fokon, mint az úszásról /agy az atlétikáról. Az úszás- >an jelentős a lemaradás mé< mindig, még a magyor úszói sem tudtak teljesen felzárkóz­ni a világ élvonalához, atlétiká- Dán azonban még súlyosabb « helyzet. Valamikor ebben a szé] sportágban is eséllyel indultai 3 versenyzők az aranyéremért ma a csehszlovák Danéken é: 3 magyar Zsivótzkyn kívül má: esélyes nincsen. Hol van a Zá topek-éra, hol van Németh lm re vagy Csermák ideje. Csál TV Híradó; Szerda: 18.50 Napló 1944, 19.00 A legrövi­debb úton, 19.45 Napi jegy­zetünk. 19.50 Ibsen: Vadka­csa. TV film; Csütörtök: 17.45 Ifjúsági műsor, 18.55 Telesport, 19.30 TV Híradó, 19.45 Napi jegyzetünk, 19.50 a jövő hét műsora, 20.05 A nevelő. NSZK film, 21.35 Parabola, 21.55 Zenei szó­tár, 22.20 TV Híradó; Pén­tek: 9.40 A nevelő. NSZK film, 11.10 Telesport, 11.25 A jövé hét műsora, 19.15 Lányok, asszonyok, 19.35 Budapesti Zenei Hetek 1964. 21.20 Vacsora után az Új­ságíró Klubban; Szambát 17.50 Tudomány a filmsza­lagon, 18.50 Kisfilm, 19.05 Makó, 19.30 TV Híradó, 19.45 Hétről-hétre, 19.55 Supra - phon album, 21.20 Prosper Merimée: A művésznő hin­tája. TV játék, 22.25 TV Hír­adó; Vasárnap: 9.40 Hétmér- földes kamera, 10.00 Szép­ség és mozgás. Balettiskolá­sok műsora Bratislavából, 11.00 Közvetítés a Hadtör­téneti Múzeumból, 15.25 Baj­noki labdarúgómérkőzés, 17.55 A Galapagos szigete­ken, V. 18.25 Újdonságok, érdekességek a mezőgazda­ságban, 18.35 Utazás a Föld körül, Anglia, 19.30 TV Hír­adó, 19.50 Angyal kalandjai. Angol film, 20.50 A kamera előtt Darvas József író, 21.00 Budapesti Zenei Hetek 1964., 22.10 Telesport, 22.35 TV Híradó. A Bratislava! Rádió magyar adásából: Kedd: 17.30 Egy hazában. Irodalmi műsor; Szerda: 17.30 Faluról-falura; Csütör­tök: 12.40 Magvető. Kulturá­lis híradó, 17.10 Úttörők műsora; Péntek: 17.10 Eszt- rádzene, 17.35 Ezt olvastuk; Szombat: 14.00 A hét kom­mentárja, 14.40 Irodalmi mű. sor, 15.50 összeállítás. O Neil: Vénusz folyója, 16.20 Női szemmel, 16.30 Ipari adás; Vasárnap: 8.00 Hírek, 9.00 Bálint bátyó beszél, 9.40 Családi kör, 10.50 Amiről beszélni kell..., 11.00 Ismerd meg hazádat, 12.00 Pillantás a nagyvilágba, 12.15 Zenés köszöntő, 13.10 Faluről-falu- ra, 14.30 Európa legerősebb embere, összeállítás. 15.00 Hacsaturján: II. szimfónia, 18.00 összeállítás, 17.00 Tánczene koktél. Muray Rose az egyik torpedó FIATALOK FÓRUMA Az igazság néha szeren, esetlenné tehet. „Mindig igazat kell szól­ni. Föltétlenül igazat. A ha- zudozás erkölcstelen.“ (P. M. fiú). „Az igazság mindig er­kölcsös, a hazugság pedig minden esetben erkölcste­len. Különösen az ifjúság­nak nem szabad soha ha­zudnia.“ (K. I. fiú). „A hazugság nem fogad­ható el. Az igazság sérthe­tetlen.“ (D. j fiú). „Legjobban cselekszik az ember, amikor igazat mond­kölcstelen és tiltott. Szok- ráteszhoz látogatott és ki­kérte segítségét. A bölcs — szokásához hí­ven — nem fejtette ki ál­láspontját közvetlenül, ha­nem beszélgetésbe elegye­dett Euthidémusszal, és így segítette őt a megfelelő kö­vetkeztetés levonására. Előbb abban egyeztek meg, hogy a megengedett eljá­rásokat az egyik, a meg nem engedetteket a másik rovatba sorolják. Ezt köve­tően az eljárások egész lán­colatát vitatták meg. > függetlenül az adódó hely­zettől. A hazug embert ugyanis hamarabb lehet utolérni, mint a sánta ku­tyát. A hazugság semmifé­leképpen sem lehet erköl­csös.“ (B. E. lány). „Néha a legnemesebb okokból hazudunk: például részvétből. Mégsem hiszem, hogy a hazugság bárkinek, bármikor is hasznára vált volna.“ (M. 1. lány). „Akármilyen nehéz és kí­nos legyen is, mindig csak igazat keli szólni. Hiába szé. pltjük a dolgokat. Amennyi­ben idővel kiderül, hogy nem beszéltünk igazat, a fájdalom felmérhetetlenül nagyobb, mintha idejekorán közöljük az igazat.“ (R. I. fiú). Satöbbi. Ily módon válaszolnak ol­vasóink a: Szükséges-e min­dig és mindenáron igazat szólni? Lehet-e a hazugság erkölcsös? — kérdésre. Egyöntetűen vallják, hogy mindig és mindenáron iga­zat kell szólni: vagyis sen­ki sem hisz abban, hogy a hazugság — meghatározott körülményekben — erköl­csös lehet. Kivételt képez Sz. K. (fiú) aki a követke­zőket mondja: „Azt hiszem nem kell ép­pen mindig igazat mondani. Néha a hazugság is erköl­csös lehet. Olyankor fordul ez elő, amikor a segftenivá- gyás, a jótevés szándékával folyamodunk a hazugság­hoz.“ Miután Szokrátesz görög filozófus kifejezett érdek­lődést tanúsított e kérdés iránt, meghívjuk, hogy vi­tánkban ő is részt vegyen. Ezt közvetett úton tesz- szük. mert a bölcs már jő néhány évszázaddal ezelőtt elhúnyt. Közöljük egyik be­szélgetését Euthidémusszal. melyet tanítványai jegyez­tek fel. Euthidémusz államfői tisztségre készült és el akarta határolni az igazsá • got az igazságtalantól; va­gyis azt, ami erkölcsös és megengedett, attól, ami er­A hazugságról szóló vita a következőképpen folyt. Szokrátesz megkérdezte, hogy melyik rovatba kerül a hazugság. Euthidémusz határozottan kijelentette, hogy a meg nem engedett erkölcstelen tettekhez tar­tozik. Mire Szokrátesz ezt kérdezte: „Szabad-e félre­vezetni a hódító, igazságta­lan ellenséges katonaságot?“ Euthidémusz erre igennél felelt, hozzátéve, hogy ó nem gondolt az ellenségre. így jutottak el ahhoz a következtetéshez, hogy ba­rátainkat nem csalhatjuk meg, de az ellenséggel szemben a csalás elfogadha­tó és erkölcsös. Ojabb kérdéseivel a bölcs rámutatott az ilyen követ­keztetés tarthatatlansága is. Euthidémusznak el kellett ismernie, hogy erkölcsösen jár el az az apa, aki az or­vosságoktól menekülő beteg fiát becsapja, és a gyógy­szert táplálék formájában eteti meg vele. És ezzel e csalással fia egészségét szerzi vissza. Ezek után be kellett látnia, hogy a barát megcsalása sem erkölcste­len minden esetben. Majd ahhoz a végső következte­téshez jutottak, hogy er­kölcstelennek csak až a ha­zugság minösithetó, amely- lyel barátunknak szándéko­san rosszat teszünk. Szokrátesz tehát igazat ad Sz. K. vitázónknak. És mi? Kinek adjunk mi igazat? Mindkét félnek. Azoknak a fiúknak és lá­nyoknak, akik megalkuvás nélkül szállnak síkra az igazságszeretetért, elisme­réssel adózunk, mert lendü­lettel, fiatalosan érthetet­lennek tartanak mindent, ami ellenkezik az igazság­gal (Tény, hogy legtöbb esetben előnyben kell ré­szesíteni az igazságot, a ha­zugsággal szemben!) Szok­rátesz és Sz. K. igazát sem tagadhatjuk, hiszen olyan kivételekre utalnak, amikor a csalás is erkölcsös lehet. Ibolya és Gyarmati Olga sike­reinek időszaka? Az atlétikában sokáig az Egyesült Államoké volt a vi­lágelsőség, ezt azonban az idők folyamán alaposan megtépáz­ták. Feljöttek a szovjet atlé­ták, a németek, lengyelek, an­golok, jelentős szerepük volt és van is az északi országok­nak, sőt a japánok, ausztrálok és újzélandiak is hallattak ma­gukról. Úszásban a nagy meglepetés nem az amerikaiak előretörése volt, hanem egy pompás világ­csúcs. Alain Gottvalles, a fran­cia csodaúszó 52,9 mp-es időt úszott a 100 méteres gyorson. Ez körülbelül olyan meglepe­tés, mint a labdarúgásban a Spartak Sokolovo veresége lett volna a ciprusi Anorthosis el­len. A Sokolovo győzött tíz gól­lal, a derék ciprusiak a tétlen néző szerepére voltak kárhoz­tatva. Gottvalles világcsúcsa ízért meglepetés, mert az utób­bi időben egyébről sem írtak a lapok, mint arról, hggy az amerikai úszók teljesen átvet­ték ismét az egyeduralmat. Az­tán kiderült, hogy a női mell­úszásban a szovjet lányok, a férfiakéban a német Küppers, gyorsúszásban a francia Gott­valles, a hosszabb távokon pe­dig az ausztrál Rose legalább is egyenértékű velük. Október 10-től megkezdőd­nek az olimpiai játékok. Most már pontosan kidolgozták a te­levíziós közvetítések műsorát, az olimpiai városból: Közvetlen adás Európa számára