Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-02-04 / 5. szám

Vita a pionírok neve Csak üdvözölni lehet az Új Ifjúság szerkesztősége által indított nyilvános vitát, amely­nek célja a PSZ munkájának megjavítása. Az említett szervezet tevé­kenységében bizony még akad­nak hiányosságok és valljuk be őszintén, nem is nagyon ritkán. Persze ezek főleg olya­nok, amelyek, ha bátran fel­színre hozzuk azokat egy kis akarással eltávolíthatók. A pionírcsapatok élén peda­gógusok állanak, akiknek csök­kentett óraszáma lehetőséget ad a PSZ irányítására és veze­tésére. Ennek ellenére a vég­zett munka és a kimutatott eredmény a legtöbb esetben megközelítően sem kielégítő. Szerintem ennek oka a rajok hiányos tevékenysége. Ismert dolog, hogy a PSZ munkája főleg a rajvezetők működésén alapszik. Azt is tudjuk, hogy a rajvezetők szerepét egy kis kivétellel az iskolai CSISZ- szervezetek tagjai töltik be. Ok vezetik az érdekköröket is feltéve, ha egyáltalán vannak ilyenek. Ezek a rajvezetők az általános iskola tanulóiból ke­rülnek ki. Tehát alig 15-17 évesek. Ez az alapvető hiba. Viszont hasznos dolog, ha a közösség érdekében végzett munkára neveljük tanulóinkat. A PSZ-ben betöltött szerep pedig épp ezt segítse elő. Másrészt azonban, és ez talán alapvető, az igazság az, hogy ezek a tanulók hozzáértő se­gítség és útmutatás nélkül nem képesek megbirkózni a rájuk háruló feladatokkal. Mint rajvezető sokkal eredménye­sebb munkát tudnának kimu­tatni a CSISZ üzemi szerveze­tek tagjai. Ezeket az odaadó becsületes fiatalokat kellene megnyerni a PSZ vezetésére, őket kellene a rajok élére ál­lítani. Mi tehát az elfogadható megoldás? Szerintem az arany középút. Álljon a raj élén egy idősebb egyén. De legyen mel­lette ott a fiatalabb is, az is­kolai CSlSZ-szervezet tagjai közül. Másik probléma az ér­dekkörökkel kapcsolatban me­rül fel. A pionírok egyéniségét figyelembe véve a körök leg­különfélébb hálózata hozható létre. Ennek ellenére az érdek­körök száma csekély és kevés a jól működő kör. Mi ennek az oka? A pionírvezetők ha­nyagsága? Részben igen, de nem teljesen. Ugyanis nem biztos, hogy képes a pionírve- zető egy érdekkört vezetni, másrészt valamennyi kör irá­nyítására nem is jut ideje. A pionírvezető nagy mulasztást követ el, ha nem biztosít az egyes körök élére jó vezetőt. Épp az érdekkörök azok, ame­lyeknek az élére talán még nyomatékosabban, mint a ra­joknál CSISZ-tagok kellenének. A mezőgazdasággal foglalkozó kört miért ne vezethetné egy mezőgazdasági iskolát végzett kertészlány? Mennyivel jobb érzés lenne egy nyolcadikos pionírt látni, aki reszkető kéz helyett bátran és talpraesetten veszi kezébe a telefonkagylót. És mindezt magától értető­dően, hiszen a házi telefon e tudomány elsajátítására alkal­mat adott. A telefont pedig a postán dolgozó CSISZ-tag szerelte fel, ő foglalkozott a pionírokkal. így lehetne sorolni tovább és ez nagyban fellendítené a PSZ munkáját. A CS1SZ szenei városi vezetőségének legutóbbi ülésén foglalkoztunk e kérdéssel. Megkértük a CSISZ alapszervezetek képvi­selőit, hogy az iskolák számára léséről igyekezzenek keresni olyan fiatalokat, akik szívesen fog­lalkoznának a pionírokkal és hajlandók lennének az érdek­körök vezetésére. De a pionír- vezetők ne arra várjanak, hogy a szájukba repüljön a sült­galamb. Maguk is legyenek kezdeményezők, kérjék a CSISZ tagok segítségét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a segíteni kész CSISZ-tagok nem pedagógusok. Ezért nem lehet minden beve­zető nélkül a tanulók élére ál­lítani őket. Ez újabb probléma, amit meg kell oldani. Mielőtt a tanulók vezetőivé lesznek, öntsünk beléjük pedagógiai ér­zelmet, tájékozottságot, mód­szert a neveléssel kapcsolatban és az iskola igazgatója tár­gyalja meg vele a pionírok problémáját. Ezeket a dolgokat tartottam szükségesnek megemlíteni. Re­mélem észrevételeim hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a CSISZ pionírszervezete olyan szerve­zetté váljon, amelyben minden fiatal megtalálja helyét, szóra­kozását és kielégítheti érdek­lődési körét. EGRI FERENC tanító, Szene A szocialista munkabrigádokról Közelednek a napok, amikor a szocialista munkabrigádok országos konferenciáját tart­ják. A járásokban már meg­tartották az említett brigádok járási konferenciáit, ahol élénk vita közepette tárgyalták meg a brigádok problémáit. A szo­cialista munUabrigádok kima­gasló segítséget jelentenek népgazdaságunk számos ágá­ban, sok üzemben lendítő-eröt képeznek, támaszkodnak rájuk. A CSISZ igen komolyan fog­lalkozik a szocialista munka­brigádok problémáival. Egyik kezdeményezője volt a brigá­dok szervezésének és évek óta egyik legfőbb támogatója, irá­nyítója a koliektíváknak. Kü­lönösen a mezőgazdasági üze­mekben nyújtott hathatós tá­mogatást a CSISZ üzemi vagy helyi szervezete a brigádok szervezésére. A mezőgazdaság­ban mindmáig a legtöbb szo­cialista munkabrigád fiatalok­ból tevődik össze és a mező­gazdasági üzem rohamcsapatát képezi a szó szoros értelmében véve. Ha valahol sürget a munka, akkor a szocialista munkabrigád fiatal tagjai ké­szen állnak a munkák gyors és agrotechnikai határidőre vaiö elvégzésére. Ha újítást kell bevezetni, vagy új munkamód­szereket szintén a szocialista munkabrigádokra támaszkod­nak. Ha pedig az állattenyész­tés körül kell valamit megol- adni, és a takarmányalap biz­tosításában segédkezni, újra a fiatalokra támaszkodnak, a szocialista munkabrigádok tag­jaira. Szlovákiai méretben 4295 if­júsági szocialista munkabrigád működik és 2392 versenyez a megtisztelő címért A mező­gazdaságban 850 ifjúsági szo­cialista munkabrigád működik. Ebből a nyugatsziovákiai kerü­letben 430. Mit látunk e szá­mok mögött? Elsősorban azt, hogy a nyugatszlovákiai kerü­let mellett a többi kerületek­ben nagyobb súlyt kell helyez­ni az eddigieknél az ifjúsági brigádók szervezésére. Különö­sen azt kell elérni, hogy a me­zőgazdaságban dolgozó fiatalok versenyezzenek a szocialista munkabrigád címéért. E téren a CSISZ járási vezetőségei te­hetnek legtöbbet, akik ügyes szervezéssel, hatással lehetnek az alapszervezetekre az ifjú­sági brigádok szervezésével kapcsolatban. Vannak problémák is az if­júsági brigádok körül. Bizo­nyára az országos konferen­cián is iesz erről szó és orvos­lást keresnek a bajokra. Alap­vető hibák közé tartozik, hogy a szocialista munkabrigád tag­jai kulturális és szakmai kép­zés terén lemaradnak. Emiatt aztán később széjjel esik a brigád, működésképtelen lesz. Gyakran az is előfordul, hogy a munkahelyek vezetőségei nem fordítanak kellő gondot a brigádokra. Az ifjúság kez­deményező ereje folytán, ha létre is jön a szocialista mun­kabrigád címéért versenyző kollektíva, nem talál elég tá­mogatásra és nem veszik ko­molyan a fiatalok kezdeménye­zését. A jövőben ilyesminek nem szabad megtörténni és a CSISZ járási vezetőségei beha­tóan segíthetnének e problé­mák megoldásában. Minden esetre a CSISZ járási vezető­ségeinek is sokkal többet kell törődni az eddigieknél az ifjú­sági brigádokkal és azok irá­nyításával. A szocialista munkabrigádok rendszerint olyan fiatalokból tevődnek össze, akik legjobban állják meg helyüket a terme­lésben. De hány eset van, hogy a fiatal csak a termelésben állja meg a helyét, más téren pedig elmarad a követelmé­nyektől. Ez is egy külön prob­léma, ezt is orvosolni keli, de nagyrészt megoldható helyi viszonylatban is, ha hozzáértő lelkiismeretes emberek vezetik az ifjúsági kollektívákat és ügyelnek fel rájuk, A kiváló munka mellett tanulni is kell és fejlődni a korral, a szocia­lista munkabrigádok minden tagjának. Ezt keli már végre elérni. Bizonyára sokat foglal^ kozik majd ezzel a kérdéssel a munkabrigádok országos konferenciája. B. I. Előtérben a szakképzettség növelése A CSISZ komáromi járási konferenciáján szinte nem is volt olyan felszólaló, aki vala­milyen formában ne említette volna a szakképzettség meg­szerzésének problémáját. A járás mezőgazdasági üzentei­ben több mint 2.500 fiatal dol­gozik és a CSISZ járási veze­tősége az elmúlt években ke­veset tett annak érdekében, hogy ezek a fiatalok megfelelő szakképzettséget szerezzenek. E téren javulást csak az utób­bi időben tapasztalhatunk. A CSISZ IV. kongresszusának határozata érteimében a járási vezetőség kidolgozta a mező­gazdaságban dolgozó fiatalok szakképzettsége növelésének tervét Az ifjúsági szervezet a mezőgazdasági termelési igazgatósággal, a gépállomás­sal és a HESZ-szel karöltve három év alatt 2000 fiatalnak nyújt lehetőséget szakképzett­ség megszerzésére. Most a téli időszakban 800 fiatal iskoláz­tatását biztosítják. Eddig Há­rom tanfolyam működik, ahol a fiatalok a traktorok irányí­tását, majd egyéb mezőgazda- sági gépek kezelését sajátítják el. Örvendetes jelenség, hogy évről évre nő a szövetkezetek­ben a fő- és középiskolát végzett fiatalok száma. Nem vitás, hogy az 6 jelenlétük lényegesen befolyásolja az if­júsági csoportok termelési eredményét is. E téren jó munkát fejtettek ki az ifjúsági szocialista munkabrigádok és a címért versenyző kollektívák. A lakszakállasi szövetkezet kertészetében dolgozó ifjúsági csoport 290 ezer korona bevé­telt biztosított terven felül a közös pénztárba. Az állami gazdaság ekeli részlegén, a kertészetben dolgozó leánycso­port termelési tervét 143, és pénzügyi tervét 180 százalékra teljesítette. Az eredmények mellett szól­ni kell arról is, hogy nem minden szakaszon teljesítették a fiatalok a tavalyi konferencia határozatát. A mezőgazdaság­ban dolgozó ifjúsági csoportok száma az év végéig nem érte el a hetvenet. Az elmúlt évben a mezőgazdaság szakaszán 51 ifjúsági csoport dolgozott és ebből csak 9 működött az ál­lattenyésztésben. Az üzemek­ben és az egészségügy szaka­szán a tervezett 25 kollektíva helyett 17 dolgozik. Annak el­lenére, hogy Lipovén 2012, a Bálväňyi Állami Gazdaságban 2959 köbméter komposztot ké­szítettek, a fiatalok átlag csak 60 százalékra teljesítették a komposztkészítés tervét. Több felszólaló foglalkozott az újítómoZgalom, valamint az ifjúsági fényszóró problémái­val. E téren, a legszebb ered­ményt a hajógyárban érték el. A fiatalok hetven gépet talál­tak 2,5 millió korona értékben. Sajnos, hogy a fényszórók jó­formán csak három üzemben,, a hajógyárban, a gépállomáson és az egészségügy szakaszán világítottak. Az új járási veze­tőség egyik feladata lesz, hogy a mozgalom minden üzembe eljusson és a fiatalok a tarta­lékok keresése mellett, a gyártmányok minőségére is ügyeljenek, hogy elsősorban az ifjúsági kollektívák ne termel­jenek selejtet. Az elmúlt évben a CSfSZ oktatási éve keretében a já­rásban több mint 4000 fiatal tanult és a legaktívabb fiata­lok közül több mint ezren pártiskolázáson vettek részt. Elismeréssel kell szólni a CSISZ naszvadi és nagykeszi szerve­zetéről, a hajógyár tanintéze­téről, valamint az ógyallai ta­nonciskoláról, ahol a szervezet törődött a körökkel, így ezek elérték a várt színvonalat és teljesítették küldetésüket. Ez­zel szemben Bátorkeszin, Alsó- péteren és Dunamocson még az olyan fontos anyagot mint a CSISZ IV. kongresszusának határozatát sem vitatták meg alaposan az oktatási év kere­tében. , Örömteljes jelenségként em­líthetem, hogy a termelési problémák mellett mind többet foglalkoznak az ifjúsági cso­portok, főleg a szocialista munkabrigádok, a fiataloknak egymáshoz és a közösséghez való viszonyával, a szocialista munkaerkölcs kialakításával. E kérdéssel kapcsolatban nagy érdeklődést váltott ki Kemény István felszólalása: „Közös­ségben dolgozni azt jelenti, hogy felelősségérzetet ébresz­tünk önmagunkban az elvég­zett munkáért. E felelősségér­zet kialakítása döntő jelentő­ségű a fiatalember fejlődése szempontjából- Az ifjúsági szervezetben végzett munka kollektiv munka, minden tag felelős a kollektívának. Aki megtanult felelni munkájáért, azt az elért eredmények nem töltik el megnyugvással, hanem inkább olyan igyekezetre ser­kentik, hogy ma jobban dol­gozzon, mint tegnap és holnap még jobban, mint ma". Kemény István vállalást tett, hogy újí­tási javaslataiért — a hajógyár egyik legügyesebb újítója — nem fogad el jutalmat. Felhív­ta a fiatalokat, hogy a jutal­mat nem váró önkéntes vér­adók mozgalmához hasonlóan szervezzék meg a fiatalok ön­kéntes újító mozgalmát. Igen pozitív eredményként kell említeni, hogy a komáromi járásban a CSISZ igazolványok kicserélése kapcsán a szerve­zetek tevékenysége, munkája javult. Az új járási vezetőség egyik legfontosabb feladata lesz, a szervezet taglétszámá­nak növelése. Termelési és nevelési feladataikat a jövőben csak úgy oldhatjuk meg siker­rel, ha ezek teljesítését min­den fiatal szívügyének tartja.-cs­Téli randevú A plzeni ka­szárnyában szülői értekez­letet rendeztek, amelyen 280 szülő jelent meg. A szü­lők megtekintették a ka­szárnyát, a gyakorlótereket és klubhelyiségeket, ahol a katonák szabad idejüket töltik. A kedves vendégeket a kaszárnya ebédlőjében vendégül látták. Másnap pedig végignézték a sport- ünnepélyünket. A szülők megelégedetten távoztak, látták, hogy fiaik jól el vannak látva és a katonai szolgálati éveket hasznosan töltik. Az elmúlt évben kitűnő eredményeket értünk el és elhatároztuk, hogy az 1964- es évben még sokkal jobban fogunk tanulni, hogy még nagyobb örömet szerezzünk szüléinknek, hogy valóban hazánk büszke lehessen ránk. Deme Zoltán, katona, Plzeň MINDNYÁJAN ALAPOSAN KÉSZÜLÜNK Az ipolysági /^V-v-í tizenkétéves általános mü­ľ) IS veltséget nyúj­tó iskola 1/a osztályában Cseri Jenő osztályfőnökünk ösztönzésére tanulócsopor­tokat létesítettünk. Az anyagot alaposan elolvassuk és azután mindenki elmond­ja, hogy mit jegyzett meg belőle. Majd a tananyagot kibővítjük, ha valamit eset^ leg kihagytunk. A tanulmá­nyi eredmények az osztá­lyunkban határozottan ja­vultak, az a célunk, hogy mindannyian minden órára alaposan készüljünk. A leg­nagyobb örömünk az, hogy­ha egy gyengébbnek elis­mert tanuló is jól felel és kitűnő osztályzatot kap. Mák Ferenc, Ipolyság SZORGALMAS CSISZ-TAGOK A gellei CSISZ-tagok va­lóban szorgalmasok, élénk kulturális tevékenységet fejtenek ki. Ez év január­jában mutatták be Alexij Kolamnyec: Faraók című háromfelvonásos vígjátékát. A darabot Vaszil tanító elv­társ tanította be. A nagy sikerhez hozzájárult Zirig Árpád elvtárs is. A főszere­peket Groffeld Zoltán, Póda Ernő, Csánó László játszot­ták. Nagyon jól szerepeltek Szabó Rozália, Mészáros Esztike, Horma György. A közönségnek nagyon tet­szett a darab, reméljük a gellei fiatalok a jövőben is szorgalmasak lesznek. Horina Katalin, Gelle TEA-EST MÄLASON A CSISZ-tagok nálunk nagysikerű teaestet rendez­tek. A szövetkezet rendel­kezésünkre bocsátotta a kultúrhetyiséget. Elhatároz­tuk, hogy ezentúl rendsze­resen rendezünk hasonló összejöveteleket. Herda László, Málas SOKOLDALÚ TEVÉKENYSÉG A kamáróczi fiatalok az újévet merész elhatározás­sal kezdték. Az EFSZ-nek segítséget akarnak nyújtani a fák kiültetésénéi, egy komplex gépesített csopor­tot állítanak fel, megszer­vezik a fiatal traktorosok tanfolyamát és segíteni fognak az aratási munkánál is. A kultúrház rendbehozá­sánál ledolgoznak 50 bri- gádőrát és ugyanannyit a sportpálya kiépítésénél is. Begyakorolnak egy színda­rabot és egy esztrádmüsort, megalakítják a társadalmi táncok körét, tea-esteket és táncmulatságokat ren­deznek. A téli időszakban jégkorong-csoportot, nyá­ron pedig röplabda és lab­darúgó-csapatot szervez­nek, Eddig még betartják szavukat és a fiatalok ala­posan kihasználják a hosszú téli estéket. Mató Pál, Kassa CSIFÁRI LEVÉL Szeretnék kri- ss\ tikus szemmel rámutatni a csifári kulturá­lis élet árnyol­dalaira. Pár év­vel ezelőtt még jól műkö­dött a faluban a CSISZ, Csemadok és a többi társa­dalmi szervezet. Vajon miért halt ki a kulturális élet az idén? Vajon miért? A pe­dagógusokat nem érdekli a falu kulturális élete, van kultúrház is, de zárva van (tatarozás miatt). A mun­kákat ősszel kezdték meg és a fagyok következtében abbahagyták. Miért nem tervezték be ezt a munkát már tavaszra. Milyen szíve­sen járnának a fiatalok az ifjúsági klubhelyiségbe. Ma már a helyzet hasonló akár Felsőtúron, ahol a televízió elromlott és azután eltűnt a klubhelyiségből. A klub- helyiségből ideiglenes film­színházat rendeztek, ahová egy ócska kis filmvetítőt tettek. Ne csodálkozzunk azon. hogy a kocsma tele van fiatalokkal. A falunak több mint ezer lakosa van és a CSISZ-szervezet se- hogysem működik, de a Csemadök sem. A múltban még színelőadásokat ren­deztek. Ma nem képesek erre sem. A kulturális élet­ben feltétlenül be kellene kapcsolni a pedagógusokat és a fiatalokat. Vagy a falu vezetőségében keressük a hibát? Kosi Zsuzsanna, Csifár A MARCELLHÁZI FIATALOKRÓL A karácsonyi pihenés napjait színessé vará­zsolta nálunk a színjátszó ex­port előadás». Kónya József: Éles Marika menyasszonyi fátyla című háromfelvonásos darabját adták elő. A színdarabot Kochnyák Lajos és Máriássi László elvtársak tanították be. Valóban kitűnő alakí­tást nyújtottak. Gubán Má­ria, Keszegh Sándor, Gál Margit, Máriássi Ilona, Polovics Ilona, György Ro­zália, Simon Imre, Czibor Jenő, Brátler János és Ma- dácsai Sándor. A színjátszó csoport máris új színdara­bot tanul be. Simon Erzsébet, Marcellháza SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Szabó Magda, Székesfe­hérvár, József Attila utca 59 sz., 18 éves; Bekla Mar­git, Zalaszentjól, Vörös csillag utca 3 sz; Horváth Zsuzsanna, Keszthely, No­vember 7 utca 11 sz., 17 éves; Kővári Magdolna, Székesfehérvár, Bercsényi utca 43/b; Károlyi Magdol­na, Székesfehérvár, Vörös­marty tér 10 sz; Palásti Er­zsébet, Székesfehérvár. Szé­chényi utca 66 sz; Sziládi Judit, Seregélyes, Vörös Hadsereg utca 255 sz; Tasner Piroska, Keszthely, November 7 utca 11 sz; Inges Jánosné, Kucsorba, Szolnok-megye, Bercsényi utca 45 sz., 22 éves; Juhász Erzsébet, Zseniben Zsuzsa, Varga Eszter, Virág Eszter, Törökszentmiklós, Kossuth Lajos utca 141, 17 évesek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom