Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-01-07 / 1. szám

A KÖTÉNYRUHA az egyik legkedveltebb ruhadarabunk. Ez érthető is, hiszen praktikus, mert régi blúzokkal, pulóverekkel is viselhető, továbbá azért is, mert aszerint, hogy vékony vagy vastag blúzt, ill. pulóvert veszünk bele, hidegben vagy enyhébb időben is viselhetjük. Az itt közölt kötényruhák vékonyabb vagy vastagabb szövet­ből készülhetnek. Ha pulóverjeink es blúzaink többnyire egy- színüek, kockás vagy csíkos anyagból is csináltathatjuk, ha azonban blúzaink mintásak, inkább az egyszínű szövet mellett maradjunk. ,,SZOMORÚ MENYASSZONY“: A rövid menyasszonyi ruhát inkább ajánljuk, azért is, mert később jobban kihasználható. Következő számunkban közlünk menyasszonyi ruhákat, amelyek közül választhat. ötötí modellek „SZERETEM A SZÉ­PET": A beküldött piros fonal nagyon szép, reméljük, tet­szeni fog ez a mo­dell s megcsináltatja belőle. Az eredeti modell hátát 57 szemre kezd. a szí­nén ford.-al, 5 cm kötés után a színén simán folyt. 35 cm-es kötésmagasságnál a raglánvonalat kezd. fogy. az 1. és utolsó 3 szemen belül a 4-5. szem összekötésével. Minden 2. sorban fogy. összesen 17X. A hátközépen meg­maradó szemeket egy sorban befejez. . Bal eleje: 36 szem­mel kozd. 5 sort a színén ford-an köt., majd a színén simán folyt. Az eleje közé­pen 6 szemet oda- yissza simán köt. (Gomboláspánt) 35 cm-es köt. mag-nál fogy. a raglánvonalat, 49 cm-es kötés­magasságnál a nyakkivágást fogy. (ÍX8, 6X2 szemenként). A jobb elején a lustakötéses pántba belekötjük a 7 gomblyu­kat. Az elsőt a kezdéstől 1 cm- re, a többit 6 cm-enként egy­mástól. Ujja: 28 szemmel kezd. 5 cm-t köt. a színén ford-an, majd a színén simán folyt. Fel­felé haladva 5 cm-enként sza- por. a sor mindkét szélén 1 szemet 6X. 40 cm-es köt. mag­nál a raglánvonalat fogy. a háta szerint. A megmaradt szemeket egysorban befejez. Gallér: Szabásmintát kész. Elöl a saroktól a nyakig 16 cm, hátul a nyakközépen 10 cm széles. A mintát próbáljuk a nyakkivágáshoz, esetleg igazít­suk utána, majd eszerint végez­zük el a horgolás fogyasztását. Hátul a nyakközépnél 8-10 cm- es egyenes után rövidített so­rokat horg. egy kissé íveltem amíg elérjük a két szélén a 16 cm-es gallérszélességet. Horgolásminta: A munka visz- száján helyezkednek el a hur­kok, tehát tulajdonképpen ez a színe. 1. sor: csupa rp, 2 sor: ráhajtunk a tűre, majd az előző sor p-jába öltve, a baíkéz kö­zépső ujjával 2-3 cm-re fel­húzzuk a szálat. Ez lesz a hu­rok, majd áthúzzuk egyszer a szálat és a tűn lévő hurkokat párosával lehorg. mintha lrh-t horgolnánk. Így horg. minden p fölé. ügyeljünk, hogy egyenle­tes hosszúra húzzuk a hurko­kat. helyes, ha előbb egy külön darabon begyakoroljuk. A köv. sor ismét csupa rp, majd utána újra a hurkolt sor köv. Ez a 2 sor ism. állandóan. A kardigánt átvasaljuk, ösz- szeáltítjuk, a gallért vékony selyemmel alábéleljük. Rövidítések: p — pálca, rp — rövidpálca, lrh — egyráhajtásos pálca. Verseny! verseny! verseny! Kedves Olvasóink! Amint arról már karácsonyi szá­munkban beszámoltunk, szerkesztőségünk női rovata hamarosan ízlés-versenyt rendez. A verseny célja fo­kozni olvasóink ízlését és jártasságát az ötlözkö- dést illetően. Részletes fel­világosítást később közlünk, egyelőre csak annyit áru­lunk el, hogy a helyes meg­fejtők között értékes, a női öltözködéssel kapcsolatos díjakat — mint ruhaanya­gok, tiszta selyem kendok, gyöngysorok, dísztük, stb. — sorsolunk ki. A verseny folyamán min­den kérdéshez szelvényt is mellékelünk, melynek be­küldése a versenyben való részvétel feltétele, tehát egy újságpéldánnyal csak egy olvasó versenyezhet. Ezért kérjük olvasóinkat, értesítsék ismerőseiket, hogy az Üj Ifjúságot megrende­léssel biztosítsák. Reméljük, hogy ez az ér­dekes verseny kellemes és hasznos szórakozást nyújt majd régi és új olvasóink­nak. kétezer fajta ne ánykülönle- gesség található. A VÁROS Szputnyik. Ez a neve a Szov­jetunió egyik legnagyobb és legszebb nemzetközi ifjúsági táborának. Zöldelő hegykaréj­jal és kékesfekete tengerrel körülzárt kis város ez, — Szo- csiban, a nagyvárosban. Ez a kedves tábor már nem elsőíz­ben nyújtott otthont az Ex­pressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda fiatal turistáinak. Itt él­tünk mi is csaknem két hétig, vidáman, sokat lubickolva a tenger pajkos hullámai között. S ebből a „tengeri szputnyik- ból“ ki-bejárva szemléltük na­ponta, leltároztuk ennek a vi­lághírű fürdőhelynek szépsé­geit, nevezetességeit. Amit a szem, fül, papír, ce­ruza és a fényképezőgép len­cséje néhány nap alatt rögzí­teni tudott, hazahoztuk egy kis útibőröndbe zárva. S most, az „Expressz“ 34 utasának nevé­ben átnyújtjuk a kedves olva­sónak. A TENGER ÉS AZ „ÉGŐ VfZ“ Kánikulában érkeztünk Szo- csiba. Nem csoda hát, hogy az ismerkedést mindjárt a tenger­rel kezdtük. Ötvenfokos per­zselő melegben kóstolgattuk a Szovjetunió legmelegebb ten­gerének vizét, amely nem is olyan fekete, miként a neve sejteti. „Sanzsános“ — jegyez­te meg a csoport egyik tagja. Valóban“ színt játszik. Egy­szer kék, máskor zöld, s csak néha fekete, amikor haragos hullámok borzolják hatalmas, mintegy 413 ezer négyzetkilo­méteres területű víztükrét. La­dikok, vízibiciklik, kirándulóha­jók, s nem utolsó sorban a nyaralók — akik a szélrózsa minden irányából jöttek ide — ezrei népesítik be a vizet és a partokat. A strandolok olyan­kor — ha egy-egy rakoncát­lan hullám orvul szembe támad — valóban megkóstolják a ten­ger vizét. S bár gyógyhatása igen kitűnő — még toroköblí­tésre is ajánlják az orvosok — mégsem tartozik a legkelleme­sebb turmix-italok közé. Első­sorban nem valami hideg. Ál­landóan +20—27 fokos a hő­mérséklete és bár 46 elem — többek között jód, bróm, rá­dium, ezüst, arany — alkotja ásványanyagát, mégis csak egy kesernyés, sós víz ez... Für­désre viszont nagyon kelle­mes! Szocsi központjában egy má­sik híres fürdő, a Maceszta csalogatja a felüdülni és gyó­gyulni várókat. Kénhidrogénes forrásait már az ókorban is­merték. Messzeföldön híre járt gyógy hatásának, a betegek so­kasága zarándokolt ide Rómá­ból, Athénből, később Bizánc­ból. A hajdani adigé törzs nyel­vén „égő víz“-nek nevezték, mert fürdés közben a testet apró gázhólyagok árasztják el és a bőr megpirosodik. Bármi­lyen erővel tombol a kánikula, a tenger és a híres Maceszta vize átsegíti az embert a hő­ségen. S még valami: állandóan fúj a könnyű szellő, a briz — nappal a tengerről, éjjel a he­gyekből, Ezért még akkor sincs fülledt meleg Szocsiban, ami­kor a hőmérő higanya a tető­pontra hág. Ahun az „Ahun“!... Ez a szójáték nyomban meg­született a magyar turisták aj­kán, amikor megtudtuk, hogy a város felett őrködő magas hegyet Ahunhegynek hívják (662,8 méter magas). Festői hátteret ad a városnak. A ten­gerről nézve különösen hajnal­ban szép, amikor fellobban mö­götte a kelő nap fénye. A hegy­ről nézve pedig Szocsi látképe nyújt feledhetetlen látványt. A több mint 30 méter magas, durván faragott kőből épült te­raszról csodálatos kilátás nyí­lik a végtelen tengerre, a sze­szélyes partvonulatra és a Kau­kázus gerincére is. S innen nem messze egy barátságos kis vendéglő és nyitott tánctér várja a hegyrejijvőket. ERDEI MATUZSÁLEMEK Ha az ember a hegyről nézi a várost, nyomban siet lefelé, hogy ezt a sokatsejtetó képet közelebbről is „apróra“ meg­nézhesse. De bárhogyan is siet a láb, nehéz előrehaladni, mert mielőtt a város középpontjába vagy a parkok, .kertek szub- tropikus növényei — a pálmák, sudár ciprusok, magnóliák és rózsaszín leánderek közül ki­kandikáló villák és pompás nyaralók — közelségébe ér, út­ját állja egy régi régi világ csodálatosan megmaradt da­rabja, egy kicsiny zúgba zárva, Szocsi csodálatos tisza- és puszpángfa ligete ez, a Kauká­zus ősi flórájának megmaradt darabja. Külön világ ez az erdő. A faóriások lombja alig engedi át a nap sugarait, még déltáj­ban is zöldes félhomály ural­kodik a tájon, a* fák ágairól pedig mindenféle szórkés mo­ha csüng alá, mint valami hí­nár. A bejáratnál kezdődő kes­keny út kalauzolja az embert a liget labirintusaiban. Az első meghökkentő látvány, egy óri­ási bükkfa. Gyökerei hatalmas körben görcsösen emelkednek ki a földből, mint egy aggas­tyán kezefején a megduzzadt erek. Háromszázötven éves ez az óriás, de mégsem tartozik még a matuzsálem-fák közé — jegyezte meg kísérőnk — hi­szen a bükk ötszáz évig is el­él. Ennek a buja ligetnek idő­sebb lakói is vannak. Hétszáz és ezer éves tiszafák szegélye­zik az egyik útszakasz mindkét oldalát. Azt mondják róluk, hogy bár törzsük nem túlságo­san vastag, a fájuk olyan ke­mény, mint a vas. És mindig örökzöldek. A park másik különlegessé­ge a puszpángfa. Ez is örökzöld és hatszáz évig is elél. Nálunk bokor formában kedvelt dísz­növény, itt magasra nő. Érde­kessége, hogy ez a kaukázusi liget egyedülálló jelenség, mert nagy puszpáng erdők sehol sem maradtak meg Földünkön. A fák ágai egymásba karolnak, sürü félhomály uralkodik min­denfelé és környezetükben az utak még a legforróbb nyárban is nedvesek, csúszósak. Egye­dülálló, félelmetes és gyönyö­rű, valahogy kikerülte, nem érintette a szárnyaló idő. Meg- védték a meredek sziklafalak, a szakadékok és a tenger pá­rás lehellete. Most már az em­ber védi. Százak járják min­dennap csúszós ösvényeit, ámulva, tanulva, gyönyörködve. DENDRARIUM Szocsi csodálatos szubtrópusi növényeivel találkozik az em­ber lépten-nyomon az utcákon, tereken, a villák és márvány­paloták kertjeiben. De mindezt egycsokorba kötve megtaláljuk a híres Dendrárium-ban, a vá­ros művészien kiképzett bota­nikus kertjében. Amikor Szocsi villáit, köz­épületeit csodáltuk, szinte hi­hetetlennek tűnt, hogy vala­mikor egy elhagyatott kis ka­tonai állomás volt, egy nagy kórházzal, ahol hétszáz malá- riás katonát ápoltak. 1896-ban, amikor létrejött a fekete-ten­geri kormányzóság, ez a kis település komoly rangra emel­kedett: a kormányzóság köz­pontja lett. Az első nagy üdü­lőt, a kaukázusi rivierát 1909- ben nyitották meg. Tulajdon­képpen ekkor alakult át üdü­lőhellyé Szocsi. Bevezették a villanyt, a vízvezetéket, sürü egymásutánban épültek a ma­gánvillák, penziók, szállodák és a vasútvonal, több szanató­rium, középület, kulturális és gyógyászati intézmény. 1933- ban építették a Bitha-hegy lej­tőjén a hét épülettömbből álló katonai üdülőt, ahonnan gyö­nyörű kilátás nyílik a tengerre és ma már megközelíteni is egyszerű, mert fogaskerekű vasúttal lehet elérni. A második világháború után hatalmas erővel indult meg az építkezés. A tengerpartot vé­gig kiépítették, a város köz­pontjában három kilométeres szakaszon sétány épült, a ten­gerhez vezető lépcsőkkel, nyi­tott lugasokkal, teraszokkal. Oj strandok nyitották ki ka­puikat, s felépült a monumen­tális pályaudvar és a tengeri kikötő. E híres üdülőváros te­rületén jelenleg több mint hat­van szanatórium, számos üdü­lő, öt poliklinika, hat turista­tábor, három camping autós turisták számára, két nemzet­közi ifjúsági tábor és vagy kéttucat úttörőtábor található. Fogaskerekű vasút visz fel a Bitha-hegyre Kilátás a tengerre Keletkezéséről az idegenve­zetők és az útikalauzok csak annyit mondanak, hogy 1892- ben egy Hudekov nevű péter- vári lapkiadó megvásárolt itt egy darab földet és szubtropi- kus növényekkel gazdagon te­leültette. De a helyi lakosok között él a legenda egy kül­földet járó oroszról, aki bele­szeretett egy szép olasz lány­ba, feleségül vette és hazahoz­ta. Telt-múlt az idő, de a lány csak búsult, sorvadozott, vá­gyott vissza hazájába. A nagy­úr Itáliából, felesége hazájá­ból egy kis darabot akart ide­varázsolni és a tengerparton egy csodaszép kertet teleülte­tett Olaszországból hozatott magvakkal és csemetékkel. Hogy a szépasszonynak meny­nyire telt ebben öröme, vagy hogy egyáltalán igaz-e ez a szájról szájra járt történet — nem tudjuk. A kert azonban áll, valóban olaszos teraszok­kal, szökőkutakkal, sétáló pá­vákkal, úszkáló hattyúkkal. A pálmák, magnóliák, fikuszok, leánderek mellett magasodik a datolya meg a kókusz. A ba­nán Jaoánból került ide, s a híres eukaliptusz Ausztráliából. S a Dendrárium kísérleti me­zőgazdasági állomása állandóan kísérleteket folytat új, speci­ális agrotechnikai módszerek alkalmazására, a növények vé­delmére. Csereakciójuk kiter­jed az egész világra és állan­dóan újfajta növényeket hono­sítanak meg ebben a csodála­tos dzsungelben, ahol csaknem Már készen vannak a továb­bi tervek a város fejlesztésére. Nyolc nagy központja lesz a városnak. Befogadóképessége hatszorosára növekszik, még több szállodát, üdülőt, turista­tábort, campingot építenek. Minden központban lesz poli­klinika, gyógyfürdő, sportuszo­da, éttermek, diétás éttermek, mozik, szabadtéri színház, könyvtárak, olvasópavilonok. Az egyik központ, Ase, telje­sen a gyermekeké lesz. A köz­lekedés érdekében tovább fej­lesztik a villamosvasútat, ten­geren pedig szárnyashajókkal bonyolítják le a forgalmat. A város lakóinak száma kö­rülbelül 300 ezer, de évente mintegy másfélmillióén keres­ték fel üdülés és gyógyulás cél­jából, hiszen olyan ez a város, mintha a természet is a gyó­gyulás és a pihenés céljára te­remtette volna. Szerencsésen találkozik itt tenger, hegy, dús növényzet, kristálytiszta leve­gő, s meleg gyógyforrások fa­kadnak a földből. Nem csoda, hogy aki egyszer látta, újra szeretné köszönteni Szocsit, a Fekete-tenger bólogató kék pálmákkal, ciprusokkal és fe­hérmárványba Fourkolt épüle­tekkel benépesített gyöngysze­mét. A Világ Ifjúsága nyomán ĎJ IFJOsAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés egy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hírlap^/olgálata előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. A lapot külföld számára a PNS Ústredná expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VIl. K—08*41001

Next

/
Oldalképek
Tartalom