nem lesz, Mint a tornádó, úgy örvén; ük a sportélet. Még soha ily« gazdag sportműsor nem vol amióta világ a világ. Az ollmp esztendejében vagyunk, illeti már a hónapjának a küszöbé érthető tehát a sportesemé nyéknek ez a forgataga. A fe kelő Nap országának fővárosi ban megnyitották az olimpi. falut, Felszöktek az árbocok: a különböző színű lobogók, í ország zászlóit lobogtatja a Fi zsijama hűvös lehellete a te kiói olimpiai faluban. Egyre-másra érkeznek mi az olimpiai falu lakói, a népe csoportok bevonulása szakadal lanul folyik. Csak nem 8000 1« kója lesz a falunak, öt vilác rész 98 országának képviselő A legnépesebb csoportot a ke zös német csapat alkotja, c nem sokkal maradnak el a szói jet versenyzők, 273 férfi és £ női sportoló kapott helyet olim piai válogatottjukban. Ez a gái da 40—50 aranyat akar szere/ ni a tokiói versenyeken, hog növelhesse előnyét az Egyesü Államok versenyzőivel szembei Valamikor Johny Weismüller érdemelte ki ezt a nevet, ak­kor, amikor egy perc alatt úszta meg a 100 métert. Nagy esemény volt ez az 5 idején. Sokan állították, hogy az em­beri teljesítőképesség jelsö ha­tárát meghaladja az egy per­cen belüli idő. Weismüller megdöntötte ezt a tévhitet és elindította az úszókat az újabb rohamokra, egyre jobb világ­csúcsok felé. Az egy percen belüli idő ma már közepes tel­jesítmény, a mieink közül is többen faragtak már le másod­perceket a kerek hatvanból, sőt már a női úszók is elin­dultak az egy perc alá. A 100 méteres gyórsúszás világcsúcsát a brazil Don San­tos tartotta. Ideje 53.6 mp. Néhány nappal azelőtt még fantasztikus világcsúcsnak szá­mított. Sokáig nem tudták megdönteni, hiába próbálkoz­tak az ausztrál, amerikai, japán úszók. Don Santos úgy érte el világcsúcsát, hogy a lehető legkedvezőbb előfeltételeket teremtették számára. Sós ten­gervizet eresztettek a meden­cébe, szabályozták a víz hő­mérsékletét, aztán Don Santos kivárta formája tetőfokát és akkor jelentette be a világ­csúcs-javítást. Sikerült. Az 53.6 mp. remekül ellenállt minden kísérletnek. Hiába jelentkezett Murray Rose, Don Schollander, hiába úsztak az amerikai olim­piai selejtezőn 54 másodperce­ket, Don Santos idejénél jobbat senki sem tudott. Aztán a margitszigeti me­dencében vízbe szállt egy fran­cia legény. Amolyan D’Ártag- nan-szerű, talán kissé dongá- sabb mellkasú. Alain Gottvalles. A verseny előtt kijelentette, hogy szeretne világcsúcsot ja­vítani, Persze csak akkor, ha mdfjy. Az egyéni 100 méteren nem sikerült. Hiába dobolták a vizet a magyar Dobayval fergetegesen, az óra mutatója könyörtelenül haladt előre és „csupán" 53.9 mp-et jelzett. Bezzeg más volt a helyzet a 4X100 méteres gyorsváltó első részlege után! A szokástól eltérően a leg­gyorsabbak indultak először, az egyik rajtkőről Dobay, a má­sikról Gottvalles. Már az első fordulóig pompás idő született: 25.4 mp. A másik ötven méter sem volt sokkal lassúbb. Az összidő 52.9 mp. Szenzációs világcsúcs. Még Alain Gottval­les sem álmodott róla. Mikor bemondták az időt, nem is akarta elhinni. — Szeretném Tokióban meg­ismételni . .. Csupán ennyit mondott. Hát ez éppen elég az aranyérem­hez. Mert világcsúcsot sem úsznak minden nap a torpedók. Illetve úsznak, de nem mindig ugyanabban a oersenyszámban. Felváltva viszont egyre-másra születnek a világcsúcsok. A vízit or pedók alaposan felké­szültek Tokióra. Még Murray Rose is, az ausztrál nagyágyú. Ő mégsem jut ki az olimpiára, lemarad a nagy útról. Igaz, közben az amerikai Saari ala­posan megjavította az 1500 m-es világcsúcsát. Saari volt az első úszó, aki 17 percen belül úszta meg az úszók ma­ratoni távját. Rose vigasztaló­dott. Ojabb világcsúcsot úszott -r 400 méteren. Mert neki mindegy. Ha kell, még Gott- vallesszel is felveszi a versenyt. De már csak Tokió után. Sze­gény Rose.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom